Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)
1978-01-08 / 8. szám
1978. JANUÁR 8. BELPOLITIKA DN HÉTVÉGE 7. Megvalósul a műtőépítés második üteme is Folytatódik a mohácsi kórház korszerűsítése Elhárult minden akadály a mohácsi kórház további korszerűsítése elől. Két évvel ezelőtt kezdték el a központi műtő, sterilizáló és röntgen komplexum építését A terv szerinti első ütem befejeződött. Néhány héttel ezelőtt még úgy látszott, hogy a második ütem megkezdésével bizonytalan ideig várni kell. A jelenleg érvényben levő rendelkezések értelmében csak légkondicionáló berendezéssel felszerelt műtőt szabad építeni. Ez viszont meglehetősen költséges, pénze erre már nem volt sem a városi, sem a megyei tanácsnak. Az Egészségügyi Minisztérium megértve a kórház szorult helyzetét, biztosította o második ütem megvalósításához szükséges pénzösszeget. Ezzel lehetővé válik, hogy valamennyi, az erre a tervidőszakra előirányzott fejlesztés 1980 végéig befejeződhessen. Dr. Csete Béla, a kórház igazgató főorvosa elmondta, hogy a hazánkban jelenleg alkalmazott legmodernebb műszerekkel, berendezésekkel szerelték fel a már elkészült két műtőt, s ugyanilyen korszerű lesz a következő keltő is. A röntgenes orvosok egy tv-képernyőn láthatják a vizsgált testrészt, ez a készülék megszünteti a sugárzás veszélyét betegre, orvosra egyaránt. Az egész városra kiterjedő hasznot jelent a központi sterilizáló, ahol automatikus berendezések segítik a hagyományosnál gyorsabb és hatásosabb munkát. Ha a további átalakítások során elkészülnek az ehhez kapcsolódó kiszolgáló létesítmények — ez már 1978-ban várható — itt végezhetik el a város valamennyi egészségügyi intézménye részére az orvosi műszerek segédeszközök sterilizálását. A főépület mellett már egy új, négyszintes épülef magasodik. Korábban tudósítottunk arról, hogy hazánkban újdonságnak számító technológiával egy 125 ágyas pavilon épül. Az épületben helyet kap a központi gyógy- szerraktór, a szociális létesítmények, egy rehabilitációs tornaterem, egy 55 ágyas gyermek-, valamint a 70 ágyas belgyógyászati osztály. Az ennek következtében felszabaduló helyen, a főépületben 70 ágyasra bővül a szülészet-nőgyógyászat. Ez a szervezési megoldás előnyös a betegeknek és az orvosoknak is, hiszen egy egységben, a műtő közelében kapnak helyet azok az osztályok (szülészet, sebészet), amelynek betegei esetleg műtéti beavatkozásra szorulnak. Az új műtő épületének alapjait mó> kiásták, ha az időjárös megengedi, megkezdik az építkezést a Mohácsi Tanácsi Költségvetési Özem dolgozói. A pavilon építése is a tervezett ütemben halad. A Baranya megyéi Magas- és Mélyépítő Vállalat remélhetőleg, akárcsak a korábban a kórházban végzett munkáit, ezt is határidő előtt átadja. Kurucz Gyula Elfogadták a kétéves lakás építési és -elosztási tervet Pécsett 1979. december 31- ig 2520 lakást adnak át Ezt a számot fogadta el a városi tanács végrehajtó bizottsága az elmúlt év októberének végén. Ez a két és félezer lakás kizárólag a tanácsi cél- csoportos beruházásokban készülő lakásokat jelenti, ebben a számban nem szerepel az OTP beruházásában, és más, magánerőből készülő lakások száma. A két és félezer lakás kétharmada tanácsi bérlakás lesz, egyharmada pedig tanácsi ér- tékesítésű — szövetkezeti — lakás. Ezt az arányt nem a végrehajtó bizottság, hanem az Országos Tervhivatal határozta meg. A pontos számok eszerint így alakulnak: e két év alatt 1685 tanácsi bérlakást és 835 szövetkezeti lakást adnak át. o Évek óta közlemény előzi meg a „listák" kifüggesztését — ez most is így történt. A listákat a'kerületi hivatalokban december 31-én kifüggesztették, egy hónapig olvashatók. Ez idő alatt bárki kifogással élhet. A névjegyzék ideiglenes, ezt a Lakásügyi Társadalmi Bizottság javasolja. A kifogásolás ne az legyen, hogy én nem szerepelek a névjegyzéken, hanem alapos kifogás, ha olyan személyt találnak a névjegyzéken, aki kevésbé vagy nem igényjogosult, vagy bármi kizáró oka van annak, hogy lakást kapjon. A kifogásokat a kerületi elsőfokú lakásügyi hatósághoz kell benyújtani. Ezek megvizsgálása után, február végéig véglegesítik a névjegyzéket, amelyet a végrehajtó bizottság valamelyik soronkövetkező ülése elé terjesztenek elfogadásra. Akkor — márciusban vagy április elején — lesz a névjegyzék végleges. Milyen jogcímen oszthatók el o lakások? Sokfelé hallják: munkáslakás, bányószlakás, szükséglakás, ilyen lakás, olyan lakás. Tizenhárom jogcímen osztják fel a két és félezer lakást Az első helyen szerepel, mint legnagyobb hányad, a lakossági keret, amelyet az állampolgárok jogos lakásigényeinek kielégítésére használnak fel, ez a két év alatt 1028 lakás. A névjegyzékre ezeknek a lakásoknak a leendő bérlői, tulajdonosai kerülnek fel. 651 lakást kell kártalanításként átadni a szanált területekről érkezőknek. E 651- ből mindössze csak 20 szövetkezeti lakást adnak, a többi bérlakás lesz. Meg kell jegyezni, hogy a szanálási arányt is az Országos Tervhivatal írja elő, a középtávú terv során legfeljebb a megépült lakások 25 százaléka lehet. A következő jogcím az úgynevezett bányászlakás. A két év alatt 250 bányászlakást adnak át az üzemeknek, ez voltaképpen azt jelenti, hogy a bérlő kijelölésének jogát a lakásügyi hatóság átadja az üzemnek, anélkül, hogy anyagi ellenszolgáltatást kapna érte. Ezt a jogot egyébként átadhatja a hatóság más vállalatoknak, intézményeknek is, ez a bérlőkijelölési vagy vevő-kijelölési jog megvétele. Egy hatályban levő utasítás írja elő, hogy ezeknek a lakásoknak a száma legfeljebb a megépültek 5 százaléka lehet. E két év alatt 125 lakást szánnak erre a célra, ami a lakások összmennyiségének 4,96 százaléka. Egy kétszobás lakás bérlőkijelölési jogáért 140 000 forintot kell fizetni, szövetkezeti lakás vevőkijelölési jogáért százezret. A háromszobás lakás bérlőkijelölési joga negyedmillióba, vevőkijelölési joga pedig kétszázezerbe kerül. Ez az összeg nem érinti a használatba vételi díjat, illetve a „beugrót". o Harminckét lakást a lakás- . gazdálkodó szervek teljes áron adnak át közületi szerveknek. Erről annyit, hogy a teljes ár egy kétszobás lakás esetében — közművek építési költségeivel együtt — meghaladja a hatszázezer forintot. Folytatni kell a belvárosi tömbrekonst- rukciót. Az öreg házak felújítása során igen sok lakót ideiglenesen ki kell költöztetni. A meglevő átmeneti lakások nem üresek, így a két év alatt újabb kilencven lakást kell átmeneti célokra felhasználni. Ezt a kilencven lakást természetesen 1980-ban névjegyzékre felvett igényjogosultaknak kiosztják. A hetedik jogcím az életveszélyessé nyilvánított, lakhatatlan lakások helyett adható lakásokat jelenti. E két évben 118 lakást adnak erre a célra, jövőre 58-at, amire jogerős döntés is van. Ha az élet- veszélyessé nyilvánított lakás helyrehozható, a kiutalás ideiglenes, az eredeti lakás helyrehozatala után a lakót visz- szaköltöztetik. Ha nem hozható helyre, a lakás megszűnik. Hetven házfelügyelői lakást osztanak ki a következő két évben. Ezek szolgálati lakások, a tízszintes házakban minden lépcsőházban, az ötszintes házakban minden harmadik lépcsőházban helyeznek el házfelügyelőt. A vezérelv, hogy egy házfelügyelő 45 lakást lásson el. Jövőre e hetvenből 31-et, 1979-ben 39-et adnak át. Lépcsőzetes cserék lebonyolítása végett adnak az INKÖZ-nek évente tíz lakást. Az INKÖZ intézi a „felfelé" cseréket, 1976-ban például a rendelkezésükre álló tíz lakással huszonhárom cserét bonyolítottak le, és még a tíz lakás is megmaradt! Igaz, a maradék tíz komfort nélküli, vizes szuterin. o Tíz bírósági ítélet vár végrehajtásra. Van ugyanis olyan eset, amelyben a bíróság kötelezi valamelyik felet a lakás elhagyására, s határozatának végrehajtójául a tanácsot jelöli meg. Tíz konkrét eset vár megoldásra, az első kerületben három, a másodikban egy és a harmadikban hat. 1979- ben a várható ítéletek végrehajtására hat lakást tartalékolnak. Évente tíz lakást biztosítanak a minőségi cserék lebonyolítására. Mit érthetünk minőségi cserén? Amikor a meglevő lakás helyett ugyanolyan szobaszámú, de más helyen levő vagy más komfort- fokozatú lakást kérnek. Ezeket a cseréket a lakásügyi hatóságok igénybevételével bonyolítják le. A lényeg, hogy a cserélő felek lakásukat a lakásgazdálkodó szerveknek adják vissza. Nem számít minőségi cserének, ha egy félszobával nagyobb lakást igényel valaki — az már új lakásigényként jelentkezik. Ott mór a Lakásügyi Társadalmi Bizottság döntése, javaslata szükséges, az igénylőt a névjegyzékre fel kell venni. Az első lakásokat az idén áprilisban adják át. Akkor 30 lakás készül el. Májusban adnak át még 60 lakást, ezzel az első félév készen van, többet nem készítenek el. Az ütemezés további sorrendje: júniusban 60, júliusban 114, augusztusban újabb 60, szeptemberben 152, októberben 114 és novemberben 154 lakást adnak át. Ezek — 744 lakás — mind tanácsi bérlakások lesznek. A tanácsi értékesítésű lakásokat októberben kezdik átadni. Októberben 45, novemberben 170, és decemberben 200 lakást adnak át az építők. Ez 415 szövetkezeti/ lakást jelent jövőre. A kép máris világos. 1978-ban ezek szerint pontosan 1159 lakás épül meg a 2520-ból. Ami még érdekes, a 744 bérlakásból 183 lesz másfél, 370 kettő, 90 kettő és fél, 86 három, és 15 három és félszobás. A 415 szövetkezeti lakás közül 140 másfél, 115 kettő, 100 kettő és fél, 35 három és 25 három és félszobás. A nagyméretű lakásokat általában a nagycsaládok kapják, közülük ez évben mindenképpen kapnak azok, akiknek négy vagy több gyermekük van, és 1977. szeptember elsejéig jelentkeztek igényükkel. A háromgyermekesek közül ez évben azok kapnak, akiknek 1976. december 31-ig beérkezett az igénylésük. Az elmúlt év szeptemberében tehát 14 140 lakásigénylőt tartottak nyilván. Közülük biztosan többen elköltöztek a városból, felkerültek a lakást kapottak névjegyzékére, vagy más módon oldották meg lakásproblémáikat. Ez a változás kényszeríti korrekcióra a lakásgazdálkodó szerveket, ezért újíttatták meg és fogják megújíttatni az igényeket. Az elgondolkodtató számadat viszont az, hogy e 14 140 igénylő közül 10 517-nek egyáltalán semmiféle lakása sincsen. Ha most az igények mellé odatesszük a lehetőségek számát, az egy évben megépített 1159 lakást, kitűnik, hogy a lakások elosztása milyen rendkívül nehéz, s mennyire kényszerítő erejű a nagyobb lakásépítőkapacitás megteremtése. Kampis Péter Egyedülálló szolgáltatás Levegőszennyeződési térkép Negyven helyen figyelik az ülepedő port A kezdeményezés, a környezetvédelmi szolgáltatás ezen új formája teljesen egyedülálló az országban: a vállalat igazgatója, főmérnöke, a tanács elnöke ránéz a térképre és pillanatok alatt megtudja, hol milyen mértékű levegő-szennyeződés terjed, milyen irányban, mennyire veszélyezteti a környezetet. Az adatok alapján tervez újabb beruházást, településfejlesztést, olyat, hogy ne szennyezze az üzem környékét. A Baranya megyei KÖJÁL elkészítette Pécs levegőszennye- ződési térképét a Pécsi Tervező Vállalat számítógépeinek a segítségével. Minden szennyező vállalat, tanács, tervező kap belőle, hogy tervezéseiben előrelátó legyen. Az egyik térképen a kéndioxid, míg a másodikon az ülepedő por előfordulását jelölik. Ez évi adatok alapján dolgoztak a számítógépek és megállapításaik tényszerűek. Még azt is feltüntetik, hogy milyen irányban várható újabb szeny- nyeződés, milyen hevességgel, ha a jelenlegi intenzitása nem csökken. Mindezt 8—10 ember legfeljebb kétévi munkával állapíthatta volna meg, míg most a gép alig két—három hét alatt következtetett a több mózsányi papíron rögzített tények, információk alapján. Hamarosan elkészítik az egész megye le- vegőszennyeződési térképét. Ezt követően a korábbi évek tapasztalatait is térképre vetik és minden illusztrációt szöveges tanácsadóval egészítenek ki. Néhány térképes megállapítás. A kéndioxid súlyosan szennyezi Pécs levegőjét még mindig csaknem 10—11 négyzetkilométernyi területen, Új- mecsekalja közepétől egészen a mohácsi útig, valamint a Bőrgyártól a Pálos-templomig. A megengedett, eltűrt évenkénti átlag egy köbméter levegőben legfeljebb 0,15 milligramm. Ezzel szemben gyakori a 0,20 és a 0,25-ös átlag. Fő szennyező góc továbbra is a Hőerőmű és a belvárosi széntüzelés. Előfordulását 34 mérőállomáson vizsgálták: a mérés most is folyik. Az ülepedő porra most is figyelnek negyven ponton. A megengedett érték egy esztendőben négyzetkilométerenként 150 tonna lehet. A vasútállomás körül 150—500 tonna az előfordulás, ahogy a Lámpásvölgyben és a Borbála-telepen is. Az állomás körül a széntüzelés a ludas az utcai forgalommal együtt épp a sok ipari üzem révén, de az erőmű pora is „belejátszik" ebbe. A Lámpásban a felszíni bányákból ered a legtöbb por és sodródik az üdülő szállóig, a Nagybányaréti völgyig, a Gyárvárosig, vagyis a Fürst Sándor útig. Míg az állomás környéki por- fergeteg Nagyárpádra és a Kertvárosba tör be rendszeresen, épp az állandó széljárások miatt. A 400 ágyas klinika és az ürögi völgy feletti dombokon viszont lecsapódik a poráradat négyzetkilométerenként 250—300 tonnányi töménységgel. Ebben előfordul korom, pernye, fűrész- és csiszolatpor. Dr. Szabó Lajost, a Baranya megyei KÖJÁL bioklimatológiai osztályának vezetőjét kérem az egyedülálló szolgáltatásukkal kapcsolatban, vonja meg 1977 levegőszennyeződési mérlegét. — A kéndioxid és az ülepedő por mellett egyre súlyosabb szennyeződést okoz a nitrogén- oxid, ami az olajfűtés, a gépkocsimotorokból kipufogó gázok kellemetlen mellékterméke. Gondot okoznak a sok, apró kisüzem egyedi szén kazántelepei továbbra is, mivel nincs le- választójuk, pedig házilag is könnyen beszerelhetők. E téren a mohácsi vasöntöde és a drávaszabolcsi kendergyár jó példáját még nem követik. A beremendi filterek hatásfoka 10—60 százalékos, ami már jónak mondható, de előrelépésre van szükség a rész-technológiákban, így a kőtörőkben, a malomépületben, a csomagolásban. A Dél-dunántúli Kőbánya Vállalat a komlói és a nagyharsányi bányájában technológiai újdonságokat vezetett be, következményeként az évenként egy négyzetkilométerre kibocsátott ezer tonna ülepedő anyag 600 tonnára csökkent. A legtöbb gyár, tsz odafigyel a környezetvédelemre és a' javulás bár lassú, de folyamatos már a szemléletben is. Cs. J.
