Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)

1978-02-26 / 57. szám

2 Dunántúli napló 1978. február 26., vasárnap Felkészülés a tél végi belvízre A vízügyi igazgatóságok, a tanácsok, a vízitársulatok és a mezőgazdasági nagyüzemek országszerte befejezték a tél végi—kora tavaszi belvíz elleni védekezés előkészületeit. Több ezer kilométeren iszaptalaní- tották, gaztalanították a bel­vízcsatorna-hálózatot, a megje­lölt helyeken rendbehozták a belvízátemelő szivattyútelepe­ket, a hordozható szivattyúkat, s megtisztították a zsilipeket, a hidak és az átereszek környé­két, hogy minden akadályt el­hárítsanak a levezetendő bel­víz útjából. A múlt év köze­pén megalakult Országos Víz­kárelhárítási Bizottság irányí­totta a felkészülést, amit a területi operatív testületek hangoltak össze az érdekeltek között. A várható belvizet jelző té­nyezők közül a hidrológiai és a meteorológiai adatok eddig nem utalnak különösebb ve­szélyre, mert az utóbbi évben a Dunántúlon és az Alföldön a sokévi átlagnál kevesebb csapadék hullott. Ennél fogva a talajvíz szintje is alacso­nyabb a szokásosnál, csupán a Tiszántúl néhány körzetében haladja meg a közepest, álta­lában egy méterrel. Óvatos­ságra int azonban az a ta­pasztalat, amely szerint előbb- utóbb ,,pótlólag” lehullik a korábban elmaradt csapadék, ezért most a jelenleg várható­nál nagyobb belvíz elhárításá­ra is felkészültek. A Tiszántúl magas talaj­vízszintű területein még a feb­ruári hideghullám előtt üzem­be helyezték az átemelő szi­vattyútelepeket, hogy a várha­tó belvíz befogadása érdeké­ben minél jobban kiürítsék a levezető csatornák medrét. A víztározókat is felkészítették mintegy 200 millió köbméter belvíz visszatartására s későb­bi hasznosítására. A belvízká­rok megelőzésének leghatéko­nyabb eszköze azonban az or­szágos csatornahálózat, a szi­vattyúállomások és más védő­művek tervszerű fejlesztése, amire évente több száz millió forintot költenek. A beruházási erőforrások hatékony felhasz­nálása érdekében koncentrál­ták a fejlesztést a vízkárnak leginkább kitett területekre, el­sősorban Kisköre körzetére, va­lamint Békés, Csongrád, Bor­sod, Szolnok és Szabolcs-Szat- már megye területére. Az utóbbi két évben csaknem 2000 kilométeres szakasszal bővítették a belvízlevezető csa­tornahálózatot. A távlati fejlesztési tervek szerint fontos cél, hogy a kora­tavaszi belvizek levezetésének idejét 17-ről fokozatosan 12 napra csökkentsék. Ennek meg­felelően kell bővíteni a csator­nahálózatot és másodpercen­ként mintegy 200 köbméterrel növelni az átemelő szivattyúte­lepek teljesítményét. Mindin­kább előtérbe kerül azonban a tározók építése, amely a bel­vízveszély csökkentésével egy­idejűleg lehetővé teszi a csa­padékvíz tartalékolását az ön­tözési idényre. IMelléktennfikbiSI Húsz éve tüzelik a palahányót az erőmű i kazánjaiban I Még van ötmillió tonna Sűrű füstfelhő tör elő a med­dő közül, ahogy lezúdul a ha­talmas markoló torkából, bete­ríti a szénfal alatt álló teher­autót. Porfelhő jelzi: gyorsan dolgozik a rakodógép, három perc alatt telik meg a gépko­csi. Oláh István decembertől ke­zeli Pécsújhegyen a gépmonst­rumot. — Műszakonként 1400—1500 tonna meddőt tudok vele kocsi­ra rakni. Ma tizenegy tehergép­kocsit szolgálok ki. Sokat kell dolgozni, de megfizetik. Vattakabátos férfi toppan kö­zénk, figyelmeztet: írásos en­gedély nélkül nem lehetünk a meddőhányó tetején. Szűcs László tizenharmadik éve dol­gozik a hegyen, irányítja a med­dő kitermelését. — Reggelente dózer töri fel a jeget, salakot szórunk az út­ra. Védőitalként tejet, teát ka­punk. Nem a hideg, a lucskos, sáros idő a rossz. Most még nincs is nagy sár, előfordult, hogy lábszárig szürkésfekete la­tyakban tapostunk. Két—három éve sokkal nehezebb volt, ami­kor még nem vitték el a kötél­pálya betontartóit, kerülgetnünk kellett. Rakodásra váró teherautók nyüzsögnek körülöttünk amíg beszélgetünk. Oláh István el­dobja félig szívott cigarettáját, visszamászik a markoló nyer­gébe. Rakódnak, ötmillió ton­nára becsülik a hegyet. Vala­mikor sokkal magasabb volt. A szomszédos szénmosóból hord­tak ide meddőt már az 1900-as évektől kezdődően. Kereszt- irányba futó kötélpálya szállí­totta a palás szenet, 1965-ben jött az utolsó csille, de a kötél­pálya oszlopcsonkja itt maradt, öbölformájú a hegy teteje. Markolók formázták ilyenné. Ti­zedik esztendeje csaknem 1700 kalóriás meddővel megrakott teherautók futnak le a hegy ol­dalán, a palát jó szénnel ke­verve újra felhasználják. Szárí­tás után finom porrá őrlik, majd különböző anyagokat adagolnak hozzá s ezt juttatják aztán le­vegővel a kazánok tűzterébe. A Pécsi Hőerőmű a rossz minő­ségű szenek hasznosítására épült a város határában. Jövő karácsonykor lesz húsz eszten­deje, hogy először szállt fel füst kéményeiből. Számítások szerint gazdaságos elégetni a meddő­hegyet. Egy része időközben sa­lakká ég. Ezért is tűnik a völgy­ből holdbéli tájnak Pécsújhegy, a vöröses-fekete-szürke rétegek különös keveréke. A salakot is hasznosítják, utakat gödrökfelt töltenek fel vele. — Ha nem lehet dolgozni, leállunk, ez így nem mehet... megbeszélhettük volna reggel — mondja egy ingerült fiatalem­ber. — Petkó Sándor, a Volán 12. sz. Vállalat forgalomvezetője vagyok — mutatkozik be. — Teherforgalmi üzemünkből a bil­lenősek jelentős része itt van, teljesítménybérben dolgoznak, a gépkocsivezetőknek fontos, hogy ne álljanak. — Gyakran vitáznak? — Mindig dűlőre jutunk — mondják nevetve. így is kell! A népgazdaság számára fontos, hogy az erő­mű akár az egész hegyet el­égesse. H. T. Új piacokat keresnek Hullámvölgyben a Minőségi Ruházati Szövetkezet Fennállásának 30. évforduló­ját ünnepli ez évben a Pécsi Minőségi Ruházati Szövetke­zet. A jubileumi évforduló azonban nem sok jót hozottá szövetkezetnek. Ez derül ki abból a jelentésből, melyet pénteken értékelt a KISZÖV elnöksége Haász József elnök vezetésével. Az elmúlt évben szinte minden gazdasági és termelési mutatója visszaesett a szövetkezetnek. Az írásbeli jelentésében a szövetkezet el­nöke nyíltan fogalmazott: hul­lámvölgybe került a Minőségi Ruházati Szövetkezet. Az el­múlt évi 24 millió forintos ér­tékesítésük még az 1975. évi eredményüknél is kevesebb, és a szövetkezet egyik alaptevé­kenysége, a lakossági szolgál­tatás elmúlt évi 5,7 millió fo­rintos értéke pedig öt évre visszatekintve is a leggyen­gébb teljesítése a szövetkezet­nek. Két év alatt fokozatosan visszaesett a külkereskedelmi tevékenység is. Hogyan tovább? Erről is számot adott a szövetkezet ve­zetése. 1978-ban már 25 szá­zalékkal kívánja csökkenteni gazdaságtalan exporttermelé­sét a szövetkezet. Jobb ár­fekvésű szovjet exportmunkát, nagyobb értékű tőkés bérmun­kát kívánnak vállalni a jövő­ben, és új külkereskedelmi partnerrel, a HUNGARO- COOP-pal kívánnak gazdasá­gos piacot biztosítani elsősor­ban női ruháik részére. A szövetkezet szűcs-, szőr­me- és bőrruházati termelése növekedett. Az elmúlt évben közel 500 női bundát szállítottak a hazai nagykereskedelem megrende­lésére. A szövetkezet előterjesztésé­ből az is kitűnt, hogy kedve­zőtlenül alakult termelési, gaz­dasági körülmények és az ez­zel szinte törvényszerűen együttjáró működési feszültsé­gek megoldásában segíteni fog az Ágota utcai új telep­helyük kialakítása. A Nádor Tower gálaestje Nem kell ebhez Hilton Biztosan ismerik azt az asz- szonytípust, amelyik társaság­ban mindig magára vonja a figyelmet. Csinos, jól fé­sült, frissen kozmetikázott, vonzó. Otthon viszont, a hét­köznapokon — amikor csak a férje látja — már nem tö­rődik magával. Fésületlen, lompos. Ez jutott eszembe pénteken úgy éjféltájt, a Ná­dor étterem Hilton Tower gá­laestjén. A Nádor alkalom­hoz méltó ünnepi díszbe öl­tözött. A gondosan terített, élő virágokkal díszített asz­talokon, az ónkupák mellett gyertya égett, a pincérek szinte zavarbaejtően lesték a vendégek pillantásait. Gőzöl- gött a sült, és meleg volt a leves, kellő hőfokon szolgál­ták fel az italokat és mind emellé még a Reneszánsz együttes szolgáltatott kelle­mes, lágy muzsikát. A tejszín­habos ananász után felgyul­ladtak a reklektorok és a kö­zépen elhelyezett alkalmi do­bogón a Pécsi Balett szólistái tették még emlékezetesebbé az estét. Az iparművészeti remek­számba menő étlapok, tá­nyérok és kupák visszautaztak a budai várba, a sok színda­rabot megjárt zsabókat leve­tették a pincérek, hogy to­vább pihenhessenek a ruha­darabok a színházi jelmeztár­ban, a Tordai ludaskása re­ceptje bekerült az irattárba, a gyertyacsonkok a szemét­be, elszáradlak a virágok, és a Reneszánsz együttes tag­jai is csak vendégként je­lennek már meg a Nádor­ban. A gasztronómia ünnep­napjai a következő török va­csorahéttel befejeződnek. Kicsit kicserélődik a ven­dégsereg és a Hilton gála­est vendégeinek többsége legközelebb, a hétköznapo­kon már lehet, hogy csak egy menüre és egy pohár szó­dára tér be az ebédszünet­ben a patinás házba. Pedig hát a vendégcsalogató va­csora-estek résztvevői most már tudják, hogy mire képes a "Nádor, mire lehet képes a pécsi vendéglátás — ha akar. A kezdeményezőket, a Hungarhotels vezetőit és dol­gozóit csak dicséret illeti. Il­letlenség és ünneprontás len­ne ha most fanyalognánk. De az elismerés is csak akkor le­het hiteles, ha holnap és a holnaputánokon is bizonyítja a vendéglátóipar: él még a most felvillantott „mindent a vendégért” szemlélet. Ha a párizsi szelet sem lesz rágós és a pincér sem mogorva. Ha a vendéglátás hétköznapjai is ünnepnapokká válnak. Ha majd nem kell szmokingot és nagyestélyit öltenünk ahhoz, hogy megbecsült vendégnek érezhessük magunkat. Mert ehhez nem kell Hilton! Erdős Ákos Változások a pécsi autóbuszjáratoknál Hétfőtől jelentős változáso­kat vezetnek be Pécsett több autóbuszjárat útvonalán: a lé­nyeges módosítások elsősorban három busz, a 32-es, a 39-es, és a 46-os vonalát érintik. A változtatásokra bizonyos felté­telek megteremtése után a lakossági és üzemi igények felmérése alapján került sor. A 32-esnél megszűnik a za­varó Y és Z jelzés, s a sima 32-es hétfőtől a Hőerőmű érin­tésével a baromfifeldolgozóig közlekedik. A végállomásnál, a fordulóban a Volán és a Ba­romfifeldolgozó Vállalat közös beruházással szociális és for­galomirányító létesítményt épít. Ennek a változtatásnak az út- feltételei már korábban meg voltak, s most ezzel a DDGÁZ, a Hőerőmű és a Baromfifel­dolgozó Vállalat közös igé­nyeit elégítik ki. Szerepel a tervben az is, hogy a pécsbá- nyai rendezőpályaudvarnál be­iktatnak még egy megállót, kettős célt szolgálva ezzel: egyrészt megvalósul a vasút és a buszközlekedés kapcsolata, másrészt a pályaudvaron dol­gozók könnyebben közelíthetik meg munkahelyüket. A 39-es járatnál a vonalve­zetésben is változás történt, mintegy „kiegyenesítik” az út­ját, s arra a részre irányít­ják, ahol fokozottabb igé­nyek jelentkeztek. Hétfőtől te­hát a Táncsics Mihály utcába, majd onnan a Keszűi útra ka­nyarodva közlekedik a busz, majd a Sarohin tábornok úton át jut el a végállomásra. A 39 A eddig nem járt elég sű­rűn, ez a megoldás segít ezen a gondon is. Ezzel egyidőben megszűnik a 39/G, amelynek a kocsijait közlekedtetik a 39-es járatba, így a forgalomban le­vő buszok száma nem csök­ken. A temetői forgalmat le­bonyolító 39/B járatot hétfő­től minden nap 5.15-től 19.45- ig 30 percenként indítják a Kossuth-térről. A 39-es útvo­nalmódosítását lehetővé tette az is, hogy a korábban meg­levő megállókat 1977-ben át­építették a Táncsics Mihály utcában és a régi Keszűi úton, illetve új megálló-öblöt létesítettek a Lomb utcában, A harmadik lényeges válto­zás, hogy a pécsbányatelepi részen megszűnik a 46-os és az 50/Y, helyettük a borbála­telepi 48-as járatot iktatják be eddigi útvonalának meghosz- szabbításával. A 48-as egészen a Feketehegyig közlekedik, ed­digi járatsűrűségének megtar­tásával. Erre azért volt szük­ség, mert a korábbi 46-os já­rat egyik útszakasza egybe­esett a külszíni bánya szén- szállításának útvonalával, s az eliszaposodott út már nem al­kalmas autóbuszközlekedésre. Tervezik a jövőben ennek az útvonalnak a meghoszabbítá- sát is, egészen az András-ak- náig, ha a Marx útnak az odá­ig vezető szakasza is elkészül. A járat a Bittner Alajos utcán halad majd, melyet a tanács alkalmassá tett a tömegközle­kedésre. A későbbiekben 800 méteres aszfaltszőnyeget kap a Bittner utca, egészen a Bor­bálatelepig, ahol új autóbusz­fordulót alakítottak ki. Hz u| menetrend A 32-es járat Újmecsekalja—Hőerő­mű—Baromfifeldolgozó. Megállóhelyek: Újmecsekalja, Olim­pia, Mecsek Aruház, Orvosi Rende­lőintézet, Tüzér u., Megyeri u., MAV- bérház, Márt.rok útja, Zsolnay-szo- bor, Konzum Áruház, 48-as fér, Balo- kány, Mohácsi út, Téglagyár, Gázmű, Edison út, Hőerőmű, Baromfifeldol­gozó. Ujmecsekaljáról indul: x4.45, x5.00, T5.05, x5.ÍO, 5.15, x5.25, 5.50, x6.10, X6.15, +T6.20, x6.25, x6.30, 6.50, x7.00, X7.10, r.7.35, 8.20, r.9.10, +9.40, x10.00, 10.50, U11.30, 11.50, U12.25, *12.40, X13.0D, 13.10, X13.15, x13.20, T13.25, X13.30, x13.40, T13.45, +13.50, x13.55, T14.05, X14.15, 14.25, x14.40, x14.55, +15.15, X15.20, X15.35, T15.40, x15.45, +T16.10, r.16.30, 17.00, r.17.20. 17.50, 19.00, 20.00, 21.10, x21.30, x21.35, 21.40, 22.30. Baromfifeldolgozótól indul: x5.20, X5.35, T5.40, r.5.45, 5.50, x6.0J, 6.25, x6.45, r.6.50, +T6.55, r.7.00, x7.05, 7.25, x7.35, x7.45, x8.10, 8.55, x9.45, +10.15, xlO.35, 11.25, U12.05, 12.25, U13.00, 13.15, X13.35, 13.45, x13.55, X14.00, T14.05, r.14.10, x14.15, T14.20, +14.25, X14.30, T14.40, *14.50, 15.0J, x15.15, x15.20, +15.53, x15.55, x16.10, T16.15, X16.20, +T16.45, x17.05, 17.35, X17.55, 18.25, 19.35, 20.35, 21.45, x22.05, X22.10, 22.15, 23.05. Közlekedik még: Hőerőmű—Főpá­lyaudvar között: Hőerőmű i.: x5.15, Zsolnay Gyár (31-es megálló) — Hő­erőmű között: Zsolnay Gyár i.: x5.l5, x5.35. Jelmagyarázatok: x munkanapokon, + munkaszüneti napokon, T hétfőtől— péntekig munkanapokon, u a hét utol­só munkanapján. A 39-es járat Kertváros—Konzum Aruház. Megállóhelyek: Kertváros, Bogár ut­ca, Berzsenyi u., Árnyas u., Szövet­ség u., Bőrgyár, Rózsa Ferenc u., Főpályaudvar, Zsolnay-szobor, Kon­zum Áruház. Kertvárosból indul: hétfőtől—pénte­kig, munkanapokon 4.25, 4.40, 4.50 órakor, 5-től 8 óráig 3—5 percenként, 8-tól 13 óráig 6—3 percenként, 13- tól 18 óráig 3—5 percenként, 18-tól 20 óráig 6—8 percenként, 20-tól 23.10 óráig 10 percenként, és 23.35 órakor. A hét utolsó munkanapján: 4.25, 4.40, 4.50 órakor, 5-től 15 óráig 5—7 percenként, 15-től 20 óráig 7—9 per­cenként, 20-tól 22 óráig 10 percen­ként, 22-től 23 óráig 15 percenként és 23.35 órakor. Munkaszüneti napokon: 4.55-től 7.55 óráig 15 percenként, 7.55-töl 12.45-ig 10 percenként, 12.45-töl 20.15-ig 7—9 percenként, 20.15-töl 21.55-ig 10 per­cenként, 21.55-töl 22.55-ig 15 percen­ként és 23.35 órakor. Konzum Áruháztól indul, hétfőtől— péntekig munkanapokon: 4.42, 4.57, 5.07 órakor, 5.17-töl 8.17-ig 3—5 per­cenként, 8.17-töl 13.17-ig 6—3 per­cenként, 13.17-től 18.17-ig 3—5 per­cenként, 18.17-től 20.17-ig 6—8 per­cenként, 20.17-töl 23.27-ig 10 percen­ként. A hét utolsó munkanapján: 4.42, 4.57, 5.07 órakor, 5.17-töl 15.17-ig 5—7 percenként, 15.17-töl 20.17-ig 7—9 per­cenként, 20.17-től 22—17-ig 10 percen­ként, 22.17-től 23.17-ig 15 percenként. Munkaszüneti napokon: 4.45, 5 óra­kor, 5.12-től 8.12-ig 15 percenként, 8.12-töl 13.02-ig 10 percenként, 13.02- től 20.32-ig 7—9 percenként, 20.32- töl 22.12-ig 10 percenként, 22.12-töl 23.12 óráig 15 percenként. Kossuth tér—temető Megállóhelyek: Kossuth tér, Piac tér, Bőrgyár, Béke u., temető. Kossuth térről indul, munkanapo­kon: 5.15-től 19.45 óráig 30 percen­ként, munkaszüneti napokon: 7.15-től 19.45 óráig 30 percenként. Temetőtől indul, munkanapokon: 5.30-tól 20 óráig 30 percenként, mun­kaszüneti napokon 7.30-tói, 20 óráig, 30 percenként. A 43-as járat, Főpályaudvar—Borbá­la-telep, Fekete hegy. Főpályaudvarról indul, hétfőtől— péntekig, munkanapokon: 4.37-től 7.37 óráig 30 percenként, 8.15-től 12.45- ig 30 percenként, 13.07-től 17.52- ig 15 percenként. 17.52-től 18.52-ig 30 percenként, 19.15-től 22.15-ig 30 percenként. A hét utolsó munkanapján: 4.37-töl 7.37-ig 30 percenként, 8.22-töl 16.52-ig 30 percenként, 17.15-töl 22.15 óráig 30 percenként. Munkaszüneti napokon: 5-től 23 óráig 30 percenként. Feketehegytől indul, hétfőtől—pén­tekig munkanapokon: 5.02-től 8.02-ig 30 percenként, 8.40-től 13.10-ig 30 percenként, 13.32-töl 13.17-ig 15 per­cenként, 18.17-től 19.17-ig 30 percen­ként, 19.40-től 22.40-ig 30 percenként. A hét utolsó munkanapján: 5.02-től 8.C2-ig 30 percenként, 8.47-től 17.17-ig 30 percenként, 17.40-től 22.40-ig 30 percenként. Munkaszüneti napokon: 5.25-től 23.25- ig 20 percenként. 53-es járat, Főpályaudvar—Ezeréves. Főpályaudvarról indul, hétfőtől— péntekig munkanapokon: 4.30-től 8 óráig 15 percenként, 8-tól 13-ig 30 percenként, 13-tól 19-ig 15 percen­ként, 19-től 23 óráig 30 percenként. A hét utolsó munkanapján: 4.30-tól 17 óráig 15 percenként, 17-től 23-ig 30 percenként. Munkaszüneti napokon: 4.45-től 22.45- ig 30 percenként. Ezerévestől indul, hétfőtől—pénte­kig munkanapokon: 4.55-től 8.25-ig 15 percenként, 8.25-től 13.25-ig 30 per­cenként, 13.25-töl 19.25-ig 15 percen­ként, 19.25-től 23.25 óráig 30 percen­ként. A hét utolsó munkanapján: 4.55-től 17.25- ig 15 percenként, 17.25-től 23.25 óráig 20 percenként. Munkaszüneti napokon: 5.10-től 23.10 óráig 30 percenként. A 45-ös és 49-es járatok menet­rendje változatlan. Járatsür.'tések: 15-ös vonal: a budai állomásról 12.10, Somogyból 12.30 órai indulás­sal új járatpár közlekedik. 19-es vonal: a járatok Kertvárosból 5.05 és 8.05 óra között munkanapokon, illetve Üjmecsekaljáról 5.35 és 8,35 óra között az eddigi 30 perces köve­tési idő helyett 15 percenként köz­lekednek. 29-es vonal: munkanapokon Kertvá­rosból 6.45 és 8.45 óra között, illet­ve a budai állomásról 7.15 és 8.15 óra között 30 percenként közlekedik. Új iáratok Kertvárosból 12.45, 13.45, 20.45, 21.45, budai állomásról 13.15, 14.15, 21.15, 22.15 órakor. Menetrendmódositás 11-es vonal: hétfőtől péntekig mun­kanapokon a budai állomásról 15.15 órakor induló járat 5 perccel később 15.20 órakor közlekedik. 15-Ös vonal: munkanapokon a bu­dai állomásról 6.25 órakor, illetve Somogyból 6.45 órakor induló járat 5 perccel korábban 6.20, illetve 6.40 órakor közlekedik. 37-es vonal: munkanapokon a Hal térről 5.05 órakor illetve Donátusból 5.25- kor induló járat 15 perccel ko­rábban, Hal térről 4.50, illetve Doná­tusból 5.10 órakor indul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom