Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)
1978-01-12 / 12. szám
2 Dunántúlt napló 1978. január 12., csütörtök Folytatódik a harkányi kórház Megelevenedik a Busó farsang Filmet forgatnak a Mohácsi-szigeten beruházásként a Vll-ben fejezik csak be. Működik-e az országban krízis-intervenciós osztály? Erre a kérdésemre azt válaszolták, hogy nem, de a krízishelyzetben levő emberek ellátására igen biztató jelek vannak szerte az országban. Pécsett kitűnően működik a telefonszolgálat, amely a fővárosban is megvan, s jóllehet ezeknek betegosztály háttere nincs, ez nem jelenti, hogy nem is szükséges. Központilag egyelőre nem tervezik ezeknek az osztályoknak a létrehozatalát, de ha valahol megoldható, annak csak örülni lehet. Kampis Péter Pécsi tévések, pécsi színészek, mohácsi fiatalok A homorúdi elágazástól nem messze átvágunk a Riha tó behavazott jegén, neki a nádasnak. Némi csörtetés, cap- latás után — itt, a parti részen már eléggé süppedékeny a nádi talaj — hirtelen kedves, hangulatos tisztás bukkan elénk: imitált halászkunyhókkal: amott kifeszített háló, pihenő ladik, bárka. Ezen a helyszínen kezdődött meg tegnap déltájt a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója első tv-filmjének a forgatása. Busó farsang címmel, Pákolitz István elbeszélő költeménye nyomán. Az eredeti mű és a kb. negyedórás tv-film a korabeli monda, a törökök busóálarcokkal való kiűzésének történetét «— illetve keretjátékba ágyazva — a keletkezését eleveníti meg. Méghozzá „eredeti helyszínen”, mivel a forgatás egy mohácsi helyszín kivételével teljes egészében a mohácsi-szigeti halastavak nádasaiban folyik ezekben a napokban, előreláthatólag hétfőigTerepszemlénk idején a stáb javában készülődött, sminkelt, jelmezbe öltözött — Mohácson. Telt, múlt az idő, a köd meg egyre alább ereszkedett, mintha csak a forgatócsoportot várta volna .., Jobbnak láttam visszafordulni a komp felé. Odaérkezve éppen akkor kötöttek ki: két hatalmas Ikarusszal, tévés kocsikkal, személygépkocsikkal, teherautókkal. Pillanatok alatt olyan látványt keltett a szigeti kompkikötő Matróz csárdája (újabban „presszója") előtti tér, mint valami sokac népünnepély. Kucsmás, birkasubás-be- kecses, fehérgatyás sokac legények, ifjak, öregek és gazdagon hímzett viseletű mohácsi sokac lányok, menyecskék — mintegy száz statiszta — lepték el a teret; ki-ki magában „kálózva” a hideg ellen, várták epedve a két autóbuszt, amelyik majd a helyszínre szállítja őket, s egyben melegedőül is szolgál a forgatás alatt. Hát bizony várhatták, mert jó félórába telt, amíg a két Ikarusz alacsony karosszériája ötéviekéit nagy nehezen a komp lejáróján. — Hát, előre nem látott akadály, bizony ilyen előfordul a legtöbb forgatásnál — jegyezte meg Wiedermann Károly rendező, akitől azt is megtudtam: az első forgatási nap a bujdosó tábor helyszínén, az öreg Tuna látomásának próbáival kezdődik. * Tuna, az öreg táltosforma „látó ember” látomása fontos szerephez jut a film egészében. Ö meséli el azt az álombéli rémalakot, „aki szólni ugyan nem szólt... elég volt látnom a rettenetét: bika fejéből a kos-szarv kunkorodott fenyegetve, bozontos, szörnyű szemöldje szinte benőtte a vak szeme két odvát, rezes orra embert formázott...: szőre bozótja benőtte pofáját, nagy buzogányát meglóbálta felém. Nem tudtam szólni, se futni...” — írja művében Pákolitz István. A többi már ismert A bujdosók álarcot készítenek, vezért választanak, s- harcias elszánással nekiindulva átmennek élő adásba a mohácsi Kóló téren, ahol éppen megkezdődik a busók játékos vetélkedője... A Busó farsang című tv-filmet tehát február 5-én, a mohácsi busójárásról való egyórás helyszíni műsor keretében sugározzák. Szerkesztője Füzes János, az operatőr Bárány György. A fontosabb szerepeket Szegvári Menyhért, Faluhelyi Magda, Dávid Kiss Ferenc, Galambos György, Melis Gábor, Pákozdi János, Labancz Borbála és még sokan mások, valamint a mohácsi délszláv klub tagjai és mohácsi szakmunkástanulók játsszák. w. e A munkásszállók új besorolása ■ Tovább korszerűsítik a szállókat ■ Kedvezmény a családfenntartóknak ■ Házaspárok is kérhetik az elhelyezést A munkásszállón lakók helyzetének javítása érdekében hozott rendeletet a munkaügyi miniszter. A szabályozás megváltoztatását az tette szükségessé, hogy jó néhány munkásotthonban még ma is napi gondot jelent a tisztálkodás, az étkezés, a kulturálódásról és a sportolásról nem is szólva. Az elmúlt 15 évben egyébként 24 százalékról 65 százalékra emelkedett a legjobb körülmények között lakók száma. Az új szabályok arra hivatottak, hogy ezt a fejlődést meggyorsítsák A Mecseki Szénbányák Vállalat komlói munkásszállójának lakói január elsejétől a korábbi 180 forint helyett csak 140 forintot fizetnek havonta. A csökkenés oka az, hogy az új előírások szerint már nem felel meg az első kategória követelményeinek, csupán a második kategória kívánalmainak. A komlói szállóban egyébként több mint 350-en laknak, közülük 250-en a Mecseki Szénbányák dolgozói. A vállalat másik munkásszállója Pécsbá- nyán, a Széchenyi-akna külfejtési üzemének területén található. Itt változatlanul 100 forint a havi térítési díj, ami a harmadik kategóriába való tartozást jelenti. Az összeg magába foglalja a világítás, a fűtés, a takarítás, az ágyneműhasználat és a mosatás költségeit is. Mint Bernhardt Gyula, a munkaügyi osztály vezetője elmondta, az otthonokat tovább korszerűsítik, főzőhelyiségekkel és hűtőszekrényekkel. Nagyobb mértékű bővítést nem terveznek, hiszen a szénbányászok közismerten rövid idő alatt lakáshoz jutnak. Építése idején talán az ország legkorszerűbb munkásszállója volt a Mecseki Ércbányászati Vállalat Hajnóczy úti épülete. Ebben a szállóban kettő-, négy- és hatágyas szobák találhatók. így, egységesen egyik kategóriába sem sorolható be. Jelenleg 200, 180, illetve 140 forint térítési díjat fizetnek lakói. Az új besorolási elképzeléseket a vállalat felterjesztette a Nehézipari Minisztériumhoz. A szobák egy része a kettes, másik része a négyes kategóriába tartozik majd. Az már most is bizonyos, hogy a havi térítési dijak összege csökkenni fog, hogy pontosan milyen mértékben, arról majd a vállalat szakszervezeti tanácsa dönt. A Baranya megyei Építőipari Vállalat pécsi munkásszállását nem érinti az új besorolási rendszer. Itt több mint 850- en laknak, közülük 540-en (a BÉV dolgozói) már korábban is az építőipari munkásokra megállapított csökkentett térítési díjakat fizetik. Érdemes megemlíteni, hogy az új rendelet kivételesen lehetőséget ad házaspárok egy munkásszálláson belüli közös elhelyezésére is, ha mindketten ugyanannál a vállalatnál dolgoznak. A családfenntartó dolgozók a térítési díjak megállapításakor 15 százalékos kedvezményt kaphatnak. E. A. Több helyütt csökkent a térítési díj A szálló könyvtárában Sakk-parti a társalgóban — Szokolai felv. — Az építők munkásszállásának étterme vacsoraidöben Pályázat — úttörőknek Január 15-e a beküldési határ- ideje azoknak a pályázatoknak, amelyekkel az úttörőcsapatoknál, úttörőházakban, művelődési intézményekben működő népművészeti szakkörök, honismereti, já- tékkészitő, fafaragó, szövő, kézimunkázó, bábjátékos és népdalkörök, színjátszó és tánccsoportok, zenekarok jelentkezhetnek az Úttörő Szövetség másodszor sorra kerülő, Csillebércen augusztus 16-tól 26-ig tartó népművész szaktáborába. A pályázati feladat: három dal vagy népi játék, esetleg játékszer vagy tárgy bemutatása — a gyűjtés, illetve készítés módjának, történetének leírásával. A pályamunkák elbírálásánál előnyben részesülnek a gyermekek által készített beszámolók, leírások. A táborvezetőség a jelentkezéseket, amelyeket a csillebérci nagytábor címére kell beküldeni, március 15-ig visszaigazolja, és tájékoztatót küld a résztvevőknek a tábor feladatairól és programjáról. A táborban népek játékait, táncait tanulják meg, játékszerek, használati tárgyak készítését sajátítják el a pajtások. rekonstrukciója Dr. Schultheisz Emil sajtó- tájékoztatója Új klinikai tömb épül Pécsett (Munkatársunk telelonjelen- tése) Egészségügyi ellátásunk az utóbbi években jelentősen fejlődött. Ám, tegnap azon a sajtótájékoztatón, amelyet dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter tartott a Parlamentben, elmondották azt is, hogy ez a jelentős fejlődés nem teremtett problémamentes helyzetet. A járó és fekvő beteg ellátás egymáshoz viszonyított aránya még nem egészséges. Az adott méretű járó beteg szakellátással, a jelenleginél jóval nagyobb betegágy-háttér volna összhangban. Nagy szükség volna az idült, hosszú ápolást iqénylő betegek ellátására szolgáló ágyakra. Az aránytalanságok nem kívánatos jelenségeket idéznek elő. Az iqen fejlett - helyenként már túlfejlesztett — járóbetegellátás világviszonylatban is meglepően magas betegforgalmat alakított ki hazánkban. Magyarországon az elmúlt években évente 150 millió alkalommal jelentek meg az orvosnál a betegek, s ez azt jelenti, hoqv minden lakos valamivel több mint tizennégyszer megy el az orvoshoz. A Szovjetunióban ez a betegforgalom hét, Angliában négy alkalomra szorítkozik csupán. Nálunk, e fölöslegesen nagy forgalom fakadhat a beteg hibájából, de része van ebben a párhuzamos- sáqoknak és a betegek ok nélküli tovább küldözgetésének is. A párhuzamosságok felszámolására szolgált a korábban kiadott integrációs rendelet, amely elrendeli, hogy a gyó- gyitó-megelőző ellátás intézményeit egyetlen szervezeti egységbe kell vonni, ha a szolgálatok fenntartója azonos, tehát nincs jogszabályi akadálya. Ennek kedvező hatása már jelentkezett nálunk is Baranyában, a közeli jövőben további előrelépésre lehet számolni. Jugoszláv építők adják át — és mindössze huszonkét hónap alatt - a budapesti III. sz. Belgyógyászati Klinikát. Köztudottan kevés a hazai építőkapacitás, az egészségügyi intézmények építésére gedig túlzottan nagy kedv sincs, amit példáz az a tény, hogy az ORFI új beruházásához felvonult építők másfél éve elhagyták az építési területet, és csak a jövő évben térnek vissza. A jugo- szlávok nem egészen két esztendő után kulcsátadással vonulnak majd el. Két újdonságot vezetnek be a jövőben, mindkettő a gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos. Az egyik jó hír: hogy a súlyos csonkolt betegeket nem kellene annyiszor utaztatni a gyárba, mert a gyárban létrehozlak egy betegosztályt, ahol közvetlenül a kórházi kezelés után befektethetik a protézisre várót. És megszűnik egy eddigi, egy kissé primitív vitákra is alkalmat adó gyakorlat is: az üzemi balesetet szenvedett, egyik lábát elvesztett beteg ezentúl az ép lábára is térítésmentesen kaphat cipőt. Az egészségügyi fejlesztésekkel kapcsolatosan elmondták, hogy hazánkban ma már fontossági sorrendet kell kialakítani. Megkérdeztem, hogy mi lesz a harkányi Gyógyfürdő Kórház régi épületének sorsa, tovább folytatódik-e a kórház rekonstrukciója. A válasz egyértelmű igen volt, s jóllehet ágyfejlesztés már nem lesz Harkányban, a rekonstrukciót tovább folytatják. Ehhez nyilván a szükséges támogatást is megadják, hiszen Harkány felerészben országos feladatokat lát el. Eldöntött kérdés már, hogy megépítik a Pécsi Orvostudományi Egyetem új klinikai tömbjét, jelenleg azt még nem tudják pontosan, hogy a VI. ötéves terv elején kezdik-e meg, és be is fejezik-e még ugyanabban az ötéves tervben, vagy csak megkezdik és áthúzódó Kik jelentkezhetnek az egyetemek és a főiskolák esti és levelező tagozataira? Határidő: március 30. Egységesítették az egyetemek és a főiskolák különböző tagozatain a jelentkezési határidőt. Az esti és a levelező tagozatra jelentkezők — a nappali tagozathoz hasonlóan — március 30-ig juttathatják el a szükséges iratokat az intézményekhez. Egyetlen kivétel van: a kiegészítő műszaki tanárszakra jelentkezők kérelmét a műszaki főiskolák augusztus 1-ig fogadják el. A felsőoktatási intézmények esti és levelező tagozataira, valamint az idegen nyelvi továbbképző központ tanfolyamaira azok a munkaviszonyban glló dolgozók jelentkezhetnek, akik tavaly vagy korábban megszerezték a szükséges előképzettséget. Akik ezt esti vagy levelező tagozaton szerzik meg, már az oklevél megszerzésének évében jelentkezhetnek esti vagy levelező tagozatra. Az agrárfelsőoktatási intézmények esti és levelező tagozataira a mezőgazdasági üzemek, vállalatok szakoktatás, kutatás és igazgatás területén, valamint a társadalmi szerveknél hasonló munkakörben dolgozók kérhetik felvételüket. A Testnevelési Főiskola tanári szakára csak azok a pedagógus képesítéssel rendelkező és pedagógus munkakörben dolgozók jelentkezhetnek, akiknek továbbtanulását munkáltatójuk is támogatja. A tanárképző és tanítóképző főiskolákra, valamint az óvónőképző intézetekbe az oktatási intézményekben pedagógus munkakörben, képesítés nélkül dolgozók jelentkezését fogadják el. A jelentkezéshez rendszeresített nyomtatványt a megyei nyomtatványboltokban, illetve Budapesten a XIII. kerület, Hegedűs Gyula u. 27. szám alatti boltban lehet beszerezni. A kérelemhez érettségi, képesítő bizonyítványt, az esetleges felsőfokú végzettségről szóló oklevelet, önéletrajzot és hatósági erkölcsi bizonyítványt kell mellékelni.
