Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)

1978-01-11 / 11. szám

1978. január 11., szerda Dunántúlt napló 5 Magyar-szovjet jubileumi tudományos ülés­szak kezdődött Budapesten A Szovjetunió elismert tudó- mónyos potenciálja lehetővé tette számunkra, hogy a hazai kutatások műszaki bázisát és a rendelkezésre álló szellemi erőket megnöveljük — mondta egyebek között Márta Ferenc, az MTA főtitkára a Magyar Tudományos Akadémia és a Szovjetunió Tudományos Aka­démiája közötti együttműködé­si egyezmény megkötésének huszadik évfordulója alkalmá­ból rendezett tudományos ülésszak megnyitóján, kedden az MTA dísztermében. A ta­nácskozást Szentágothai Já­nos, az MTA elnöke nyitotta meg, majd Márta Ferenc, az MTA főtitkára méltatta a két akadémia húszéves együttmű­ködésének jelentőségét és eredményeit. A kapcsolatok eredményességét jelzi, hogy míg 1958-ban az együttműkö­dési egyezmény hét közös ku­tatási témát jelölt meg, a jelenlegi, 1976—80-ra szóló munkaterv szerint 24 termé­szettudományi problémakörben 79 közös kutatási témán mun­kálkodnak együtt a szovjet és a magyar szakemberek. Vlagyimir Kotyelnyikov aka­démikus, a tudományos ülés­szakra érkezett szovjet vendég­delegáció vezetője rávilágított arra, hogy a két évtizeddel ez­előtt aláírt együttműködési egyezmény magasabb szintre emelte a szovjet és a magyar tudományos kutatóhelyek, tu­dósok kölcsönösen előnyös test­véri együttműködését. Az azóta eltelt időszak eredményei iga­zolták az egyezményben meg­fogalmazott elvek, kötelezett­ségek helyességét és a meg­valósításhoz választott mód­szerek hatékonyságát, célsze­rűségét. A szovjet tudósok nagyra értékelik a két ország intézeteinek együttműködését, amely során ma már közösen készítenek kísérleti berendezé­seket és műszereket az együt­tes kutatásokhoz, olyan nagy jelentőségű tudományos mun­kához is, mint a kozmosz fel­tárása. Különösen nagy feladatok várnak az élőanyaggal foglal­kozó tudományokra, s a fizi­kára, a kémiára, a matemati­kára, hiszen segítségükkel csak most kezdjük megérteni az élő anyagban végbemenő folyama­tok lényegét. A tudósoknak mi­nél több olyan törvényt kell feltárniuk, amelyek hozzásegí­tenek a minket körülvevő vi­lág jobb megértéséhez és ah­hoz, hogy ezt a világot job­ban használhassa fel az em­beriség. NAGYVILÁGBAN KAMBODZSAI HÍRSZERZŐ VIETNAMI FOGSAGBAN. Meng Nheap, 36 éves kambodzsai hírszerző ügynök, aki 1977. május 27-én esett fogságba Vietnamban. Elmondása szerint utasították, hogy keljen át a vietnami határon, és ott kato­nai információkat szerezzen. ♦ MOSZKVA: A Budapesti Műszaki Egyetem tiszteletbeli doktori oklevelét nyújtotta át kedden a moszkvai magyar nagykövetségen dr. Meisel Já­nos rektor Nyikolaj Sztrelcsuk professzornak, a műszaki tudo­mányok doktorának, a Moszk­vai Építőmérnöki Egyetem rek­torának az építőszervezés fej­lesztésében kifejtett sok évtize­des, nemzetközileg is kimagas­ló tevékenységéért. Szovjet— KAMBODZSAI TAMADAS VIETNAM ELLEN. A kambodzsai fegy­veres erők támadása következtében földig lerombolt An Phu falu látképe. (Felső kép). Lent: A kambodzsai agresszorok több száz tonna rizst égettek el az An Giang tartománybeli An Nong, Phu Hói, Vinh Gia és Vinh Nguyen falvakban. ♦ MADRID: A két legna­gyobb spanyol szakszervezeti központ, a munkásbizottságok és az UCT vezetői hétfőn a spanyol munkáltatók szövetsé­gének vezetőivel az esedékes szakszervezeti választások meg­tartásának időpontjáról tanács­koztak. + ROMA: Andreotti olasz kormányfő és Leone köztársa­sági elnök kedden fogadta Mose Dajan izraeli külügymi. nisztert, aki hétfőn érkezett Ró­mába négynapos hivatalos lá­togatásra. Megfigyelők úgy tudják, hogy az olasz kormány támogatósáról biztosította az izraeli—egyiptomi béketárgyalá­sokat és szorgalmazta Dajan- nal azok sikeres befejezését. + MOSZKVA: A Szovjet Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának irodá. ja határozatot hozott az SZKP KB decemberi plénumának eredményeiről, a Komszomol- szervezetekre a plénum határo­zataiból háruló feladatokról. + ÚJ-DELHI: Atal Bihari Vadzspaji indiai külügyminisz­ter a közeljövőben Pakisztánba látogat — adták hírül kedden egybehangzóan az indiai la­pok. A DPA hírügynökség meg­jegyzi, hogy a két ország kö­zötti 1971-es háború óta még nem látogatott el indiai kor­mányképviselő Pakisztánba. + ADEN: Új tipusú élcsapat párt létrehozásáért emelt szót Abdul Fattah Iszmail, a Dél­jemeni Nemzeti Front Egyesi­tett Politikai Szervezete Köz­ponti Bizottságának főtitkára. Egy beszédben hangsúlyozta, hogy a párt megalakítása a je­meni forradalom céljának elé­réséért vívott harc központi és időszerű feladata. tárgyalások Genf Kedden Genfben folytatódtak a vegyi fegyvereket betiltó szer­ződés kidolgozásáról szóló szovjet—amerikai tárgyalások. Az Egyesült Államok küldött­ségét a tárgyalássorozat hete­dik fordulójában Adrian Fi­scher, a Szovjetunióét pedig Viktor Lihacsev vezeti. A kétoldalú tárgyalások 1976 augusztusában kezdődtek a genfi leszerelési értekezlet ke­retében. ♦ LENINGRAD: A Vénuszra tervezett űrrepüléseknél fel kell készülni a kénsavas eső lehe­tőségére - mutat rá Kirill Kondratyev ismert szovjet űr­meteorológus. A Vojejkovról el­nevezett leningródi geofizikai obszervatórium tudósa és mun. katársai a Vénusz-tipusú szov­jet automata bolygóközi állo­mások adatai alapján elkészí­tették a Vénusz légkörének el­méleti modelljét. ♦ STOCKHOLM: Szerte Svédországban megemlékezé. seket tartottak Kari von Linné, a nagy természettudós halálá­nak kétszázadik évfordulója al­kalmából. Linné világhírnevét az állatokat és növényeket faj­ta és osztály szerint rendszere­ző, 1753-ban megjelent Syste­me Naturae című műve ala­pozta meg. + RÓMA: Giancarlo Pajetta, az Olasz KP titkárságának és vezetőségének tagja a L' Unita keddi számában megengedhe­tetlennek nevezi azt a kam­pányt, amely Richard Gardner- nek, az Egyesült Államok ró­mai nagykövetének konzultáció­ra történt hazarendelésével kapcsolatban bontakozott ki az Egyesült Államokban és Olaszországban az OKP-val szemben. (Gardner értesülések szerint jelentést terjeszt a Fe­hér Ház elé az olasz belpoliti­kai helyzetről és a „kommunis­ta kérdésről".) + BERLIN: Berlinben kedden folytatódtak a Német Demok­ratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti hivatalos tárgyalások, ame­lyek célja állategészségügyi egyezmény megkötése a két állam között. A következő tár­gyalási „forduló” időpontja február 28. Az NDK és az NSZK közötti újabb határátke­lőhely kibővítésére vonatkozó tárgyalások ideje január 20. + PRÁGA: Gustáv Husákot, a CSKP KB főtitkárát, Cseh­szlovákia köztársasági elnökét kedden, 65. születésnapján fel­keresték a prágai diplomáciai képviseletek vezetői. Mindnyá­juk jókivánságait a diplomá­ciai testület doyenje, Jean Ria- chi libanoni nagykövet tolmá­csolta az ünnepeltnek. ■Redden moszkvai idő sze- mm rint a hajnali órákban volt pontosan egy hónapja, hogy a bajkonuri űrrepülő- térről a Szojuz—26 űrhajóval útrakelt Jurij Romanyenko és Georgij Grecsko, akik azóta a Szaljut—6 űrállomáson dolgoznak. A két űrhajós számára fe­lelősségteljes munkát hozott az elmúlt hónap, de Roma­nyenko és Grecsko sikerrel oldott meg minden felada­tot, rendkívül értékes tapasz­talatokkal, megfigyelésekkel gazdagította az űrhajózás fiatal tudományát. A világ­űrben töltött egy hónap ugyanakkor sok érdekessé­get, nem várt eseményt is hozott magával. Egy ilyen eseményről nyilatkozott a Pravda tudósítójának a Szal­jut földi repülésvezetője, az ismert űrhajósmérnök, Alek- szej Jeliszejev. A két űrutasnak egy alka­lommal izgalmas nyomozást kellett folytatnia az „eltűnt” víz felderítésére. A Szaljut vízellátását rész­Szaljut-jubileum Egy hónapja a világűrben ben úgy biztosítják, hogy az űrállomás levegőjéből kivon­ják a vízpárát, azt lecsapol­ják, tisztítják és visszatáp­lálják a víztartályokba. Az első napokban azonban ki­derült, hogy az előre kiszá­mítottnál kevesebb víz kerül így a rendszerbe. Roma­nyenko és Grecsko a földi központ utasítására való­ságos nyomozást folytatott annak felderítésére, van-e valahol szivárgás, elfolyás, jól működik-e a rendszer. A vizsgálat nem várt ered­ménnyel végződött. Kiderült, hogy a vízpárát az űrállo­más „dekorációja” nyeli el, a falakat borító anyag és több más elem. Az űrállo­más ugyanis nyáron készült és ezek az anyagok megle­hetősen kiszáradtak. Egy darabig, amíg el nem érték normális nedvességtartal­mukat, elnyelték a vízpára egy részét, amikor azonban helyreállt a normális ned­vességtartalom, a vízfelvétel megszűnt s ettől kezdve a berendezés már a számítá­soknak megfelelő mennyi­ségben nyert vissza vizet az űrállomás levegőjéből. Romanyenko és Grecsko természetesen ennél sokkal bonyolultabb feladatokat is végrehajtott, kipróbálta az űrállomás valamennyi mű­szerét és berendezését — ezekből száznál több van —, igen értékes megfigyeléseket végzett a katmoszféráról, a föld felszínéről. Munkájukat állandóan segítették a föld­ről: így például akkor, ami­kor az úgynevezett ezüst­felhőket kellett fényképezni­ük, a legjobb szakértők ad­tak tanácsot arra, hogyan válasszák meg a fényképe­zés expozíciós idejét. A föl­di irányító központban egyébként „pszichológiai csoport" is működik: felada­ta az űrhajósok hangulatá­nak, kedélyállapotának ál­landó ellenőrzése, segítése. Erre ugyan különösebben nincs szükség: Romanyenko és Grecsko kitűnő hangulat­ban végzi munkáját, s ezt az is segíti, hogy rendszeres kapcsolatban vannak csa­ládtagjaikkal. Az űrhajósok számára a csoport tagjai ki­dolgozták az „aktív pihenés” legjobb módszereit, rendsze­resen segítik őket. Az aktív pihenéshez tartozik például a zenehallgatás és az olva­sás is. Befejeződtek a szovjet—japán külügyminiszteri tanácskozások Kedden délelőtt Moszkvában folytatódtak és befejeződtek a szovjet—japán külügyminiszteri tárgyalások. $zonoda Szunao — a két ország közötti rend­szeres külügyminiszteri konzul­táció keretében — vasárnap óta tartózkodik háromnapos hivatalos látogatáson a Szov­jetunióban. A szovjet és a japán kül­ügyminiszter hétfői, első meg­beszélésén elsősorban a kétol­dalú kapcsolatok jelenlegi szintjéről és továbbfejlesztésé­nek lehetőségeiről cserélt vé­leményt. Kedden a külügymi­niszterek folytatták e témakör megvitatását és áttekintették a legidőszerűbb nemzetközi kér­déseket is. A Szovjetunió és Japán egyaránt érdekelt az ázsiai és az egyetemes béke és biztonság megszilárdításá­ban. Andrej Gromiko a japán kollégája tiszteletére adott ebéden elhangzott pohárkö­szöntőjében rámutatott, hogy az enyhülési folyamatnak és az államok közötti együttműkö­désnek a földkerekség minden térségére ki kell terjednie. Gromiko kiemelte: a Szov­jetuniónak Indiával és szá­mos más ázsiai állammal jó kapcsolatai vannak. A szovjet kormány a jövőben is arra törekszik, hogy bővítse azoknak az ázsiai ál­lamoknak a körét, amelyekkel baráti, szilárd kapcsolatokat tart fenn, mert ez egyik elen­gedhetetlen eleme az ázsiai kontinens biztonságának. A két külügyminiszter között levélváltásra került sor, amely meghosszabbította a kulturális kapcsolatokról 1972-ben kötött megállapodás hatályát. ENSZ-szervezetek Európában (II.) Genf. A Nemzetek Palotája. A háttérben a Nemzetközi Vöröske­reszt, az Egészségügyi Világszervezet és a Nemzetközi Munka­ügyi Szervezet impozáns székházai. Prognózis 1990-ig Genf a nemzetközi konferen­ciák városa. Az ENSZ-szel kap­csolatos szervek állandó ta­nácskozásain kívül például itt tárgyal a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselője a világjelentőségű SALT megál­lapodásról. Számos béketár­gyalás színhelye is volt. Itt van a Nemzetközi Vöröskereszt szék­helye. A Nemzetek Palotájá­ban ülésezik rendszeresen a Leszerelési Bizottság. Itt dolgo­zik sok más között az Európai Gazdasági Bizottság (ECE), az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a Meteorológiai Világ- szervezet (WMO), a Nemzet­közi Távközlési Unió (CITU), az Általános Tarifa- és Keres­kedelmi Egyezmény (GATT), az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesz­tési Konferenciája (UNCTAD). A hatalmas apparátus munká­ját több ezer ENSZ-tisztviselő irányítja. (Köztük több magyar szaktisztviselőt is találunk.) Ők készítik elő az egyes bizottsá­gok üléseit, összegyűjtik a vi­lág országaiból érkező jelenté­seket, amelyek alapján össze­sítő jelentéseket bocsátanak a bizottságok rendelkezésére. Rövid genfi tartózkodásom alatt három szerv munkájával volt alkalmam megismerkedni. Az Európai Gazdasági Bizott­ság feladatait Báger Gusztáv magyar közgazdász, az ENSZ munkatársa vázolta előttem. Szobájában hatalmas kötegek, a komputerek jelentései a szer­vezethez tartozó országok gaz­dasági helyzetéről. Az EGB-nak az európai országokon kívül az Amerikai Egyesült Államok és Kanada is tagjai. Vagyis, mindazok az országok, ame­lyek aláírták a helsinki doku­mentumot. A dokumentum több helyen is említi az EGB-t, mint olyan szervet, amely az enyhü­lés gazdasági feladatainak megoldására hivatott, a gaz­dasági megkülönböztetések fel­számolására a széles körű gaz­dasági információcserére. A KGST most véget ért vég­rehajtó bizottsági üléséről ki­adott közlemény nem véletle­nül hangsúlyozta az EGB sze­repének jelentőségét, amikor megállapította: „Azzal kapcso­latban, hogy az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága áttekin­tette a környezetvédelemmel, a szállítás fejlesztésével és az energetikával foglalkozó össz­európai kongresszusok vagy államközi tanácskozások meg­tartásának kérdését, a végre­hajtó bizottság annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy cél­szerű a KGST titkárságának aktív részvétele az Európai Gazdasági Bizottság keretén belüli előkészítő munkálatok­ban”. Az 1947-ben alakult szerve­zet kezdettől fogva a Kelet— Nyugat közötti gazdasági kap­csolatok megteremtését, majd erősítését tűzte ki céljául és még a hidegháború évei alatt is folytak a különböző társadalmi rendszerű országok szakértői­nek tanácskozásai. Visszatérve a három nemzet­közi összeurópai konferenciára vonatkozó szocialista javaslat­ra, a nyugati országok először elzárkóztak a magas szintű ta­nácskozások gondolata elől. Arra hivatkoztak, hogy a kör­nyezetvédelmi, szállítási és energetikai albizottságok kizá­rólag szakmai alapon foglal­kozzanak ezekkel a fontos kér­désekkel. Az 1977. szeptember 19—21-i 32. plenáris ülésen végül is elfogadták a környe­zetvédelmi konferencia meg­rendezésére irányuló javasla­tot. Ragyionov, a Szovjetunió képviselője a bizottságban mindjárt részletes javaslatot is tett a konferencia napirendjé­re. A konferencia témakörébe tartoznának a levegő-, a víz- és a talajszennyeződés általá­nos kérdései, nemzetközi nor­mák kidolgozása a szennyező­désekre, a környezetvédelmi problémák tudományos és mű­szaki aspektusai, a szennyező­dések forrásai. A főtitkár ja­vaslata, hogy a másik két té­makörre is dolgozzanak ki na­pirendi javaslatot. Genfi véle­mény szerint a másik két kon­ferencia létrejötte a jelenleg folyó belgrádi tanácskozás eredményeitől várható. Gáti István (Következik: III. UNCTAD: 18 egyezmény.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom