Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)
1978-02-19 / 50. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Iicinlö XXXV. évfolyam, 50. szám 1978. február 19., vasárnap Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A KSH Baranya megyei Igazgatóságának jelentése Baranya magye gazdasági Ipar A szocialista ipar termelése 3,0%-kal haladta 'meg a múlt évit, bányászat nélkül az ipari termelés 7,1% növekedést mutat. Ez megfelel a Baranya megyei Pártbizottság cselekvési programjában 1977. évre előírt szintnek. Az állami ipar 2,6%-kal, a szövetkezeti 10,5%-kal fokozta termelését. Az állami iparon belül a tanácsi ipar 2,9% növekedést ért el. A megye iparának ez évi kedvező fejlődése elsősorban az élelmiszeripari termelés felfutásának és a köny- nyűipar fokozódó termelésének köszönhető. A nehéziparon belül legdinamikusabb fejlődést a gépipar ért el 19%-kal növelve termelését. A villamosenergia ipar 8, az építőanyagipar és a vegyipar 5—5%-kol termelt többet az előző évinél. Hogy a nehézipar növekedése mégsem érte el egészen a 2%-ot, ebben a bányászat játszott jelentős szerepet, részére ugyanis ez évre eredményei 1977-ben Erőteljesen növekedett az élelmiszer- és könnyűipar termelése A tervezettnél több a mezőgazdaság termelési értéknövekedése Állami és magánerőből 3538 lakás épült, egy év alatt eddig a legtöbb gondot a szállításban, tárolásban és feldolgozásban egyaránt. A konzervipar így termelőkapacitását kihasználva 18— 19%-kal növelte termelését. A tejtermelés fokozása a tejipar számára teremtett kedvező le- . hetőséget, a lakossági igények fokozódása viszont a sör, a cola és különösen az üdítőitalok termelésére hatott ki. A húsipar nem növelte termelését. Az előző évben befejezett beruházások, rekonstrukciók jelentős termelésnövelő hatással voltak (a Zsolnay Porcelángyár, a XIV. Autójavító, a Szikra umi élelmiszeriparban és köny- nyűiparban emelkedett nagyobb mértékben. A szénbányászatban a fizikai foglalkozásúak száma 2,6%-kal csökkent. Az élelmiszeriparban a túlórák 18,7%-kal növekedtek. Az iparban foglalkoztatottak átlagbére 3655 Ft, az átlagkereset 3834 Ft volt, 7,4, illetve 7,0%-kal emelkedett az előző évhez képest. Az átlagkeresetek a minisztériumi nehéziparban a legmagasabbak, a megyei szintű ipari átlagkereset ennél 14%- kal alacsonyabb. szinttartás volt a feladat. A ^ NYomc?°. a Szék- és Kárpitosszénbányák mennyiségben meg is közelítették az előző évi szén- termelést, kalóriában számítva azonban már lemaradás mutatkozott. A könnyűipar 5,2%-os termelésnövekedésében a tanácsi vállalatok és az ipari szövetkezetek vállaltuk jelentős szerepet. (Ezek adják a köny- nyűipar létszámának 32%-át.) Az élelmiszeripar termelésének közel 9%-os felfutásához a mezőgazdasági termelés kiváló eredményei adták meg az alapot. (Megjegyzendő, hogy az élelmiszeripar termelése már 1976-ban is 8%-kal növekedett megyénkben.) A gabonaféléken kívül különösen a zöldség- és gyümölcsfélék bősége okozott ipari V. esetében). Az év folyamán üzembe helyezett új üzemek, gyáregységek (a Pécsi Kesztyűgyárnál, a Bőrgyárnál) már szintén éreztették termelés- növelő hatásukat, de az időben történő átadás nagyobb teljesítményt eredményezett volna. Hasonló a helyzet a Baromfifeldolgozó Vállalatnál, ahol egy évi termelés esett ki az üzembe helyezés elhúzódása miatt. A megye iparában előállított termékek túlnyomó többségénél a termelés mennyisége meghaladta a múlt évi szintet, egyes fontos termékekből jelentős volt a termelésnövekedés. Építőipar A fontosabb cikkek termelése 1977. évben Mennyiségben 1976. év %-ában Feketeszén 2 925 99,7 Ebből: gáz és koksz-szén, 1000 1 481 104,3 Villamosenergia, 1000 MWó 1 317 109,7 Cement, 1000 t 1 060 100,4 Porcelánszigetelő összesen, t 2 798 125,2 Háztartási és díszmű porcelán, t 1 921 151,3 Bőrkeményáru, t 922 124,1 Krómos felsőbőr, 1000 m2 1 888 104,4 Bőrkesztyű, 1000 pár 3 371 113,0 Csontos nyershús, t 19 693 104,0 Fogyasztói tej, 1000 1 28 857 103,3 Gyümölcskonzerv, t 9 764 110,6 Főzelékkonzerv, t 24 957 126,3 Fejtett sör, 1000 1 50 705 105,2 Alkoholmentes üdítőital, 1000 1 18 709 127,8 A megyei székhelyű szocialista építőipar 1977-ben 2,1 milliárd Ft összegű építési-szerelési munkát teljesített. A termelés több volt a tervezettnél, az előző évhez képest 7,5%-kal nőtt. A tanácsi építőipar 5,7%-kal, a szövetkezeti építőipar is számottevően, 8,0%-kal fokozta termelését. A termelés növelését teljes egészében a termelékenység javulása tette lehetővé. Az egy építőipari munkásra jutó termelés értéke 10,2%-kal volt több, mint az előző esztendőben. Az építőiparban foglalkoztatottak száma 2,0%-kal, ezen belül a fizikai foglalkozásúak száma 2,5%-kal volt kevesebb, mint 1976-ban. 1977. év folyamán legnagyobb súllyal a lakásépítkezéseken dolgozott az építőipar. Befejezett fővállalkozói termeléséből 34% a lakóépület, 11% az ipari objektum és 15% útépítés. Az új munkák részaránya 82, a felújitási-tatarozási jellegűeké 10% volt. Az elmúlt esztendőben a megyei székhelyű szocialista építőipar összesen 1926 lakást adott át megrendelőinek, többet, mint bármely korábbi esztendőben. Ez azonban túlnyomórészt a Baranya megyei Építőipari Vállalat erőfeszítéseit tükrözi. A tanácsi építőipari vállalatok egész év alatt összesen 12 lakást építettek, a szövetkezeti építőipar pedig az 1976- ban átadott 478 lakással szemben ebben az esztendőben csupán 396 lakás építési munkáit fejezte be. A munkahelyi koncentráció kedvezőtlen irányzatot mutat: egy-egy építkezésre év végén 23 fizikai foglalkoztatott jutott, 1976. év végén viszont még 27. A vállalatok és szövetkezetek — élve a lehetőségekkel — erőteljes bérfejlesztést hajtottak végre az elmúlt esztendőben. A fizikai foglalkozásúak átlagbére 3086 Ft volt, 8,6%-kal nőtt egy év alatt. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés elé tűzött cél 1977. évre a termelési érték 7—8%-os növelése volt, hogy az V. ötéves terv első két évére tervezett növekedés az 1976-os mostoha év ellenére is teljesüljön. A kedvező időjárás, az előnyös közgazdasági ösztönzők és egyéb tényezők pozitív hatásaként a tervidőszak második éve a tervezettnél jobb eredménnyel zárult, előzetes számítások szerint megyénkben a termelési érték növekedése meghaladta a 10%- ot. A termelés bővülésének hatására a nagyüzemek gazdasági-pénzügyi helyzete javult. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelése számottevően nőtt elsősorban a zöldségfélék és az állati termékek vonatkozásában. Termelésüket hatékonyan segítették a nagyüzemek és az (Folytatás a 13. oldalon) Bernics Ferenc, a filmszemle igazgatója záróbeszédét mondja 700 vendég, 20000 néző Végétért a X. magyar jájékfilmszemle Záróünnepség a Petőfi moziban Tartalmas, nyílt, őszinte, kellemes ... Ilyen jelzők, illetve érzések fogalmazódtak meg az egyhetes programsorozatról az utolsó napon a játékfilmszemle több mint 600 hazai és külföldi vendégében. Ezt a hangulatot tükrözték az utolsó akkordok - a záróünnepség - is tegnap este, a Petőfi Filmszínházban, ahol a pécsi közönség, a művészeti és kulturális élet és természetesen a filmszakma vezető képviselőin kívül megjelent a megye párt- és állami vezetésének és társadalmi életének számos vezető személyisége, köztük dr. Nagy József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Baranya megyei Párt- bizottság első titkára; Lukács János, a megyei párt-vb tagja, a Pécs városi Pártbizottság első titkára; Horváth Laios, a megyei párt-vb tagja, a Baranya megyei Tanács elnöke és Czente Gyula, Pécs megyei város Tanácsának elnöke. Kardos Ferenc, a Magyar Film- és Televíziós Művészek Szövetsége játékfilm szakosztályának titkára összegezte a X. magyar játékfilmszemle néhány legfontosabb szakmai tapasztalatát. Bernics Ferenc, a X. magyar játékfilmszemle igazgatója zárKevesebbet termeltek viszont égetett téglából, farostlemezből, ruházati bőrből, kenderfonalból, lábbeliből, borból, egyes konfekciós ruházati cikkekből. A termékszerkezet átalakítására főleg a gépiparban történtek kezdeményezések, a megye iparában újnak számító termékek köre és volumene azonban nem jelentős. A kereslet alakulásával nem volt mindig összhangban a termelés. A fontosabb exportáló vállalatok és gyáregységek 1977- ben 21%-kal többet exportáltak (folyó áron számítva), mint 1976-ban. Az összes export 16%-át a helyi ipar adta. Dollárviszonylatban közel 50%-ban növekedett a kivitel, az összes exportból részaránya 34%-ról 41%-ra emelkedett. Rubelviszonylatban is 11% volt a növekedés. A korábban exportált termékek közül csökkent a kivitel bőrárukból, konfekcionált nadrágokból, munka- és védőruházati cikkekből. Jelentősen növekedett az élelmiszeripari gépek, a porcelánszigetelő, ja fényezett bútor, a lábbelik, a bőr felsőruházati cikkek, a bőrkesztyű és a konzervfélék kivitele. Nyershúsból, sajtból 4—5-szö- rösét exportáltuk az előző évinek. Az ipari termelés bővülésének fő forrása múlt évben a termelékenység növekedése volt. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 2,0%-kal növekedett. A munkanapok száma kettővel kevesebb volt az előző évinél, a teljesített órák is valamelyest csökkentek, így az egy órára jutó termelés nagyobb növekedést, (3,7%) eredményezett. Az iparban foglalkoztatottak átlagos létszáma 1977-ben 670 fővel volt több az előző évinél, az emelkedés 1,0%. A foglalkoztatottak száma a miniszteriKözlekedési akadályokat okozott a szombat éjszakai hóesés. A képen: hóeltakarítás a 6-os úton. (Tudósítás a 2-es oldalon.) szavában kiemelte, hogy a jubileumi filmszemle betöltötte küldetését. Valóban a magyar filmművészet, a filmszakma igazi belső fórumává vált. Az itt megjelent csaknem 700 vendég: filmes szakember, művész film- forgalmazó, kritikus; a 78 külföldi vendég számszerűen is reprezentálják a felfokozott érdeklődést, a megújuló vitakészséget. Megtisztelték a szemlét a magyar kulturális politika irányítói is. Szinte egyöntetű véleményként alakult ki, hogy ilyen nyílt, és őszinte párbeszédet, ilyen felelősségtől áthatott gondolkodást a korábbi szemléken még nem tapasztalhattunk. A hangsúly nem külsőségekre, hanem változó társadalmi valóságunk, életünk ellentmondásainak felelősségtől áthatott vizsgálatára, a filmművészet tartalmi problémáira, a gondok megoldásának elemzésére helyeződött.- A magyar kultúrpolitika és filmművészet vizsgázott itt szocialista demokratizmusból, pártos elkötelezettségből, erkölcsipolitikai felelősségből. És jól vizsgázott!... Szovjet vendégünk véleményét idézem: „Szeretném, ha Moszkvában ilyen nagyszámú érdeklődő előtt, ilyen nagy aktivitással beszélhetnénk meg a mi filmművészetünk problémáit!”... - mondotta a szemle igazgatója, majd a szemle vitáinak nagyfokú aktivitását, eredményeit méltatta, örömét fejezte ki, hogy a pécsi közönség felnőtt a filmszemléhez: soha ilyen érdeklődést nem tapasztalhattunk. A program filmjeit több mint 20 000 érdeklődő tekintette meg. A zsúfolt nézőtereken előfordult, hogy a kormány elnökhelyettesének is alig tudtak egy pótszéket bepréselni ... Gondok is vannak. Kevés a szállodai hely, hiányzik az igazi fesztiválmozi... Reméljük, a következő találkozásig javulnak ezek valamelyest. Végezetül köszönetét mondott a filmművészeknek, valamennyi hazai és külföldi vendégnek, a rendező és közreműködő szerveknek és a X. magyar játékfilmszemlét ezzel befejezettnek nyilvánította. A záró díszünnepségen Rényi Tamás K. O. című filmjét vetítették le. Ezután bemutatták a film alkotóit és néhány szereplőjét. W. E.
