Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)
1978-02-05 / 36. szám
1978. FEBRUÁR 5. TÁRSADALOMPOLITIKA-ELMÉLET DN HÉTVÉGE 7. A Debreceni Gyermek-szemgondozó Intézet országoson is követendő lehet A személyiség és kultúra Q Ránk néző gyermekszemek Általános és kötelező szűrővizsgálatok A prevenció l-től 3 éves korig eredményes Egyénből közösségi ember Szűkre szabott cipőjében li- peg-topog a gyermekszemészet, nem akar kilépni belőle. Néhány megszállott szakorvos próbál tenni valamit, de segítőkre alig lel. Érthetetlen, hiszen napjainkban a gyermekek - a jövő nemzedéke - érdekében az egészségügyünk csodálatos dolgokat produkál, hihetetlen erőfeszítésekre képes . . . Mindez egy debreceni beszélgetést követően fogalmazódott meg bennem, miután megismerkedtem a kitűnően működő Gyermek-Szemgondozó Intézettel. Megelőzni a bajt... Egy-két évvel ezelőtt a szemészeti hónap brossurájában olvasom, hogy a világon élő 15— 16 millió vak ember száma az ezredfordulóra megduplázódik, ha preventív tevékenységét az egészségügy nem fokozza. örömmel beszélünk arról, hogy hazánkban teljesen megszűnőben van a trachomából, gonorrheából és tuberkolózisból eredő vakság, szembetegség. Mégis évről-évre emelkedik a rosszul látók tábora. Pedig egyáltalán nem törvényszerű, hogy mind több és több gyengénlátó legyen. Megelőzni a bajt! Ezt sürgették a gyermek-szemészetekről, -gondozókról álmodozók, hiszen fehéren-feketén bizonyítható: ha már lépéselőnyt kap a betegség, nehéz utolérni. Ha iskolás korban vesszük észre, hogy a gyermek az egyik szemével nem lát, már késő. Egy országos felmérés eredményei figyelmeztetnek: 1971- ben a felvételi orvosi szakvizsgálaton tompalátás miatt a váNéhány éve adtuk ezt a címet egyik írásunknak: „Tűzoltók életveszélyben". Az a furcsa helyzet állt elő, hogy ők, akik mentenek, szorultak kis híján a mentésre. A tűzoltó-laktanya helyiséget ugyanis alá kellett ducolni. Az új tűzoltó-laktanya építésénél az első „kapavágások” megtörténtek, a BÉV ígérete szerint 1980 végére elkészül a létesítmény. Az Engel János úton, a Vadász utca és a Pélmonostor utca közötti területen a BARA- NYATERV-nél Csaba Gyula rosi fiatalok 27,7 százaléka, a vidékiek 33,9 százaléka alkalmatlan volt a választott szakmákra. Tehát: minden harmadik! Tovább folytatva a sort: a szem fénytörési hibája miatt a fiatalok további 14,3 százalékát, színíévesztés miatt pedig 7,7 százalékát tanácsolták el... Felvetődik a kérdés: nem kellene-e kissé korábban,_ már kisgyermekkorban megkezdeni a tompalátás, kancsalság gyógyítását? Tekintsünk Debrecenre Országosan elsőként - és követésre ajánlható módon — Debrecenben kezdték meg az 1-től 3 éves korú gyermekek szem-szűrővizsgálatát, s tették le egy nagy jövő előtt álló mozgalom alapkövét. Dr. Sebes Géza intézetvezető - ez év január elsejével kezdte meg nyugdíjévéit - ott volt ennél az alapkő-letételnél. építész irányításával készült tervek szerint a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat fö- démemeléses — lift-slab — módszerrel építi meg az új laktanyát. Ez lesz a hazánkban is tért hódító technológia pécsi bemutatkozása. A négyszintes épület alsó szintjén qarázsok lesznek, amelyek az Engel János útra és az udvarra nyílnak. Az első emelet udvari felében ugyancsak garázsok lesznek, ide a járművek az udvart körívben közrefogó felhajtó rámpán juthatnak fel. A költségvetés szerint mintMint említette, 1961-ben a Trachoma Gondozó Intézet az országosan beindított trachoma-ellenes küzdelem eredményeként „elvesztette” betegeit, gondozott alig-alig maradt. Szerencsére nem számolták fel az intézetet. Koleszár Gyula szemész főorvos megkezdte a gyermek-szemek vizsgálatát, és 1964 óta hivatalosan is Gyer- mek-Szemgondozó Intézetként működik a rendelő... Ma az intézetnek 21 dolgozója van: hat orvos, tizenegy asszisztens, adminisztrátorok, kisegítők. Már 1967 óta végeztek alkalomszerű szűréseket különböző gyermek-közösségekben — óvodákban, bölcsődékben -, s jelenleg Debrecenben és a vonzáskörzetéhez tartozó 32 községben élő nyolcvanezer gyermek szeméről tudnak mindent. A város és a megye vezetői kezdettől egyetértettek elképzeléseikkel, azzal, hogy a gyermek és a felnőtt szemészetet szét kell választani, s hogy a szemgondozó hivatott 18 éves korig az alapellátás biztosítására, az általános, minden gyermekre kiterjedő szűrővizsgálatok megszervezésére. Nem titkolt büszkeséggel említette dr. Csaba Zsuzsa intézetvezető, hogy a területen élő minden 3-tól 18 éves korú gyermek átesett már szemészeti szűrővizsgálaton. Több szekrény karton szolgálja az információkat: tudják, hogy kinek ép a szeme, kinél van gond, s természetes az is, hogy miután a szűrés felszínre hozza a lompalátókat, fénytörési hibával élőket, kancsalokat, gyógyításuk azonnal megkezdődik. Magyarázatképpen: például a tompalátás azt jelenti, hogy a gyerek csak egyik szemével néz, a másikat nem használja, „kikapcsolja”. Egyéves korban ez már felfedezhető és kezelhető. S a gyógyulás jóval eredményesebb, mint a hatéves kor után jelentkező tompalátóknál ... egy 80 millió forintba kerülő épületben kap helyet a laktanya mellett a megyei és a városi tűzoltóparancsnokság. — A megye mentő tűzvédelme korszerűsítésének alapfeltétele az új laktanya megépítése — mondta a most indult beruházásról Kostolecíky Sándor tűzoltó ezredes, a megyei parancsnokság vezetője. — A jó elhelyezési és munkakörülmények elengedhetetlenek számunkra, hiszen a pécsi tűzoltóság egymaga többször vonul ki évente,, mint pl. Tolnában az egész megyei tűzoltóság. Az új *■ É '«WOOOOOOfl A szemüvegrendelés már elkerülhetetlen A szűrést team-rendszerben végzik: az orvos segítségére siet a szakképzett asszisztens, a bölcsődék-óvodák személyzete. A nem közösségben élő, 1-től 3 éves korú gyermekekről, azok névjegyzékéről is tudomást szereznek, s a szülőt a gyerekkel berendelik. Évi közel egymillió forintos költségvetésből nyolcvanezer apróság szemére vigyáznak . . . A szemgondozó aktív rendszer. Elébe megy a dolgoknak, hatékonyságáról sokat lehetne beszélni. Felkeresi a beteget, kikutatja a betegséget. Ugyanakkor a szakrendelésen — ahova vagy elmegy a gyerekkel a szülő vagy nem - alig, alig jut idő a betegre. Ezzel szemben Debrecenben, ahol működik a gyermekszemgondozó, a szak- rendelésre csak a felnőtt lakosság jár, s ez megkönnyíti a szakrendelőkben dolgozók munkáját is. A minisztérium figyelmébe ajánlanám a hajdú-bihari példát, s bizonyára a kéréssel nem vagyok egyedül: segítse, bátorítsa a gyermekszemgondozók megszervezésének helyi szárnybontogatásait! Pénzt, tervet, programot Igen: a legtöbbet kérem. Pénzt, tervet, programot. Persze nem ebben a sorrendben és nem azonnal. Mór az megnyugtató lenne, ha célkitűzéseinket megfogalmaznánk, többet törődnénk a szakmával. Mindenki tudja: a szemészhióny országos, a szemüvegért sorba kell állni. De már Debrecenben bebizonyították, hogy a meglévő lehetőségeinkkel sem gazdálkodunk elég okosan, s némi szervezéssel a dolgok elébe lehet menni. A különféle szűrővizsgálatok hasznossága egyértelműen bizonyított. Itt az ideje, hogy a szemgondozók is beálljanak a sorba, de legalábbis megkezdjék a felzárkózást. Kozma Ferenc Kalmár Zoltán felvételei laktanya egyébként megyei kiképzési bázis is lesz, ahol megtarthatjuk a rendszeres továbbképzéseket, s a tűzoltók elsajátíthatják a drága, bonyolult eszközök kezelését. — Nem okoz-e gondot, hogy az új laktanya távol kerül egyes városrészektől? — Jó kivonulási lehetőségeket lehet teremteni, balesetmentesen lehet ráfordulni a főútvonalakra, amit a tűzoltóság mostani elhelyezéséről aligha mondhatunk el. Könnyen megközelíthetjük a jelentős ipari létesítményeket, a déli városrészekhez is elérhetőbb közelségbe kerülünk a déli ipari út segítségével. Kapunk olyan berendezést, amivel kivonuláskor a laktanyából zöldre lehet állítani a mohácsi úti csomópontban a közlekedési jelzőlámpát. H. I. Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának a NOSZF 60. évlordulája tiszteletére rendezett tudományos ülésszakán elhangzott előadás. Az ember életének szolgálatába állított „tárgyiasult tudáserő” egy-egy újabb felfedezése szinte robbanásszerűen adott lökést a természet legyőzésének. Gondoljunk csak a könyv- nyomtatásra, az újabb energiaformák felfedezésére, a távolságokat leszűkítő közlekedési eszközökre, az információáramlás televízió adta lehetőségeire. A természeti jelenségek megismerésének szükséglete összefügg az anyagi szükségletek kielégítését szolgáló termelési eszközök tökéletesítésével, a szellemi szükségletek gyarapodásával, azok kielégíthetőségével. Evidens, hogy a társadalom szintjén jelentkező sokrétű szükségletrendszer és az adott egyénben kialakuló szükségletrendszer tartalma és terjedelme között nincs és nem is lehet totális egybeesés. A társadalmi érdek azonban az, hogy a közelítés minél gyorsabb és teljesebb legyen. Ezzel is vélem magyarázni, hogy a kultúra és annak közvetítését szolgáló intézményrendszer politikai, ha úgy tetszik, osztálypolitikai érdekeket szolgál, mert társadalmi szükségleteket közvetít, elégít ki akkor is, amikor a munkavégzés belső feltételeit formálja az emberben (képzés — továbbképzés - önképzés) akkor is, amikor szükségleteket elégít ki és újakat ismertet fel (anyagi, kulturális fogyasztás szerkezetének tudatos alakítása) és akkor is, amikor az ember megismerő tevékenységét úgy alakítja, szervezi, befolyásolja, hogy ez egyénből közösségi embert tudjunk nevelni. És ezzel eljutottam o mai emberfelfogásunk sarkalatos jellemzőjéhez, ahhoz, hogy mi közösségi és nem egyszerűen közéleti emberről beszélünk. Az egyén közösségi emberré válásában meghatározó szerepe van a munkának, a termelő tevékenységnek, annak a sokrétű kapcsolat- és hatásrendszernek, amelyet a termelési viszony kategóriájával foglalunk össze. A kultúra funkcióját az ember közösségi emberré alakítására csak úgy képes betölteni, ha megőrzi és közvetíti mindazokat az értékeket, amelyeket az előző nemzedékek felhalmoztak: ha a maga komplexitásával segíti a személyiség sokoldalú kibontakozását, ezen belül is a személyiség alapvonásai vagy meghatározó jegyei — a világnézet, a jellem stb. — formálását, ha nem elégszik meg a különböző tudományok ismeretrendszerében ösz- szefoglalt értékek közvetítésével, hanem a „birtokbavétel” folyamatát úgy alakítja, hogy a benne résztvevők cselekvő együttműködésére is épít. Nem utolsósorban a természeti és társadalmi valóságunkban rejlő esztétikai szép felismeréséhez, megértéséhez és élvezetéhez is elvezeti az embert. A kultúra komplex társadalmi jelenség. Hatása az egészt alkotó részek által is érvényesül. Ezért ezúttal csak az emberi tevékenység olyan konkrét formáira kívánok utalni, amit ,,művészet”-ek fogalommal jelölünk. A kultúrát alkotó egyes művészeti tevékenység-formák, azok konkrét eredményei, mint az irodalom, a film, a festészet stb. ugyancsak a megismerés eszközrendszeréhez tartoznak. Ismert, hogy a valóság- tükröztetésének sajátságos jeljelzésrendszerei ezek. Éppen ezért indokolt utalni arra, hogy az embereket meg kell tanítani ezen jelrendszerekre, mert e nélkül nem képesek az általuk közvetített értékes tartalom befogadására. Milyen szerepe van a kultúra „részösszetevőinek” a személyiség formálásában? Ha röviden akarok válaszolni, akkor azt mondom, hogy nélkülük, tartalmuk értékeinek a személyiségbe való beépülése nélkül nem is beszélhetünk személyiségről. De ez a válasz túlzottan leegyszerűsített. Ezért így fogalmazom mondandóm lényegét: a művészetek halmozottan tartalmazzák az emberi fejlődés során létrehozott értékeket, amely értékek megisz. mérésé nélkül nem értjük meg magát a történelmet, a valóságot. Tehát a művészetek segítik a történelem átélését, újra történő átélését, ezáltal hozzájárulnak az ön, a nemzet, az emberiség fejlődésének megismeréséhez. Nem egyszerűen a megismeréshez adnak csak segítséget, hanem az élmény erejével tudatosítják a fejlődési folyamatokat, egy-egy sorsforduló szerepét. A művészetek ismeretet nyújtanak, élményszerű átélést jelentenek, tudatosító szerepük van. így műveltségformáló, tudatformáló, a személyiség érzelemvilágát gazdagító funkciójuk betöltése által járulnak hozzá a személyiség világnézete, erkölcse, politikai „habitusa" alakításához. Ezen funkció megvalósulásához döntő feltétel a művészetek által közvetített emberi tartalom befogadásához szükséges készségek és képességek, továbbá a világnézet és erkölcs alakítása az emberben. összefoglalva: a kultúra történelmileg létrehozott komplex társadalmi jelenség rendszer, amely az ember létezési módjának objektív faktora, mint tevékenység az ember sajátsága. Olyan faktora és sajátossága, amely funkciójánál fogva megismerő, cselekedtető, értékeket megőrző, alkotó. Olyan objektív társadalmi jelenség, amely a személyiségre, mint szubjektumra hat, amely szubjektum munkájával szüntelen gazdagítja ezt a társadalmi jelenséget, amely gazdagítás a természet átalakítását, az ember szolgálatába állításáf fejezi ki, miközben maga az ember és társadalmi viszonyrendszere is gazdagodik és változik. Ez a kölcsönhatás-rendszer a szüntelenül differenciálódó és és finomodó szükségletek mind magasabb szintű létrejöttét, kielégítését teszi lehetővé, segíti a társadalmi lét magasabb színvonalú újratermelésének folyamatát. Meggyőződésem szerint nincs annál szebb pedagógiai, politikai feladat, mint azon munkálkodni, hogy a valóságunkat, a jövő távlatait megértessük, elfogadtassuk, hogy cselekvő részesei legyünk a minden szempontból az ember céljait szolgáló társadalom felépítésének. Nincs szebb feladat azon fáradozni, hogy létrejöjjön a magas fejlettségű társadalom, amely normává teszi és megkívánja az ember aktív és sokoldalú személyiségét. Ebben a nemes szolgálatban egyaránt íontos a termelő, kultúrateremtő és a kultúraterjesztő tevékenység. Szentirányi József, a Pécs városi Pártbizottság titkára A gyengébb szem javítása pleoptophorral. Ilyen készülék alig van az országban. A synoptophor a szemtorna segédeszköze Az első kapavágások után Épül az új pécsi tűzoltó-laktanya Megyei bázisként szolgálja a rendszeres továbbképzést
