Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)

1978-01-18 / 18. szám

1978. január 18., szerda Dunántúli napló 5 Jeruzsálemben megnyitották az egyiptomi—izraeli—amerikai külügyminiszteri találkozót-----------------------------------------------------------------------------*.-----------------------------------------------------------------------------­F orró drót {Szovjet Molnyija és amerikai Intelsat tí­pusú műholdakkal tartják fenn hétfőtől a közvetlen kapcsolatot a Kreml és a Fehér Ház között. Az úgy­nevezett forró drót a két állam vezetői közötti köz­vetlen kapcsolat, amelynek célja, hogy rendkívüli ese­mények idején haladékta­lanul biztosítani lehessen az érdekelt vezetők konzul­tációját. A forró drót egyébként most jubilál. Tizenöt éve született meg. Azt nem tudjuk, hogy hányszor volt olyan forró a helyzet, hogy a forró drótra volt szük­ség. Mindenesetre, ha vé­giggondolunk az elmúlt másfél évtized esemény­tengerén, akkor bizonyosak lehetünk abban, hogy jó szolgálatokat tett ez az in­tézmény. A műholdas for­ró drót a rendszer tökéle­tesítését, üzembiztonságá­nak növekedését jelenti. A kapcsolatok forró drótjai 1963 óta megsok­szorozódtak. Különböző szintű találkozók és meg­beszélések napi hírei jel­zik ezt. És ezeknek az esz­mecseréknek az a céljuk, hogy minél ritkábban — le­hetőleg soha ne — legyen szükség a forró drótra. Hogy meleg helyzetek he­lyett enyhülésről beszélhes­sünk. A műholdas forró drót egyébként jó dolog, Főleg, ha arra gondolunk, hogy nemcsak a nem kívánatos félreértések tisztázásának célját szolgálhatja. Mert a forró drót mindent továb­bíthat. Újévi jókívánságo­kat ésjtaukázusi népzenét; névnapi gratulációt és amerikai dzsesszt is. E. A. Kekkonen választási győzelme A finn elnökválasztás első fordulója elsöprő sikert hozott a Kekkonen elnök újraválasz­tását támogató hat párt szá­mára. A kétnapos választás eredményeként a 300 elektor közül 260 képviseli ezeket a pár­tokat, így gyakorlatilag eldőlt, hogy a február 15-i második fordulóban az elektorok újabb ciklusra Kekkonent választják az ország elnökévé. Urho Kek­konen 1956 óta tölti be az ál­lamfői tisztet; legutóbb 1968- ban választották újra, majd 1973-ban megbízatását külön rendelettel meghosszabbították. + MADRID: Barcelonában letartóztatták a vasárnapi gyúj- togatásos merénylet tetteseit. A rendőrség kedden kora délután kiadott közleménye szerint a négy halálos áldozatot követe­lő és sok százmillió pesetás anyagi kárt okozó merényletet a Dolgozók Országos Szövetsé­ge (CNT) elnevezésű anarchista szakszervezeti központhoz tar­tozó személyek követték el, akik egyben az ibériai anarchista mozgalom ifjúsági szervezeté­nek is tagjai. + BECS: Bécsben hivatalo­san bejelentették, hogy Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár szer­dán és csütörtökön látogatást tesz az osztrák fővárosban, ahol megbeszéléseket folytat Bruno Kreisky kancellárral és Willi­bald Pahr külügyminiszterrel. + BONN: A nyugatnémet kormány független vizsgálóbi­zottságot nevez ki annak kiderí­tésére, hogy kik és milyen cél­lal hallgatták le röviddel az 1976-os választások előtt Franz Josef Strauss jobboldali ellen­zéki politikus egyik telefonbe­szélgetését. A beszélgetés jegy­zőkönyvét egy ismeretlen sze­mély postán juttatta el kará­csony előtt a Süddeutsche Zei­tung című müncheni lap szer­kesztőségébe. Miután a lap a múlt héten fénymásolatot közölt a jegyzőkönyvről, Strauss is nyi­latkozott: kijelentette, hogy az ott leírtak „nagyjából" megfe­lelnek a valóságnak és egyben sürgős vizsgálatot követelt. + RÓMA: Az Egyesült Álla­mok külügyminisztériumának közleménye, amelyben ellenezte a kommunisták részvételét az olasz kormányban, „megenged­hetetlen beavatkozás egy szuve­rén állam belügyeibe" — álla­pítja meg nyilatkozatában az Olasz Demokrata Jogászok Szö­vetségének titkársága. + MOSZKVA: A Szovjetunió­ban kedden Kozmosz-8 985 jel­zéssel mesterséges holdat bo­csátottak fel a kozmikus térség kutatására. A Kozmosz 985 be­rendezései rendeltetésszerűen működnek. + BANGKOK: Kriangszak Csamanand thaiföldi miniszter- elnök bejelentette, hogy bang­koki látogatásra hívta meg Car­ter amerikai elnököt — közölte kedden a thaiföldi rádió. Starfighter helyett Tornádó Az NSZK, Anglia és Olaszország repülő- és rakétagyártó konszernjei által közösen gyártott új típusú, több célra felhasz­nálható „Tornádó" harci repülőgépekkel váltják fel a nyugatnémet légierőnél rendszeresített Starfighter vadászgépeket. A sajtó ezzel kapcsolat­ban megállapítja, hogy a „Tornádó" repülőgépek gyártása — ezeket rakéta­fegyverrel látják majd el — az egyik legnagyobb hadiipari terv, amelyben az NSZK kezdettől fogva valaha is részt vett. A terv­ben vezető szerepet játsza­nak a Messerschmitt— Bölkow-Blohm repülő- és rakétagyártó konszern vál­lalatai. E nyugatnémet konszern rakétafegyvereket és helikoptereket szállít a Bundeswehrnek, s más NATO-tagországok had­seregeinek is. + MOSZKVA: Ünnepi tudo­mányos ülésszakot rendeztek kedden a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiáján a magyar és a szovjet akadémia együtt­működési szerződésének 20. év­fordulója alkalmából. Előzőleg Budapesten került sor szovjet tudományos küldöttség részvéte­lével, hasonló ülésszakra. Az ünnepségre Pach Zsigmond Pál, az MTA alelnöke vezetésével magyar tudományos küldöttség érkezett a szovjet fővárosba. + MOSZKVA: Három napig marad a bajkonuri űrrepülőtér orvosainak megfigyelése alatt Vlagyimir Dzsanibekov és Oleg Makarov, a Szojuz 26. űrhajó­val hétfőn visszatért két szovjet űrpilóta. A Szaljut űrállomáson maradt társaik viszont pihenő­napot kaptak keddre a hétfői nehéz nap utón. Dzsanibekov és Makarov kedden Bajkonur- ból beszélgetett két társával, akikkel öt napot töltöttek együtt az űrállomáson. + ATHÉN: Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár Ankarából és Ni­cosiából mec/érkezett Athénbe, s másfél órán keresztül tárgyalt Konsztantin Karamanlisz görög miniszterelnökkel. A világszer­vezet főtitkára szerint Ciprus kér­désében új helyzet állt elő, .s ez reményt ad arra, hogy a megosztott szigetország ügyé­ben felújitják a ciprusi görög és török közösség megbeszé­léseit. + HANOI: Kambodzsa sza­vai és tettei az elmúlt napok­ban még feszültebbé tették a helyzetet a határon és tovább rontják a kapcsolatokat — han­goztatta kedd esti kommentár­jában a vietnami rádió. A Phnom Penh-i hatóságok Viet­nam jóakaratára, megújúló tár­gyalási javaslataira ellenséges magatartással válaszolnak. 2. Ez a jelentéktelennek tűnő közlés mindenkit felvillanyozott. Azt mondják, a fáradtan mene­telő katona menet közben is tud aludni. Mi nem meneteltünk, csak rogyadozva lépkedtünk, de Németh észlelése egyszerre fel­ébresztette a bennünk szunnya­dó erőt, éberségre, figyelemre ösztönzött. Haladtunk tovább a megjelölt irányba. Tíz perc is el­telhetett, amikor Németh ismét megállt mellettem. — Főnök — súgta —, úgy száz méterre innen van már a ház. A pince ablakai szalmával, ronggyal vannak eldugaszolva. Az az érzésem, hogy a pincé­ben emberek vannak. Az is biz­tos, hogy fűtöttek, vagy most is fűtenek, mert a ház közelében a szag arról árulkodik. A nagy hóban a ház háta mögött, a pince lejárata felé lábnyomo­kat is észleltem. A lábnyomok a hegy másik oldala felől látha­tók, ami azt jelenti, hogy a pin­cében tartózkodó személyek más irányból jöhettek, mint mi. — Álljon meg mindenki! — suttogtam én is. Közelebb kerültünk egymás­hoz, és rövid tanácskozás után úgy határoztam, hogy minden oldalról körülvesszük a házat. Megelőzően azonban, a bizton­ság kedvéért Németh egy má­sik kollégával, igen óvatosan, szinte nesztelenül, felment né­hány lépcsőn az ajtó és ablak nélküli házba, de senkit és semmit nein találtak, még a nyomát sem, hogy a házban emberek tartózkodhatnak. Egy rossz kályha mellett ugyan ha­mumaradványokat fedeztek fel, de hogy ez mikor kerülhetett oda, nem lehetett megállapíta­ni. — Biztosan a pincében van­nak — mondta Németh. Erre Kozma egy hosszabb faággal benyomta az egyik pince ab­lakába begyömöszölt tömítést. Én ugyanekkor közelebb léptem és bekiabáltam: —- Itt a rend­őrség! Feltartott kézzel minden­ki jöjjön ki, mert különben, öt perc múlva, kézigránátot do­bunk be! Izgalmas várakozás kezdődött. Szőke alhadnagy csőre töltötte az egy szál puskát, a másik két pisztoly is kézben volt. Vala­mennyien a falhoz lapultunk és különböző fadarabokkal, ajtók roncsaival a kezünkben, izgatot­tan figyeltük az eltorlaszolt pin­ce lejáratát. A kézigránát bedobását fé­lelmet keltő hatásnak szántam, mert nem hogy kézigránátunk nem volt, de még a pisztolyok­hoz is mindössze 4—4 töltényt kaptunk. Egyedül a puskához volt öt töltény. A pincében la­puló banditák azonban ezt nem tudhatták. Az irgalom a tetőfokra há­gott, amikor megmozdult az aj­tóféle és síró, könyörgő hangon ezt hallottuk: — Ne tessék lőni, mindnyá­jan kimegyünk. — Előre, felemelt kezekkel! — szóltam hangosan s arra gon­doltam, talán mégsem volt ér­telmetlen, hogy ebben a nagy hidegben, ilyen fáradtan ide­jöttünk. Magam előtt láttam azokat a szerencsétlen, magatehetetlen, szegény és beteges idős asszo­nyokat, síró gyerekekkel, akiket az ebben a pincében lapuló gengszterek, banditák kifosz­tottak, utolsó falat kenyerüket elvették, egyetlen kabátjukat durván elrabolták. Köztudott volt abban az időben, hogy ezek a minden emberi mivoltukból kivetkőzött útonállók egy ideig nem merészkedtek jómódú pol­gárok, vagy gazdag családok közelébe, mert féltek, hogy ott valamelyiküket még le is dur- ranthatják. De a későbbi hó­napokban, években, amikor már a kisemmizett kisemberektől, proletároktól kevesebb zsákmány adódott, rávetették magukat azokra, akiktől nemcsak élelmet, hanem aranyat és más értéktár­gyakat rabolhattak el. A rablott aranytárgyakat, ékszereket ké­sőbb a bűnözők megbízottjai a Híradó Mozi környékén próbál­ták áruba bocsátani. Nem vi­tás, hogy a kufárok ezen aztán jól meggazdagodtak. (Folytatjuk) Izraeli-egyiptomi -amerikai tanácskozás Tárgyalóasztalnál a külügyminiszterek Az izraeli—egyiptomi—ameri­kai külügyminiszteri tanácsko­zás kedden délelőtt 11 órakor kezdődött a jeruzsálemi Hilton Szállóban. A három külügymi­niszter rövid nyilatkozatot ol­vasott fel, majd az egyiptomi és az izraeli fél egy-egy doku­mentumot adott át egymásnak. Ugyanezen az ülésen elfogad­ták a végleges napirendet is. Ez azonos a hétfőn ismertetett tervezettel, azzol a különbség­gel, hogy míg az angol és az arab nyelvű szövegben „a Jor­dán folyó nyugati partjáról” van szót addig a héber nyelvű szövegben ez a terület „Júdea és Szamaria" néven szerepel. A napirend a következőket tartalmazza: 1. Nyilatkozat a közel-keleti általános rendezésről folyta­tandó tárgyalásokat irányító elvekről; 2. A tárgyalások irányelvei a Jordán folyó nyugati partjával (Júdeával és Szamariával, va­lamint Gazával összefüggés­ben) ; 3. Az Izrael és szomszédai közötti békeszerződések elemei a Biztonsági Tanács 242-es ha­tározatában foglalt elvekkel összefüggésben. Dajan izraeli külügyminisz­ter kijelentette, „tudatában va­gyunk annak a távolságnak, amely a béketárgyalásokat a békeszerződéstől elválasztja”. A tanácskozás előtt álló fel­adatokról szólva megismételte az elfogadott napirendet, de harmadik pontként „Egyiptom és Izrael” között kötendő béke- szerződésről szólott „Izrael és arab szomszédai" helyett. A külügyminiszter az egyiptomi javaslatot, amely Izrael teljes visszavonulását és a paleszti­néi nép önrendelkezési jogá­nak megadását is tartalmazza, „ultimátumnak" nevezte. Szomália segélykérelme Sziad Barre Szomáliái állam­fő — mogadishui nagyköveteik útján — felkérte az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát, Franciaországot, az NSZK-t és Olaszországot, hogy fegyverek­kel és csapatokkal segítsék Szomáliát egy állítólag Etiópia által előkészített támadás visz- szaverésében. Szomália londoni nagykövet­ségének a segélykérelemről beszámoló nyilatkozata szerint Sziad Barre a nagykövetek előtt az állítólag készülő támadás­ban való részvétellel vádolta a Varsói Szerződés tagállamait —, közölte a TASZSZ szovjet hírügynökség, amely a támadá­si tervvel, valamint a szocialis­ta országok részvételével kap­csolatos állításokat egyaránt „merő koholmánynak” minősíti. A Szomáliái diplomáciai ak­ció nyugati fogadtatása ugyan­csak a mogadishui kormányzat iránti bizalmatlanságról árul­kodik. Nagy-Britannia már kedden bejelentette, hogy el­utasítja a fegyverszállításra vo­natkozó Szomáliái kérelmet. James Carter, az Egyesült Álla­mok elnöke pedig múlt heti sajtóértekezletén közölte, hogy országa mindaddig nem szállít fegyvert Szomáliának, amíg az „Afrika szarvának” nevezett térségben véget nem érnek a harcok. Nyugati hírügynökségek ugyanakkor emlékeztetnek rá, hogy Irán és Szaud-Arábia, az Egyesült Államok két szövetsé­gese a közelmúltban többször is nyíltan megfenyegette Etiópiát, s kilátásba helyezte, hogy Szomália oldalán beavat­kozik a két ország közötti konf­liktusba. A TASZSZ hírügynök­ség emlékeztet arra is, hogy közvetítő országokon keresztül már hosszabb ideje amerikai fegyverek áramlanak Szomá­liába. A TASZSZ minden alapot nél­külöző koholmánynak minősíti azt a Szomáliái állítást is, hogy az oroszok, kubaiak és etiópok által kidolgozott támadás irá­nyítására Etiópiába érkezett a Szovjetunió honvédelmi minisz­tere. Kommentár Némi viszonylagos diplo­máciai Csipkerózsika-álom után ismét megélénkült a Ciprus körüli diplomáciai te­vékenység. A megújult pezs­gés leglátványosabb jele dr. Kurt Waldheim utazása a három közvetlenül érdekelt fővárosba, Ankarába, Nico­siába és természetesen Athénba. Az ENSZ főtitkára általában fontos szerepet tölthet be nemzetközi konflik­tusok elsimításában, de Cip­russal kapcsolatban ez sok­szorosan igaz. A szigetországgal foglal­kozó nemzetközi határozatok ugyanis immár hagyományo­san megkülönböztetett jelen­tőséget tulajdonítanak an­nak, hogy a több országot érintő, számtalan vonatko­zásban kényes megbeszélése­ket az ENSZ égisze alatt folytassák. A szocialista or­szágok helyeslik a világszer­vezetnek ezt az aktivitását, amire most a szokásosnál is nagyobb szükség van. Egyes brüsszeli atlanti körökben ugyanis hosszabb ideje meg­próbálják etérni, hogy — mi­vel a kérdésben az Atlanti Szövetség déli szárnyának két országa is érdekeltnek nyilvánítja magát — a cipru­si kérdést afféle „NATO-bel- ügyként" kezeljék. Pontosan ez az út az, ami minden szempontból járha­tatlan ! A szigetország jövője akkor lesz biztosítva, ha el­Ciprusi remények érik, hogy az ellenséges kí­sérletekkel szemben Ciprus megőrizze katonai csoporto­sulásoktól független helyze­tét, el nem kötelezett, konst­ruktív külpolitikáját. Mivel az említett NATO-tervek megvalósulása egy fontos térségben billenthetné fel az érzékeny egyensúlyt, a cip­rusi külpolitikai folyamatos­ság nemcsak helyi, hanem világméretű szükségszerűség is. Ez a bonyolult kérdéscso­port vitathatatlanul legfon­tosabb eleme, önmagában is sokat mond Waldheim uta­zásának nagyon gondosan — és okosan — megválasztott időpontja is. Miért most uta­zott a három fővárosba? 1. Görögországban a vá­lasztások újabb esztendőkre megerősítették Karamanlisz kormányfő helyzetét és ezzel eleve nagyobb mozgássza­badságot biztosítanak a számára. 2. Törökországban a parla­menti fordulat nyomán új ka­binet került hatalomra és a kormányfő, Bülent Ecevit ál­lítólag figyelemreméltó ja­vaslatokat nyújtott át Wald- heimnek Ankarában. 3. Tavasszal kerül sor Cip­ruson az elhunyt Makariosz elnök utódjának megválasz­tására. Harmat Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom