Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)
1978-01-01 / 1. szám
Dunántúli napló 1978. január 1., vasárnap A termőföld védelme elsőrendű érdekünk Legértékesebb természeti kincsünk Interjú dr. Soós Gábor MÉM államtitkárral A múlt évben a földtulajdon-, használat-, forgalom- és a földvédelem kérdéseiben több, magas szintű jogszabály jelent meg. Megkerestük dr. Soós Gábor államtitkárt: mi a helyzet, mi várható a jogszabályok végrehajtása nyomón? — Mennyi termőföldünk volt, mennyi van, hová lett a különbség és mi az irányzat? — Az ország mezőgazdaságilag művelt területe az elmúlt negyven évben csökkent: 1935- 1975 között 762 ezer hektárral — kereken 10 százalékkal. Legnagyobb mértékű a szántóterületünk csökkenése volt, kereken 600 ezer hektár, amely mintegy 17 százalékot jelent. Ennek keretében azonban a felszabadulás óta 413 ezer hektáron tudatosan és tervszerűen erdőt telepítettünk. így az erdők aránya az ország területén 11,8 százalékról 16,3 százalékra növekedett. Társadalmi és gazdasági életünk fejlődése során az ipar- telepítés, urbanizáció, út- és vasúthálózat bővítése, vízügyi, kommunális létesítmények és különböző mezőgazdasági beruházások céljára, összesgn mintegy 350 ezer hektár termőföldet vettek igénybe. Az 1961. évben alkotott földvédelmi VI. törvény hatására némileg csökkent a mezőgazdasági termelésből kivont terület nagysága, de még az utóbbi időszakban is, -évente mintegy 6000 hektár föld kivonására, más célú felhasználására került sor. Ennek jelentős része jó minőséqű szántóföld. A közelmúltban a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a XI. kongresszus iránymutatásának megfelelően, módosította és korszerűsítette a korábbi földvédelmi törvényt. Az új rendelkezések egyrészt jelentősen korlátozzák a legértékesebb földek igénybevételét, másrészt differenciáltabban állapítják meg a földért járó fizetési kötelezett- segeket is. Mezőgazdasági földek csökkenésével azonban a jövőben is számolni kell. Ez elkerülhetetlen és együttjáró jelensége qazdasáqi fejlődésünknek, új ipari, közlekedési, la- káseDÍtési terveink megvalósításának. — Tudjuk-e külföldi példákhoz hasonltiani a mi helyzetünket és az összehasonlításból milyen következtetés adódik? — A termőföld felhasználására és a csökkenés mértékére vonatkozó összehasonlításra alkalmasteljes körű külföldi adatokkal nem rendelkezünk. Van azonban ismeretünk arról, hoqy valamennyi környező baráti állam szigorú szabályokban fogalmazta meg a földvédelemmel kapcsolatos feladatokat. Az egy hektár földért járó térítés mértéke pl. az NDK-ban, Csehszlovákiában vagy Bulgáriában több, mint a nálunk megállapított legmagasabb kártalanítási összeg. A termőföldek fokozottabb védelme mellett — különösen a sűrűn lakott és iparilag fejlett államok — világszerte nagy erőfeszítést tesznek és nagy anyagi áldozatot hoznak a termőterületek visszanyerése érdekében. Nagyarányú rekultiváció (a termőterület visszaállítása) folyik Csehszlovákia, az NDK, Svédorszáq és az NSZK külszíni bányászattal feldúlt területein. — Mi indokolja a termőföld kivonását a mezőgazdasági termelésből? — Településeink fejlesztése, új városok létrehozása, az ipar- telepítés, a közlekedés bővítése és korszerűsítése, a vízügyi és kommunális létesítmények, a környezetvédelem, a mezőgazdasági beruházások, új korszerű majorok, állattartó telepek megvalósítása mind-mind területfelhasználással jár. Példaként említhető a jelenleg folyamatban lévő két nagy- beruházás: a Bicske térségében létesülő Hőerőmű és a Ferihegyi Repülőtér fejlesztéséhez szükséges földigénybevétel. Mindkét nagyberuházás megvalósításához majdnem ezer-e?er hektár földterület szükséges, ennek nagy többsége jó minőségű szántóföld. Megértjük, hogy népgazdasági terveink megvalósításához szükségszerűen termőföld fel- használása is indokolt. A telepítés helyének kiválasztásánál azonban meg kell követelnünk, hogy az engedélyező hatóságok és tervező intézeteink kíméljék a termőföldet, a beruházásokhoz csak a legszükségesebb mértékű és a termelés szempontjából kevésbé értékes földeket vegyék igénybe. Ezeket a követelményeket elsősorban a nem helyhez kötött beruházások telepítési helyének kiválasztásánál kell érvényesíteni. — Mennyibe kerül ma a kisajátított löld a beruházónak és ez az összeg hogyan aránylik egyéb költségeihez? — Az új kisajátítási jogszabály az 1976. évi 24. sz. tvr. az értékarányos kártalanítás elvén alapszik. Rendelkezései lehetőséget adnak arra, hogy a tulajdonos (használó) kisajátított földjéért az eddiginél magasabb összegű, megfelelő kártalanítást kapjon. Különböző tényezőknek meg* felelő szorzószámok alkalmazásával egy hektár földért a beruházó jelenleg a föld minőségétől függően 20 ezer Ft-tól 240 ezer Ft-ig terjedő kártalanítást fizet. A földért járó kártalanításon kívül meg kell téríteni a földön levő beruházások értékét, az elvégzett munkát és az egyéb ráfordításokat, az üzemátszervezéssel, vagy áttelepítésével kapcsolatos költségeket is. Tapasztalatunk szerint a mezőgazdaság részére megállapítható kártérítés összege a beruházások összes költségének még mindig csak kis hányadát képezi. Attól függően, hogy milyen jellegű beruházásról van szó, a mezőgazdasági kártalanítás összege a beruházás költség-előirányzatának mintegy 0,5—5 százalékát teszi ki. Az új földvédelmi jogszabályok további fizetési kötelezettséget írnak elő. Az új rendelkezések szerint ugyanis a föld termelésből való kivonásáért külön térítést kell fizetni. Tehát 1978. január 1-től a beruházónak a kisajátítási kártalanításon felül az I—V. minőségi osztályú föld igénybevétele esetén magas összegű — a kataszteri tiszta jövedelem 4— 8-ezerszeres szorzata — külön térítést is kell fizetni. Ha a termőföldet engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon vonják ki a mezőgazda- sági termelésből, a térítés háromszoros összege fizetendő. A leggyengébb minőségű földekért a kisajátítási kártalanításon felül nem kell külön térítést fizetni. A kisajátítási és az új földvédelmi rendelkezések alapján a föld termelésből való kivonása esetén megállapítható térítések együttes mértéke 1978-tól kezdve lényegesen magasabb lesz. Ez azt jelenti, hogy a jó minőségű, vagy öntözésre berendezett szántóföld esetén hektáronként a 400 ezer Ft-ot, ültetvény (szőlőgyümölcsös) esetén pedig a 600 ezer Ft-ot is meghaladhatja. E rendelkezések célja a beruházók gazdasági ösztönzése, hogy a beruházás megvalósításához a gyengébb minőségű és csak a feltétlenül szükséges földet igényeljék. Ennek következetes betartása a jövőben az államigazgatási szervektől, elsősorban a tanácsi szakigazgatási szervektől és a földhivataloktól fokozottabb körültekintést és a vonatkozó jogszabályok szigorú betartását követeli meg. — Az új rendelkezések nyomán sfámithatunk-e javulásra? A módosított jogszabályok — megítélésem szerint — alkalmasak a termőföldek hatékonyabb védelmére. A kívánt eredményt azonban csak úgy érhetjük el, ha növekszik a tervszerűség és ésszerűség legértékesebb természeti kincsünkkel, a termőfölddel való gazdálkodásban és következetesen alkalmazzuk is e rendelkezéseket. Földeáki Béla A Zsolnay név ismét márka Nyugaton Otuen üj fazon a győri zsűri előtt Nagy fejlődés a szigetelőgyártásban A Zsolnay név ismét kezdi visszanyerni évtizedekkel ezelőtti fényét. A tradicionális termékek aránya egyre inkább nő. Bizonyságul egyetlen számadat: a Zsolnay Porcelángyár az utóbbi öt évben megkétszerezte a hagyományos díszmű, edény és pirogránit áruk előállítását. Mindez nem csupán a több- százmilliós rekonstrukciónak köszönhető, hanem annak a felismerésnek is, miszerint a vásárlók körében ismét közkedveltté válnak a korabeli recep- turók szerint készített, óm egyA dolgozó nemcsak a fizetést nézi A kulturált munkahely nem luxus Munkaerőt vonzó tényező, kedvezően hat a munkaintenzitásra Főiskolásokként ismerkedtünk meg a bányával. A leszállás előtti izgatott készülődés hangulatát némileg rontotta, hogy az öltözőben akasztott emberként függtek az agyonizzadt, rossz szagú, szenes munkaruhák és a portól alig láttuk egymást. Igaz, akkor már eldöntöttük élethivatásunkat, de ha nem így lett volna, ezek az öltözőviszonyok biztosan elriasztanak. Ma a munkavállaló nemcsak a fizetést nézi, hanem egyre inkább azt is, milyenek a munkakörülmények és a munkás-ellátottság. Alig teszik már be a lábukat olyan helyre, ahol lavórban vagy csak hideg vízzel lehet mosakodni. Fizetésben eléggé behatárolt a differenciális lehetőség a vállalatok között, a munkaerőért folyó verseny a munkakörülményekre tevődtek át. A Mecseki Szénbányák zo- báki üzemében már szekrényben tárolják a szenes ruhát és forró légáradattal szárítják. Az utcai ruhák tárolása még nem a legkorszerűbb. A közeljövőben térnek át a váll- fás ruhamegőrző rendszerre. Valamennyi bányaüzemben bevezetik, hogy a munkaruhát védőruhaként kapják, s mindennap tisztán vehessék fel a bányába leszállók. Zobákon vezették be először, hogy a műszakba indulók tetszés szerint ihatnak teát, kávét vagy ásványvizet. Az ércbánya IV-es üzemében is vízcsapnak tűnő fali szerelvényből folyó, különböző italok között válogathatnak a bányászok. Az öltözőkben hajszárítók. Most a hosszúhaj divatjához elképzelhetetlen lenne, hogy vizes hajjal fussanak műszak után az autóbuszhoz. Mágocson 1973 óta üzemel a szakosított szarvasmarha telep. A korszerű, gépesített istállók mellett öltözőt, szekrényes ruhamegőrzőt és zuhanyozót is építettek. Mikrobusszal szállítják az embereket a munkahelyre. Most tárgyalják a két műszak bevezetésének lehetőségeit. A Szigetvári Cipőgyárban, ahol a dolgozók többsége nő, minden üzemrészben hűtőszekrény van, és a reggeli munkakezdés előtt megvásárolt húst ebben tárolhatják. Az üzem büféjében a napi élelmiszert és háztartási cikkeket megvehetik, leadják a rendelést, műszak végeztével már nincs más dolguk, mint az előre összekészített csomagot hazavinni. Hogy mennyire munkaerőt vonzó tényező egy új, minden modern követelménynek megfelelő, korszerű munkahely, azt talán az új pécsi kesztyűgyár példázza leginkább. A munkaerő problémával küszködő gyár mióta az új épületbe költözött, 120 új dolgozót vett fel, és az előzetes felmérések szerint a most végző nyolcadikosok és érettségizők közül sokan pályáznak ide. A régi, szűk, zsúfolt szekrényes öltözők helyett itt vólifás ruhamegőrző és ragyogóan tiszta zuhanyozó áll a dolgozók rendelkezésére. A munka- csarnokban friss a levegő, bőrszag nem érződik, sőt cigarettázni is lehet, mert a légkondicionáló és szellőztető berendezés óránként tizennyolcszor kicseréli a levegőt. A korszerű orvosi rendelőben egy orvos főállásban látja el a rendelést. Rendszeres rákszűrést tartanak és a közeljövőben indul be a fizikoterápiás kezelés. Könyvtáruk van, a fiataloknak disco klubot is szerveztek. — Fontos — mondja Marci Mihály, a gyár igazgatója —, hogy az emberek a mai igényeknek megfelelő, kulturált környezetben dolgozzanak. Kammer Ferencné egy hete dolgozik itt, az új gyárban.- Sok ismerősöm dolgozik itt. Ők mesélték, milyen szép az új gyár, a környezet, és jól lehet keresni is. Ezért jöttem ide. Angol munkapszichológusok méréseket végeztek, melyek azok a tényezők, amelyek leginkább befolyásolják az emberek munkahelyi hangulatát és a munkavégzés eredményességét. A zaj, a nem megfelelő világítás, a por és páratartalom, tisztaság és a hiányzó vagy korszerűtlen szociális ellátottság külön-külön is deprimáló, a munkaintenzitást kedvezőtlenül befolyásoló tényező lehet. Sarok Zsuzsa A zobáki „teázóban" kávét, teát, szódavizet tölthet a kulacsába a bányász A Pécsi Kesztyűgyár vállfás öltözője A gyárak, üzemek büféjében akkora az áruválaszték, mint egy kisebb élelmiszerüzletben ben új fazonú Zsolnay márkás termékek. A gyári terv, amely 1978-ban közel hóromszázötvenmilliós termelést irányoz elő, jóval nagyobb követelményeket támaszt a munkással és a művésszel szemben. Míg 1970-ben mindössze negyvenmillió forint értékű edény és díszmű hagyta el az égető kemencéket, addig idén ennek közel háromszorosát állítják elő. A technikai, technológiai megújulás időszakában huszonöt százalékra nőtt oz új termékek részaránya. A váltás tehát megkezdődött: a gyári iparművészekből és különböző szakemberekből álló zsűri évente ötven új fazont bírál el, s ezek közül kerülnek ki azok a formák, amelyeket ezerszám gyártani kezdenek. A rekonstrukció eredményeként az edény gyárrészleg termelése 1978-ban várhatóan eléri a kilencvenmilliós értéket. A hagyományos terméknek tekinthető barokk étkészletek iránt nem csökken a vásárlók érdeklődése. de ugyanezt mondhatjuk a barokk mintás mokkás és teás készletekre is. A gyári művészek több új dekorral ellátott modern vonalú étkészletet is terveztek a közelmúltban. A díszműáruk iránti kereslet- növekedést egyelőre nem tudják kellő mennyiséggel ellensúlyozni. A porcelánfajansz készletekből képtelenek kielégíteni a piaci* igényeket: ezek a termékek eqyre inkább keresettek belföldön is. A gyár egyébként betört az anaol piacra. 1977- ben már közel hárommillió forint értékű Dorcelónfajansz- készletet szállítottak London egyik nagyáruházába. A közkedvelt eozin vázák és figurák között iaen sok az új forma a hagyományos fazonú, művészi igénvű termékek mellett. A legnagyobb fejlődést az új termékek közül a sziqetelőqyár- tásban érték el. 1974. és 1976. között harmincra emelkedett az új típusok száma, közülük tizenhatot választottak ki. illetve fejlesztettek tovább. Időközben megoldották a szigetelők nagy részénél a fej- és taloszerelvé- nyezest is. A fejlesztésnek köszönhetően nőtt a hosszú rúdsziqetelők mechanikai szi- lárdsáaa, javultak a műszaki paraméterek. A forradalmi változást viszont a tömör testű szigetelők gyártásának bevezetése hozta meg. A legna"1 ,r>bb megrendelők n Magyar Villamos Művek Tröszt, illetve a GANZ Villamossági Művek. Utóbbi részére évente átlagosan hat-nyolc úi típust fejlesztenek ki a nagy hengeres szigetelőkből. S. Gy. Másodpercenként négy gyermek A világon másodpercenként négy gyermek születik. Földünkön jelenleg 4,2 milliárd ember él és a népesség növekedésének jelenlegi adatait figyelembe véve, 1978-ban 83 millióval leszünk többen. — állapítja meg az ENSZ évi demográfiai jelentése, amelyet Genfben tettek közzé. Az európai kontinenst azonban — még a bevándorlók nagy száma ellenére is — egy fél évszázada a születések csökkenésének riasztó mérete jellemzi. Az öreg földrész lakossága jelenleg a világ össznépességének eqyötödét sem teszi ki, pedig 1950-ben méq a Föld lakóinak egynegyede Európában élt. Mindazonáltal a közeljövőben Európát sem fenyegeti az elnéptelenedés veszélye. A számítások szerint 2000-re az európai össznépesség a jelenlegi 473 millióról 539 millióra emelkedik. Évi átlagban 0,6 százalékkal nő. A világ többi részeivel való összehasonlítás világosan tükrözi e növekedési mutató szerény voltát. Kínában 1,66 százalék, Afrikában 2,64 százalék, Latin-Amerikában pedig 2,71 százalék az évi nép- szaporulat mutatója.
