Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)

1978-02-01 / 32. szám

Dunántúli napló 1978. február 1., szerda Ú Dr. Sárközy Péter egyetemi tanár G. B. Shaw egy ízben egy csinos — de nem éppen lángelméjű színésznőtől levél­ben kapott házassági ajánla­tot. — Képzelje Mester, ha gyermekeink az ön eszét és az én szépségemet fogják örökölni! — írta a lelkendező művésznő. — De mi lesz akkor, ha fordítva sikerül, ha tehát a gyerekek az ön eszét és az én csúnyaságomat öröklik? — válaszolta nyomban a fanyar humorú író. Ilyen oldott hangnemben kezdődik az a fejezet Sárközy Péter új könyvében, amellyel a szerző a valószínűségszá­mítás és az értékelemzés rej­telmeibe igyekszik beavatni az olvasóit, vagyis a gyakorlati agrárszakembereket. Riasztó címe ellenére; „Rendszer- szemléletű módszerek a mező- gazdaságban", Sárközy Péter könyve az idei mezőgazdasá­gi könyvhónap egyik legizgal­masabb olvasmánya. Közért­hető, sőt — ami szakkönyvek­nél ritkán mondható el — él­vezetes stílusa teszi azzá, amivel bonyolult, elvont kap­csolatokat képes közel hozni az olvasóhoz. Aki belelapoz, az mór le sem teszi többé az utolsó lapig. A szerző nagyváradi szüle­tésű tudós polihisztor, aki há­nyatott élete során két diplo­mával vezetett traktort, volt jószággondozó eny somogyi állami gazdaságban, majd fő- aqronómus Fejér megyében. Később középiskolai tanár, újságíró, miniszteri tolmács, könyvkiadó, majd egyetemi ta­nár. Tanított mérnöktovább­képzőn, a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetemen s most január 1. óta a Budapesti Kertészeti Egyetem kutatási és továbbképzési osztályának ve­zetője. Bár doktorátusát a mezőgazdaság gépesítéséből szerezte, jelenleg matematikai kutatásokkal foglalkozik. Va­lószínűségszámítással, mely lassan, de biztosan lopakodik be a szaktudományokba. Be­járta a világ öt kontinensét, könyvet írt az USA mezőgaz­daságáról, előadásokat tartott Japánban, a berlini egyete­men, s most kapott meghívást Bécsbe, ahol újabban erősen érdeklődnek a magyarországi termelési rendszerek eredmé­nyei iránt. A tudomány nyelvét szelle­mes, szinte csevegő, könnyed társalgási stílusba áttenni me­rész, de hálás vállalkozás. A hallgatóság tapsol, úgy érzi, jól szórakozott, mert Sárközy Péter játékosan hinti el gon­dolatait, rántja le a leplet a maradiságról, az emberi gyar­lóságokról. így történt ez teg­nap is Harkányban, a Dráva Hotelben, ahol a babarci bú­zatermelési rendszer partner­gazdaságainak több mint száz szakembere kapott betekintést a rendszerelmélet mezőgazda- sági alkalmazásába. — Tekintve a téma jelentős külföldi és hazai irodalmát, mi indította a könyv megírására? — kérdeztük előadás után a szerzőt. — Az irodalom gazdag, de a könyvek jobbára nem a gyakorlati szakemberek szá­mára íródtak. A kibernetiká­hoz, ehhez a másik jelentős interdiszciplinához ágazat­közi tudományhoz — hason­lóan a rendszerelméletet is bizonyos misztifikált közeg ve­szi körül. Rendszerben dolgoz­A vállalati művelődési bizottságok munkája Ülést tartott az SZMT mellett működő kulturális, agitációs és propagandabizottság Az Országos Közművelődési Tanács és a SZOT elnökségének kezdeményezése alapján Bara­nya megyében 1976-ban és 1977-ben 57 vállalati művelő­dési bizottság alakult meg, 25 helyen pedig jelenleg szervez­nek hasonló bizottságot. Fel­adatuk mindenekelőtt az, hogy a vállalati dolgozók oktatását és a közművelődést tervszerűen megszervezzék, elősegítsék. Megalakulásukról és működé­sükről máris szépszámú tapasz­talattal rendelkeznek az SZMT mellett működő kulturális, agi­tációs és propaganda bizottság tagjai — mint arról a bizottság tegnap délután Pécsett, az SZMT székházában megtartott ülésén meggyőződhettünk. Szabó Jánosné elnök megnyi­tója után Labudek Klára, az SZMT munkatársa előterjeszté­sében ezeket a tapasztalatokat értékelve elmondta, hogy a bi­zottságok nagy része máris el­készítette öt évre szóló munka­tervét. A tervekben és a vállala­ti művelődési bizottságok mun­kájában egyre nagyobb szere­pet kapnak az alapvető fontos­ságú oktatási feladatok mellett az MSZMP közművelődéspoliti­kai határozatával szervesen ösz- szefüggő témák, elképzelések. Sok helyen pozitív szemléletvál­tozásról lehet beszélni: a gaz­dasági vezetők a kulturális, köz- művelődési kérdéseket illetően egyre több konkrét segítséget nyújtanak a bizottságoknak. Problémát jelent, hogy elég ke­vés a vállalati főhivatású nép­művelő, a módszerességhez pe­dig kevés a módszertani fo­gódzó. Ennek megfelelően olyan igény is megfogalmazódott, hogy ésszerű lenne egy alap­vető elvi és módszertani kér­déseket magábafoglaló kiad­ványt megjelentetni és a bizott­ságok rendelkezésére bocsáta­ni. Pozsgai Miklós, az SZMT osz­tályvezetője ismertette a műve­lődési koordináló testületeket alkotó bizottságok működési alapját képező határozatokat, majd javaslatot tett arra, hogy a tanácsi szakigazgatási szer­vekkel karöltve szorgalmazzák további művelődési bizottságok megalakulását ott, ahol ilyen még nincs. Az arra illetékes szakemberek lehetőleg a hely­színen adjanak megfelelő segít­séget a bizottságok működésé­hez. A vitában felszólalók egyér­telműen jónak, fontosnak és hasznosnak minősítették az ed­dig végzett munkát. Az SZMT mellett működő kul­turális, agitációs és propagan­da bizottság ezt követően Pozs­gai Miklós előterjesztése alap­ján a testület 1978. évi első fél­évi munkatervét tárgyalta meg. hat az is, aki nem ismeri a rendszer elméletét. De ennek ismerete közelebb visz a rend­szerelmélet kialakításához. Könyvemmel is ez volt a cé­lom, a szemléletformálás. Sárközy Péter könyve lerán­totta a misztikum leplét egy új tudományról, a rendszer- elméletről, s ezzel nemcsak a szakembereknek, de minden művelt olvasónak hozzáférhe­tővé tette a nagyon is elvont- nak látszó, de annál inkább a gyakorlati termelést szol­gáló fogalmakat, Rné Megérkezett az Ormánságba az első gólya Talán csalóka biztatás csupán, s mindössze egy el­tévedt madárról van szó, mégis - az Ormánságban feltűnt az első gólya. Nem egészen egyedülálló jelen­ség: néhány hete az Al­földön is megfigyeltek már egy magányos vándorma­darat. Január vége, február eleje van, s a túl korán hazatérő gólya, a termé­szetnek ez az ellentmondá­sa önkéntelenül felidézi a valamikori pécsi költő, Ja­nus Pannonius versét a „télben virágzó mandula- fácská”-ról. Az első gólya megérkezett, s míg Buda­pesten havazik, nekünk ta­lán már a tavasz közeled­tét jelzi. így közlekedünk mi Közúti veszélyeztetés A törvény szigorúan bünteti A közlekedési balesetek, a közlekedési bűncselekmények zömét gondatlanság okozza. A járművezetők, amikor megszeg­nek egy közlekedési szabályt, akkor ezt nem azért teszik, hogy szándékosan veszélyhelyzetet vagy balesetet idézzenek elő. A figyelmetlenség, a kellő kö­rültekintés hiánya miatt hág­ják át az előírásokat. Törvénye­ink is értékelik ezt a tényt, ez nyilvánul meg a büntetési téte­lekben, illetve a konkrét ítél­kezési gyakorlatban. Szerencsére kis számban, de előfordulnak olyan esetek is, Szükség van a termelőszövetkezetek segítségére Bolgár exportra válogatják a sárgarépát az assz onyok Falusi asszonyok a Zöldért tárházában ■ Nőknek való téli munka ■ Csomagoltam válogatva kerül a zöldáru az üzletekbe Gépsor könnyíti a hagyma osz­tályozását és csomagolását Fárasztó munka a káposzta tisz­títása A látvány falusi házra em­lékeztet: a burgonyatároló te­tőrészéről cseresznyepaprika- füzérek lógnak. A négyezer füzérnyi paprikával jó pár adag hallét „tüzesíthetnek” a baranyaiak. A Zöldért Baranya me­gyei Vállalatának Megyeri úti tárházában valószínűleg cse­resznyepaprikából van a leg­kevesebb. Minden más termé­ket súlyra, méghozzá többnyi­re vagonra mérnek. A megyei vállalat ez évre 14-féle ter­mékből 860 vagonnyi árut vásárolt fel. Bár a mennyiség­nek csak egy része található a Megyeri úti tárházban, a tárolókban burgonya- és hagymahegyek magasod­nak. A káposztát és almát lá­dákban tartják. Az udvaron szalmával letakarva pedig 10 vagonnyi petrezselymet tárol­nak. A gyökér viszonylag jól bírja a hideget, nem fontos fedett helyen tartani. A táro­lókban úgyis minden talp­alatnyi helyre szükség van. Ezekben a hatalmas hűvös helyiségekben ugyanis válo­gatják és osztályozzák is a zöldségféléket. Az egyik tárolóban a kelká­poszták megsárgult leveleit vágják az asszonyok. Hatan vannak délelőtt, hatan dél­után. A 12—14 Celsius fokos helyiségben bundacipőben, kabátban, kendővel a fejükön dolgoznak. — Kevesen vagyunk, szük­ségünk van a termelőszövet­kezetek segítségére — mond­ja Mező Jakab, a tárház ve­zetője. — Munkaerőt kérünk tőlük. A termelőszövetkezetek­ben télen kevesebb a nőknek való munka — kölcsönkérjük őket erre az időre. Az újpetrei Petőfi Terme­lőszövetkezet asszonyainak egy csoportja a sárgarépát osztályozza. Nagy Bálintné, Vaszner Jánosné, Mester Já­nosné és a többiek Szőkéden laknak. — A legtöbben reggel öt­kor kelünk — mondja Nagy- né. Ellátjuk a jószágot, úgy indulunk útnak. Nekem hat hízót kell megetetnem. Fél hétkor jön értünk a busz, napközben itt dolgozunk, fél négyre pedig otthon vagyunk. — Száz forintot keresünk naponta — folytatja Mester- né — Otthon, a termelőszö­vetkezetben is akadna munka részünkre a fenyőtelepen, de ez könnyebb. A személyi asszonyok már decembertől ide járnak. Teg­nap 12-en jöttek a raktárház­ba sárgarépát osztályozni. Az árucsomagolóban is az újpetrei termelőszövetkezet asszonyai válogatják a hagy­mát, almát. Az osztályozott, csomagolt zöldségféléket 250 baranyai üzletbe küldi a Zöldért. Na­ponta reggel 6-tól 8 óráig te­herautók sora indul útnak, de napközben is folyamatos a szállítás. amelyeknél a veszélyhelyzetet a gépjármű vezetője szándékosan idézi elő. A bíróság az ilyen emberek közúti veszélyeztetés bűntette miatt vonja felelősség­re. Ennek a bűncselekménynek mór sokkal súlyosabbak a bün­tetési tételei, mint az előbbiek­nek. Ha nincsen sérülés, vagy csak nyolc napon belül gyógyu­ló sérülést okoznak, akkor is egy évtől öt évig terjedő sza­badságvesztést szabhat ki a bíróság. Ha a közúti veszélyez­tetés súlyos sérülést okoz, ak­kor a büntetési tételt két év és nyolc év között határozza meg a Btk., ha pedig halált okoz a veszélyeztetés, akkor öt év és 12 év közötti szabadságvesztés büntetést kell kiszabnia a bün­tetőtanácsnak. A Pécsi Járásbíróság elnök- helyettesének, dr. Oltai László­nak gyakorlatában az utóbbi időben két ilyen jellegű ügy is előfordult. Hadi Lajos 35 éves pécsi autószerelő az esti órákban be­ment munkahelyére. Engedély nélkül kihozta a vállalati Volgát az üzem területéről és ittasan, jogosítvány nélkül elindult vele a Mártírok útján. Két rendőr éppen közúti ellenőrzést végzett ezen a területen. Egyikük a for­galmi sáv közepére állva sza­bályos lámpakörözéssel megál­lásra szólította fel Hadi Lajost. A szerelő tudta, hogy az igazol­tatás súlyos következményekkel járhat számára és ezért sebes­ségét fokozva, irányváltoztatás nélkül továbbhajtott. Csak a rendőr lélekjelenlétének és jó reflexeinek köszönhető, hogy el tudott ugrani és így nem történt baleset. A bírósáq jogerős íté­lete alapján másfél évi börtön- büntetést kapott Hadi és négy esztendőre eltiltották a gépjár­művezetéstől. Kovács Tibor Harkányból in­dult hazafelé Pécsre gépkocsi­jával, ittasan. Szalónta határá­ban megállásra szólította fel a rendőrjárőr. Kovács először jobbra indexelt és lassított. Azután beletaposott a gázba. Az intézkedő rendőr csak az utolsó pillanatban tudott elug- rani a feléje száguldó Polski Fiat elől. A Pécsi Járásbíróság egyévi és kéthónapi szabadság­vesztésre ítélte Kovácsot és hét évre eltiltotta a qépjárműveze- téstől. Ez az ítélet még nem jogerős. A közúti veszélyeztetés bűn­tettét követi el az is, aki ,,rá­hajt" az út szélén haladó gya­logosokra. Az ilyen „ijesztge­tés" már okozott súlyos balese­tet és nem maradt el természe­tesen a hosszú éveket jelentő súlyos szabadságvesztés bünte­tés kiszabása sem. Rovatunk állandó felcíme: így közlekedünk mi. Az előbbi esetek szerencsére nem jellem­zőek: nem így közlekedünk mi. Mégis vannak olyan gépjármű- vezetők, akik az múgyis „veszé­lyes üzemnek" számító közúton szándékosan veszélyeztetik má­sok testi épséqét. Jó lenne, ha elsősorban ők tanulnának a fentiekből. E. Á. Enyhül a száraz­elemhiány Néhány hét múlva enyhülni fog a szárazelemhiány, a má­sodik negyedévben pedig bő­vül a választék, javul a minő­ség. A VBKM Akkumulátor és Szárazelem Gyára az év eleje óta ütemesen szállít a keres­kedelem megrendeléseire, a következő napokban pedig azok az importtételek is meg­érkeznek, amelyek szállítása egy-két hónapot késett, s a gyárban már készülnek a szá­razelemek szovjet licenc alap­ján való gyártására is. ösz- szességében az idén 245 mil­lió forint értékű szárazelemet szállítanak a kereskede­lemnek, a tavalyi 230 millió forinttal szemben. A kilenc- voltos zsebrádió-elemigénye- ket szovjet, lengyel és bolgár importból elégítik majd ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom