Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)

1978-02-19 / 50. szám

2 Dunántúlt napló 1978. február 19., vasárnap A X. magyar játékfilmszemle utolsó napja Bólyi kikötő Lugossy László: „Nyílt és felelősség- teljes vitát folytattunk” Vélemények, nyilatkozatok Külföldi szakemberek a magyar filmekről A filmkritikusok találkozója Szombaton utol­só napjához ér­kezett o X. ma­gyar játékfilm­szemle. Záróok­kordja előtt meg­kerestük a Ma­gyar Film- és Te­levíziós Művészek Szövetségének titkárát, Lugos­sy László filmrendezőt. Az iránt érdeklődtünk: megítélése sze­rint miért fontosak a pécsi ta­lálkozók a magyar filmművé­szet fejlődésére: illetve mit tart a jubileumi rendezvény legértékesebb vonásának, eset­leg élményének? — Fontosak a filmszemlék — válaszolta Lugossy László —, mert Pécs bizonyos szem­pontból egyedülálló alkalom a magyar filmesek számára. Igaz, hogy az alkotó műhelyek, a Filmművészeti Tanács és a kri­tika folyamatosan, menet köz­ben is értékeli az elkészült fil­meket, de szükség van arra is, hogy olykor megálljunk, összegyűljünk minél többen, és számvetést csináljunk egy teljes év vagy akár egy hosz- szabb időszak filmterméséről és alkotói gondjairól. Ez an­nál is inkább fontos, mert mint a nemzeti filmművészet szelle­mi műhelyének részesei, közös felelősséggel tartozunk a kü­lönböző stúdiókban készült fil­mekért. Az áttekintő-összegező elemzésre a filmszemlék kivéte­les alkalmat jelentenek. Pécs erre adott és ad — tavaly óta a fővárossal együtt, fel­váltva — immád tizedszer jó lehetőséget. — Hogy mit gon­dolok az idei szemléről?... örülök, hogy ilyen sokszínű és gazdag az idei filmtermés és örülök, hogy ilyen nagy érdek­lődéssel találkoztak a bemu­tatott filmek. „A magyar film és közönsége" címmel tartott vita a műsorpolitika és a for­galmazás kérdéseiről szólt. A szövetség ezen a téren arra vállalkozott, hogy egy össze­foglaló forgalmazási koncep­ciót tesz az asztalra, még eb­ben az évben. Itt Pécsett szá­mot adtunk arról, hol tartunk a munkában. A vita tanúsí­totta, hogy az alkotók és a forgalmazók kapcsolatát már nem a „feleselgetés” jellemzi, hanem a párbeszéden is túl a hatékony, felelős együttműkö­dés készsége. A pécsi szem­lék lehetőségei sokban hozzá­segítettek ahhoz, hogy idáig eljutottunk. — Számomra az idei szem­le értékét az is emelte, hogy a magyar játékfilm eredmé­nyeiről és gondjairól nyílt, szó­kimondó és felelősségteljes vi­tát folytattunk. Ez a vita iga­zolta azt a nyílt szellemet, amely ma egyaránt jellemzi kulturális politikánkat, és a magyar Hímet. Ezt a felelős­séggel társuló nyíltságot ter­mészetesnek és termékenynek tartom. Szombat délelőtt tartották meg a szemle utolsó szakmai tanácskozását. Ezen külföldi kritikusok mondták el vélemé­nyüket az elmúlt évben elké­szült magyar filmekről. A vitát Bernáth László, az Esti Hirlap rovatvezetője vezette. Túlzás., nélkül: filmművésze­tünk jelentős elismerésben ré­szesült. Szinte valamennyi fel­szólaló dicsérte a filmek őszinteségét, valósághű ábrá­zolásmódját, a kifejezési esz­közök széles skáláját. A kül­földi szakemberek véleményei alapján jogqal feltételezhető, hogy a magyar filmművészet rangja tovább emelkedik hatá­rainkon túl. Munkatársaink véleményt kértek néhány külföldi kritikus­tól a X. magyar játékfilmszem­lén szerzett benyomásaikról. Mimoun Mouloud („El Moudjahid", Alaéria): — A szemle rendezése megállja a helyét a nagy fesztiválokkal való összehasonlításban. Na­gyon fontosak voltak nekem azok a filmek, amelyek a ma­gyar társadalomnak a szocia­lizmus felé vezető első lépé­seiről szólnak, ugyanis Algéria most áll e problémák előtt... David Robinson, a londoni Times munkatársa: — Kilenc évvel ezelőtt kezdtem a ma­gyar filmművészettel foglalkoz­ni. Nagyon megszerettem min­den hibájával együtt. A törté­nelmi érdeklődés és a minden­napi problémák jól ötvöződ­nek. A mostani fesztiválon kü­lönösen Rózsa János és Kása Ferenc filmjei tetszettek. Vjacseszlav Sesztakov (Szov­jetunó): — A magyar film legfőbb jellemvonása ma az erős kritikai érdeklődés, az ak­tualitás mellett a magyar nem­zeti karakter ábrázolása. Az idei sokszínű szemlén Fábry Magyarok című filmje volt naqy élmény számomra: ösz- szetett, lélektanilag hiteles ké­pet adott a magyar nép, a manvar paraszt sorsproblémái­ról s ugyanakkor a nácizmus­ról is. Lynda Myles (Edinburgh Fes­tival): — A filmszemle legna­gyobb érdeme, hogy találkoz­hattunk magyar szakemberek­kel, és megismerhettük a ma­gyar filmművészet elmúlt évi legjobb alkotásait. Többet kö­zülük szívesen megnéznék Ang­liában is. Olga Markova, filmkritikus (Bulgária): — Legérdekesebb a magyar filmben eluralkodó dokumentorista tendencia. A dokumentumfilmek ugyanakkor a játékfilm eszközeit veszik kölcsön. (A filmszemle eseményeiről a héten tudósított: Barlahidai Andrea, Gállos> Orsolya, Hava­si János, Wallinger Endre.) A fényképezés népszerűsíté­se érdekében még a fatószezon indulása előtt megrendezi ha­gyományos kedvezményes tava­szi vásárát az OFOTÉRT. Január 20-tól március 11-ig 20 száza­lékkal olcsóbban árusítanak több mint 40-féle fotócikket, köztük fényképezőgépet, film­vetítőt, nagyítógépeket, forte fekete-fehér filmeket. Az ak­cióba 40 millió forint értékű fotócikket, főleg a diákoknak és a kezdő amatőröknek való készülékeket, például 8-féle olcsóbb fényképezőgépet von­tak be. a Dunán Megkezdte a folyami áru- szállítást a Bólyi Mezőgazda- sági Kombinát mohácsi kikötő­je. A folyó jégmentessége le­hetővé teszi, hogy már a téli hónapokban víziúton juttassák el a kombinát terményeit, il­letve termékeit a hazai és kül­földi megrendelőknek. A kuko­ricával megrakott első uszály a Szovjetunióba ment, a lucer- nakészítményl szállító uszályo­kat pedig a Német Szövetségi Köztársaságba irányították. A bólyi kombinát az egyetlen olyan mezőgazdasági üzem ha­zánkban, amelynek saját kikö­tője van. A „szárazföldi" gaz­daság a mohácsi kikötővel ka­put nyitót magának a Dunára. A tervek szerint a „nagy” or­szágút fontos szerepet kap a kombinát szállításaiban azál­tal, hogy termékeinek jelentős részét az olcsó víziúton szállít­ja­Óvodabővítés a Köztársaság téren Készült 8 vállalat összefogásával Egy új óvoda: ahány gye­rekre tervezik, annyiszor nyolc­vanezer forint, nem beszélve az elhúzódó építési időről. Tegnap rácáfoltak erre a szak- véleményre. A pécsi Köztársa­ság téri óvoda befogadóképes­sége 30 gyerekkel nőtt, mind­össze 200 000 forintért, tehát gyerekenként hétezer forintba se került az építőanyaggal és berendezéssel együtt. Hogy lehetséges ez? Budán Ferencné, óvodave­zető: — A 100 személyes intéz­ményünkben ínv is 150 gye­rekkel foglalkozunk, az újabb jelentkezőket képtelenek vol­tunk fogadni. Tervezték az öt­venes bővítést, de túl sokba került volna. Eszünkbe jutott az épületünkben levő szolgá­lati lakás. Megemlítettem a le­hetőséget Pollák Dezsőnek, a Harmincöt : centiméteres' hó a Mecseken A hirtelen jött nagy és tartós hóesés kellemetlen „szenzációja" a mohácsi úton, az üszög-pusztai ka­nyarban történt: a latyakos, síkos úton megcsúszott, árok­ba farait, az úttesten ke­resztbe állt egy tejeskocsi, majd erre a sorsra jutott a kerülni akaró teherautó, és szombaton hajnali fél hattól reggel fél kilencig közleke­dési dugó keletkezett, ösz- szegyűlt vagy tíz teherautó, több tucat személygépkocsi, 14 autóbusz. A buszok Ko- zármislény felől érkeztek Pécs felé 12 faluból. Késtek, egyenként 20—140 percet. A Közlekedési akadályokat okozott a havazás Volán 12-es Vállalat törté­netében hasonló eset nyolc éve adódott, A két teher­autót egy közeli mezőgazda- sági üzem Dutra-traktora vontatta ki. Az üszög­pusztai dugó miatt hat hely­közi, elővárosi járat átmene­tileg kimaradt, öt ércbá­nyász-munkásbusz is húsz perccel később ért célba, mivel a golgotái részen el­akadtak a személyautók. Mó­lomban viszont egy autó­busz feküdt keresztben az úton, így a Köké'- - felé köz­lekedő buszok egy darabig csak eddig jutottak el. Pé­csett a reggeli órákban szü­netelt a buszforgalom a Me- csek-oldalba, a Misinára, Nagy-Daindolba, ürögfalu­ba, Szentkútra, mivel oly nagy mennyiségű hó esett, hogy a hókotrók nem győz­ték az eltakarítást. A Me­csekben 20—30, néhol 35 centis a hó, míg Pécsett 14 —15 centi esett. Késtek a szénbányászokat szállító munkásjáratok is 10—15 percet Rücker- és Széchenyi-akna felé, több buszjárat pedig félúton el­akadt, így nem értek el Új­hegyig, Pécsbányatelepig, Szabolcsfaluig még a dél­előtti órákban sem. Pécsett húsz gépet vetet­tek be már éjjel 11 órától, a gondot okozó peremrésze­ken rövid idő alatt 5—10- szer is takarítottak, de a sű­rű hóesés egy időre így is legyőzte az emberi fárado­zást. Hófúvás is volt, amely hóakadályokat épített. A KPM központi hóüave- letén 1969-ben mozgósítot­tak ilyen nagy intenzitással legutoljára. Hajnalban négy órától a megye öt legfon­tosabb útját 17 gép járta be, mind hóekés volt. Reg­gel 8-tól már újabb 27 hó­ekés gépkocsit irányítottak a kritikus helyekre, íav a Me­csekre, Mohácsra, Harkány­ba, Kővágószöllősre. Mohács határában hat traktor von­tatta hóeke is dolgozott. Most már ayőzik a takarí­tást és remélik, hogy vasár­napra nem okoz fennaka­dást a közlekedésben a hó. — Cs. J. — III. kér. pártvezetőség és Ta­kács Gézának, az alsófokú ok­tatási intézmények pártbizott­sága titkárának és örömmel fogadták. Egyeztették és elfo­gadtatták az elképzelést, majd december elején megbeszélés­re hívták össze a nyolc kör­nyékbeli vállalat vezetőit, párt­titkárait. Pollák Dezső: — Kapóra jött Budánné ja­vaslata. A „nyolcak” is szív­ügyüknek tekintették az ügyet, hamar megegyeztünk, ki mit vállal. Azt, hogy ilyen becsü­lettel, lelkesen dolgozzanak és ilyen rövid idő — mindössze másfél hónap — alatt elké­szüljenek, ezt az elején mi se hittük volna. Lássuk, hogy melyik intéz­mény mit vállalt, illetve vég­zett. A Közúti Útépítő Vállalat — igazgatója, Hosszú József, mint a kivitelezők örökmozgó szervezője adta át tegnap az új részt Csorba Tivadarnak, a Pécs városi Tanács művelődési osztályvezetőjének — a kőmű­vesmunkákat, a szállítást és a festést. A Dél-dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság a villanysze­relést — egyben az egész óvo­da világításának korszerűsíté­sét is — végezték. A Közúti Igazgatóság a vízvezetékszere­lést, a Pécsi Állami Gazdaság a csempézést, az Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság a par­kettázást, a hőerőmű a belső tér kialakításához a bontási munkákat, a Távfűtő Vállalat a fűtést és a Kertészeti és Parképítő Vállalat dolgozói a télikertet alakították ki és fel­díszítették a termet. Az óvodások kedves műsor­ral köszönték meg a segítsé­get eljövendő pajtásaik nevé­ben. A társadalmi összefogás­sal készült új részben 37 gye­rekkel február 27-én kezdik meg a foglalkozást. M. L. Pártnapok Az időszerű gazdaságpoliti­kai kérdésekről és az 1978. évi terv gazdaságpolitikai cél­jairól megyénkben pártnapo­kat rendeznek február 14-től 28-ig. A pártnapok helyét, idejét, előadóját múlt vasár­napi számunkban február 20- ig közöltük, most a február 21-től 28-ig rendezendő párt- napok helyét, idejét, előadó­ját ismertetjük. Február 21-én, kedden Mohács, farostlemezgyár, 14.30 óra, Kovács Benedek, az MSZMP KB munkatársa. Pécs, állategészségügyi állo­más, 15 óra, Czégény József, a megyei párt-vb tagja, a Ba­ranya megyei Pártbizottság titkára. Baranya megyei Rend­őr-főkapitányság, 15 óra, Hor­váth Lajos, a megyei párt-vb tagja, a megyei tanács elnö­ke. Mohács, EPSZÖV, 16 óra, dr. Németh Lajosné, a megyei pártbizottság munkatársa. Egy- házasharaszti, művelődési ház, 18 óra, dr. Szabó József, a Baranya megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság elnöke. Február 22-én, szerdán MÉV, szolgáltató üzem, 14.15 óra, Stámusz Árpádné, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottság oktatási igazgatóságá­nak tanszékvezetője. Mohács, SZKIV külső gyára, 14.30 óra, Aparácz Dénes, a megyei pártbizottság munkatársa. Pécs. Pénzügyőrség, 15 óra, Tömpe Ferenc, a megyei pártbizottság munkatársa. Február 23-án, csütörtökön Beremend, BCM, 13.30 óra, Cyenis János, az MSZMP KB Politikai Főiskola adjunktusa. Komló, szénelőkészítő, 14.30 óra, Neumann Ádám, a me­gyei pártbizottság munkatársa. Kozármisleny, művelődési ház, 16 óra, Kiss György, a megyei nártbizottság munkatársa. MÉV II. üzem, 14.30 óra, Aparácz Dénes, a megyei pártbizottság munkatársa. Február 24-én, pénteken Cserkút, Vízügyi Igazgató­ság, 14 óra, Gábor János, a megyei pártbizottság munka­társa. Mecseki Szénbányák, Kossuth-bányaüzem, 14.30 óra, dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára. Pé­csi Állami Gazdaság, üszög­puszta, 15 óra, dr. Jerszi Ist­ván, a megyei párt-vb tagja, a Baranya megyei Pártbizott­ság titkára. Február 27-én, hétfőn Szalatnak, Carbon, 14 óra, dr. Bunna Gyula, a megyei pártbizottság munkatársa. Má- gocs, MEZŐGÉP, 14.15 óra, Kutnyánszky Géza, a megyei pártbizottság munkatársa. Mo­hács, öntödei Vállalat, 14.30 óra, Kiss Gyula, a megyei pártbizottság munkatársa. Sik­lós, Városgazdálkodási Válla­lat, 16 óra, dr. Garányi Lász­ló, a megyei pártbizottság munkatársa, Bikali Állami Gaz­daság, 17 óra, Koós László, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője. Somogyhárságy, párthelyiség, 18 óra, Csizmán Jenő, a megyei pártbizottság munkatársa. Dunaszekcső, párt­ház, 18 óra, Orosz Ottó, a megyei pártbizottság osztály­vezető-helyettese. Felsőszent- márton, 19 óra, dr. Jerszi Ist­ván, a megyei párt-vb tagja, a Baranya megyei Pártbizott­ság titkára. Február 28-án, kedden Pécs, Húsipari Vállalat, 15 óra, Csicsvári István, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottság oktatási igazgatóságá­nak tanára. Tetőzik az influenza Hetedik hete tart már az influen­za járvány, s a KÖJÁL tájékoztatása szerint ezen a héten tetőzik; a jö­vőben várhatóan csökken a megbe­tegedések száma. Az első megbete­gedésekről a harmadik héten be­szélhetünk, akkor harmincán influen­zában, illetve influenzaszerü beteg­ségben szenvedtek. A negyedik hé­ten 1100, az ötödik héten tízezer beteget tartottak számon. Ez az ug­rásszerű emelkedés a hatodik hé­ten is jelentkezett, újabb 10 700 em­ber kapta el a betegséget Baranyá­ban és Pécsett. Az összesen 21 830 esetből szövődmények száznyolcvan betegnél léptek fel, ötvenhárom em­bert kórházba kellett szállítani. A járványnak az első hat héten két ha­lálos áldozata is volt. i DFOTERT-uasar

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom