Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)
1978-02-17 / 48. szám
2 Dunántúlt napló 1978. február 17., péntek Ma mutatják be Kétfenekű dob Gazdag Gyulát úgy említik, mint aki iskolát teremtett a Balázs Béla Stúdióban készült dokumentumfilmjeivel. Talán éppen ezért keltenek nagyobb izgalmat játékfilmjei, így például a Sípoló macskakő. De színházi rendezése, a Kaposvári Csi- ky Gergely Színház Oszlopos Simeon előadása is országos hírű. A Kétfenekű dob c. filmje szerint a jó szándék kevés ahhoz, hogy valami megszülessék. De miről is van szó? A televízió filmet forgat egy vígoperából. (Mellesleg a Gazdag-filmekben mindig fontos szerep jut a zenének, s így van ez most is.) Megérkezik a forgatócsoport egy faluba, ahol Petőfi-emlék- ház működik. A falu tanácselnöke, a múzeum igazgatója élni akar a ritka helyzettel. Szeretnék felhasználni a televízió nyilvánosságát, hogy a közösen összeállított kultúrműsor bevételi díjából felépüljön a „kultúra háza". De ebből, ahogy ma mondják, semmi nem jött össze. Először is a tanácselnök és a múzeumigazgató sem tudott megegyezni. A televíziósok pedig egyáltalán nem vették komolyan, amit ígértek. A zűrzavar, a fejetlenség egyre nagobb. Mindezt Gazdag szatirikus éllel dolgozza fel, komikus, vígjátéki jelenetek sorozatában. S még valami. Van a filmben egy kitűnő színész, Rudolf Hrusinsky: ő alakítja a múzeumigazgatót. A film mozgékony kamerájú operatőre Ragályi Elemér. Közös bűn A Sokorai-tanya nem messze van — valahol Északnyugat-Du- nántúlon — az osztrák—magyar határtól. Ezen a tanyán hosszú éveken át szinte egyformák voltak a napok. A jószág gondozásának, a föld megművelésének beidegződött cselekvéssorain kívül nem volt esemény a háromtagú család — apa, anya, fiú — életében. Ám 1956 októberében —novemberében minden megváltozott. Előbb Wégmann, egy megyei funkcionárius hozta el hozzájuk leányát és feleségét, majd két disszidálni szándékozó fiatalember kért éjszakai szállást. És másnap hajnalban egyikük szétvert koponyával hever az istállóban, a másiknak pedig nyomaveszett. Mihályty Imre — mint már a Pókháló című filmjénél — ezúttal is Galgóczi Erzsébet kisregényét választotta feldolgozásra. A történetből azonban nem a nyomozás lépcsői érdeklik a rendezőt, hanem az a dráma, amelyet a Sokorai család él át, közülük is. yjlönösképpen a tanyai világból kitörni vágyó legényfiú: Imre. A fiú szerepét Csák' György színművészeti főiskolásra bízta a rendező. A játékban olyan tapasztalt, kitűnő partnerei vannak, mint Horváth Sándor, Berek Kati, Várnagy Kati, Kovács János, Szirtes Adóm, Némethy Ferenc. A film operatőre: Szé- csényi Ferenc. Mai program Magyar Játékfilm — 1977 címmel ma délelőtt 10 órakor a filmszemle intézőbizottsága vitát rendez a Fegyveres Erők Klubjában. A nap bemutatói: a Petőfi moziban 17 órakor Gazdag Gyula alkotását, a Kétfenekű dob című filmet, 19 órakor Mihályfi Imre Közös bűn című művét mutatják be. 16 órakor játssza a Kossuth mozi Mészáros Gyula krimijét, A néma dossziét, 18 órakor a Dübörgő ésend című Szijj Miklós-filmet. 20 órakor vetítik Révész György Ady- filmjét, Ki látott engem? címmel. Az Ifjúsági Házban 16 és 18 órakor a Filmművészeti Főiskola hallgatóinak filmjeit vetítik. A nap külföldi filmbemutatói: 20 órakor az lH-ban A keselyű három napja (USA), 21 órakor a Petőfiben a Hajtővadászat (francia), 22 órakor a Kossuth moziban a Serpico című amerikai film kerül bemutatásra. Délután 3 órakor rendezik az Ifjúsági Házban Gaál István Legatojának filmvitáját, este 7 órakor a jogi egyetem Rákóczi úti kollégiumában Kosa Ferenc és Balczó András találkozik a közönséggel a Küldetés című film vitáján. A X. magyar játékfilmszemle negyedik napja Tava& elatt a vétomagtáf Jó lesz a hazai ellátás, exportra is jut Hárommillió tasakolt mag már az üzletekben A Vetőmagtermelő és Értékesítő Vállalat dél-dunántúli központja már évek óta ilyenkor, tavasz előtt tájékoztatja a vele kapcsolatban álló termelési rendszerek, intézmények és a mezőgazdasági nagyüzemek szakembereit. Dr. Katona József, a vállalat vezetője Dom- bóvárott adott ismertetőt az érdekelteknek. „Stúdió 78“ Kirándulás, városnézés - délelőtt szakmai program A filmszemle neavedik napján végre napsütésre ébredt a város. Nem mellékes körülmény ez Pécsett, ahol a környezet legalább annyira befolyásolja az erre tévedt idegenek hangulatát, mint a sok-sok stílussal összeházasodott architektúra. A külföldi vendégeket délelőtt harkányi kirándulásra invitálta a program. Aki nem tartott velük, a múzeumokat, képtárakat, műemlékeket kereste fel, vagy filmeket nézett. A szemle magyar résztvevői késő este utaztak el Harkányba éjszakai fürdőzésre. A szakmai program keretében ezúttal Stúdió '78 címszó alatt töltöttek másfél órát a Fegyveres Erők Klubjában a magyar film szakemberei. A tanácskozás sokat ígérő napirendje a két éve önállóan dolgozó MAFILM-stúdiók munkájáról ígért vitát. Szabó B. István bevezetőjét, majd a négy filmstúdió — Hunnia, Budapest, Dialóg, Objektív — vezetőjének beszámolóját azonban mindössze két hozzászólás követte. A szóba jöhető okok közül a legvalószínűbb az, hoav a részvevők elég jól ismerik egymást ahhoz, hogy közös gondjaikat kevésbé hivatalos fórumon is meg ne vitathassák ... Alkotók, szereplők, egyetemisták Közönség—művész találkozó a tudományegyetemen A 80 huszár című új magyar film első vitája zajlott le tegnap délután 5 órakor a jogi kar kollégiumában. A találkozón részt vett a film rendezője és operatőre, Sára Sándor, Marx József, annak az Objektív Stúdiónak a vezetője, ahol a film készült, valamint a huszárok közül néhányon, így Dózsa László, az egyik főszereplő, Kátó Sándor, a temesvári színház tagja és Körtvélyessy Zsolt. Csoóri Sándor, aki Sárával közösen készítette a film forgatókönyvét, betegsége miatt nem lehetett jelen sem a film ősbemutatóján, sem a filmszemlén. A találkozó azzal kezdődött, hogy Kátó Sándor felolvasta Csoóri Sándor összefoglaló cikkét a 80 huszár megszületéséről, s így megteremtődött a kellő alap a beszélgetés megkezdéséhez. A vita vezetésére Lugossy László filmrendező vállalkozott, s a későbbiek folyamán szerencsére nem az ilyenkor szokásos mechanikus közönség—szerző párbeszéd alakult ki. A vitavezető arra ösztönözte a hallgatóságot, hogy a mű egyes rétegeit lehántva közelítsenek a probléma, a filmben feltett kérdések lényegéig. Természetesen fölvetődtek azok a kérdések, melyeket mindenki feltett magának a 80 huszár megtekintése után: miért 1848-as témát választott Sára Sándor? Nem csábította-e a hagyományos történelmi filmekben megszokott megoldás? Logikus-e a film befejezése? A happy end vagy a tragikus vég-e az indokoltabb ennek a 80 huszárnak a történetében? — Nem az a fontos elsősorban, hogy milyen történelmi környezetet választok — összegezte rendezői koncepcióját Sára Sándor. — A lényeges mindig az, amit el akarok mondani. A többi csak keret. — A nép történelmi helytállása izgatja a film szerzőit — summázta az egyik felszólaló. — Nemcsak Sára Sándort, hanem általában szerzőtársait, pl. Kása Ferencet és Csoóri Sándort is. A plebejusi helytállás helyzeteit kutatják ebben és régebbi filmjeikben. Milyen ellenséggel csatáznak a hazaszökő huszárok? Nemcsak a rájuk támadó császáriakkal, hanem saját kételyeikkel, a természettel, a föléjük tornyosuló sziklákkal, a lovakkal . .. Érdekes volt a 80 huszár és a két tiszt viszonyát fölfejtő meditáció is: a tisztek a hosszabb utat teszik meg a szökés vállalásáig. Tetteik tudatos választásból fakadnak, ők azok, akik meg tudják fogalmazni azt, ami a közkatonákban ösztönösen él. A beszélgetés itt ért el szükségszerűen a hazaszeretet problematikájáig, s az összegyűlt hallgatók ennek a mai és a filmbéli tartalmát igyekeztek megfogalmazni. Hiszen a hazaszökő 80 huszár mindvégig idegenben mozog, állandó életveszéllyel kell megküzdeniük. A természet is, mely fontos esztétikai és hangulati eleme a filmnek, ezt az idegenséget hangsúlyozza. Ugyanakkor ez a környezet fontos szerepet játszik a huszárok hazatérésében: Lengyelországban forradalom van, s a huszárokat kirendelik annak leverésére. — Miért lőjek rájuk, mikor a mieinkre ugyanezért lőnek odahaza — hangzik el a film döntő kérdése. A 80 huszár alkotóival megtartott találkozót végül is inkább a fent jelzett elemző szándék jellemezte. S ezzel az alkotók s a film összegyűlt nézői fontos kérdések megválaszolásáig jutottak el. G. O. Egy huszár a nyolcvanból Kátó Sándor, a temesvári színház tagja Vele búcsúzott tőlünk a film, a Nyolcvan huszár. Pásztor Balázs csákójához emelte kezét és tisztelgett Bódi Szilveszter főhadnagy előtt, akit lelőtt az osztrák megszálló tiszt. Félelmetes erejű volt a tekintete, benne a forradalmakkal teli magyar történelembe vetett dacos, tiszta hit. Azóta szakállat növesztett, hátha az kell az új Jancsó-filmhez, amelynek egyik főszerepére kapott szerződést. Kátó Sándor színművész, a temesvári színház tagja, a Nyolcvan huszár egyike, több magyar film egyéni játékkultúrójú szereplője a magyarnyelvű színjátszás egyik bölcsőjében tanulta a színészmesterséget. — Gyermekkoromban nagyokat lovagoltam Háromszék megyében, Ozsdolán. Érettségi után ökölvívó lettem, Balkán- bajnok, aztán másfél évig repülő. Utána szerettem volna tanulni, tudományt, művészetet, bármit. Szóltak, hogy felvétel van a Marosvásárhelyi Magyar Színművészeti Főiskolán, három verssel kell jelentkezni. Megtanultam ötöt - felvettek. Lo- hinszky Lóránd osztályába jártam. A régi ozsdorai lovaglásoknak köszönhető, hogy már első féléves színinövendék koromban jöttek értem Csoóriék az ítélet egyik szerepajánlatával. Főiskola után négy esztendőt a sepsiszentgyörgyi magyar színházban töltöttem, másfél éve a temesvári társulat tagja vagyok. Játsztam Illyés: Dupla vagy semmi-jében Andrást, Osborne: Nézz vissza haraggal című drámájában, Jimmy Portért, Heller: Megbombázták New Haven-t című drámájában Sinclair tizedest, Sha- kespeare-szerepeket vagy a most Pécsett dolgozó Gaál Ernő rendezésében a román Soresen: Ősanya című darabjának férfi főszerepét. így mondja, székelyesen, hogy „játsztam”. Persze, a színház mellett egyre többször „játszta” filmek közép- és főszerepeit is. Odahaza például Sütő András: Zászlós Demeter című novellájának filmváltozatában, amelyet Két férfi egy halálért címmel forgattak. — A magyarországi filmek? — Két főszerep van mögöttem; a Nyolcvan huszárban Pásztor Balázst, és a még be nem mutatott Kovács András- filmben, a Ménesgazdában az öt főszerep közül az egyiket, Görög Imre régi katonatisztet alakítom. Hernádi Gyula: Baj- csy-Zsilinszky Endre című drámájából Jancsó Miklós forgat filmet, abban is kaptam egy főszerepet. Forradalomarc. A Nyolcvan huszárban ő fogja el és őrzi Bódi Szilveszter főhadnagyot és az ő sugárzó szeme alatt lesz a megszállók-párti tisztből saját katonáinak, a szabadságharcnak a híve. A film végén neki és minden magyar szabadság- harcosnak szól Kátó Sándor— Pásztor Balázs tisztelgése. Földessy Dénes A vetőmagtermesztőknek is pótolni kellett az elmúlt évben az 1976-os év lemaradását. A tájékoztatóból kitűnt, hogy a mezőgazdaság tavalyi kiváló eredményei a vetőmagtermeltetés területén is komoly eredményeket hozott. Az őszi búza már a földben van. A tavaszi árpából a fajtaváltáshoz is szükséges meny- nyiség, megfelelő választékban zömében már az üzemekben van, de a szállítások a hátralévő tételekben a hónap végére eljutnak az üzemekhez. A Baranya megyei termelők a múlt évihez képest hasonló mennyiséget, több mint kétszáz mázsát rendeltek tavaszi árpából. Jobb minőségű a tavalyinál — főként csírázóképességre — a zab. Kielégítő mennyiségben van a tavaszi takarmánykeverékekhez a vetőmag. Jól sikerült a lucerna magfogása is. A hazai ellátás mellett exportra is jut. Ez néhány évvel ezelőtt még hiánycikk volt. A másod- és tarlóvetésekhez szükséges mennyiség is készletezve várja a megrendeléseket. Az idén ötvenhét hibridváltozatból (31 hazai és 26 külföldi fajta van) választhatnak a vállalat partnerei kukoricából. Ez a legfontosabb árunövény, mint területét és értékét tekintve. Ezért az egy-két mázsás termésnövekedés is fontos többletet hozhat. A vetőmag hetven százalékát a 12 fajta hibridből vetik a gazdaságok. A kukorica kiszállítását a jövő héten kezdik. Fontos vetőmag a burgonya. Ebből is van kellő mennyiség. Ezzel már több problémája van a termeltetőnek és a termelőnek is. Fontos lenne, hogy a sok fertőző növényi betegség miatt és a nehezebb védekezés miatt gyakoribb vetőgumócserével kellene folyni a termesztésnek. Sajnos, ez a folyamat a kelleténél lassúbb, többi közszükségletet kieléqí növénytől abban különbözik, hogy jelentős mennyiségbe vetik a kisgazdaságok és ezéi is lenne meggondolandó a vetőgumócsere. A lakosság, a kistermelők ellátása is fontos feladat. Az elmúlt évben ötszázhatvan —c vállalat körzetéhez tartozó — boltban lehetett kapni a kiskertekben használatos vetőmagokat. 1978-ban már hatszázhetven egység foglalkozik az árusítással. A felmérései szerint három és fél millió csomag tasakolt magra van szűk ség. Eddig hárommillió tasal a boltokba került, a később vetésű magokra március ele jéig sor kerül. — H — Német nemzetiségű tanulók alkotásai Kiállítás gyermekrajzokból 1978. február 16-án Pécsváradon a körzeti kultúrközpontban 18.00 órakor vándorkiállítás nyílt a Baranya megyei Népművelési Tanácsadó és a Neue Zeitung szerkesztősége szervezésében. A kiállítás gyermekraj- zokból, klasszikus és hazai német költők verseihez készített illusztrációkból áll. A Neue Zeitung ifjúsági rovata által megrendezett pályázaton tíz német verset kellett illusztrálni. Erre 125 rajz érkezett be németül tanuló általános és középiskolás diákoktól. A rajzok túlnyomó többsége Baranya megyei iskolákból (Olasz, Boly, Gyód, Villány, pécsi Bánki Donát úti Általános Iskola) érkezett, ezért szervezték a vándorkiállítást itt Baranya megyében. A kiállítást Schuth János, az NZ rovatvezetője nyitotta meg. Március 1. 16.00 óra, Mecsekná- dasd, Kultúrház. Március 11. 14.00 óra, Olasz, Kultúrház. Megnyitja: Koch Valéria, az NZ ifjúsági rovatának vezetőbe. Március 17. 16.00 óra Mohács, Városi Könyvtár gyermekolvasója. Megnyitja: Dr. Krauth János, a Német Szövetség elnöke. Március 31. 15.00 óra. Boly, Kultúrház. Megnyitja: Bősz József, a Közös Községi Tanács elnöke. Április 15. 15.00 óra, Villány, Kultúrház. Megnyitja: Áts Erika, az NZ főszerkesztő-helyettese. Pécsváradon a Leöwey Gimnázium irodalmi színpada szerepelt, a többi helyen a helyi általános iskolások, illetve gimnazisták adnak német nyelvű műsort, amelyekben elhangzanak az illusztrált versek is. A megnyitók kétnyelvűek. Pártbizottság alakult a BCM-ben A Beremendi Cementmi pártvezetősége tegnap a gyá műszaki tanácstermében kül döttértekezletet tartott. Az ér tekezleten Nagy Béla, a párt vezetőség titkára beszámolt a 1977. évi munkáról, ismertetti az 1978. év főbb feladatait Ezt követően az üzemi pártbi zottság tagjainak és vb-tag jainak megválasztására kerül sor. A pártbizottság titkárána Nagy Bélát választották meg A gyárban ezután tehát párt bizottság működik. Az értekez létén részt vett és felszólal Kovácsevics Márk, a siklósi jó rósi pártbizottság első titkári és Kutnyónszky Géza, a me gyei pártbizottság munkatói sa is.
