Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)
1978-02-26 / 57. szám
1978. FEBRUÁR 26. BELPOLITIKA DN HÉTVÉGE 7. 1976-ban 94 ezer lakás épült hazánkban Lakásviszonyaink változásai a számok liikréken Egy házgyári lakás 5,4 nap alatt épül meg A MÉV szolgáltató üzemének nyolc szocialista brigádja több iskolát, óvodát és bölcsődét patronál. A Karikás Frigyes úti Általános iskolában évi átlagban 110 000 forint értékű társadalmi munkával járul hozzá az iskola gyarapításához. A képen: az általuk készített üvegfalú úttörőszoba. Félmilliós munka a városért A társadalmi munka tapasztalatai a MEV-nél A közelmúltban jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal kiadásában az 1976. évi lakásépítéseket és megszűnéseket 63 féle megközelítésben vizsgáló kötet. Az alábbiakban az elsősorban a szakembereket orientáló számrengetegből azokat ragadjuk ki, amelyek mindenkinek a tájékozódását szolgálhatják. • 1976-ban hazánkban 93 905 lakás épült és 19 722 szűnt meg — az egyenleg 74 183. Az ezer lakosra jutó épített lakás 8,9. E számnál érdemes meg- állnunk, hogy megnézzük: hogyan is állunk ezzel az európai mezőnyben. Tíz tőkés és hét szocialista ország adatait összevetve kitűnik, hogy hazánk az ötödik helyen van. Görögország vezet 14 lakással, Olaszország az utolsó 3,3 lakással. A szocialista országok között a következő a sorrend: Románia — 6,4, Bulgária — 7.7, Lengyelország — 8,0, Csehszlovákia és a Szovjetunió — 8.8, NDK — 9,1. Érdekességként említjük, hogy az NSZK tavaly is, tavalyelőtt is 7,1 lakást épített ezer lakosonként. Ami a lakásépítés évenkénti ütemét illeti: 1951-től a növekedés üteme — amint a grafikon is bizonyítja — az 1959— 61-es kiugró csúcstól eltekintve kiegyensúlyozott és egyenletes, a 60-as évek vége óta igen határozottan felfelé ívelő. A legeredményesebb esztendő 1975 volt, kevés híján százezer lakással. A lakásállományunk 1960- ban 2 799 000 volt, ez 1976- ban 3 626 000 nőtt. A 100 lakásra jutó népesség ugyanakkor 360-ról 293-ra csökkent, ma tehát átlag 3 személy jut egy lakásra. 1976-ban 87 321 lakás épült fürdőszobával, mosdóhelyiséggel, 83 607 wc-vel, 86 377 vezetékes vízzel, 93 566 villannyal (mindössze 339-et építettek villany nélkül). Az uralkodó lakástípus hosz- szú évek óta a kétszobás. Tervidőszakról tervidőszakra csökkent az egy-másfél szobás lakások aránya, s emelkedik a három és több szobásoké. 48 675 lakás épült korszerű technológiákkal, de 2645 lakás még mindig vályogból és a vertfalból készült. A 93 905 lakásból 89 942 állandó, 3 963 pedig ideiglenes használatra épült. Ez az utóbbinál Somogy és Veszprém vezet, nyilván a Balaton-part miatt, következik Pest megye 759- cel, majd Baranya 329-cel. Megyénk egyébként a rangsorban az épített 3072 lakással a 14. A megyék sorában az épített 8494 lakással Pest megye vezet, s a nagy ipari centrum — Borsod-Abaúj-Zemplén — 7313 lakással második. Érdekes az az adatsor, ami az öt nagyváros lakásépítését hasonlítja össze. Pécs utolsó az öt között, hiszen a másik négy Ilyenkor, télviz idején naponta olvashatjuk lapjainkban a címet: AZ UTINFORM jelenti. Alatta a szöveg, hol hosszabb, hol meg rövidebb, függvényeként az időjárásnak. Tartalma nélkülözhetetlen híradás a közutakon folyó építési munkálatokról, a veszélyes szakaszokról, az esetleges elterelésekről, hóakadályokról. Szolgáltatás ez a javából, amelyre nagy szükségük van a közlekedőknek. A téli hónapokban sűrűn csörög a telefon Budapesten, az UTINFORM ügyeletén. Kattog a telexgép, az ügyeleti szobában most éppen Mol- dován Éva és Garazsi György- né „tartja a frontot". Akad munkájuk bőven: Baranya, Szolnok, Békés és a többi megye küldi egymás után a pillanatnyi helyzetnek megfelelő összesítő jelentését. A falon hatalmas, az országos úthálózatot felüntető térkép, s a jelentések nyomán rövidesen kialakul a legfrissebb kép. A mindegyikében működik házgyár. Még a lélekszámra kisebb Győrött is 221-gyei több lakás épült, mint Pécsett, ahol — a kiadvány szerint — 1371 lakást építettünk. A lakásmegszűnést illetően is szerény a „helyezésünk" (bár a mennyiséget néha még így is túlzónak tartjuk), de ez is nyilvánvalóan szoros összefüggésben van a lakásépítéssel. Szeged például, amely 1976-ban 3271 lakást épített, egyidejűleg 601- et szüntetett meg. Pécs 1371- ével 179 áll szemben. Hogy állnak megyénk más városai saját kategóriájukban? A középfokú központok között van Mohács, Siklós és Szigetvár. A kategóriába sorolt 65 település között Mohács 261 lakással a 16., Szigetvár 118 lakással a 45., Siklós pedig az utolsó, 29 lakással. Komló a részleges középfokú központok kategóriájában a 41 között 210 lakással a harmadik, Békés, (338) és Hajdúböszörmény (267) előzi meg. Az adatgyűjtemény következő része elemzésre is alkalmat ad: az állami kivitelezésben épült lakások műszaki színvonalának és építési költségeinek alakulásából lehet következtetéseket levonni. A táblázatok felhasználásával 1961-et 1976- tal hasonlítjuk össze. 1961-ben 783 megfigyelt házban 3 volt az átlagos emeletszám, 25,7 az átlagos lakás- mennyiség, s 450 nap az átlagos kivitelezési idő — 1976mágneses térképen sárga színű téglácska jelzi, ha járhatatlan valamelyik útszakasz. A zöld színű arra utal, hogy ott csupán fél nyomsávon lehet közlekedni. A kék pedig óva int a száguldástól, jelentése: Vigyázat! iegesedés! — Az elmúlt év végéig naponta kétszer változhatott csak a mindenttudó térkép — mondja Virágh Lajos, az UTINFORM vezetője. — A KPM megyei közúti igazgatóságaitól hajnalban és kora délután kaptuk meg a szükséges információkat. Ezzel a módszerrel azonban nem tudtuk elég gyorsan nyomon követni a valóságot, hiszen a közbeeső időszakban alaposan megváltozhatott - akár kedvezően, akár pedig kedvezőtlenül — a helyzet. Szó, ami szó, akadtak itt emiatt szép számmal kellemetlen meglepetések az elmúlt években. Előfordult, hogy autóbuszt ejtett foglyul a váratlanul kitört hóvihar. Máskor meg traban viszont 711 lakás esetében 5,5 az emeletszám, 52,1 a lakásmennyiség és 495 nap a kivitelezési idő. 1961-ben 20 108 megfigyelt lakásnál 48,7 négyzetméter volt az átlagos alapterület, s 17,5 nap a kivitelezési idő. 1976ban 37 062 lakást vizsgáltak, ezeknél az alapterület 54,4 négyzetméter volt, a kivitelezési idő pedig 9,5 nap. 1961-ben a lakások 72,9 százaléka, 1976-ban viszont a 94,8 százaléka épült a lakótelepen. 1961-ben még a lakások 70,2 százaléka épült földszintes, illetve 1—3 emeletes házakban, 1976-ban ezek aránya 5,6 százalékra szorult vissza, ugyanakkor a lakások 55,3 százaléka hétemeletes, vagy ennél magasabb házakban épült. Érdekes az is, hogy míg 1961- ben csupán a lakások 0,2 százaléka épült paneles szerkezettel, 1976-ra ezek aránya 67,1 százalékra ugrott. Ezzel egyidejűleg a tömör és üreges téglafalas épületekben lévő lakások aránya 60,8-ról 2,9 százalékra csökkent. És a szobaszám? 1961-ben még 53 százalékra ugrott az 1—1,5 szobás lakások aránya, ez 1976-ban 20,7 százalékra csökkent, míg a három és több szobás lakások aránya elérte a 15 százalékot. A fűtés? 1961-ben még a lakások 69,3 százalékát kályhafűtésre tervezték, s csupán 29,7 százalékhoz tervezték a központi fűtés valamilyen fajtáját (pl. 16,4-re a távfűtést). 1976-ban gikus baleset miatt kellett valahol átmenetileg elterelni a forgalmat. — A KPM közúti főosztályának döntése alapján változtatunk az eddigi hírközlési gyakorlaton — mondja Virágh Lajos. — A mostani rendszer kétlépcsős, megmarad a megyéktől naponta érkező összesített adatközlés. Ezen kívül minden változásról értesítenek bennünket. Szerte az országban mintegy háromszáz személygépkocsi végez útellenőrző szolgálatot. A tapasztalatok szerint átlagosan 3-4 óránként járja be minden ügyeletes a maga területét. És ha hull a hó? Több ezer gép áll készenlétben. Működésbe lép a gépesített apparátus: sószóró autókat, hóekéket, hómarókat vetnek be a közúti igazgatóságok üzemmérnökségei, ha szükséges, küldenek seg édesapátokat a Volán-vállalatok, végső esetben - ha elmér csak az épült lakások 6,2 százalékába került kályha, viszont 84,9 százalékra nőtt a központi fűtésmódok aránya, ezen belül pedig a távfűtésé 61 százalék. Jelentősen megnőtt a korszerű eszközökkel fejlesztett melegvízszolgáltatás aránya és szinte teljesen eltűnt a konyhákból a szilárd tüzelésű forma. A villany használatán alapuló konyhai hőállás 1975-ben megelőzte már a vezetékes gázt, s ez az arányváltás 1975-ben is élt. Említettünk adatot a lakóházak illetve lakások átlagos kivitelezési idejéről. Ha ugyanezt továbbvisszük az építési módra, azt látjuk, hogy a lakásonkénti 9,5 nap átlagából a paneles építési módé a legkevesebb: 5,8 az alagútzsalué 7,9, a téglafalas épületekben viszont 38,5 nap kell egy lakás előállításához. Míg Pécsett 10,6 nap kellett egy lakótelepi lakáshoz, addig Szegeden 19 (I), Debrecenben viszont csak 6,7-re volt szükség. Foghíjbeépítésnél Pécsett 53,8, Szegeden 29,7 nap alatt valósult meg egy lakás. Olvastunk adatot, ami az üzemi (pl. pécsi) falpanel (62 épület — 2817 lakás) és a házgyári falpanel (298 épület — 21 958 lakás) építési idejét veti össze. Lakótelepi viszonyok között egy- egy ház gyorsabban épül üzemi panelből (377 nap alatt, a házgyári 399-cel szemben), amit azzal magyarázhatunk, hogy ezekben viszonylag alacsony — 45,4 — az átlagos lakásszám, a házgyári házakban ugyanis 73,5 lakást számolhatunk. A lakásokra vetített kivitelezési időt nézve viszont szembetűnő a különbség — a házgyári lakások javára. Az üzemi falpanelnél az átlagos kivitelezési idő 8,3, a házgyári lakásoké viszont 5,4. Több variációban elemzi a statisztika az építési költségeket. Ebből csak egyet ragadunk ki: mibe kerül egy lakás különböző emeletszámú házakban a nettó építési költséggel számolva. Az egy- és kétemeletesekben közel azonos — 337—345 ezer forint — a költség, a háromemeletesben a legolcsóbb — 324 ezer —, attól kezdve emelkedik, s a hatemeletesben a legdrágább — 496 ezer —, utána szépen kúszik visszafelé a költség: 393—377—402 ezer, majd a tíz és több emeleteseknél átlagosan már 360 ezer forint az egy lakásra jutó költség. Hársfai István zárt településről sürgősen orvoshoz, kórházba kell valakit szállítani — segít a honvédség is. Erre azonban — szerencsére — ritkán kerül sor. Az viszont már mindennapos jelenség, hogy az autósok vidéken járva nem tudják, hová is fordulhatnának felvilágosításért. Pedig a közúti igazgatóságok szívesen állnak az érdeklődők rendelkezésére.- Somogy megyében már lehet látni a címet és a telefonszámot feltüntető táblákat — mondja Mar- nitz László, közlekedési mérnök. — Rövidesen a többi megyében is, hiszen a KRESZ kimondja, hogy csak az abban elfogadott közlekedési jelzőtáblákat szabad használni. A majdani megoldás: a nagy „I” betűt feltüntető — információra utaló — tábla alatt kiegészítő táblákat szerelnek fel, rajta a keresett címmel, telefonszámmal. F. Gy. A csertői gyermekotthonban úgy akadtunk össze, hogy ők az úttörőavatás programját jöttek megbeszélni. Harkányban akkor találkoztunk, amikor mo-. toros járókocsit hoztak egy mozgássérült fiatalembernek. A Zipernovszky Szakközépiskolába szemléltető eszközökkel érkeztek ... Nem ugyanazokról az emberekről van szó. Ami közös, hogy valamennyien a Mecseki Érc- bányászati Vállalat valamely szocialista brigádjának tagjai. Nehéz volna összeszámlálni, hogy fennállása óta mennyi társadalmi munkát végzett a MÉV városunkban. — Jelenleg 426 szocialista brigádunk van — tájékoztat Melis András, a MÉV munka- verseny-bizoltságának titkára. — Vállalásaikban évről évre jelentős mennyiségű társadalmi munkára tesznek felajánlást. S hogy ezt a hatalmas lehetőséget mire használjuk fel, hogyan koordináljuk, ez igen felelősségteljes feladat. A kollektívák által végzett társadalmi munka főleg a lakosság és a vállalati dolgozók élet- és munkakörülményeinek, szociális ellátottságának javítását szolgálja. Tavaly megközelítőleg 1 170 000 forint értékű munkát végeztek a MÉV kollektívái saját vállalatuk területén. Hozzájárultak szociális, kulturális és sportlétesítményeik bővítéséhez, karbantartásához, s jelentős lépéseket tettek a környezetvédelem területén is. Pécsett a város közintézményeinek patroná- lása során pedig közel hatszázezer forint értékű felajánlásuknak tettek eleget. Az a vállalat, amelynek ilyen gyakorlata van a társadalmi munkák terén, az bizonyára számos jó tanáccsal, ötlettel szolgálhat másoknak is. — Az elmúlt években kialakult hagyományok alapján 8 általános és egy szakközépiskolát, 12 óvodát, 4 bölcsődét patronálnak brigádjaink — mondja a munkaverseny-bizott- ság titkára. — Teszik mindezt olyan lelkesedéssel, hogy jelenleg ezen intézmények technikai ellátottsága a városban kialakult átlagot messze meghaladja. Jogos észrevétel tehát, hogy a jövőben nagyobb figyelemmel kell koordinálni a város iskoláiban, óvodáiban folyó patronálási tevékenységet, hiszen az így kialakuló ellátottságbeli különbségek nem kívánatosak. Szép dolog, magasztos cél a katonatemető gondozása. De vajon felnőtt munkaerőt kíván-e ez a tevékenység? Nem volna-e jobb kezekben, ha a város ifjúsága, úttörők, KISZ-fiatalok vállalnák a gondozást, s a szocialista brigádokat a megfelelő szakmai ismereteket igénylő feladatok elvégzésére kérnék fel? A MÉV szocialista brigádjai körében fogalmazódott meg a kérdés, hogy megfelelő-e így a verseny értékelési rendszere? Hiszen jelenleg a társadalmi munkában eltöltött órákat, tehát az időt értékeljük. Akad olyan kollektíva, amely megkapta a szemrehányást: „Alig láttunk benneteket..." — jóllehet ugyanannyi idő alatt, mint a többiek? ők keményebb munkával többszörös értéket hoztak létre. Megfontolandó javaslat tehát: célszerűbb volna az eltöltött idő helyett a létrehozott érték alapján rangsorolni a társadalmi munkában részt vett kollektívákat. Zsalakó István Márton István Ybl-díjas építőművész tervezőcsoportjának munkája nyomán valósult meg Veszprém új városközpontja Az UTINFORM jelenti... Segítség az utazóknak
