Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)
1978-01-11 / 11. szám
e Dunántúli napló 1978. január 11., szerda Ezer trófea vár bemutatásra A vadász Számára egyik legnagyobb érték a szép trófea. A szépség megítélése egyéni ízlés dolga, ez azonban nem lehet a trófea elbírálásának alapja. A trófeák minőségének elbírálásához általános értékmérőre van szükség, amely az egyéni ízlés ingadozásaitól függetlenül, tárgyilagos alapot képez. Emellett a vadásztrófeákat élményeink alapján is értékeljük, tehát nemcsak méretei, súlya és pontszámok szerint. második az örökös közepes és a kulminációs (golyóérett) időn túl öregedett trófeás vad, amely kilőhető. Ez utóbbiak meghatározásánál figyelembe kell venni — kiválogatáskor — az állomány mennyiségét, ivararányát, szervezeti képességét, a vad termetét, súlyát és tenyésztési átörökítő képességét. A szép és értékes trpfea ma már a nagy mértékben tudatos vadgazdálkodás eredménye is. A helyesen végzett selejtezésnek és a vadkilövés állandó Bár az utóbbiak a jellemzők és nagyon fontosak az elbírálás szempontjából. Ezen adatok ismeretében tudjuk értékelni a tájankénti állomány minőségét, ez tükrözi vissza a vad környezetét, a vadról való gondoskodást és a terület vad- tartó értékét. Ezek ismeretében tudjuk a vadászatot irányítani a tenyésztés irányainak megfelelően, minél jobb minőségű állomány elérésének érdekében, amely a selejtezés fogalmába tartozik. A fejlett vadgazdálkodás napjainkban a selejtezést már két kategóriába sorolja. Az első a korábbról ismert klasszikus formai selejtezés, (rendellenes trófeák), amelyhez tartozó állományt ki kell lőni. A ellenőrzésének köszönhető, hogy megyénkben is évről évre nő érmes trófeáink száma, főleg szarvasoknál. Ezek elbírálására hivatott — az évenként megismétlődő — trófea bírálat, amely szerte a világon a trófeák színéből, ágszámából, terpesztéséből, gyöngyözöttsé- géből, méreteiből és tetszetős, vagy esetleg hibás alakjából határozza meg a trófea minőségét. A fenti céloknak megfelelően elejtett vad trófeaminőségét. A fenti céloknak megfelelően elejtett vad trófeája nagy sikerélményt és állandó emléktárgyat jelent a vadász számára. Farkas János megyei fővadósz pálya az utakon A csapadék nélküli téli időszakok- nak is vannak olyan veszélyei, amelyek kellemetlen meglepetést okozhatnak. Ilyen például a jegesedés. A látszólag nedves útfelület valójában jégtükör, vagy a még nedvesnek sem látszó utat borítja a lecsapódott pára vékony jégpáncélja. Úgy tűnhet, hogy az ilyen alattomos veszélyek ellen nincs védekezés, és a vezető már csak a kocsi megcsúszásából érzékelheti, hogy kritikus helyzetbe került. Szerencsére a megelőzés korántsem ennyire reménytelen. Több olyan jelzés van, amely időben figyelmeztet arra, hogy az útviszonyok megváltoztak. Mindenekelőtt jó tudni, hogy milyen körülmények között és hol számíthatunk jegesedésre. Általában: párás, ködös időben és fagypont körüli hőmérsékletnél elsősorban a szélvódett helyeken (pl. útbevágások- aál) vagy olyan helyeken, ahol a páratartalom magasabb (pl. erdőn átvezető utakon). A jegesedéshez hasonlóan veszélyes a zúzmaraképződés. Ha kétséges, hogy a nedves útfelület nem jegesedett-e el, figyeljük az előttünk haladó kocsi nyomait (vagy tükörből a saját kocsink nyomát) : jégrétegen az abroncsok nem hagynak látható nyomokat. A gyakorlott vezető a fülével is vezet, mert a zajok sok mindenről tájékoztatják. A futóműzaj például jeges úton csökken, a kocsi mintha szőnyegen gurulna. De figyelmeztető a kocsi viselkedése is: síkos úton gumidefektre emlékeztető imbolygással halad, a kormányzás könnyűvé válik és a szokottnál nagyobb elkormányzás szükséges a jármű irányításához. Jégen az abroncsok tapadása közismerten a legkedvezőtlenebb. Száraz felülethez viszonyítva az azon elérhető tapadás heted-nyolcad része csupán. Ez kizárólag igen alacsony sebességgel és rendkívül óvatos pedál- (fék, gáz, tengelykapcsoló) és kormánykezeléssel ellensúlyozható. Kozmetikázott autók Bár az évenként változó kocsi- szekrény divatja alábbhagyott Európában, a vásárlási kedv fenntartása miatt alig elkerülhető az egyes modellek „polirozása*’. Az 1978-as típusok között két, nálunk is kedvelt kocsit találhatunk, amely ilyen kozmetikázáson esett át. Némileg változott a Fiat 127-es kocsiszekrénye: az övvonal alacsonyabbra került, a harmadik ajtó mélyebben nyílik és szélesebb lett a hűtőmaszk. Az előnyös esztétikai megjelenést fokozza a hátsó oldalablakok vonalának ki- egyenesítése. Az évek óta sikert arató kiskocsit most egy nagyobb, 1,1 literes. 37 kW-os (50 LE) motorral szerelik. Csak egy maradt változatlan: a viszonylag magas zajszint, ami az olaszokat, úgy látszik, egyáltalán nem zavarja. Nagyobb formai változást mutat a Dacia alaptípusa, a Renault R 12. A legszembetűnőbb a kocsi homlokfelületének módosítása és a plasztik vészhárítók. Az új karosszéria aero- dinamikailag kedvezőbb, ami alacsonyabb fogyasztást és valamivel nagyobb végsebességet eredményez változatlan motorteljesítmény mellett. Az R 12 új kocsiszekrénnyel az év második felétől kerül le a futószalagokról. A Renault gyár egyébként továbbra is gyártja a még mindig jól eladható R 4 és R 16 típusait. Búsbarna László A POSTÁr £ IRANYlTOSZAMOT S SZÍVESKEDJEK FELÍRNI! SS 1, ÉVES A filaüliai szinti MAGYAR POSTAIM)f A halászatnak, a halgazdálkodásnak és a dolgozók pihenését szolgáló horgászatnak a társadalom érdekeivel és a népgazdaság céljaival összhangban álló fejlesztése érdekében a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa új törvény- erejű rendeletet fogadott el a halászatról. Nemrégiben az országgyűlés fogadta el az új Polgári Törvénykönyv módosítását és egységes szövegét, amely az egyesületek, így a horgászegyesületek működését is újólag szabályozza. A horgászok száma évről évre rohamosan nő, és 1977 végén országosan már meghaladta a 175 000 főt, megyénkben pedig a 7 000 főt. A horgászat célja a szabad idő egészséges pihenést, ki- kapcsolódást nyújtó, szórakoztató eltöltése a természetben, a halaknak sportszerű horgászeszközökkel és módszerekkel való fogása révén. A horgászat tehát elsősorban halfogás, de nemcsak az. Az igazi horgász akkor is örömet talál a horgászatban, ha gyengébb napja van, mert lenyűgözi a természet szépsége, a vizek növény- és állatvilágának rejtelmes élete. Egyesületeinkben most folynak a régi tagságok megújítása, új tagok felvétele. Amíg csak néhány ezren horgásztak, főleg a szokások voltak a mérvadók és a vízi, vízparti életet nem kellett részletesebben szabályozni. A vizek mind nagyobb igénybevétele, a természeti környezet és az abban található felbecsülhetetlen értékek védelme korunkban egyre több szabályozást tett szükségessé. Ezek a szabályozások, intézkedések a szokássá váló jó gyakorlattal együtt — milliók érdekeit védik és a természetben az érdekek egyeztetését tűzik ki célul. Erre az érdekegyeztetésre szükség is van, mert például a horgászok egy részének elképzelésével szemben a vizeknek nem kizárólag a horgászat a rendeltetésük. Ebből következik, hogy össze kell férnünk a strandoiókkal és a más vízi sportot űző tízezrekkel, a vízügyi szervek, a hajózás, a mezőgazdaság és az ipar érdekeiről nem is beszélve. Nem lehet csodálkozni azon, hogy egyre több egyesület alakít ki országosan és a megyénkben is a közösség iránt teljes érdektelenséget tanúsító tagjaival szemben olyan gyakorlatot, amely egészen a tagság megújításának mérlegeléséig terjed. Minden horgász — kisebb-na- gyobb mértékben — de vegyen részt egyesülete életében. Ki a környezet, víz és halvédelemben, a vízpart tisztántartásában, fásításában, ki a halasí- tás lebonyolításában, a tanyák karbantartásában, az ellenőrzésben vállaljon szerepet. Misota István ib. horgászmester Frissítsük fel ismereteinket! Az 1978. év fontos határkövet jelent a magyar horgászat történetében. Országos határozat született, mely szerint ettől az évtől kezdődően az ifjúsági és újonnan jelentkező felnőtt horgászoknak felvételük előtt az egyesületek arra felkért, tapasztalatokkal rendelkező tagjaival folytatott beszélgetések során számot kell adniuk arról, hogy mennyire vannak tisztában a horgászattal kapcsolatos kérdésekkel, mit tudnak a horgászatunk szervezeti felépítéséről, mennyire tájékozottak a horgászok írott és íratlan szabályaiban, ismerik-e a halakat, amelyeket horgászatuk során majdan szeretnének maguknak zsákmányul ejteni. De nemcsak a leendő horgászokról van itt szó, a régebbi horgászoknál is tájékozódni kívánnak, hogy milyen mértékben tartottak lépést a technika fejlődésével, ismerik-e a halak tilalmi idejét, a méret- és darabkorlátozásokat stb. Míg az új, leendő horgászoknak meg kell szerezniök az új ismereteket, a régieknek soha nem árt felfrissíteni a már meg- tanultakat. Az elmúlt év végén a MOHOSZ valósággal elárasztotta szakkönyvekkel könyvpiacunkat. A MOHOSZ Baranya megyei Intéző Bizottsága a múlt év hasonló időszakához hasonlóan horgásztárgyú filmvetítésekkel összekötött előadássorozatokat rendez 1978. január 15. és február 26. közötti időben, öt egymás után következő vasárnapon. Az előadásokat a Pécsi Ifjúsági Ház (Szalai András utca) színháztermében fél 9 órai kezdettel kezdik meg. Szuchovszky Bertalan Egyre növekszik a filatelisták körében az a törekvés, hogy gyűjteményeik kiegészítéseként, vagy önálló gyűjtési ágként az egyes országok által kibocsátott és benyomott értékjelzéssel ellátott levelezőlapokat is gyűjtsenek. Ugyanis ezeket a levelezőlapokat valamilyen évfordulóval kapcsolatban adják ki. Hazánkban is már több éve bocsát ki a posta ilyen levelezőlapokat. Régi vágya teljesült ezzel e filatéliai szakágazat gyűjtőinek most, amikor - a MABÉOSZ kérésére - a posta az 1978. január 1. után megjelenő levelezőlapokra is, a kiadás napján, első napi bélyegzést használ. Bemutatjuk a Filatéliai Szemle 30. évfordulóját köszöntő levelezőlapon alkalmazott első napi bélyegzést. Egyébként a Filatéliai Szemle minden számában ismerteti az újonnan megjelenő levelezőlapok részletes leírását. Minthogy az egy-egy alkalomból kibocsátott levelezőlapok példányszáma csak százezer, a MABÉOSZ lehetőséget biztosít a bélyeg- körök tagjai részére, hogy igénylés alapján biztosan hozzájuthassanak e levelezőlapokhoz. ÜJ LÉGIPOSTÁI BORÍTÉK Érdekes, figyelemreméltó cikket olvastunk a Ludas Matyi f. é. január 5-i számában V. E. tollából „A posta bélyegellenes propagandája" címmel. Ebben kritika tárgyává teszi a megváltozott posta bélyegmentesítési díjak miatt kibocsátott 4 forint névértékű benyomott légipostái borítékot. (A bélyeg stilizált földgömb előtt lökhaj- tásos utasszállító gépet ábrázol.) Többek között ezt írja: .. a légipostái pótdíj 20 grammos levélnél Európába 1,20 forint, Afrikába 2,40, tízgrammosat pedig még Amerikába is olcsóbban lehet küldeni — ismétlem, csak a díjszabás szerint — mint az új légiposta borítékra rányomott 4 forint;” Találóan jegyzi meg továbbá, hogy... „külföldi ismerősök megkérnek, hogy ragaszszak a borítékra azokból a világhíresen szép, no meg a katalógus szerint értékes magyar bélyegekből. Ennél jobb hírverése aligha lehetne bélyegeinknek ... vagyis az újfajta borítékkal károsodik a vásárló. A bélyegek hírverésének elmaradásával viszont a postát éri eszmei — és nemcsak eszmei — kár." Egyetértünk a cikkíróval. IFJÚSÁGI BÉLYEGGYŰJTŐK VETÉLKEDŐJE A KISZ és a Magyar Úttörők Szövetsége egyetértésével az Országos Ifjúsági Bélyeg- gyűjtő Bizottság nevében a MABÉOSZ Dél-dunántúli Területi Bizottsága vetélkedőt rendez két korcsoportban, melyre február 5-én (vasárnap) de. 10 órai kezdettel kerül sor az 500- as Ipari Szakmunkásképző Intézetben (Pécs, Rét u. 41—43.) Úgy az úttörő korosztályú csoportban (10—14 évesek), mint az ifjúsági korcsoportban (15— 18 évesek) írásbeli és szóbeli feladatok megoldására kerül sor. Az úttörő korosztályú versenyző jutalma: részvétel a nemzetközi filatelista szaktáborban Zánkán, a balatoni úttörővárosban. Az ifjúsági korosztály első helyezettjének jutalma pedig egy utalvány a hatvani országos döntőn való részvételre. HALLOTTUK — OLVASTUK A KISZ KB ágit. prop. osztálya, a Magyar Posta, a MABÉOSZ Ifjúsági Bizottsága bélyegtervpályázatot hirdetett egy szelvényes bélyeg megtervezésére a Fiatal Képzőművészek Stúdiója tagjai számára. A bélyegterv témája: 60 éves a magyar kommunista ifjúsági mozgalom. A pályázat részleteiről bővebbet a Filatéliai Szemle 1977. évi decemberi száma közöl. Ez év április 6. és 10. között Luxemburgban rendezik meg a FIP ifjúsági világkiállítását. Az ifjúsági bizottság javaslatára a MABÉOSZ Tóth József pécsi ifjúsági gyűjtő anyagát is benevezte a kiállításra. A posta előrejelzése szerint e hó végén jelenik meg egy 6 bélyegből álló, 14 forint össznévértékű „Huszár" témájú bélyegsorozat. Díszfák alakítása metszéssel A díszfák rendszeres ápolásához hozzátartozik a metszés is. A metszésre legalkalmasabb a kora tavaszi időszak. A díszfák főbb tulajdonságainak ismerete nélkül ehhez a munkához ne fogjunk hozzá, mert tájékozatlanságunkból eredő helytelen metszést később helyrehozni igen nehéz. A díszfák legnagyobb része oltvány. Az oltás vagy a gyökérnyakba, vagy pedig a koronába történik. Ezt minden esetben tudnunk kell. A gyökérnyakból előtörő vadhajtásokat év közben ki kell törni, ha ez elmaradt, a metszés idején kell eltávolítani. Egyes díszfák sarjadásra hajlamosak, ilyen pl. a hárs. A sarjakat ne metszőollóval vágjuk le, mert még több tör elő, hanem tövéből a földet kibontva tőből szakítással távolítsuk el. A tősarjak évek múltán annyira túlnőhetik a nemest, hogy lassan elsorvad, elpusztul, pl. mirabolán szilvára oltott nemes rész esetében. A törzs oldalágaktól mentes legyen. Fiatal fácska esetében megengedhető ideiglenesen az oldalág, ugyanis a törzset táplálja, vastagítja. Később azonban el kell távolítani (törzs- erősítő csap). Az OSZLOPOS alakú díszfaféleségek úgy díszítenek igazán, ha a földtől ágazódnak el. Ilyenek: jegenyenyár, jegenyealakú tölgy, oszlopos kínai nyár, esetleg tövétől elágazó nyár stb. Ilyen esetben az oldalágakat ne „tisztítsuk fel", mert a fát természetes alakjától fosztjuk meg. ültetéskor az oldalvesszőket 2—3 szemre vágjuk vissza, a vezérvesszőt érintetlenül hagyjuk. Díszfák esetében gyakori, hogy a nemes rész az alany törzsére, a koronába van szemezve, pl.: gömbkoronájú fák: gömbakóc, gömbjuhar stb., szomorú faalakok: szomorú nyár, szomorú eper, szomorú kőris stb., koronába oltott díszváltozatok, pl.: szeldelt levelű nyír, juharfélék stb. Ebgyen, mert konkurrál a nemes hajtással és elnyomja. A vadhajtást a korona alatt idejében le kell metszeni. A SZOMORÚ, csüngő alakú fát nagy körültekintéssel metsz- szük, inkább csak ritkítsuk. Későbbiekben is csak ritkításból áll a metszés. A lecsüngő ágakat olyan esetben kurtítsuk csak vissza, ha akadályozná az alatta ülőket. A „GÖMBKORONA” természetes forma, vesszőit, ágait szavágják értelmetlenül. Ezt a felesleges nyirbálást kerüljük. A díszfák metszésénél nem törekszünk gazdasági haszon elérésére, mint a gyümölcsfáknál, a korona kialakítása mégis fontos. Alapelv legyen, hogy a fa természetes alakjának kialakítását mesterséges beavatkozással segítsük elő. Sudarasan felfelé törekvő fákat (piramisokat) ne kényszeresünk gömbkoronára vagy fordítva, mert fáradságunk eredményt nem hoz.