Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)

1978-01-18 / 18. szám

e Dunántúli napló 1978. január 18., szerda Jogi tanácsadó Takács I. olyasónk azt szeretné, ha lakásának további bérlője az évek óta vele együttélő gyermeke lenne. Kérdése: milyen mód van a la­kás törvényes átíratására? Az 1/1971. (II. 8.) Korrn. sz. rendelet a 86. §-ban szabályoz­ta a lemondás lehetőségét. E szerint a bérlő a lakásbérleti jogviszonyról — a vállalati bér­lakás és a szolgálati lakás ki^ vételével - a házastársa, egye­neságbeli rokona, örökbefoga­dott, mostoha- és nevelt gyer­meke, örökbefogadó, mostoha és nevelő szülője, továbbá a vele legalább hat hónap óta állandó jelleggel együtt lakó testvére és élettársa javára le­mondhat. A jogszabályi rendelkezés értelmében a bérlő a lakás- bérleti jogviszonyról a) állami lakás esetében a lakással rendelkező szerv, b) nem állami lakás eseté­ben pedig a bérbeadó javára is lemondhat. A lemondáshoz a kedvezmé­nyezett — akinek a javára a lemondás történt — e I f o g a - d ó nyilatkozata szükséges. Ál­lami lakás esetében a lakás­sal rendelkező szerv a javára szóló lemondást — ha jogsza­bály másként nem rendelkezik - köteles elfogadni. A már hivatkozott kormány- rendelet 86. § (4) bekezdése értelmében a lakásbérleti jog­viszonyról érvényesen csak írásban és akkor lehet le­mondani, ha aj a lemondáshoz a lakásra további bérlőkiválasztási jog­gal rendelkező közületi szerv, továbbá — tartási szerződés esetén — az. eltartó, valamint b) a rendelet 86. § (1) be­kezdésen alapuló lemondáshoz tanácsi bérlakás esetében a lakásügyi hatóság, nem állami lakás esetében pedig a bérbe­adó hozzájárul. A most ismertetettek alap­ján van lehetőség arra, hogy olvasónk gyermeke folytassa a lakás bérletét. I A. D. kérdezi, hogy ki jogosult a vakok rendszeres szociális se­gélyére? Rendszeres szociális segélyt lehet megállapítani annak a 18. életévét betöltött vak sze­mélynek, aki nem képes saját létfenntartásáról gondoskodni és nincs olyan tartásra köteles házastársa, vagy rokona, aki róla gondoskodni tudna. Munkára nem képezhető, vagy munkába nem állítható, nincs tartásra kötelezhető hoz­zátartozója, vagy egyéb sze­mély, aki polgári jogi szerző­dés alapján tartására köteles lenne. A jogszabályi előírások ér­telmében vaknak az tekinthe­tő, aki látását — a Marsch- ke táblázat szerint — 95 szá­zalékban elvesztette. R. l.-né szeretne fizetésnélküli szabadságot igénybe venni. Kérdése: A rendes szabadság kiadása után lehet-e csak fizetés- nélküli szabadságot kérni? Nem! A fizetésnélküli sza­badság engedélyezésének nem előfeltétele, hogy a dolgozó az évi rendes sza­badságot előzőleg igénybe ve­gye. Egyes kivételes esetekben a jogszabály a fizetésnélküli sza­badság kiadását kötelezővé teszi. Például azoknál a kis­gyermekes anyáknál, akik há­rom éven aluli gyermekük gon­dozása, illetve 10 éven aluli gyermekük ápolása végett kér­nek fizetésnélküli szabadságot. Hangolják OSSZe m m m m A minap 10.30 órakor induló 44-es autóbusszal a mecseki Tü­dőszanatóriumba kellett men­nem beteget látogatni. Az au­tóbusz 11 órakor érkezik a sza­natórium bejáratához. A láto­gatás pedig csak 11.30 órakor kezdődik. Ezen a napon mint­egy 150 főből álló látogatónak fél óráig áznia, fáznia kellett, míg bebocsátották. Kérem az illetékeseket a be­teglátogatók egészségének meg­óvása érdekében, hogy a be­teglátogatások idejét és a 44-es járat menetrendjét hangolják össze. Szentesi Flórián hozzAsxol mm omnso Az illetékes válasza gyorsabb társadalmi Fontossági sorrendben... „A gyorsabb társadalmi beilleszkedésért — Felvilá­gosító, nevelő munka a komlói cigányok között” — olvastam a Dunántúli Nap­ló 1977. november 18-i cik­kében. Az új fogalom: beillesz­kedés. Örömmel üdvözlöm a ci­gánykérdéssel kapcsolatos feladatok helyes megfogal­mazását: beilleszkedés. Vagyis beállók a dolgozó emberek sorába, nem kü­löncködöm, nem lógok ki a sorból. Úgy élek, úgy vi­selkedem, úgy dolgozom, mint mások. Amikor a beilleszkedés segí­tését, mint feladatot üdvöz­löm, úgy érzem, hogy az „asz- szimilálódni kell a cigányok­nak” kifejezést, melyet évekig olvastunk az újságokban, leg­alább most búcsúztatásakor meg kell magyarázni az olva­sóknak, hogy megértsék, nem véletlen a szerepcsere. Hivata­los határozatokban soha elő nem fordult. Kossuth Lajos tanácsai „Asszimiláció” teljes vagy részleges hozzáidomulás más néphez, társadalmi réteghez, illetve abba beleolvadás vagy bele olvasztás”. (Új Magyar Lexikon, 1. kötet.) A fentiek szerint el kellene venni anyanyelvűket, valamint népi kultúrájukat, amely állí­tom védelmet érdemel. Gyö­nyörködünk dalaikban, meséik­ben stb. Tehát ne kívánjunk mást tőlük csak azt, hogy olyan emberek legyenek, úgy éljenek, mint a társadalom többi tag­jai. Ne állítsuk magasabbra a mércét. Az 1848-as szabadságharc előtt volt magyar kérdés is. A magyarok és a szórvány ma­gyarok jogaiért Kossuth Lajos is harcolt, az akkori Osztrák— Magyar Monarchiában. A cigányok esetében is Kos­suth Lajos meglátása a helyt­álló. A cigánytömegek elzár­kóznak az asszimilálódás elől. Egymás társaságában érzik jól magukat: a piacon, a vásár­ban, ^kocsmában. Cigányfalvak alakulnak ki, pedig beköltöztek a magyar falvakba. Nemcsak ők zárkóznak el, hanem a nem cigányok is, mert elköltöznek a szomszédok. A beilleszkedés lényegét a nem cigányokkal kell megér­tetni. Az előítéletek csökkenté­sével, az egész társadalom se­gítsen a megoldásban. Ehhez a beilleszkedéshez tanácsot is­mét Kossuth Lajos írásaiban ta­lálunk. „A házi tűzhely, s nem az iskola a nemzetiség szentegy­háza, s a nő, az anya annak papnője, kinek keze alatt a nemzetiség Veszta tüze ki nem alhatik. Ennek erejével nem birkózhatik meg az iskola, s ahol (helyben maradó népnél) az iskola nyelve a házi tűzhely nyelvével ellentétbe jő, ott ok­vetlenül az iskola húzza a rö- videbbet." Kossuth Lajos mondatait ol­vasva önkéntelenül az jut eszembe, csak a férfiakra kell érteni a hármas követelményt: munkahely, lakás, iskoláztatás? Szerintem ezek a követelmé­nyek a nőkre és férfiakra egy­aránt vonatkoznak. A nők munkába állítása Ha az anya analfabéta, nem tudja figyelemmel kísérni gyer­mekei iskolai munkáját. Tudat­lansága szégyenérzetet vált ki nemcsak az iskola, hanem sa­ját gyerekei előtt is. Ezért egy­szerűen nem érdeklődik a gye­rekek iskolai előmenetele iránt, nem megy el a szülői értekez­letekre sem. Sürgős feladat a nők mun­beilleszkedésért Felvilágosító nevelőmunka A Dunántúli Napló december 7-i számában megjelent „Előz­zük meg a balesetet!" és „Gya­logosok is vannak ...” című le­velekre az alábbi választ kap­tuk: a komlói cigányok között kába állítása, melyet csak részben segít elő az óvodai el­látás. Azért írom, hogy rész­ben, mert alig akad olyan ci­gánycsalád, ahol ne lenne egy nagymama addig is, amíg helyet lehet szorítani a kicsi­nek. Ha az anya dolgozik, előbb-utóbb igényelni fogja a férőhelyet. Jó magam az anya munkába állítását tartom rend­kívül fontosnak. Néhány éve Hodászon jár­tam (Szabolcs megye). Cigány­óvoda működik a községben. Alig múlt 3 éves a kis Rézmű­ves fiú, aki tiszteletemre ver­set mondott József Attilától: „De szeretnék gazdag lenni. Egyszer libasültet enni...” Meglepett a kis versmondó át­élése. Olyan meggyőzően sza­valt, hogy szinte láttam magam előtt, amint jó étvággyal neki­lát a libasültnek. Hogy-hogy nem, a vers vé­gére elszállt a gyerekből a bá­torság. A meghajlás után futás a daduskához. Belekapaszko­dott a szoknyájába, onnan ku­kucskált elő. A dadát eddig észre sem vettem. Cigány — állapítottam meg az első pilla­natban. Az óvónő magyar. Ugye érthető ezek után, hogy a fiú a daduska szoknyája mö­gé bújt. Hodászon egyszerre két fel­adatot oldottak meg. Munká­ba állítottak egy cigányszár­mazású asszonyt. Olyan fel­adatot adtak neki, amelyet ő örömmel végzett és munkája hasznos az egész falu számá­ra. A gyerek kicsi korában megtanulja a beilleszkedést egy közösségbe. A jóra, a szép­re az anyjához hasonló asz- szony tanítja. A cigányszülő nem sértődik meg, ha cigány­asszony kéri, hogy tisztább ru­hában, megfürösztve jöjjön a gyerek óvodába. A daduska beilleszkedését, nevelését, mo­dorának pallérozását az óvónő segíti csiszolni. Ez jutott eszembe, amikor a cikkben a következőket olvas­tam: „A cigánygyerek, aki mást tapasztal az óvodában, előbb- utóbb szembe találja magát az otthoni környezettel”. Is, is. Megszokja, hogy az egyik az óvoda, a másik az otthon. 3—6 éves korban lá­zadni? Sír reggel, amikor el­válik az anyától és boldogan repül az anyja felé, amikor délután érte megy. Lehet, hogy az óvodában zuhanyozik, ott­hon esetleg lavór sincs. Az ilyen korú gyermekeket még az ösztönök vezetik. Hol kap iga­zi, anyai szeretetet: otthon. Megszüntetni az előítéletet né megfehéríteni ő, hanem az előítéleteket kisebbíteni, ame­lyek a barna bőre miatt érik. Ezért üdvözlöm igaz szere­tettel a komlói cigánybizottsá­got megalakulása alkalmával. Gondolom és hiszem, hogy érzik, milyen sok munkát vál­laltak magukra. Megérteni és másokkal is megértetni a ci­gányokat. Tenni csak akkor tudnak értük, ha hatáskörük is lesz. Sáfár Sándor „Bizonyára a levélírók is he­lyesnek tartják, hogy az útkor­szerűsítési, felújítási, járdaépí­tési munkákat és az utak, jár­dák síkosságvédelmét a — több szempontból vizsgált — fontos­ság sorrendjében (elsősorban a tömegközlekedés vonalain) vé­geztetjük a tanács pénzügyi le­hetősége, a bevonható eszkö­zök, erők figyelembevételével. A város tanácsi útjainak je­lentős része sajnos gyenge bur­kolatú, megromlott állagú. Ezek csak jelentős költséggel, ugyan­ilyen építési kapacitásráfordí­tással korszerűsíthetők. Ilyen szerkesztőség postájából Napközi otthonos óvoda Mánián Napközi otthonos óvodát adtak át január 2-án Mánfán. A 648 ezer forintos költséggel létrehozott óvodában 25 gyermek helyezhető el, belső berendezése 300 ezer forint értékű. Az óvoda nagyrészt a Mecseki Szénbányák Vállalat anyagi segítségével jött létre. Schmidt Zoltán Megbecsülik a nyugdíjasokat A Dunántúli Napló „Megtar­tani a nyugdíjasokat" című írá­sának olvasása után önkéntele­nül is papírra kell vetnem az alábbi köszönő sorokat. Köszönetét kell mondanom a Komlói Erőmű vezetőségének, szakszervezetének, mert szinte hagyományosan minden évben megrendezik a nyugdíjas talál­kozót, tanújelét adva a nyugdí­jasok megbecsülésének. ünnepi hangulatban, fehér asztal mellett összejöttek az idős emberek. A szakszervezet veze­tősége tájékoztatta őket az üzem jelenlegi életéről, jövőjé­ről, a feladatokról, gondokról. Jó érzés látni a fejlődést, azt, hogy a dolgozók ma sokkal kor­szerűbben, könnyebben végzik feladataikat. Beszélgetés során a régi dolgozók felelevenítik a múltat, a nehéz perceket, és örömmel veszik tudomásul a je­lent. Köszönet — a nyugdíja­sok nevében — mindazoknak, akik közreműködtek e nemes te­vékenységben. Gulyás István volt például - sőt sürgős be­avatkozást igénylő — a tömeg- közlekedést lebonyolító Mártí­rok útja (ahol több mint félmé­teres talajcserére is szükség volt), de a Kalinin út is. Hason­ló esetekben nyilvánvaló, hogy a „sor végén" lévő feladat hát­rányt szenved. Ezek szem előtt tartása mel­lett utasítottam a városi útfel- ügyelet vezetőjét, hogy a gya­logos és a közúti forgalom szá­mára baleseti forrást, veszély- helyzetet teremtőkkel szemben tegyen szabálysértési feljelen­tést. A rendőrhatóság közremű­ködésével szigorúan járunk el a közlekedés szabályait tudatosan megsértő, fegyelmezetlen rend­bontókkal szemben. Szabálysér­tésüket dokumentáló fotók kí­séretében az útfelügyelet felje­lentést tesz. Hasonló intézkedésre hívtam fel a kerületek műszaki osztály- vezetőit azokra az esetekre is, amikor a közterületet engedély nélkül vagy engedélytől elté­rően veszik igénybe. Vokó János, a Városi Tanács vb építési osztályának osztályvezető főmérnöke Növényvédelmi tanácsadó A lucerna, vöröshere és ezekkel határos területeken a mezei pocok az ősz folyamán felszaporodott. A védekezéseket az üzemek a betaka­rítási munkák miatt nem mindenütt tudták elvégezni. Mivel a károsítás az egész me­gyében előfordul, az üzemi növény- védelmet irányító szakembernek az elkövetkező napokban fel kell mérni működési területén a fertőzött te­rületeket. A kisebb mértékben, gócosan ká­rosított területeken a védekezéshez Polytanol, az erősebben fertőzött, nagyobb, összefüggő területeken a Redenti—75 szer alkalmazása aján­latos. A Redentin—75 csak akkor veszé­lyes a vadállományra, ha a szer nincs egyenletesen kiszórva, kupa­cokban is előfordul a területen. Az egyenletes kiszórás helikopter­rel vagy repülővel biztosítható a legjobban. A vajrú a kiszórt csalétket felszedi, ezért a kezelt területeken a riasz­tást 2—3 napig meg kell szervezni. A védekezést a tavaszi mezőgazda- sági munkák, kezdete előtt a nagy­üzemi mezőgazdasági területek vé­delmével egyidőben, valamennyi te­rülettulajdonosnak (MÁV, Közúti Igazgatóság, Vízügyi Igazgatóság, magántermelők) végre kell hajtani. Jelen időszakban a mezei pocok táplálékszerzése nehézkes, a kiszórt Redentint rövid időn belül elfogyaszt­ja. Az elkésett tavaszi védekezések­nél a hatásfok gyenge, a mérgezőbb hatású Thiodan 50 WP, vagy Thionex 50 alkalmazása a vadállományra ká­ros. A védekezéseknél az előirt óvó­rendszabályokat szigorúan be kell tartani. Dr. Frank József A család minden tagját ne­velni kell. Nem választhatjuk ki a családtagok közül azt, ame­lyik könnyebben nevelhető, sőt a nevelésük az iskolatörvény értelmében adódott. Apát, anyát a munkahely, a gyereke­ket az iskola nevelje. Fontos az iskola és a munkahely jó kap­csolata, mert a felnőtt oktatást csak közös erővel oldhatják meg. Ha mégis sikerülne a gyerek neveltségi szintjét, igényeit a család többi tagjainak igényei fölé emelni, abból szakadás lesz. A gyerek otthagyja a szü­lői házat, letagadja származá­sát. Legtöbbször eredménytele­nül, mert antropológiailag fel­ismerhető. Élete csalódásokkal lesz tele. Külön világ a cigányoké. Őket is meg kell érteni. Ami­kor a tv-ben versben mondja el keserveit egy cigányasszony, a refrén mindig a barna bőr miatti siránkozás. Nem tudom valamennyien megéreztük-e, hogy nem a bőre színét szeret­Köszönet a gépkocsi- vezetőnek December 31-én a Pécsről ti­zennégy óra huszonöt perckor Zalaegerszegre induló autóbusz utasa voltam. Kadarkutat el­hagyva a viharos szél kidön- tött egy akácfát, amely az autóbusz elé zuhant és az ágai közben betörték a szélvédőt. A gépkocsivezető lélekjelenlé­tének köszönhető, hogy az uta­sokkal teli autóbusz nem az árokban kötött ki. A viharban szélvédő nélkül még körülbelül 20 kilométert vezetett, hogy fe­dél alá kerülhessünk. Utazótár­saim nevében ezúton mondok köszönetét a Volán ismeretlen zalaegerszegi gépkocsivezető­jének. Sandmann Rezső Pécs, Építők útja 3/a. A rendelet szerint kötelező a traktorok, teherautók, stb. sártalaní- tása, mielőtt a földútról a főútra ráhajtanak. A képen látható sarat egy Zetor hagyta mcgamögött. Ha már ráhordta, miért nem taka­rította le, amikor az kötelező? Az ilyen hanyagság súlyos balesetet okozhat. S. R. Somogyapé

Next

/
Oldalképek
Tartalom