Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)
1978-01-31 / 31. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXV. évfolyam, 31. szám 1978. január 31., kedd Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Beruházások - fontossági sorrendben Rendszerbe vont termelés 2 millió hektáron Nagyobb követelményeket támasztanak a termelési rendszerekkel szemben ■ Továbbra is a legkorszerűbb technikát kapják ■ Ötnapos tanácskozás kezdődött Harkányban Szerelőasztalon az STM—300-as új stúdiómagnó a MECHLABOR pécsi gyárának elektromos szereldéjében. A Hámán Kató brigád tagjai már a moszkvai olimpiára megrendelt tipus szerelését végzik, sorozatgyártásban. Fotó: Kopjár Géza Jelentősen fejlődtek a magyar szakszervezetek nemzetközi kapcsolatai Ülést tartott a SZOT olnőkségo Határozat a szakszervezeti szervek beszámolóira! S zélsőséges véleményt hallottam az 1978-as beruházási esélyekről. Vállalati főmérnök emlegette szkeptikusan: nem is olyan rég, egyszer már ráfizettünk a drasztikus stopra. A fejlesztési pénzekkel együtt a lendületet is elvette az intézkedés; ahelyett, hogy a hatékonyság növekedett volna - a készletek emelkedtek. Ha nem vigyázunk, 1978-ban is ide lyukadhatunk ki, s akkor nehéz lesz nagyobb sebességre kapcsolni a vállalati gazdálkodás gépezetét. Csakugyan befagyaszthatja a gazdálikodást az 1977- esnél alig valamivel növekvő beruházási keret? A növekedés lendületének csillapítása egyenlő lenne a folyamat lefékezésével? A kérdéseket érdemes megválaszolni. Annál is inkább, mert a valóban nem a legjobb emlékezetű beruházási stophoz lényegében nem hasonlítható az 1978-ban érvényes gyakorlat. Másrészt: szükséges is megvonni a különbséget, mert a reflexszerű azonosítás, az átgondolatlan ítélkezés megtévesztő következtetésekre vezet. Mert mit ír elő pontosan az 1978-as beruházási program, milyen összeg áll rendelkezésre az esztendőben és főleg mire? A tervben ez olvasható: a a szocialista szektor 180—182 milliárd forintot fordíthat beruházásra — fejlesztésre. Ez — összehasonlítható áron — kétszázalékos volumencsökkenést jelez. Viszont az állami beruházások előirányzata 8 százalékkal nagyobb az 1977. évinél, ebből 10-14 százalékkal többet lehet felhasználni a nagyberuházásokra. És ez nagyon lényeges lehetőségre utal! Hiszen a terv ezzel elősegíti a lemaradások pótlását, a megkezdett és különböző készültségi fokon álló, nagy anyagi értéket lekötő építkezések befejezését. összesen tíz ilyen munkát zárunk le 1978- ban, míg csupán két nagy- beruházás kezdődhet el — az eredetileg elképzelt hét helyett. A vállalati beruházások kerete: 93-94 milliárd forint — ami valóban kisebb, mint az 1977-es. De vegyük figyelembe: 1975-höz képest a tervidőszak három esztendejét tekintve mintegy 24 százalékkal emelkednek e beruházások. Külön figyelmet érdemel, hogy a gazdaságos exportot növelő — az ismert 45 rflilliárdos pályázat alapján folyó - fejlesztéseket nem érinti a visszafogás. Ezek A magyar küldöttség országjáró kőrútjának befejeztével hétfőn délután plenáris üléssel folytatódott a mgasszintű magyar—vietnami gazdasági eszmecsere Hanoiban. Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke — mint arról hírt adtunk — látogatást tett Ho Si Minh-városban is, ahol a vámegvalósítására 1978-ban 12 milliárd forint áll rendelkezésre. A számok az 1978-as fejlesztési tevékenység csomópontjait határozzák meg. E vázlatos áttekintésből is kiviláglik, hogy a terv nem általában a beruházásokat fogja vissza, differenciálás nélkül ítéli kényszerpihenőre. Sőt! Nyilvánvaló a szándék, hogy éppen a megkezdett munkálatok dinamikusabb teljesítését, aktiválását kell elősegíteni. A beruházásokra rendelkezésre álló pénzeket e célra csoportosítja a program, de határozottan szelektál is, fontossági, gazdasági sorrend szerint - a népgazdaság érdekében. Ám tagadhatatlan: fékezi az újabb és új beruházások megkezdését, azt a szándékot, amely a felhalmozást kívánja tovább erőltetni. És ennél a szándéknál érdemes elidőzni, hiszen a túlfűtött, a népgazdasági erőforrásokat meghaladó bővítési láz negatív hatásait itt érhetjük tetten. Az 1977-es tapasztalatok ugyanis bebizonyították, hogy a felhalmozás — fogyasztás helyes arányait nem szabad átírni, megváltoztatni. Huszár István, az országgyűlés december 15-i vitájában méltán hangoztatta, hogy a túlfűtött beruházási tevékenység -életszínvonalpolitikánk céljait is veszélyeztetné - s ezt semmiképpen sem engedhetjük meg. Ez a legfontosabb, de nem az egyedüli ok, amely a beavatkozást sürgette. Hiszen az 1977-eshez hasonló beruházási ütem rendkívüli feszültségeket válthatott volna ki az építési, szerelési tevékenységben, az anyagellátásban, a munkaerőfronton, a szállítási hálózatban. D e térjünk vissza az 1978-as tervhez, s várható hatásaihoz. Tény, nem lesz könnyű elnapolni, szelektálni a jó javaslatokat, esetenként a sürgős — például infrastruktúrális - fejlesztési elképzeléseket. Nem lesz könnyű a vállalatok dolga sem, hiszen számos elképzelésüket át kell alakítani az új helyzetben, esetleg végleg törölni a tervekből. Ám mást nem igen lehet tenni. A népgazdasági folyamatok rendje, az egyenletes fejlődés feltételeinek biztosítása megköveteli a felhalmozás és fogyasztás arányainak stabilizálását. Ugyanakkor az óriásira duzzadt befejezetlen állomány „munkára fogását''. ros vezetői tájékoztatták az időszerű problémákról. A magyar küldöttség látogatást tett több ipari létesítményben. A hét végén Le Thanh Nghi-nek, a VKP KB PB tagjának, miniszterelnök-helyettesnek, a vietnami Állami Tervbizottság elnökének kíséretében a magyar delegáció felkereste az északi országrész két jelentős ipari, gazdasági központját: Haiphongot és Hong Gait. Az utóbbi időben lehetett hallani olyan - nem hivatalos - hangokat, hogy megszüntetik a termelési rendszereket, mivel túl nagy számban szaporodtak el, munkájuk ugyanakkor egy bizonyos szinten megrekedt, stagnál. Ennek hivatalos cáfolatát hallhattuk tegnap Harkányban, a Dráva Hotelben megnyílt ötnapos BBR tanácskozás megnyitásán. A hírből annyi igaz, mutatott rá előadásában dr. Sárközy Ferenc, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium osztályvezető helyettese, hogy a kukoricatermelési rendszereknél a hozamokat illetően van bizonyos megtorpanás annak ellenére, hogy évrőt évre ma is o legkorszerűbb fajtákat használhatják. Lazulás figyelhető meg a partnereknél a technológiai fegyelem betartásában, mivel a rendszerközpontok sem kérik olyan következetesen számon, mint eleinte. Ezért a jövőben sor kerülhet egyes rendszerközpontok működési engedélyének visszavonására azoknál a gesztoroknál, amelyek tartósan nem tudják hozni a várt termelési paramétereket. Mindez nem jelenti azt, hogy a rendszerben folyó termelés visszaszorulna hazánkban, ellenkezőleg. Míg tavaly 1,5 millió hektáron termelték rendszerben a szántóföldi növényeket, addig az idén már 2 millió hektáron folyik rendszer termelés és a szántóföldi növények teljes skáláját — beleértve a babot, lencsét és dohányt is — bevonják a rendszerekbe. A rendszerek bebizonyították, hogy az átlagos 3-4 százalék helyett évi 15-20 százalékkal képesek a növényi hozamokat növelni. Úttörő szerepet töltenek be a mezőgazdaság iparszerű termelésének bevezetésében, a szakmai ismeretek, a komplex technológiák gyors elterjesztésében, a hazai agrárkutatás fejlődésének meggyorsításában, és a most újjáéledő modern hazai mezőgépipar első sikereinek megteremtésében. A következő években a népgazdaság a rendszerekkel szemben fokozott követelményt támaszt, s ehhez továbbra is megkapnak minden támogatást. A területi fejlesztés helyett a területi hatékonyság növelése a fő feladat. Búzából az országos átlagtermelést 1980- ra 44 mázsában határozták meg, a termelési rendszerekben - vagyis a terület több, mint 60 százalékán — el kell érni a 47 mázsát. Kukoricából az 52 mázsás országos állag termeléssel szemben 60 mázsát kell produkálni a termelési rendszereknek, amelyek a vetésterület 50 százalékát fogják majd át. Mindehhez a mostaniA Babarci Búzatermelési Rendszer partnerei vettek részt a tegnapi harkányi tanácskozáson, amelyet szakmai továbbképzés jelleggel rendezett meg a rendszerközpont, a Dombóvári Vetőmag Vállalat és a Budapesti Mérnök- és Vezető továbbképző Intézet, A BBR-nek Baranya-Somogy és Tolna megyében ma mór 101 partnergazdasága van, amelyek több, mint 99 ezer hektáron termelik a rendszer technológiája szerint a búzát, a borsót, a maglucernát, s ettől az évtől kezdve a napraforgót és a kukoricát. A rendszer ötnapos továbbképzőjén a MÉM több osztályvezetője tart előadást. A búza, a kukorica, a lucerna legújabb fajtakutatási eredményeiről hazai és külföldi nemesítő intézetek - Martonvásár, Szarvas ÖKI, Szeged GKI, és az Újvidéki Kutató Intézet — vezetői, munkatársai adnak tájékoztatót. A magyar szakszervezetek nemzetközi kapcsolatai 1977- ben jelentős mértékben továbbfejlődtek, újabb kezdeményezéseket tettek az egységtörekvések előmozdítására — állapította meg hétfői ülésén a SZOT elnöksége. Lényegében kiépültek a kapcsolatok Európa valamennyi szakszervezetével, beleértve azokat is, amelyek a miénktől eltérő irányzatokhoz tartoznak. Fokozták a fejlődő országok szakszervezeteinek politikai, erkölcsi, anyagi támogatását. Mélyült és erősödött az osztályharcos szakszervezetek összefogása. Növekedett a szocialista országok szakszervezeteinek nemzetközi befolyása, s a Szakszervezeti Világszövetséghez tartozó többi szakszervezettel együtt — az SZVSZ IX. kongresszusára készülve — fokozták a világszövetség munkájának megújítását szolgáló tevékenységüket. hívta a figyelmet, hogy a magyar szakszervezetek nemzetközi munkájában még mindig sok a formális elem, a külsőség, nem mindig hasznosítják a külföldi tapasztalatokat, nem kielégítő a munka terv- szerűsége. Egyes szakmai szak- szervezetek időnként erejüket meghaladó nemzetközi feladatokat vállalnak. Ebből adódik az egyik fontos teendő: a küldöttségek hatékonyabban használják fel az együttműködés kiépítésére a különféle találkozókat, s tegyék tervszerűbbé nemzetközi munkájukat. A magyar szakszervezeteknek továbbra is alapvető célja, hogy segítsék erősíteni a szakszervezeti világmozgalomban kibontakozó pozitív tendenciákat. Azon a nemzetközi munkásszolidaritás szellemében támogatják továbbra is azt a harcot, amelyet a munkások és szervezeteik szerte a világon a társadalmi haladásért, a szocializmusért, a békéért, a dolgozók közvetlen létérdekeiért vívnak. A további napirendi pont során a SZOT elnöksége arról is határozott, hogy a különböző szintű szakszervezeti szervek — alulról felfelé menő rendszerben — ez év márciusától szeptember végéig terjedő időszakban tartják meg 1978. évi beszámolóikat. Ily módon a szakszervezeti bizalmiaktól a SZOT elnökségéig valamennyi szerv beszámol végzett munkájú ról. Az olapszervezetekben az elmúlt egy év tapasztalatait, a felsőbb szervezetekben a szak- szervezeti kongresszus óta végzett munkát összegezik, s meghatározzák a további feladatokat, kidolgozzák a szakszervezeti demokrácia továbbfejlesztésének módszereit. Ezután a szakszervezeti tisztségviselők képzéséről, a tömegpolitikai oktatásról és annak fejlesztéséről tárgyalt az elnökség. Az elnökség megvitatta a szakszervezetek és a SZOT 1978. évi költségvetését és a SZOT vezetőszerveinek idei első félévi munkatervét is. — Rné — Az elnökség ugyanakkor felA VILLGÉP szövetkezet évente mintegy százezer háztartási gépet javít meg a lakosság részére. A képen: speciális műszerekkel javítják a BOSCH-rendszerű hűtőgépeket. Gregorics felvétele Matkó István Magyar-vietnami gazdasági tárgyalások
