Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)
1978-01-05 / 5. szám
a Dunántúlt napló 1978. január 5., csütörtök M tétrwvxerii megelőzés jegyében Pincemunkálatok • 152 pince megszüntetése és 46 megerősítése szerepel az idei programban • Számolni bell a váratlan eseményekkel • Dj módszerek üzemi kísérletei Eredményesnek bizonyult Pécs 1977-es „pincéévé”. Az előző évi 25 milliós maradványai együtt 124 millió forintot fordítottak a város e régi, nagy gondjának a rendezésére. Az összeg oroszlánrészét — 91 milliót — a közvetlen pincemunkákra (megerősítésekre, megszüntetésekre) használták fel, a többiből az előkészítést, valamint a pincékkel kapcsolatos út- és közműrekonstrukciókat finanszírozták. Egy utcára koncentrálva 1977-ben 155 helyen folyt a mtmka: 146 pincét szüntettek meg, 9-et pedig a további fel- használásra alkalmassá téve megerősítettek. Jellemző, hogy a pincéknek csak mintegy 10 százaléka volt olyan, ahol a váratlanul jelentkező életveszélyt kellett elhárítani, a többi helyen a tervszerű megelőzés jegyében dolgoztak. A végzett munkáról készült lista is figyelemreméltó: kitűnik belőle, hogy tavaly a munkák egyes utcákra koncentrálódtak. Egy pince kivételével a ma ismerteket kielégítő módon felszámolták, a Sallai utcai pincéket, kész a Jókai tér déli oldala, a Jókai utca keleti oldala, a Teréz utca, a Bem utca nyugati oldala a Teréz utcáig (ezzel együtt az általuk körülzárt tömböt is „tisztába tették"). Befejezettnek tekinthető a Rákóczi út is a Rózsa Ferenc úttól a Kórház térig, valamint a Felsőmalom utca. Az 1978-as program keretében 137 millió forint értékű munkát végeznek el — ennyi az eddig legmagasabb összegű állami támogatás. A fel- használás aránya némileg megváltozott: a megerősítésekre, megszüntetésekre 92 millió forintot fordítanak (ugyanannyit, mint 1977-ben), viszont megemelték az előkészítésre — 23,5 millió — valamint az ütés közműrekonstrukcióra — 21,4 millió — szánt összeget. 152 pince megszüntetése és 46-nak a megerősítése szerepel a programban, ezen kívül még öt utcában a kutatásoktól függően iktatnak be munkákat és számolni kell a váratlan eseményekkel • is, amint pl. az Ady Endre út 6-ban január 3-án „bejelentkezett” az első idei, terven felüli feladat. Az 1978-as terv összeállításánál is irányadó szempont volt a munkák szűkebb területre, egyes utcákra való összpontosítása. így pl. súlyponti terület lesz a Doktor Sándor utca (26 pince), a Déryné—Bástya utca (18), a József utca (17), a Perczel utca (16), a Kulich Gyula utca (13), a Munkácsy Mihály utca (11), és a Zetkin Klára utca (10). A pincemunkák többségét a belváros keleti felében végzik. Változást jelent az idei munkáknál, hogy a súlyponti helyeken nem találkozhatunk már a Sallai utcában megismert „kisipari" módszerrel. Az aknamélyítők megkapták a mixerkocsikat, s ezentúl a saját keverőtelepről viszik a helyszínre a kész tömedékelő-anyagot. A megszüntetéseknél továbbra is az eddigiek szerint a leggazdaságosabbnak és legmegbízhatóbbnak ismert sovány cementhabarcsot használják, megerősítéseknél pedig a lőttbeton lesz az uralkodó módszer. A falazásos megerősítést ott fogják csak alkalmazni, ahol a pince további felhasználása ezt megkívánja. Az év folyamán üzemi kísérletek során próbálják ki az 1977-es pályázaton ajánlott módszereket. A gázpernyebeton minőségi vizsgálata tovább folyik, így ennek a szélesebb körű használatáról egyelőre nincs szó. Kiegészítő munkálatok Az idei munkáknál is szerepelnek kiegészítő munkálatok, így pl. a városfal alapmegerősítése a Landler Jenő utcában, az Aradi vértanúk útján és a Citrom utcában. Üj csapadékcsatornák is épülnek, mert a felszíni vizek elvezetése a pincekérdés megoldásának egyik alapfeltétele. Megépítik a csapadékcsatornát a Székely Bertalan úton a Kodály Zoltán út és Asztalos János út között, így az utóbbi évek óta kész, de „ledugaszolt” csapadékcsatornáját is üzembe helyezhetik. Csatorna épül a Felsőmalom utcában, a Líceum utcában és a Káptalan' utcában. — H. I. Befejeződött a megyei lapok szakmai konferenciája Az ofszet-lapok szerkesztésének tapasztalatait- az ofszet technika és technológia fejlesztésének irányait elemezte és a terminálos-számítógépes fényszedési rendszer bevezetésének lehetőségeiről tanácskozott tegnap a megyei lapok II. országos szakmai konferenciája Pécsett, az Oktatási Igazgatóságon. A Nyomdaipari Egyesülés kutató mérnökei — Ke- lényi Ákos az ofszet napilap- gyártás jelenéről és jövőjéről tartott előadást, Asbóthné Al- vinczy Katalin a napilapok esztétikai kérdéseit vázolta, BarátiH lános, a Nyomdaipari Fényszedő üzem igazgatója a korszerű szedéstechnikót ismertette. A vitában felszólalt Báling József, a Dunántúli Napló főszerkesztő-helyettese, Budavári Antal, a Petőfi Népe tördelőszerkesztője, Marjai Mihály, a Hírlapkiadó Vállalat műszaki osztályának vezetője, Szalai János, a Tolna megyei Népújság főszerkesztő-helyettese. A tanácskozás második napján részt vett Dezső Imre, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának főosztályvezetője. A kérdésekre, észrevételekre a három előadó válaszolt, majd Boros Bélának, a Központi Sajtószolgálat főszerkesztőjének zárszavával — aki köszönetét mondott a Baranya megyei Pártbizottságnak, a Dunántúli Napló szerkesztőségének és az Oktatási Igazgatóságnak a rendezésért — a kétnapos konferencia befejeződött. Túlteljesítette felvásárlási tervét a húsipar Nőtt q sertéstartó kedv Baranya megyében Ismét emelkedőben van a sertéstartási kedv a nagyüzemekben és a kistermelőknél egyaránt — állapították meg a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat pécsi központjában a tavalyi forgalom és az 1978. évi szerződések adatai alapján. Múlt évi felvásárlási tervét már december 20-ig teljesítette a vállalat. Ez a terv 213 000 sertés felvásárlását írta elő, amit az év végéig 7000 darabbal túlteljesítettek. így tavaly összesen 220 005 vágósertést vásároltak fel, 138 000 darabot a termelőszövetkezetekből és A kistermelők Is több évre szerződnek Filmbemutatók az év első hónapjaiban Mit látunk a moziban? Sok új, és remélhetőleg jó filmet láthatunk Pécs-Baranyában 1978 első hónapjaiban. Elsősorban, persze, a magyar alkotásoktól várjuk, hogy az utóbbi éevkben érezhető színvonalemelkedés folytatódjék. Talán egy „új hullám” nyitánya is lesz az év első nagy filmművészeti eseménye, a február 13-a és 18-a között Pécsett megrendezésre kerülő X. Magyar Játékfilmszemle. Tizenhárom, már korábban bemutatott film mellett, kilencet ez alkalommal láthatnak először a nézők. Január és április között egy híján tucatnyi új magyar film kerül a mozivásznakra. Jelentős alkotásnak ígérkezik Mészáros Márta Ők ketten című lélektani drámája, amely egy „hagyományos” és egy rendhagyó házasság konfliktusáról szól. Dübörgő ég címmel forgatott filmet Szijj Miklós Mocsár Gábor Ég alatt és föld felett című kisregényéből. Minden bizonnyal az év egyik kiemelkedő filmje lesz Fábri Zoltán Magyarok című alkotása, amely egy igen érdekes, második világháborús témát dolgoz fel Balázs József kisregénye alapján. Akik olvasták Galgóczi Erzsébet Közös bűn című könyvét, bizonyára szívesen megnézik majd a regény nyomán készült filmdrámát Mihályffi Imre rendezésében. A Jutalomutazás alkotója, Dárday István egy kétrészes filmmel jelentkezik az idei „filmpiacon”. A Nővérek három különböző foglalkozású és életfelfogású lánytestvér történetét mondja el. Üj magyar krimi a láthatáron! A néma dossziéval Mészáros Gyula rendező nyilván sok néző idegeit szeretné fölborzolni. Nem maradnak bemutató nélkül a dokumentumfilmek kedvelői sem. Rózsa János Csatatér című filmjét a mohácsi síkon forgatta - 1976-ban. Kabay Barna és Gyöngyössy Imre pedig NSZK koprodukcióban készített filmet egy Angliában élő egykori rimád parasztasszonyról. Ami a külföldi filmek kínálatát illeti, elsőként Truffaut Zsebpénz című vidám, és mégis elgondolkoztató alkotására hívjuk fel a figyelmet. Egy iskola- igazgató naplója címmel rendezett izgalmas társadalmi drámát Borisz Frumin szovjet rendező, honfitársa, Larisza Se- pityko pedig tavasszal bemutatásra kerülő Felemelkedés című filmjével a tavalyi nyugat-berlini fesztivál nagydíját is elnyerte. Élménynek ígérkezik Mario Monicelli filmje, a Natalia Ginzburg regényéből készült Kedves Michele. Havasi J. 82 000-et a kistermelőktől. Ebből 65 000 sírtést élve exportáltak — Jugoszláviába, Ausztriába, Csehszlovákiába és a Szovjetunióba — a többit Pécsett vágták le és dolgozták fel. A javuló termelői érdeklődést a magasabb árak kedvező hatásával magyarázzák. A több éves szerződések esetén kapható felárak megyénkben mind több kistermelőt késztetnek arra, hogy hosszabb időre szóló szerződést kössön. A vállalat az 1978 évi tervét szerződésekkel már múlt év december 31-ig lefedezte. A termelőszövetkezeti nagyüzemek 153 000, a kistermelők több, mint 96 000 sertés értékesítésére kötöttek szerződést a vállalattal 19Z?-ra. De amire eddig nem volt példa, a kistermelők mór 1979-re is kötöttek szerződést 24 000 vágósertés értékesítésére. A több éves szerződéseket a vállalat három év időtartamra köti meg a háztáji gazdaságokkal. Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt, valamint az Állami Gazdaságok Kereskedelmi Irodájának kölcsönös megegyezése alapján 1978. január 1-től az állami gazdaságok — amelyek eddig az ÁGKER-nek szállítottak — vágómarha és vágósertés értékesítésére a húsiparral kötnek szerződést. A Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat a Pécsi Állami Gazdaság és a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát sertéseit vá^ sárolja fel. A megye többi állami gazdasága a tröszt más vállalatainak szállít majd. Rendelkezés született arról is, hogy ettől az évtől a Baranya megyei termelőszövetkezetek kizárólag a pécsi vállalatnál értékesítik vágóállataikat. Mindez az eddiginél nagyobb feladatot ró a vállalatra. A két állami gazdaság belépése — mindkettő modern szakosított teleppel rendelkezik - plusz 65 000 darab sertés átvételét jelenti. A vállalatnál ebben az évben 300 000 sertés átvételére készülnek fel, ez több, mint az 1972. évi rekordjuk — 270 000 — volt. A felvásárolt mennyiségből 280 000 darabot vágnak le és dolgoznak fel Pécsett - ha élőexport diszpozíciót kapnak, akkor ennél kevesebbet — és mintegy 20 000 mustra, nagysúlyú sertést adnak ót a Szegedi Szalámigyárnak. — Rné — Ülést tartott a HNF városi elnöksége Várospolitikai fórumok januárban Rendszeresebbé, jobbá — és. főleg tervszerűbbé — vált a körzeti népfrontbizottságok munkája. így summázhatnánk röviden az elmúlt esztendőt, s ez fogalmazódott meg tegnap délután a HNF Pécs várisi Bizottságának elnökségi ülésen is. Gergely László városi titkár az év első elnökségi ülésén különösen a népfront közjogi és várospolitikai tevékenységét emelte ki, a béke és barátság hónap rendezvényeit, a NOSZF 60. évfordulójának megünneplését - mint 1977 jelentősebb mozzanatait. A Pécs városi népfronté ktívák munkája nem volt hiábavaló. A városi népfront és a városi tömegszervezetek kapcsolatai szintén gyümölcsözők voltak, számos ankétot, rendezvényt jelentettek e kapcsolatok. Az elmúlt év értékelése nyomán megfogalmazódtak az idei feladatok is. Szeretnék a lakóterületi politikai munkát továbbfejleszteni, a gazdaságpolitikai és várospolitikai feladatok végrehajtására mozgósítani, megszervezni a tavaszi béke, és az őszi szolidaritási akciósorozatot, megemlékezni az őszirózsás forradalomról és felkészülni a Tanácsköztársaság 60. évfordulójának méltó megünneplésére. Szó volt az elnökségi ülésen arról is, hogy január 9-én a népfrontbizottsógi ülésen Czen- te Gyula, Pécs város Tanácsának elnöke várospolitikai kérdésekről ad majd tájékoztatót, s azt követően minden kerületben önálló fórumon ismertetik a lakossággal a kerületek jövőjét meghatározó feladatokat, az 1978. évi terveket. A családi életre nevelés Az iskolai oktató-nevelő munka alapdokumentumaiban jelenleg is^szerepel a családi életre nevelés témaköre, de — a szakemberek véleménye szerint — nem megfelelő súllyal és terjedelemben. A hosszú évek tapasztalatait figyelembe vevő új tantervek gazdagabb lehetőséget kínálnak. A biológia órákon például lehetővé válik, hogy a diákok a test, a szervezet felépítésének megismerése mellett foglalkozzanak a nemi fejlődéssel, a fogamzás és születés élettani alapjaival, a nemi higiénia és az egészséges életmód kérdéseivel. A történelem tanulása során megismerkedhetnek a marxista felfogással, amely a szerelem, a házasság, a család erkölcsi tartalmának kérdésében utat mutat. KORAI TAVASZ A MECSEKBEN A szokatlan év eleji tavasz immár egy hete tart a Mecsekben és a 10—15 fokos melegben rendhagyó módon a kora tavaszi virágok nyílónak, de nem a hagyományoknak megfelelően, vagyis az északi, hűvösebb völgyekben, hanem a déli fekvésű, széltől nagyon védett hegyoldalakban. A Tubes déli lankáin pompázik az illatos hunyor, míg a Sós-hegy aljában, a Kismélyvölgyben teljes díszben a citromsárga kankalin, ezen kívül Alsó- és Felsőürög- ben néhol hóvirágot is fedeztek fel a kirándulók. A Pécsi Állami Gazdaság Dadicz-pusztai kertészeti üzemében néhány napja metszik a szilvafákat. A Mecsek lankáin kijárnak a pocsolyákra a méhek inni, ami jelzi a hasítás megindulását: ez szintén szokatlan ebben az időben. A tavaszias melegben szépen fejlődnek a korai vetésű cukorborsók is a dél-baranyai Tenkes-hegy aljában 220 hektárnyi területen, több mint ezer kistermelő kertjében Diósviszló- tól egészen Nagyharsányig. Még novemberben ötszáz mázsa borsót vetettek el. A korai cukorborsó nagy része kibújt a földből és fél—egy centi nagyságú.
