Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)

1978-01-01 / 1. szám

1978. január 1., vasárnap Dunántúli napló 5 Milyen képet mutat megyénk idegenforgalma? Időarányosan valósulnak meg a távlati fejlesztés tervei Az MSZMP Baranya megyei végrehajtó bizottsága 1974- ben hagyta jóvá a megye idegenforgalmának és üdülő­körzeteinek távlati fejlesztését meghatározó irányelveket. A közelmúltban Baranya megye tanácsa összegezte, mi történt az elmúlt négy esztendőben a hosszú távú idegenforgalmi feladatok időarányos megvaló­sítása terén, hogyan sikerült az anyagi lehetőségeket, a kapacitásokat felhasználni, a szellemi erőket összefogni, mi­re szükséges a jövőben fo­kozottabb figyelmet fordítani. Több vendég gazdaságosan kialakítható újabb üdülési és pihenési le­hetőségek megteremtésének tanulmánytervei. Többek között a Vasos-Hird közelében terv­be vett két tó megépítése, mely az ellendi melegvíz hasz­nosításának lehetőségét is fi­gyelembe veszi. Itt víkendte- lep létesítésére is van mód. Foglalkoznak a Görcsönytől délre levő Hegyadó-árok víz­rendszerének hasznosításával is, mely Pécstől húsz, Harkány­tól tíz kilométerre található, s ahol öt üdülési, sportolási pések történtek meg. A fő gond Harkányban a strand túlzsúfolt­sága, az egyre súlyosbodó hi­giéniai problémák, a gyógyvíz zártrendszerű hűtésének megol­datlansága, a balneoterápiás létesítmények hiánya, az llona- fürdő rendkívül rossz állapota, a gyógykórház egészségügyi lé­tesítményei nagy részének el­avultsága. A KÖJÁL ellenőrzései egyre sürgetőbben vetik fel a fürdő­tök létszámának maximálását, a slrandolást és a gyógyítást szolgáló létesítmények funkcio­1974 óta megyénkben a szálláskapacitás 1900-zal, 34 százalékkal növekedett. 1977- ben a megye várható vendég- forgalma 287 ezer fő körül alakult, akik mintegy 871 ezer vendégéjszakát töltöttek ná­lunk. A külföldi vendégek kö­zül 1977 első kilenc hónapjá­ban többet fogadtunk, mint az egész előző évben. Mindezt segítette, hogy az elmúlt évek­ben előrehaladás történt a ke­reskedelmi szálláshelyek szá­mának növelésében. 1976-ban Harkányban 100 férőhelyes új szálloda kezdte meg működé­sét, a következő évben 60 fé­rőhellyel bővült a kemping. Sikondán elkészült egy korsze­rű erdei kemping. Az egy éve átadott pécsi Pannónia Szálló és Étterem elsősorban minősé­gileg javította a város ven­déglátását. Ez idő alatt 30 000 vendéget fogadott, közte 8740 külföldit. Ha figyelembe vesszük Har­kány évi 15 milliós strandfor­galmát, a múzeumokat és ál­landó kiállításokat felkereső egymillió látogatót, a vállalati üdülőkben pihenő 40 000 ven­déget, az ifjúsági turizmusban részt vevő fiatalokat, akkor megállapíthatjuk, idegenforgal­munkban jelentős előrelépés történt, mely a fogadásban és ellátásban körültekintő munkát követel meg. Ezekben tükrö­ződnek eredményeink és gond­jaink, ebből kiindulva jelöl­hetők meg a továbbhaladás feladatai. Fejleszteni Pécs idegen­forgalmi adottságait Pécsett alapvető feladat a fogadóképesség szélesítése, szállodai férőhelyekben és a vendéglátásban egyaránt. A régi Pannónia Szálló és a Ho­tel Tourist felújítására a Hun­gária Szálloda és Étterem Vállalat pénzügyi nehézségei és a központi támogatás el­maradása miatt belátható időn belül nem kerül sor. A szállodai férőhelyek további bővítését csak az Idegenfor­galmi Hivatal beruházásában épülő 150 férőhelyes motel 1978-ban kezdődő építése szol­gálja csak. Az ötödik ötéves tervben az idegenforgalmat segíti a nagyobb kapacitású önkiszolgáló éttermek, kis­vendéglők létesítése, melyek közül egyelőre a magasház melletti ezer adagos épül. Né­hány étterem átalakításával sikerült közel 1 200 adag többletkapacitást biztosítani. Az Országos Természetvé­delmi Hivatal tájvédelmi kör­zetté nyilvánította a Keleti- Mecseket, a terület fejlesztése a természetvédelmi és erdé­szeti szakemberek irányításá­val ennek megfelelően törté­nik. A város lakosságának, fő­leg a munkásság hétvégi pi­henésének biztosítása új kirán­dulóhelyek, üdülőterületek, kertparcellák létesítését köve­teli meg. A mecseki parkerdő területén ezt szolgálja az Éger­völgyi kirándulóközpont, az Éger-tetői nyári ifjúsági tábor. A Malom-völgyben ez évben elkészült az első tó. A négy évvel ezelőtt kialakított elkép­zeléseknek megfelelően készül­nek a Pécs vonzáskörzetében célokat szolgáló tó alakítható ki. Pécs környékén 400 hektár erdősítése szerepel a tervben. A gyógy-ldegenforgalom jelentősége Az 1974-ben elfogadott fej­lesztési irányelvek országosan és megyeileg is kiemelt jelen­tőséget tulajdonítottak a gyógy-idegenforgalomnak, hangsúlyozva, hogy Harkány gyógyvizét a korábbinál na­gyobb mértékben szükséges gyógyászati célokra hasznosí­tani. Az elmúlt négy évben az üdülőhely fejlődését elsősor­ban a gyógykórház 1977-ben elkészült új 120 férőhelyes épületszárnya jelentette, amely- lyel 270 ágyra növekedett a befogadóképesség. A már em­lített új szálló megépítése mellett, növekedett a fizető­vendég-szolgálat száma, a kem­ping is mind több igényt tud kielégíteni. A megyei fürdővál­lalat gyógy-idegenforgalmi szol­gáltatások fejlesztésére az utóbbi években jelentős erő­feszítéseket tett, többek között a téli fürdőzés biztosításával. Mindezek ellenére a gyógyá­szati feltételek biztosítása terén mind ez ideig csak a kezdeti lé­nális elkülönítését, akár a be­lépőjegyek emelésének árán is. A gyógyidegenforgalom fejlesz­téséhez elsősorban az egész­ségügyi létesítményeket szüksé­ges fogadóképessé tenni. Ugyanakkor nagyon szűkös az éttermi kapacitás, alig van sportolási, szórakozási lehető­ség Harkányban. Indokolt nagyobb figyelmet fordítani a megye egyéb gyógy­vizeire is, fejlesztésük segítené Harkány tehermentesítését. El­sősorban Szigetvár termálvíz­kincsének hasznosítására lenne lehetőség, a strand színvonalá­nak javításával, az egészség- ügyi létesítmények fejlesztésé­vel. A megye északi részén Ma- gyarhertelend is az első ütem­ben fejleszthető gyógyüdülő-te­rületek közé tartozik. Mindhá­rom terület, de különösen Har­kány, csak központi erőforrások biztosításával felel hetne1< meg maradéktalanul a gyógyüdülő­helyek követelményeinek. A belföldi turizmus szolgálatában A belföldi turizmus fejleszté­sére hozott kormányhatározat­ban jelölteknek megfelelően az elmúlt években nagy figyelmet fordítottak Orfű idegenforgalmi központtá emelésére. Több éves munka után 1978. őszére befe­jeződik a Pécsi-tó nyugati olda­lának közművesítése. Jóváhagy, ták az ötezer fős kiránduló­központ megépítésére készült tanulmányt, melynek megvaló­sítására 106 millió forintos ál­lami támogatást biztosítottak. Ha a munkák megfelelő ütem­ben folynak majd, 1979-ben már háromezer turista és kirán­duló részére lehet pihenésre, sportolásra alkalmas területet biztosítani. 1980-ig elkészül az ötezer fős strand és a tervezett kemping első üteme. Az elmúlt években már terv­szerűen folyt az üdülőterület fejlesztése, melyhez a helyi erő­forrásokon kívül központi támo­gatás is járult. Ennek eredmé­nyeként épült meg az Orfűi-tó- nál a strand, az autóparkoló, büfé és iöbb pihenőhely. A Pé­csi-tó mentén újabb pihenőhe­lyek, autóparkoló épült. 1976 óta járási úttörőtábor működik a tó mentén, az Idegenforgalmi Hivatal megnyitotta turista szállóját. Továbbra is az egész üdülőterület tervszerű rendezé­sére van szükség, nagy figyel­met fordítva az egészségügyi, köztisztasági követelményekre, a közvilágítás, a belső utak, a vendéglátás és általában az el­látás fejlesztésére. Gondot Miaui minden lehetőségre A megye különböző területei, tájegységei, nagyszerű lehető­ségeket biztosítanak a pihenés­re, a belső turizmus igényeinek kielégítésére. Ezért a kiemelt központok mellett érdemes és indokolt ezekre is gondot for­dítani. A Duna-part megyei szaka­szának tervszerű idegenforgalmi fejlesztése érdekében készítet­ték el a Mohács—Dunaszekcső közötti részre az üdülők, kis- parcellák kialakításának ren­dezési tervét. A Csele-pataknál autóparkoló, pihenő épült. Je­lentősen növekedett Mohács vonzereje, különösen a törté­nelmi emlékpark megépítésével, melynek évente 35 000 látogató­ja van. Siklóson befejeződött a vár déli bástyájának, a Perényi-kert helyreállítása, most készül a Ferencesrendi kolostor teljes felújítása, mely a nemzetközi kerámia szimpozion otthona lesz. Nagyrészt befejeződött a Markocs-bej dzsámi feltárása. Szigetváron 1977-ben meg­kezdték a Zrínyi téri török dzsámi tetőjének felújítását és ezzel a Dorfmeister-freskó meg­mentését. Az eltelt négy év alatt sok minden történt, sokan végezlek lelkes munkát, melyek meghoz­ták eredményeiket. A felmérés azonban előre mutat: van mit, érdemeset tenni! M. E. Lakott vasúti őrház Pellérden, a megszűnt görcsönyi vonal mentén Enyhülnek a vasutasok lakásgondjai Újszerű lakásépítési akció a MÁV-nál A MÁV-nak szüksége van emberre, a vasutasoknak meg lakásra. A Pécsi Vasútigazga- tóság 1977-es lakásfejlesztési alapja 15,5 millió forint. Az építői kapacitás hiánya miatt ebből csak 13,2 milliót tudtak felhasználni. A vasutasok lakáshelyzetén szolgálati, illetve vállalati bér­lakások juttatásával, magán­erős építkezések, valamint la­kásvásárlások kölcsön-támoga- tásával segítenek. Milyen a több megyét átfogó pécsi igazgatóság lakáshelyze­te? Dicsekedni nem lehet ve­le, magán viseli a letűnt „gő­zös-korszak” nyomait. A 2034 lakás egyötöde bér-, a többi a munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakás, 62,4 százalé­ka komfort nélküli, egytizede félkomfortos, 540 komfortos, mindössze tíz csak az összkom­fortos. Fele-fele arányban egy, illetve kettő, a három és ennél több szobát magában foglaló lakások száma viszont csak 144. Többségük a lakott területtől és közúttól távol esik. Ezek fel­újítása gazdaságtalan, ha megüresednek, akkor sem igényli senki, csákány alá ke­rülnek. Idén tizenhármat le­bontottak. Jól halad a kpm- fortnélküli lakások felújítása, komfortossá tétele, idén 69 el­készült, jövőre 90 következik. A villany nélküli őrházak szá­ma 190. Jelenleg 168-ban lak­nak. Idén hét család kapcsol­hatta fel először a lámpát, jö­vőre újabb hat. A megszűnt vasútvonalak mentén levő la­kásokat a MÁV a becsült ár feléért és részletre kínálja dol­gozóinak. A meglevő lakásállomány korszerűsítése, a hasznavehe­tetlenek selejtezése éppúgy ne­hézséggel jár, mint annak a 250 lakásnak a felszabadítása, melyben a vasúti munkavi­szonnyal már nem rendelkezők laknak. Például Pécsett évente két-három lakás bérlőkiválasz­tási jogának megvásárlására ad lehetőséget a tanács. Mire használták fel a lakás- építési alapot? Idén másfélszó- zan kértek és hatvannégyen kaptak szolgálati, illetve bér­lakást. Aki családi ház építé­sére, bővítésére kért kölcsönt, mind megkapta. Negyvenen együttesen 2,5 millió forint tá­mogatásban részesültek. Lakás­építő szövetkezet keretében 87-en jutnak lakáshoz, 5,8 mil­liós támogatással, újabb 18 dolgozót kamatmentes kölcsön­nel is segítettek. Munkáslakás vásárlásra tizennégyen 830 000 forintos kölcsönt kaptak, hár­man még kölcsönkiegészítést. Kaposvár, Komló, Paks egy- egy, Nagykanizsa öt, Dombóvár hat munkáslakóst biztosít ez évben vasutasoknak. Tanácsi értékesítésű OTP-lakás vásár­lására kétmilliós támogatást folyósítottak a tanácsoknak, ki­lenc vasutas jut ezáltal lakás­hoz, köztük három pécsi. Jö­vőre ilyen címen öt pécsit tá­mogatnak. Lakáshasználatba­vételi díjtérítésben tizen része­sülnek. Lakásügyben legsúlyosabb a pécsi vasutasok helyzete. Az V. ötéves terv időszakára évente 20, idén 21 munkáslakást igé­nyelt a vasútigazgatóság, ta­valy hármat, ez évben egyet sem kaptak. £ szükség vitte rá a vezetőséget egy újszerű meg­oldásra, megállapodtak a Pé­csi Építőipari Szövetkezettel, hogy 1978/79-ben tető alá hoz 60 lakást, a belső szerelé­si és egyéb munkákat a vasúti építőrészleg véqzi. Ezzel enyhí­tik a pécsi lakásgondjaikat Még egy jó hír: 1978-tól a Mártírok úti MÁV bérház laká­saiba bevezetik a városi gázt. Murányi László Dr. Bokrétás András, a Indós orvos és szervező Megalapozta a jól szervezett tüdőgondozást Baranyában A tüdőgümőkór soha sem tartozott a sikkes, divatos betegségek közé, a harmin­cas években pláne. Akkori­ban ez a betegség egy sa­játosan hangzó, állandó jel­zőt is kapott: morbus hun- garicus-nak nevezték, mert e magyar betegségnek kiki­áltott kór emberek tízezreit betegítette meg, családok — főképp szegény családok — ezreit sodorta a kétség- beesésbe. Abban az időben kevesen jegyezték el magukat a morbus hungaricus gyógyítá­sával. Dr. Bokrétás András, nemrégiben elhunyt kiváló tüdőgyógyászunk viszont azok közé tartozott. Az or­vosi egyetemet Budapesten végezte, Pécsre került a bel­gyógyászati klinikára. Díjta­lan gyakornok korában ér­deklődéssel fordult a fertő­ző betegségek gyógyítása felé, s néhány esztendő múlva a Tuberculosis Ellen Védekező Egyesület gondo­zójának főorvosa lett. A har­mincas évek elején az OTI nevezte ki főorvossá itt Pé­csett. Tisztiorvos lett— meg­kezdte azt a munkát, amely megalapozta a mai, jól szer­vezett tüdőgondozást Bara­nyában. Az első tennivalói között volt, hogy létrehozta a megyei tüdőgondozót. Sor­ban alakultak meg a járási székhelyeken a gondozók, lassan teljes lett a hálózat. A szakmai vezetést az Or­szágos Korányi TBC Intézet vállalta magára, ahol szin­tén funkciót töltött be. A nagy munka a felszaba­dulást követő években sza­kadt a tüdőgyógyászok nya­kába. A világháború után leromlott állapotban voltak a betegek, köztudott, hogy a gyógyszerekkel nem voltunk túlságosan jól ellátva, amit lehetett — a betegek tüdő­lebeny nyugalomba helye­zését, pihentetését — meg­tettek, de ez inkább sziszi­fuszi munka volt. A tüdőbe­tegnek megfelelő táplálko­zásra van szüksége, ezt ab­ban az időben nagyon ne­héz volt biztosítani. Aztán fokozatosan köny- nyebb lett a helyzet. Meg­jelentek a markáns hatású gyógyszerek, a Streptomycin, PAS, Isonicid, a gyógyítás eredményesebbé vált. Az öt­venes évektől kezdve teljes erővel munkáltak a tüdő­szűrő hálózat és a gondozás teljes körűvé tételén, dr. Bokrétás András elévülhetet­len érdemeket szerzett Ba­ranyában e téren. Tudomá­nyos tapasztalata megvolt, hiszen már 1939-ben ma­gántanárrá habilitálták a felnőttkori fertőző megbete­gedések témaköréből, szer­vezői készsége nagyszerű emberi tulajdonságokkal pá­rosult — szerették, mert jó szakember, emberséges ve­zető és nagy műveltségű, széles látókörű személyiség volt. Keveset tudtunk róla. Zár­kózott, visszavonult életet élt, magányos ember volt. Bejárta a világot Arizonától Afrikáig, beszélt németül, angolul és franciául, és gyógyította a tüdőbeteg em­bereket. Ez minden, de na­gyon sok. Kampis Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom