Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)

1978-01-08 / 8. szám

DN HÉTVÉGE 6. MAGAZIN 1978. JANUÁR 8. A régensek 24 karika sajtot kapnak... Európa mini-országai A régi parasztházban elhe­lyezett andorrai börtön vaska­puját minden szombaton este kinyitják, hogy a két elítélt mo­ziba mehessen. San Marino- ban, a műemlék toronyban le­vő várfogház hat cellája közül három üres. Liechtensteinben a tizenhárom zárka közül csu­pán egy foglalt, de az annál több fejtörést okozhat. A rácsok mögött vár sorsára a 42 esz­tendős Hans Frisk, aki része­gen kiirtotta családját, s ezért háromszor ítélték halálra. Ha az államfő, II. Ferenc József herceg nem ad kegyelmet, ak­kor pallossal veszik fejét, utoljára 1785-ben hajtottak végre Vaduzban hasonló kivég­zést ... Kis ország vagyunk — szok­tuk mondogatni tréfásan-ko- molyan, de hát kontinensünk­nek nemcsak nagyobb és ki­sebb országai vannak, hanem mini-államai is. Általában há­rom örökletes monarchiát és köztársaságot, illetve a sajátos egyházi államot és egy ket­tős védnökséget sorolnak eb­be az „ötösfogatba”. A római Szent Péter bazilika bronzka­puján túl elhelyezkedő Vatikán területe az egy négyzetkilomé­tert sem éri el, Monaco csu­pán kétszer nagyobb, San Ma­rino kiterjedése 60,6, Liech­tensteiné 158 négyzetkilomé­ter és Andorra 465 négyzetkilo­méterrel csaknem eléri Buda­pest méreteit. A lakosság lé- lekszáma ezer és húszezer kö­zött változik, de ezek a sta­tisztikák csalókának tűnhetnek a személyes benyomások alap­ján, mert a legtöbb esetben több a vendégmunkás és „vendégvállalkozó”, mint az eredeti népesség. Ahogyan a hajózásban vannak „olcsó zászlók”, úgy kontinensünkön is akadnak „olcsó cégközpon­tok”, ahol jelentős lehet az adómegtakarítás és ki lehet játszani a pénzügyi kötelezett­ségekre másutt érvényes törvé­nyekét. Az operett-kulisszák mögött néha dollár-milliárdokról van szó. Andorrának például két „régens-védnöke” van: a francia köztársasági elnök (aki a korábbi protektor, Foix gróf­jának helyébe lépett) és a szomszédos spanyol városká­nak, Seo de Urgel-nek püs­pöke. Ők 1278 óta minden év­ben megkapják járandóságu­kat: 24 karika sajtot, 6 füs­tölt sonkát, 12 élő csirkét és némi készpénzt, ami átszámít­va 108 forint 22 fillért tesz ki. Ezért Andorrának — akár a többieknek — joga van saját bélyegkibocsátásra, Monaco, San Marino és a Vatikán pénzt is veret, ez ugyancsak kelen­dő a gyűjtők körében, de ami a legfőbb: „menedéket” bizto­sítanak bizonyos cégeknek. A mérsékelt adózás is kellemes bevételt biztosít a „miniknek”, ezért Nyugat-Európa azon rit­ka országai közé tartoznak, amelyeket nem érintett a visz- szaesés, a válság, a munkanél­küliség. Természetesen azt is mondhatnánk: töretlen kon­junktúrájuk ma nem éppen ti­pikus és főleg kevéssé hat ki az NSZK-ban, Franciaország­ban vagy Olaszországban je­lentkező gondokra. Jóllehet a nagyság, ponto­sabban: a kicsiség sok tekin­tetben azonos nevezőt jelent, az öt ország jelene és múltja alapvetően különbözik egy­mástól. San Marinát a világ legrégebbi, majd két évezre­des köztársaságának tartják, alkotmánya nem kevesebb, mint 714 esztendős. E hagyo­mányoknak megfelelően ko­moly politikai harc folyik a hatvan tagú parlament man­dátumaiért. Tizenkét éven ól kommunista-szocialista kor­mányzás volt San Marinában, amit végül is az döntött meg, hogy a külföldi szavazatok se­gítségével némi többséghez ju­tottak a kereszténydemokraták. (Az Egyesült Államokban je­lenleg több San Marino-i szár­mazású polgár él, mint otthon, s mivel szavazati joguk van, mozgósításuk megváltoztatta a kialakult arányokat) Csendesebb szelek fújnak a 15 tagú liechtensteini és a 18 tagú monacói képviselő­házban. Igaz ez utóbbit egyszer, kétszer feloszlatták már, ami­kor a honatyák nézetei nem mindenben egyeztek a genovai eredetű uralkodó-család, a Grimqldiak nézeteivel, akik 1297 óta tartják kezükben a vezetést, s jelenleg is lakják a sárgaszín palotát. Építészeti re­mek ez is, de jóval fiatalabb, mint a hetvenegy esztendős II. Ferenc József hétszáz éves re- zidenciáia a liechtensteini fő­város, Vaduz felett. (S a tör­ténelmi kép teljességéhez tar­tozik, hogy ez az államocska eredetileg az 1342-ben alapí­tott Vaduzi Grófság volt. Mai nevét onnan nyerte, hogy 1719-ben Liechtenstein osztrák herceg birtokába ment át. Ezt követően először a német ál­lamok szövetségéhez tartozott, Ausztria-Magyarország tag­hercegségeként folytatta, majd 1924-től Svájccal van vámunió­ban.) Külön lapra tartozik, s köte­teket írtak is róla: az egyházi állam tevékenysége. Nem mé­retei, hanem a katolikus egy­ház elterjedtsége, befolyása, szellemi hatása, s nem utolsó sorban vagyona adja meg a hátteret. Ez az egyetlen mini­állam, ahol a polgárok nem szavazhatnak, csupán a bíbo­rosoknak adatik meg a pápa­választási jog. Igaz, az egész világ figyelemmel kíséri: fe­hér vagy fekete füst száll fel a kéményeken. A Vatikán is korszerűsödik: filmezni ugyan még nem lehet a palota bel­sejében, de az első benzinku­tak már megjelentek az egy­házi állam területén is — úgy látszik így is hatott az energia- krízis. S a pápai állam növek­vő világpolitikai aktivitására vet fényt, hogy Róma magas­rangú vendégei közül sokan tesznek látogatást a katolikus egyház fejénél, felkereste VI. Pált Kádár János is, nemrégen pedig Edward Gierek töltött rövid időt a Vatikán falai kö­zölt. Gyors meggazdagodás - földigilisztákból Japánbon új ötlet született azok számára, akik gyorsan meg akar­nak gazdagodni: a földigiliszta­tenyésztés. Egy ismert hetilap nemrég már 660 földigiliszta­tenyésztőt számolt össze az or­szágban; ezekhez nemcsak kü­löncök tartoznak, hanem ismert papír- és tejtermékgyárosok, va­lamint az erősen deficites állami vasúti társaság is. Valamennyien felismerték, hogy a földigiliszta igazi hiánycikk. A felkeld nap országában ugyan­is többek között földigilisztákkal etetik a halakat és tyúkokat. A gyógyszeriparnak is sürgősen szüksége van a csúszómászó fér­gekre. Az a föld, amit egy földi- giliszta kitúr a felszínre, nem utolsó sorban kiváló melegágy­anyag. Aki még eddig nem tud­ta volna: egy földigiliszta éven­te több tonna ilyen földet hoz a felszínre. Az ilyen föld kilóját jelenleg 4 márkának megfelelő összegért árusítják. A földigiliszta-tenyésztéshez nincs szükség előképzettségre, csak egy darab 6—30 négyzet- méter földre, a vállalkozás nagyságától függően. Húszfokos változatlan hőmérséklet mellett egy földigiliszta 4 hónaponként 3-4 tojást rak. Minden tojásból ismét 3—4 földigiliszta kel ki. Ebből a jövedelmező tényező­ből kiindulva az új szakágban már előrehaladott Azumakoma Co. cég 10 ezer földigilisztából álló tételt kínál megvételre tenyésztési célokra, és egyidejű­leg biztosítja a várható 2 millió tenyésztett földigiliszta egy év­vel későbbi visszavásárlását. A kitúrt földet a tenyésztő maga adhatja el. A probléma csak az, hogy a 10 ezer földigilisztának naponta 8 kiló táplálékra van szüksége, tehát 2 millió földigi­liszta jó egy tonna táplálékot nyel el naponta. A japán földi- giliszta állítólag szalmát, papirt, régi rizsszalmagyékényt és fűrész­port eszik. A folyóirat ezért azt javasolja, hogy a földigiliszta­farmokat fűrésztelepek közelében hozzák létre. A legújabb földigiliszta-te- nyésztőkhöz tartozik annak a nyolc diplomásnak a termelőszö­vetkezete is, akik nem találtak maguknak más munkát. Követik Medeshima vasúti mérnök példáját, aki idő előtt kifizettette öregkori járadékát, és vásárolt egy bulldózert, hogy nagyban beszállhasson az üzlet­be. Célja egy év alatt 10 millió, 10 év alatt pedig 200 millió föl­digiliszta. (Handelsblatt) Megújul a Seremetyevói repülőtér A Seremetyevói repülőtér új épületének makettje (Fotó: APN—KS) AZ UTOLSÓ REMÉNY Az egyik walesi kávéház­ban a vendégek az aláb­bi feliratot olvashatják: „Ha a padló már teljesen tele van csikkel, kérjük, használja a hamutartót". Ügy látszik, a kávéház tu­lajdonosa már csak a hu­morban bízik, hogy a ven­dégeket rávegye a tiszta­ság megőrzésére. EGÉSZSÉGES LÁBAK A mezítláb járás vilá­gossá teszi a gondolkodást és egészségesebbé a lá­bakat — hirdeti az ameri­kai dr. Paul W. Brand. A mezítláb járó emberek előtt a tyúkszem, a kösz- vény, a lúdtalp ismeretlen. Dr. Brand azt ajánlja, hogy naponta legalább egy órán át járjunk mezít­láb. Ezzel elejét vehetjük a reumatikus és egyéb láb­ártalmaknak és gondolko­dásunk is oldoltabbá válik. A HÉTFŐI HÁLÁL így nevezik a brit és nyugatnémet szakértők a hét első napján olyan gyakran előforduló infark­tust. A hétfői infarktusok közvetlen kiváltó oka felte­hetően a hétvégi pihenés közben elfogyasztott túl­zottan nagy ételmennyiség. Amikor az emberek a ví- kend után újra intenzív munkába kezdenek, bekö­vetkezik a stressz. Ez csak­nem kizárólag a férfiakra vonatkozik. Tavaly több mint 100 millió utast szállítottak az AEROFLOT, a világ legnagyobb légiközle­kedési vállalatának gépei. Évről évre nő azoknak a lé- giutaknak a hossza, melyeken a szovjet gépek rendszeresen közlekednek. Az AEROFLOT nemzetközi útvonalainak hosz- sza 350 ezer kilométer. A Szovjetunióba a különbö­ző kontinensekről érkező ven­dégek között vannak turisták, üzletemberek, közéleti szemé­lyiségek és tudósok, színészek, sportolók. A vendégek száma évről évre növekszik, ami szem­léletesen bizonyítja a nemzet­közi együttműködés bővülését, a Szovjetunió iránt a világ va­lamennyi részén megmutatkozó fokozódó érdeklődést. A X. ötéves tervben a légi utas- és teherszállítás jelentős mértékben növekszik. Különö­sen nagy feladatok hárulnak majd a légiközlekedés dolgo­zóira az 1980-as moszkvai olimpiai játékok napjaiban. Nemrég aláírták azt a szerző­dést, mely szerint az 1980-as olimpia résztvevőinek és ven­dégeinek döntő többségét szovjet gépek szállítják. A feladat eredményes telje­sítése érdekében több légiki­kötőt, többek között a moszkvai Seremetyevói repülőteret, az ország legfontosabb légikapu­ját felújítják és kibővítik. Sere­metyevóban már megépült a gépek fel- és leszállásához szükséges második betonsáv, amelyen bármilyen típusú utas- szállító gép landolhat. Utas­fogadó és kisegítő épületek készülnek. Az olimpia megnyi­tására avatják fel az új repü­lőtéri épületet, mely óránként 2500 utas fogadására képes. A kétszintes épületben utas­váró, csomagátrakó, étterem, bár, eszpresszó, egészségügyi szolgálat, információ, gyermek­váró lesz. A repülőtéri komplexumot a legmodernebb berendezésekkel szerelik fel. A légikikötő előtti parkolóban 1000 gépkocsi vá­rakozhat. Hitlernek fia avagy „keveseket” megható történet egy megtalált gyermekről A nyugatnémet könyvpiacon nem­régen megjelent a legeslegújabb Hitler-életrajz. Az amerikai John Toland irta, aki azt állítja szenzá­ciósnak szánt művéről, hogy ,,ennyi részletet még senki nem tárt fel Hitler magánéletéről". Szó is esik ebben a könyvben sok mindenről, beteljesült és beteljesületlen führeri szerelmekről, hölgyekről, akikért Hit­ler hiába rajongott, amikor még nem volt diktátor és olyan dámák­ról, akik hiába rajongtak Adolfért, amikor már vezérként, kancellárként pompázott. Hogy mi igaz ezekből az intimitásokból, mi nem — John Toland orrhosszal győzni látszott az életrajzírók sorában. A szabad verseny világában azon­ban a vetélytársak csak úgy nem adják meg magukat. S Werner Ma­ser, egy ugyancsak ,.sikerhez szo­kott Hitler-életrajziró" — a hamburgi Spiegel jellemzése — előjött a ma­ga adujával. Nemcsak egy új Hit- ler-szerelmet ,.talált", hanem meg­találta ennek a „szerelemnek a gyü­mölcsét" is. A „kicsike", 59 eszten­dős, hét gyermeke van és Jean Lőrét néven a francia köztársaság polgára. Egyébként olyan szegény, mint a templom egere, hosszú idő után ez lesz számára az első gaz­dag és ezért boldog karácsony, mert az érdeklődés nyomán csak úgy dől hozzá a pénz, az élete folyamán mindig lapos pénztárcájába. Hát hogyne dőlne, amikor a tör­ténet annyira megható. Egy sze­gény francia szolgálólány szerel­mes lesz az egyébként annyira gyű­lölt német katonák egyikébe, egy még fiatal, de már akkor bajuszos őrvezetőbe. A 16-os bajor gyalog­ezred, ahol az őrvezető szolgál, Franciaországban állomásozik. Hol erre, hol arra a frontszakaszra ve­zénylik, de a szolgálólány semmivel nem törődve követi őrvezetőjét tűzön- vízen, frontszakaszokon át. Mert az őrvezető nemcsak szeretni, hanem festeni is tud: portrét fest szerelmé­ről, a szép és ifjú Charlotte- ról. Igaz, hogy az első világháború idején készült festményről mind ez ideig senki nem sejtette, hogy az Hitler gyermekének anyját ábrázol­ná. Maser mester azonban a zsenge és rossz Hitler-festményt összehason- lítotto Lőrét úr édesanyjának fény­képével és az arcvonások hasonló­sága szerinte „bizonyíték". Leg­alábbis azoknak, akik a dolog iránt nagy érdeklődést tanúsítanak. Más bizonyíték? Hát az is van. Maga Lőrét állítja, hogy édesanyja — aki egyébként meglehetősen sza­bados életet élt ifjú korában, vagyis az első világháború idején — ha­lálos ágyán megvallotta a fiának, hogy az apja senki más nem volt, mint Hitler Adolf. Hogy a mama miért éppen akkor vallotta volna be a dolgot, amikor egyebekben nem nagyon titkolta ügyeit, csak azzal lehet magyarázni, hogy amit valaki négyszemközt meggyón a halálos ágyán, azt később nem cáfolhatja meg senki sem. Adolf papa és állítólagos gyermeke Lőrét ezt a módot találta ki, hogy feltűnést keltsen és pénzhez jusson. Az angol „Sunday Times" nyom­tatta ki először a „szenzációt", hogy egy nyugatnémet történész Hit­ler fiának nyomára jutott. Az „in- diszkréció" nyomán Maser aztán „nem hallgathatott tovább", s így ma már alig van magazin a vilá­gon, amely ne foglalkozna a nagy hírrel, megtalálták a dicstelen végű diktátor fiát. A baj csak az, hogy Jean nagy­nénje, Alice néni nem nagyon érti az egész ügyet, s unokaöccse világ­hírénél többet ér számára a család becsülete. Az őt is megkereső ripor­tereknek kijelentette: igaz,„ hogy hú­gának 1917-ben valóban viszonya volt egy német katonával. Az illető azon­ban nem őrvezető volt (egy olyan jó családból való lány, mint az ő nővére, dehogy adta volna le magát legénységiekkel), hanem egy való­ságos alhadnagy. S nemcsak hogy nem Hitler volt, de még egy csep­pet sem hasonlított a későbbi dik­tátorhoz, egy igazi magas, széles vállú, jóképű fiatalember volt, nem olyan kripliforma. Ezt a tiszt urat Alice tanti jól ismerte, s ezért Jeant ostoba, feltűnésre vágyó fajankó- nak, képzelődő hülyének tartja, aki hagyja magát a németektől beug­ratni. Mindez azonban a „kutatókat" nem zavarja. Most keresik azt az ágyat, ahol a hitleri gyermek ío- gantatott. A szállodát, ahol 1917. júliusában a „szerelmesek" utolsó, de következményekkel terhes talál­kozója lezajlott, már állítólag meg is találták. De az is lehet, hogy nem szállodában, hanem valahol a búzamezőkön történt. Vagy ott sem. Hát nem gyönyörű történet? Meg kell a szívnek hasadni. p. i. Réti Ervin

Next

/
Oldalképek
Tartalom