Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)

1978-02-17 / 48. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXV. évfolyam, 48. szám 1978. február 17., péntek Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Évek céltudatos munkája eredményeként Kiemelkedő évet zári a somberek!Béke Őre —— ———■——^ Termelőszövetkezet A gazdálkodás főbb mutatóit áttekintve már szinte nyitott könyvként állhat előttünk, Hogyan is zárta elmúlt évét a sombereki Béke Őre Ter­melőszövetkezet Kimagaslóan jó eredménnyel, amiben persze több év céltudatos munkája rej­lik. A valamivel több mint 4000 hektáron gaz­dálkodó, sertést és szarvasmarhát tenyésztő, 700 taggal dolgozó szövetkezet nettó árbevétele ta­valy a tervezett 156 millióval szemben csaknem 180 millió forint volt, bruttó jövedelme 51 millió­val szemben 71, mérleg szerinti nyeresége pedig a tervezett 27 millióval szemben csaknem 46 millió forint (I) volt. flczél György a filmszemlén Lázcsillapítás A szükség fura találkozáso­kat hoz létre. Itt van például a lakótelepi „napközi otthon”, amely jobb hiján az iskolai intézményből kiszorult kisdiá­kokat hivatott vigyázni. Lakás­napközi, mondják, eredetileg ugyanis két-három szobás la­kásoknak építették ezt az öt­szintes épületet. E panelház persze nem csu­pán a tanító nénik felügyele­te alatt álló nebulóké. Itt ta­lálható a telepen építkező vállalat több irodája, itt gyü­lekeznek reggelente a munká­sok, ipari tanulók. S ha gyü­lekeznek — beszélgetnek. Ami­kor reggelente a szülök elkí­sérik napközis gyerekeiket, ök is tanúi e diskurzusnak. Leg­utóbb hivatlan-akaratlan hall­gatója voltam egy ilyen reg­geli eszmefuttatásnak. Három jól megtermett fiatalember ép­pen azt tárgyalta meg, hogy ha majd „kimennek a terü­letre", hová rejtik a szerszá­mokat, a létrát, a festéket. Az­tán gyorsan megnézik a ga­ranciális lakást — és irány a kocsma. A témát az juttatta eszem­be, hogy egyik szakfolyóira­tunkban fölmérést publikáltak — éppen a munkafegyelem tárgyköréből. Ebből az is ki­derült, hogy a kivitelező épí­tőiparban számlálták össze c legtöbb igazolatlan mulasz­tást 1975-ben. Az engedélye­zett — de nem fizetett — tá­voliét szintén itt volt a legna­gyobb. A Központi Statisztikai Hiva­tal szakemberei megállapítot­ták, hogy az úgynevezett szub­jektív — a munkáltatótól vagy a munkavállalótól függő — okok között vezető helyen sze­repel az igazolatlan mulasz­tás: emiatt az iparban 890 ezer, a kivitelező építőiparban 543 ezer, a szállítás és hírköz­lésben 162 ezer munkanap esett ki. Nem lenne helyes persze, ha csupán munkakerülésnek fog­nánk fel a mulasztásokat. Köz­tudott, hogy az állami építő­ipar munkásainak jelentős ré­sze változatlanul, rendszeresen kirándul a magánkisiparba. Esténként, hét végén, vagy éppen műszak közben. Ma­radva lakótelepi példánál: a maszekolás megállíthatatlanul növekvő lehetőségét sajátos módon itt, maga az állami ipar termeli újra. A sok hibá­val, rosszul elkészített lakások kínálják a délutáni — vagy éppen hivatalos műszakban el­végzendő maszeküzleteket a tapétázóknak, festőknek, par- kettázóknak, ' vízvezetékszere­lőknek, csempézőknek és — ki győzné felsorolni, hogy még hányféle szakma képviselőjé­nek. Ha mindezt végiggondoljuk, alighanem az is nyilvánvaló: ha sikerül a realitások med­rébe terelni a beruházási épí­tési tevékenységet, ezzel nem csupán a nemzeti jövedelem fölhasználásának kitűzött cél szerinti arányait lehet jobban betartani. Hiszen a túlfűtött beruházási láz enyhítésével lé­péseket tehetünk a munkafe­gyelem megszilárdítása felé is; az építési kereslet és kíná­lat közelítésével a szorító mun­kaerőgondok is csillapodnak. S ekkor olyan segítséget kaphat­nak az építőipar irányitói, ma­gukkal és másokkal szemben is szigorú művezetők és bri­gádvezetők, amely lehetővé te­szi számukra, hogy feltételeket szabjanak, hogy az eddigiek­nél sokkal határozottabban és valóságos érvek birtokában kö­veteljék meg a pontos, fe­gyelmezett munkát. M. I. Tegnap a sombereki művelő­dési házban ezeknek az ered­ményeknek az ismertetésével kezdte zárszámadási beszámoló­ját Gaszler József elnök a szö­vetkezet részközgyűlésén, mely­nek elnökségében helyet foglalt Devecseri József, az MSZMP mohácsi járási bizottságának első titkára is. Növény­termesztés Ami a főbb növények termés­átlagát illeti, a búza hektáron­ként 57 mázsát, a kukorica 79 mázsát adott, messze meghalad­va a tervezettet. Nem az elő­irányzatok szerint hozott viszont a burgonya és a lucerna. Húsz hektáron termesztettek zöldpap­rikát, a tervezett 80-nal szem­ben hektáronként 133 mázsa termett. Az állattenyésztés. Kimagasló eredmények szü­lettek a sertéshizlalásban, ahol a folyamatos termelés közben teljes tenyésztési rekonstrukciót, battériás süldőnevelést és 50 százalékos hízóférőhely-növelést valósítottak meg. A szövetkezet­ben az 1 kocára jutó hízókibo­csátás 20 mázsa (!) - e muta­tójukkal alighanem első helyen állnak az országban. Szép ered­ményeket hozott a szarvasmar­ha-tenyésztés is, tavaly egy te­héntől 3510 liter tejet fejtek, 10 százalékkal többet, mint az előző évben. Az ágazat még eredményesebb lehetett volna — jegyezte meg az elnök —, ha nem olyan nagymérvű az állat­elhullás, amit az idén feltét­lenül orvosolni kell. A szövetke­zetnek van húsüzeme is, tavaly növelték a vágókapacitást és a technikai felszereltséget. Több beruházást hozott tető alá az építőbrigád, így közre­működtek a sertéstelep és a keverőüzem rekonstrukciójában, megépítették a palotabozsoki vetőmagtisztító üzemet. Miután gyorsan dolgoztak, lehetővé vált, hogy a szövetkezet a ké­sőbbi évekre tervezett baromfi- telep megépítését előrehozza. Görcsönydobokán az első 120 ezer férőhelyes baromfitelepü­ket ez év nyarán már üzembe is helyezik. Említést érdemel még a háztáji produktuma, két év alatt, csaknem 50 százalék­kal növekedett a szövetkezeten keresztül értékesített termékek árbevétele, ami nagyon örven­detes, a termelési kedv fellen­dülését jelzi. Anyagi elismerés Az eredményeket még sorol­hatnánk. Ami még fontos: a szorgalmas munka ellenében mivel fizetett a szövetkezet tag­ságának. A sombereki szövet­kezetben egy 10 órás munka­nap bére ma már 211 forint. Az egy dolgozó tagra jutó évi jövedelem pedig 47 800 forint. Szociális és kulturális alapjuk­ból növekvő összegben juttat­nak a tagoknak, a rovatokban szerepel a nyugdíjasok támoga­tása, étkeztetési hozzájárulás, belföldi és külföldi társasutazás stb. Utazásokra például tavaly 400 ezer forintot költöttek, 59 tagjukat jó munkájuk elismeré­seként külföldre vitték, s továb­bi 365 tag 2—3 napos belföldi jutalomkiránduláson vett részt. A munkakörülményeket illetően szinte valamennyi üzemük ren­delkezik megfelelő szociális helyiségekkel. A tagokat saját járművel szállítják munkahe­lyükre. Egészségügyi ellátás A mohácsi rendelőintézet se­gítségével és a helyi körzeti or­vosok bevonásával megszervez­ték az üzemegészségügyi szol­gálatot, korszerű fogorvosi ren­delőjük működik, rendszeresen elvégeztetik a tagság szűrővizs­gálatát. Törődnek nyugdíjasaik­kal, a szövetkezet tagjai nyug­díjba vonulásakor a tsz egy fő­re jutó havi átlagkeresetének ^megfelelő pénzteni juttatást, ezen kívül segélyt biztosít. Fi­gyelemre méltó gondoskodás az is, hogy a csökkent munkaké­pességű tagoknak textilválogató üzemben biztosítanak munkát. A tegnapi részközgyűlésen Pa- lotabozsok és Görcsönydoboka után a somberekiek is jóvá­hagyták a zárszámadási beszá­molót, s az idei termelési és pénzügyi tervet. Végezetül kitün­tetéseket adtak át a legjobb munkát végző szocialista bri­gádoknak, s megkapták az egy­havi bért a tavaly nyugdíjba vo­nuló tagok. A X. magyar játékfilmszemle alkalmából tegnap délután ba­ráti beszélgetést rendeztek a pécsi akadémiai székházban, ahol jelen volt Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyette­se, dr. Nagy József, a Köz­ponti Bizottság tagja, a Ba­ranya megyei Pártbizottság el­ső titkára, Tóth Dezső kultu­rális miniszterhelyettes, Rátkai Mit jelent a következetes bé­kepolitika, mint a két külön­böző társadalmi berendezke­désű világrendszer békés együttműködésének egyetlen, tíz- és százmilliók által vágyott, végleges megoldást hozó lehe­tősége? Mindent. A reményt, az életet, a nyugodt, békés munkát. És a közdelmet, hogy a világ minden táján örökre elhallgassanak a fegyverek, hogy ne fenyegessen senkit a háború. Jelenti a nemzetközi helyzet aktuális kérdéseinek megvilágítását, pártunk és kor­mányunk békepolitikájának is­mertetését, a szocialista orszá­gok egymás közötti és mások­kal elmélyített barátságát, ál­lami és egyéni szinten egy­aránt. Jelenti még a szolidari­tást a szabadságukért, nem­zeti függetlenségükért, a de­mokráciáért, a haladásért har­coló népekkel, a tiltakozást a tömegpusztító fegyverek gyár­tása — legújabb a neutron- bomba — és felhasználásának lehetősége és minden, a vi­lágbékét veszélyeztető cselek­mény ellen. Harmincéves a béke-világ- mozgalom, melyben hazánk is kiemelkedő szerepet játszik, de szűkebb hazánk, Baranya is évről évre hallatja szavát. Az immár hagyományos tavaszi béke-barátsági rendezvények is erről tanúskodnak. A hivatalos megnyitó május 8-án lesz Pécsett, a kesztyű­gyárban a HNF, az SZMT és az üzem közös szervezésében, de a HNF a társszervekkel kö­zösen már februártól megren­dezi a szocialista államok ba­rátsági napjait és heteit. Magyar—szovjet barátsági Ferenc, a Központi Bizottság tudományos, közoktatási és kul­turális osztályának helyettes vezetője, valamint kulturális vezetők, a filmszakma neves képviselői. A tanácskozáson a magyar filmművészet néhány jelenlegi kulcskérdéséről, a magyar film társadalmi fel­adatairól folytattak eszmecse­rét a részvevők. napot Bolyban február 23-án, Szigetváron április 24-én és Szentlőrincen május 5-én tar­tanak. A magyar—bolgár ba­rátsági hét rendezvényei már­cius 13—18. között lesznek Drávaszabolcson, Siklóson, Szentlőrincen és Mohácson. A magyar—NDK barátsági na­pokat március 15—31. között tartják Siklóson, Mohácson, Bolyban, Sásdon és Máza- szászváron. Az ázsiai szocialis­ta országok napjait május 15. és június 15. között rendezik. Siklóson május 28-án a ma­gyar—koreai, Pécsett, Sellyén, Siklóson, Mohácson és Boly­ban a magyar—vietnami, va­lamint Pécsett, Mohácson és Siklóson a magyar—mongol barátsági napokat rendezik men. A magyar—kubai barát­sági napokat Komlón tartják május 10. és 14. között. Ezeken a HNF szervezte kiemelt rendezvényeken elő­adások hangzanak el a ba­ráti államok gazdasági, poli­tikai és kulturális életéről, eredményeiről, melyeket film­vetítésekkel és kiállításokkal il­lusztrálnak. A megye üzemei­ben, intézményeiben és válla­latainál is röp- és tiltakozó- gyűléseket szerveznek, kiállítá­sokat nyitnak, baráti találko­zókat tartanak. Tegnapi ülésén hagyta jóvá a HNF megyei Bizottságának béke és barátsági munkabi­zottsága — Benkő László me­gyei alelnök és Halas Ilona megyei titkárhelyettes előter­jesztése nyomán — a tavaszi béke barátsági akcióprogra­mot, melyből valamennyi tár­sadalmi szervezet is részt vál­lalt. Miklósvári Zoltán ELBA típusú cementsilókat készít az ÉPGÉP pécsi gyárának mohácsi üzeme. A harminc- és ötyentonnás silókat exportálják, ebben az év ben százhetven darabra kötöttek szerződést közel 17 millió forint értékben. — Szokolai felv. — A tavaszi béke- és barátsági hónap baranyai rendezvényei Nagygyűlések, előadások, filmvetítések, kiállítások

Next

/
Oldalképek
Tartalom