Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)

1978-02-08 / 39. szám

/ 1978. február 8., szerda Dunantmt naplö Autó-motor Golf A GOLF A „BOGÁR" UTÓ­DA, mind külső formában, mind pedig konstrukció tekintetében merőben antivolkswagen. A mindössze 3,7 m hosszú kocsi- szekrény három-, illetve ötajtós változatban készül. Az önhordó karosszéria a könnyűépítés is­kolapéldája. A kocsi súlya — a beépített motortól és az ajtók számától függően — 750—805 kg között változik. A kissé meg­döntött, keresztben álló motor a mellső kerekeket hajtja meg. A kocsi további jellemzői: te­kercsrugókra támaszkodó füg­getlen kerékfelfüggesztés ke- resztstabilizátorokkal, kétkörös fékrendszer. A beépíthető motorok tekin­tetében már nagyobb a válasz­ték. A két szélső teljesítményha­tár 37 kW (50 LE) .és 81 kW (110 LE). Az előbbi 1,1 literes, az utóbbi 1,6 liter lökettérfoga­tú és benzinbefecskendezéses. A Golf megvásárolható még 1,5 literes benzin-, illetve diesel­motorral is. A benzinmotor tel­jesítménye 51 kW (70 LE). A kocsi gyorsulása 100 km/ó se­bességre 12 mp, végsebessége pedig eléri a 160 km/órát. Mind­két érték megállja a helyét a középkocsik kategóriájában is. A Diesel-változat erőforrása 37 kW és alacsony fogyasztásával (7,2 1/100 km) tűnik ki. Gyor­sulás és végsebesség tekinteté­ben természetesen az 1,6 lite­res motorral szerelt változat vi­szi el a pálmát, amennyiben 9,5 mp alatt éri el a 100 km- es tempót és végsebessége 180 km/ó. A motorokat azonos konstruk­ciós elveket követve tervezték: öt helyen csapágyazott főten­gellyel, a könnyűfém henger­fejben elhelyezett vezérműten- gellyel, amelyet belsőfogazású műanyag ékszíj hajt meg. A Golf menettulajdonságai (iránytartás, kanyarstabilitás, szélérzékenység stb.) messze meghaladják az előd képessé­geit, nemkülönben kényelme, biztonsága is. Az viszont, hogy a Golf eléri-e a „Bogár” köz­kedveltségét, ma még nyitott kérdés. Gyakoribb olajcsere = hosszabb élettartam A tél nemcsak a gépkocsi le­mezből készült részeit veszi fo­kozottan igénybe, hanem a mo­tort is. Elsősorban a motor egyik olyan szerkezeti elemét, ame­lyet általában, mint kenőanya­got tartanak szómon. Pedig az olaj valójában éppúgy nélkü­lözhetetlen a motor működésé­ben, mint például a dugattyú. Igénybevétele és feladatai is igen jelentősek: nagy hómér­sékleti és nyomáskülönbsége­ket kell elviselnie, a súrlódó alkatrészeket kenni, hűteni, tö- míteni kell, és ugyanakkor meg kell védenie azokat a korrózió­tól. Ez utóbbi miatt fellépő el­használódás mégis jelentősebb, mint a mechanikus okokra visz- szavezethető kopás. Főként a hidegindításncl jelentkezik az a kémiai eredetű anyagroncsoló­dás, amely egyébként — üzemi hőmérsékleten — csak néhány száz km lefutása alatt lép fel. Amig a korszerű motor üzemi hőmérsékletét a külső hideg nem befolyásolja különösebben, addig a felmelegedés ideje függvénye ennek. Ezért télen gyakran előfordul, hogy a rö­vid városi autózás során sem a motor, sem az olaj nem ké­pes a kívánt mértékben felme­legedni. Fokozza az olaj terhe­lését, hogy a gyors lehűlés miatt a szivatót sűrűbben kell használni. A benzindús keverék következtében ilyenkor több­kevesebb üzemanyag jut az olajba, így annak kenőképes­sége épp a legkritikusabb üzem­fázisban gyengébb. További kö­vetkezmény, hogy növekszik az olajba kerülő égéstermékek és fémrészecskék aránya is. Ilyen okok miatt az olaj 50—60 szá­zalékkal rövidebb idő alatt ve­szíti el azokat az értékes tu­lajdonságait, amelyek mérsékel­ni képesek a motor elhasználó­dását. Ennek kivédésére tanácsol­ják az autógyárak télen a gya­koribb olajcserét. Mégpedig az igénybevételtől függően, 2—3 ezer km lefutása után. Aki kí­mélni szeretné kocsija motor­ját, gondoljon erre is. Búsbarna László Horgászat Az univerzális csali A Magyar Horgász legutóbbi száma közölte a különösen ko­ra tavasszal és ősszel haszná­latos gilisztának huzamosabb időre való eltartási módját. Lapozgatva Dobó Ferenc 1932- ben megjelent „Sporthorgá­szat” c. könyvét, annak 138— 140. lapjain olvastam a gilisz­tának hasonló, de szerintem egyszerűbb eltartási módjáról. Ezt a módot kívánom most hor­gásztársaimmal megismertetni, mivel ez a közel félévszázados könyv ma nem forog közkézen. Dobó szerint, ha hosszabb időre akarjuk gilisztáinkat el­tartani, akkor akár faládába — melynek deszkái között nincs olyan rés, amelyen a giliszták kibújhatnak — vagy nagyobb máznélküli cserépedénybe, az alkalmatosságokat félig töltsük meg mocsári mohával és he­lyezzük el azokat sötét, hűvös pincében. A mohára öntsük rá az összegyűjtött és tárolni kí­vánt gilisztákat. Az egészséges giliszták igen rövid idő alatt bebújnak a mohába s csak a sérültek, a betegek maradnak fenn a moha tetején. Ezeket kiszedjük, eltávolítjuk, hogy ne fertőzzék meg a többieket. A mohát 2—3 naponként fellazít­juk és 5—6 naponként a mohát újjal cseréljük fel. A mohát náddal, kákával, gyékénnyel be­nőtt helyek eliszaposodó, lapos részein szedhetjük. Szedéskora mohát, annak gyökérzetét ne mossuk le, mivel éppen a gyö­kérzeten lévő korhadó anyag­ban van a giliszták táplálék­anyaga. így külön etető anyag­ról nem kell gondoskodnunk. A moha ne legyen túl nedves, csak természetes nyirkosságú. A tároló alkalmatosságok tete­jét ritkaszövésű vászonnal, zsák­darabbal fedjük le. hogy a gi­liszták ki ne mászhassanak. A mohában tartásnak az is elő­nye, hogy a giliszták teste a nyálkától megszabadul, meg­tisztulnak, elvesztik törékenysé­güket és igy szivósakká vál­nak. Beszámoltatás Közismert már, hogy a ma­gyar horgászsport történetében először, az 1978. évtől kezdő­dően az ifjúsági és korra való tekintet nélkül minden újon­nan jelentkező horgásznak számot kell adnia egyesületé­ben arról, mennyire tájékozott a horgászat alapismereteiben. Az elmúlt vasárnap, február 5-én a Pogányi Tavasz H. E. reménypusztai klubjában tar­totta meg ifjúsági tagjai ré­szére a beszámoltatást. A meg­jelent 20 ifjúsági horgász mel­lett új tagként egy női és egy férfi felnőtt horgász ült le az öttagú bizottság elé. A meg­jelentekkel folytatott szakmai beszélgetések során örömmel győződhettek meg arról, hogy az e téren „első fecskék” nagy haszonnal forgatták a MO- HOSZ által kibocsátott „Amit a horgásznak tudni kell.. brosúrát. Horgászhírek KÖZGYŰLÉSEK Az egyesületeknek hagyo­mányosan az év első negyedé­ben kell megtartaniuk évi ren­des közgyűlésüket. Az eddig kapott hírek szerint február 12-én délelőtt 9 órai kezdettel a Pogányi Tavasz H. E. tartja meg közgyűlését a Pécs, Szalai András utcai Ifjúsági Ház szín­háztermében. Ugyancsak feb­ruárban, de 19-én a Pécsi HE tartja közgyűlését a meszesi József Attila Kultúrházban. A közgyűlés délelőtt 9 órakor kez­dődik. HORGÁSZ-ELŐADÁS Február hó 26-án, az Ifjúsági Ház színháztermében fél 9 órai kezdettel kerül sor a MOHOSZ Baranya megyei In­téző Bizottságának következő előadására. Ezzel az előadás­sal kapcsolatban külön kérése a tagokhoz az IB vezetőségé­nek, hogy különböző, a horgá­szattal kapcsolatos kérdéseiket az előadáson megjelenő horgá­szok előzetesen írásban adják le az IB Rákóczi út 39/B. alatti hivatalos irodájában. A kérdé­sekre az IB vezetői a fent jel­zett előadás után adják szóban a feleleteket. * — Országos érvényű területi horgászjegy került forgalomba, melynek az ára 600,— forint. Ezt a területi jegyet az egyesü­leteknél lehet igényelni. A Ma­gyar Horgászban közölt hírben félreértették a Dunával kap­csolatos közlést. Közöljük, hogy ez a jegy az egész Dunára ér­vényes. * — A csuka tilalmi ideje kö­rül vannak félreértések. Ezért közöljük a következőket: A) Horgászkezelésű zártvize­ken a tilalmi idő február 1-től április 15-ig tart. B) HTSZ vizeken: március 1- től március 31-ig. C) A nem horgászkezelésű is március 1-től március 31-ig tart. Kiskertünk Öreg fa nem vén fa Kertünk fáinak átvizsgálása során ta­lálhatunk öreg, fejlődésükben visszaeső fákat is. Felvetődik a kérdés, mi legyen velük. Idős, öreg fák életkorát ifjítással legalább 15-20 évvel meg lehet hosszab­bítani. Ennek a módszernek különösen akkor van jelentősége, amikor fának, ár­nyéknak szűkében vagyunk, vagy alakja, formája miatt a fa túlságosan szívünk­höz nőtt, sajnáljuk kivágni. A metszést azzal kezdjük, hogy meg­vizsgáljuk van-e száraz, törött, korhadt ág, amit el kell távolítani. Ugyanígy já­runk el a befelé növő, vagy túlságosan lefelé csüngő ágakkal. Az egymást ke­resztező ágakat sem tűrjük meg. A fa belsejét ne tisztítsuk ki teljesen, mert az értékes termőnyársak, termődárdák, raj­ta a termőrügyekkel (melyek virágot hoz­nak), a díszfa értékes részei. Mindenekelőtt a fás növényzet azon tulajdonságát kell figyelembe venni, hogy erős metszésre a fa erős hajtásnöveke­déssel reagál. Még akkor sem kell visz- szariadni az erős visszavágástól, ha gro­teszk, furcsa megjelenésű lesz a fa. Ne­héz pontos szabályt felállítani, de kb- 2,5—3,5 m vázágakat hagyjunk meg (a fa nagyságától függően), úgy, hogy a metszési felület alatt termőrész vagy egy­éves vessző maradjon (szivóhajtás). Ez­zel a módszerrel a fa koronája 1/4-1 /3-ra csökken. Ha sűrű a korona, egy-egy fe­lesleges ágat tőből távolítsunk el. Cson­kot ne hagyjunk, ugyanis a sebhegesztő szövet nem képes beborítani a sebzett felületet, odvasodás indul meg. A simán lefűrészelt felületet kacorkéssel simítsuk utána, így a seb gyorsan bezárul. A se­beket a fán oltóviasszal főzött kátrány­nyal vagy világos színű fémmentes olaj­festékkel kenjük be, mellyel megóvjuk a fertőzéstől. A fa odvait az élő részekig kaparjuk, tisztítsuk ki, a nagyobbakat gipsszel vagy cementhabarccsal tömjük be. A kéregrepedésekben különböző élős­ködők húzódnak meg télire, pl. rovarok áttelelő petéi, lárvái, bábjai, valamint gombabetegségek spórái stb. A lehámló kérget fakaparóval tisztítsuk meg, drót­kefével keféljük le. A kaparékot és a le­vágott ágakat tüzeljük el, semmisítsük meg. Ilyen erős metszés utón a fa erőteljes növekedésnek indul, sok fattyúhajtást hoz. Nyáron hajtásválogatással elősegít­hetjük az új korona kialakítását. Két—há­rom év múlva az öreg fánk megifjodik, virágba borul legnagyobb örömünkre. Pinceházak, présházak mellett vannak odvas, öreg fák, melyeknek megifjítása dós f a ifJósa ITERMÖRÉSZ 2. HAJTWESSZÓK 3 LEVÁGOTT ÜH£G ÁGRESZ í megifjItott korom már reménytelen. Csavarodott törzsük (pl. mandula), szélverte koronájuk dísz­ként is megtartható. Az ilyen fa tövébe ültessünk borostyánt, mely felfut a fára és beborítja a koronát, néhány év múl­va pedig érdekessége lesz környezetünk­nek. Kalla Gábor Vadászat Csenderesek létesítése A mezőgazdasági ingatlanok hasznosításával kapcsolatos fel­mérések kimutatják, hogy me­gyénkben mintegy 2 ezer ha olyan terület helyezkedik el, kis parcellákban (0,5,1 ha-os nagy­ságban) melyek mezőgazdasági művelésre alkalmatlanok, ugyanakkor nagyszerűen meg­felelnek csenderesek, vadbúvó és fészkelő helyek létesítésére. A mezőgazdasági termelés­ben végbemenő technikai for­radalom egyre inkább kiszoritja a hasznos vadállományt a nagy­üzemi táblákról és meghatároz­za életkörülményeit Vadásztár­saságainknak és a gazdálkodó szerveknek is fontos feladata az optimális törzsállomány életteré­nek biztosítása és helyhez kö­tése. Ennek egyik jó kiviteli for­mája a csenderesek létesítése legalább olyan mértékben, mint amilyen mértékben eltűnnek a mezőségről az erdősávok, árok­partok és egyéb vadbúvó he­lyek. Ez nemcsak vadvédelmi szempontból fontos, hanem ter­mészetvédelem is, mivel a vad a természetes környezet része. Továbbmenve környezetvédelem is, mivel a csenderesek cserje­szintje az ott elhelyezett fák és az alattuk lévő növény zöld fe­lülete jó hatású mikroklímát biz­tosit. Adott területen kiegyenlí­tetté teszi a levegő összetételét (oxigén, nitrogén, szénsav ará­nya), csökkenti a szennyezettség fokát és a légmozgások ereje megkülönbözteti környezetének klímájától. Hivatásos és sportvadászaink ezeket a területeket jól ismerik. Vadgazdálkodási szempontból itt kell létesíteni újabb vadá­szati berendezéseket, főleg ete­tőket. Ezeken a területeken biz­tosítani kell a vad nyugalmát, a zavartalan fészkelést és köl­tést, és ha ezek vadvédő sűrű­vé fejlődnek, kiváló menedék­helyet biztosítanak a vadállo­mány részére. Ezek hiánya egyes területrészeken a vadfaj teljes kipusztulását, vagy elvándorlá­sát idézheti elő. A csenderesek és vadbúvó helyek létesítése nagyarányú társadalmi munkát igényel, melyhez elsősorban a gazdál­kodó és tanácsi szervek megér­tése és nagyarányú segítése szükséges. Farkas János Bélyeg Február 15-én kerül forga­lomba a „Magyar huszárok" elnevezésű 6 címletből álló, 14 forint össznévértékű bélyeg­sorozat A 40 filléres lila keretben VÉGVÁRI VITÉZ XVII. sz„ a 60 filléres zöld keretben KU­RUC LOVAS 1710., az 1 fo­rintos tűzvörös keretben BA- RANYAY-HUSZÁR 1762., a 2 forintos kék keretben NÁDOR­HUSZÁRTISZT 1809., a 4 fo­rintos zöldes okker keretben SÁNDOR-HUSZÁR 1848., a 6 forintos szürke keretben HON­VÉD HUSZARTROM BITÁS 1900 felirattal egy-egy lovas­huszárt ábrázol, korabeli öl­tözetben. A bélyegek alaprajza kö­zös. Valamennyi bélyeg fehér háttérszínben keskeny, majd alul és felül vastagabb keret­ben ábrázolják a huszárokat. A bélyegek keretén fent az elnevezés fekete, lent az ér­tékjelzés és két sorban egy­más alatt MAGYAR POSTA fehér, legalul jobbra 1978 év­szám, balra a tervezőművész Cziglényi Ádám neve fekete színnel olvasható. A bélyegsorozat 382.000 fo­gazott és 5300 fogazatlan példányban több színű ofszet­nyomással készült. Az első negyedévben terve­zi a posta a Történelmi vitor­láshajók elnevezésű 7 címlet­ből álló 16 forint össznévér­tékű és a repülés nagyjait be­mutató ugyancsak 7 címletű és 16 forint névértékű sorozat és 20 forintos blokk kiadá­sát. MABÉOSZ EMLÉKÍV A magyar posta a MA­BÉOSZ fennállásának 25 éves jubileuma alkalmából emlék­ívet bocsátott ki, amely azon­ban a kibocsátás jellegénél fogva posta bérmentesítésre nem használható, de mind­azok a köri tagok, akik az 1978. I. félévi tagsági díju­kat január 31-ig a köri pénz­tárba befizették, minden kü­lön térítés nélkül megkapják a körtől. XVI. ORSZÁGOS IFJÚSÁGI BÉLYEG KIÁLLÍTÁS A bélyegkiállítást és a IV. Országos Ifjúsági Filatelista Vetélkedőt idén Hatvan váro­sában rendezik meg. Ápri­lis 1-én, az ünnepélyes meg­nyitó napján feláras ifjúsági bélyeg is megjelenik és a ki­állítást köszöntő levelezőlap is kerül forgalomba. Hatvanból mozgóposta indult Szombat­helyre, az idei SZOCFILEX vá­rosába. A feladott küldemé­nyeken a kiállítás emlékbé­lyegzője, valamint a mozgó­posta fedélzeti bélyegzője sze­repel majd, a szombathelyi Szocfilex fogadóbélyegzőjével. Ha az időjárás alkalmas lesz, akkor szintén a megnyitás napján indul Hatvanból a bal­lonposta, amelynek ugyancsak lesz fedélzeti bélyegzője. Amennyiben az időjárás lehe­tetlenné teszi a repülést ápri­lis 1-én, úgy a ballon április 6-án, vagy 7-én indul. A ter­vek szerint március 15. és 31. között a Hatvan 1-es postahi­vatal előzetes propagandabé­lyegzőt használ, április 1—9. között pedig az alkalmi pos­tahivatal használja a kiállítás emlékbélyegzőjét. Az orszá­gos vetélkedő alkalmából áp­rilis 6-án lesz emlékbélyegzés az alkalmi hivatalban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom