Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)

1978-01-04 / 4. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXV. évfolyam, 4. szám % ti 1978. január 4., szerda­Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Egy év alatt 20 milliárd kilowattóra villamos- energia-csere Üjabb 750 kilovoltos vezetéket terveznek Mintegy 100-féle fejlesztési, tervezési, építési és üzemelte­tési téma kidolgozásában mű­ködtek együtt tavaly a tagor­szágok a KGST villamos ener­gia állandó bizottságában és különböző munkacsoportjaiban. A magyar szakemberek lénye­gében valamennyi témában ér­dekeltek voltak, hasznos hoz­zájárulást adtak a közös mun­kához. A tagországok delegá­ciói elismeréssel nyugtázták az Albertirsa—Vinnyica közötti 750 kilovoltos távvezeték ma­gyar szakaszának építésében végzett munkát, amely szerint ez év novemberében sor ke­rülhet az üzembe helyezésre is. Ezzel a tagországok egyesített villamoisenergia-rendszereit ösz- szekapcsolják a Szovjetunió egységes déli villamosenergia­rendszerével, s így létrejön a világ egyik legnagyobb villa­mosenergetikai egyesülése, amelynek teljesítménye kere­ken 150 ezer megawatt lesz. Jelenleg az egyesített villa- mosenergia-rendszer teljesítmé­nye 85 ezer megawatt, 5500 megawattal több az egy évvel ezelőttinél. A tagországok egy év alatt 20 milliárd kilowatt­óra villamosenergia-cserét bo­nyolítottak le; hazai villamos- energia-ellátásunknak 15—20 százalékát e kooperáció alap­ján fedezzük. Az érdekelt tagországok kép­viselői nemrégiben általános egyezményt írtak alá az egyesí­tett villamosenergia-rendszerek 1990-ig terjedő fejlesztése ér­dekében megvalósítandó leg­fontosabb együttműködési fel­adatokról. Többek között in­tézkednek a tagországok saját tüzelőanyag- és energiakész­leteinek hatékonyabb felhasz­nálásáról, az áramtermelésben az atom- és vízenergia na­gyobb arányú hasznosításáról. Ennek érdekében az állandó bizottság kidolgozta azt az egyezménytervezetet is, amely szerint az érdekelt tagországok a Szovjetunióban, Ukrajna te­rületén közös beruházással lé­tesítenének két nagy teljesít­ményű atomerőművet. Az így megtermelt villamos energiát újabb 750 kilovoltos távveze­tékeken kell majd elszállítani; ezek közös építésére is sok­oldalú egyezményt készít elő az állandó bizottság. * A Nehézipari Minisztérium és a Szovjet Energetikai és Villamosítási Minisztérium kép­viselői Szili Géza és Nyikolaj Lopatyin miniszterhelyettesek vezetésével kedden a NIM-ben tárgyalásokat kezdtek, amelyen áttekintik az Albertirsa—Viny- nyica közötti 750 kilovoltos táv­vezeték és a paksi atomerőmű létesítésében folytatott együtt­működés helyzetét. Meghatá­rozzák a távvezetéknek ez év novemberi és az atomerőmű első 440 megawattos gépegy­ségének 1980. évi üzembe he­lyezését megalapozó legfonto­sabb tennivalókat. IUSZK—osztrák kivitelezésben Kulcsátadásra épül a kaposvári sonkagyár 35,5 millió dolláros beruházás Évi 3600 tonna export az USA-ba Alapkőletétel: 1978. március I. A múlt év végén írták alá Budapesten a magyar húsipar legkorszerűbb és minden ed­diginél gyorsabban, mindössze 22 hónap alatt megvalósuló beruházásának kivitelezési szer­ződését, a Kaposvári Húskom­binát új dobozolt sonka gyártó üzemének megépítésére. A negyedik lesz Kispest, Pápa és Kapuvár után tehát rövidesen régiónk­ban is megkezdik a legkénye­sebb — USA és a Közös Piac — követelményeknek is megfe­lelő dobozolt sonka és egyéb dobozolt húskészítmények gyár­tását. Ez több vonatkozásban is kedvezően érinti megyénket. Bővül majd a fogyasztói vá­laszték, de ami még ennél is fontosabb, a minőségi sertést előállító mezőgazdasági üze­meinknek nem kell majd az or­szág távoli városaiba szállíta- niok az élőállatokat. így nem­csak jelentős szállítási költsé­get takaríthatnak meg, mini­málisra csökkenthetik a szállí­tás közbeni károsodásokat és az ebből származó veszteséget. A 35,5 millió dolláros beru­házásnál, amelynek finanszíro­zására a 45 milliárdos export- fejlesztési hitelkeretből kapott kölcsönt az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt, egy sor új mo­mentumra érdemes odafigyelni. A kábái cukorgyár után ez lesz hazánk második kulcsátadásra épülő üzeme, illetve az ország első kulcsrakész, tőkés import­ból származó létesítménye. (A hajdúsági cukorgyár KGST-re­lációban valósul meg.) A ka­posvári üzem kivitelezésére nyugatnémet—osztrák konzor­cium alakult. A dán, a kana­dai, amerikai és olasz cégek­től érkezett hét ajánlatból a számunkra legelőnyösebb mel­lett döntött a beruházó. A konzorcium vezetője, a GHH csoporthoz tartozó NSZK-beli Kirchfeld cég szállítja a gépe­ket. A technológiát az ugyan­csak nyugatnémet, világhírű Schweissfurt cég biztosítja. A húsüzem építését kizárólag sa­ját munkásaival az osztrák Creditanstalt-Bankverein tulaj­donában lévő Universal-Bau cég végzi. Csak érdekességkép­pen említjük meg, hogy magyar részről csupán a feltöltéshez szükséges földet, a homokot és kavicsot, valamint az elektro­mos energiát biztosítják. Évente 400 ezer sertés A szerződést a Kaposvári Húskombinát részéről Ostoros István, a kombinát igazgatója írta alá, aki kérdésünkre el­mondotta, hogy az új üzem a meglévő közelében épül, de attól teljesen függetlenül és évi 400 000 sertés feldolgozá­sára lesz alkalmas. A teljes steril üzemből évi 3600 tonna dobozolt sonkát és egyéb do­bozos készítményt tudnak majd exportálni az Egyesült Álla­mokba, ami évi 2,7 millió dol­lár bevételt jelent és nagymér­tékben hozzájárul majd a léte­sítmény mielőbbi megtérülésé­hez. Az építési idő a magyaror­szági beruházási gyakorlatban szinte példa nélkül állóan gyors. Az osztrák Universal- Bau 1978 februárjában vonul fel és március 1-én kezdi meg az építkezést. A techno­lógiai szerelést 1979 szeptem­berére fejezik be, a kulcsot 1979. december 31-én adják át és 1980. január 1-től meg­indulhat az üzemszerű terme­lés. — Rné — Pajetta találkozója magyar pártvezetőkkel Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására baráti látogatáson hazánk­ban tartózkodó Giancarlo Pajettával, az Olasz Kom­munista Párt Politikai Bi­zottságának és titkárságá­nak tagjával kedden be­szélgetést folytatott Óvári Miklós, a Központi Bizott­ság titkára és Aczél György, a Politikai Bizott­ság tagjai, valamint Be- recz János, a KB külügyi osztályának vezetője. A találkozókon szívélyes, elvtársi légkörű eszmecse­rére került sor a két párt tevékenységét érintő idő­szerű bel- és külpolitikai témákról, valamint a párt­közi kapcsolatok további fejlesztésének lehetőségei­ről és az együttműködés gyakorlati kérdéseiről. Megyei lapok 2. országos konferenciája Pécsett Napirenden a tömegtájékoztatási eszközök közötti munkamegosztás és együttműködés Tavaly 3900 köbméter farostlemezt exportált a mohácsi gyár. A nemrég üzembe állított nagy­teljesítményű prés lehetővé teszi, hogy idén 10 000 tonnára növekedjen az export. A tihanyi első tanácskozás után — melyet 1976. november 1-én tartottak — másodízben Pécsett rendezi a Központi Saj­tószolgálat a megyei lapok II. országos szakmai konferenciá­ját, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága oktatási igazgató­ságán. Tegnap délelőtt Boros Béla, a Központi Sajtószolgálat fő- szerkesztője nyitotta meg a szakmai tanácskozást. Köszön­tötte a résztvevőket, érdeklődő­ket. Külön köszöntötte Németh Jenőt, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának al­osztályvezetőjét, dr. Pásztor Jánost, a MÚOSZ főtitkárhe­lyettesét, Bocz Józsefet, a me­gyei párt-végrehajtóbizottság tagját, a Baranya megyei Párt- bizottság titkárát, valamint a tanácskozás külföldi vendé­geit. Németh Jenő, a KB tájékoz­tatási alosztályvezetője a tö­megtájékoztatási eszközök kö­zötti munkamegoszlásról és azok együttműködéséről tartott elő­adást. Elmondta, hogy pártunk 1956 után folytatott követke­zetes marxista-leninista politi­kája kedvező feltételeket te­remtett a tömegkommunikációs eszközök fejlődéséhez is. Majd arról szólt, hogy a telekom­munikációs robbanással, a tv megjelenésével és elterjedésé­vel, nálunk az 1970-es évek elejére átalakult a tömegtájé­koztatás struktúrája. A tv-készü- lékek száma ma már 2,6 mil­lió, rádió gyakorlatilag minden családban van, ugyanakkor a központi napilapok példányszá­ma ma már 1,6 millió. A me­gyei napilapok összesen 1 080 000 példányban jelennek meg. Hatmillió a hírlapok, 400 000 az üzemi lapok pél­dányszáma. A családok 80 szá­zalékának a tv, rádió és a napilapok adják az elsődleges információt. A KB tájékoztatási alosztá­lyának vezetője elemezte azo­kat a tényezőket, amelyek a tömegkommunikációs eszközök közötti munkamegosztást, az el­térő hangsúlyok kialakulását meghatározzák, s ugyanakkor együttműködésüket, egymás te­vékenységének kiegészítését in­dokolják. Ebben a munkameg­osztásban a konferencia jelle­gének megfelelően kutatta azo­kat a területeket, ahol a me­gyei sajtónak sajátos felada­tai vannak. A vitában felszólalt Rényi Péter, a Népszabadság főszet- kesztő-helyettese, Erdős András, az MTV politikai adások főosz­tályának vezetője, Lévai Béla, a Rádió- és tv-újság főszerkesz­tője, dr. Váradi László, az MRT Tömegkommunikációs Kutató Központ osztályvezetője, Szávai István, a Délmagyarország ol­vasószerkesztője, Békés Sándor, a Televízió Pécsi Körzeti Stú­diójának vezetője, dr. Lökös Zoltán, a Pest megyei Hírlap fő- szerkesztője, Valkó Mihály, a Szolnok megyei Néplap olvasó- szerkesztője, Gyurkó Géza, az Egri Népújság főszerkesztő-he­lyettese, Bujdosó László, a Hír­lapkiadó Vállalat képviselője. Az első napi tanácskozás Né'* meth Jenő összefoglalójával fe­jeződött be. A konferencián kiállították az ofszetnyomású napilapok kará­csonyi számait. A tárlatot Mitzki Ervin, a Dunántúli Nap­ló főszerkesztője nyitotta meg. A szakmai tanácskozást ma folytatják. N. I. Cipökinálat a második félévre Tizenkétmillió pór cipőt kí­nál 1978. második félévére bel­földi értékesítésre a hazai cipő­ipar. Kedden a MABEOSZ szék­házában nyílt meg az a szak­mai kiállítás, amelyen 1236 modellt mutatnak be a belke­reskedelem képviselőinek. A modellekből 495 a gyermekek, 426 a nők, 315 pedig a férfiak számára készült. A kínálatban 70 modellből álló úgynevezett „kényelmi" termékcsoport is sze­repel, amely 49 női és 21 fér­ficipőt foglal magában, általá­ban alacsony sarokkal, s a megszokottnál kényelmesebb bőséggel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom