Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)
1978-01-27 / 27. szám
Dunántúli napló 1978. január 27., péntek Tudományos ülés Pécsett A Magyar EEG Társaság XXII. évi találkozója Az agydaganatok „bemérése”. lokalizációja, az epilepszia és az agyi keringési zavarok kórjelzése legbiztonságosabban és legegyszerűbben az EEG-ké- szülékkel - a különböző típusú elektroencefalogró- fokkal - történik. Ezen kívül újabban az idegrendszer olyon zavarában — a sclerosis multiplexben —, amikor például látászavarok nincsenek, de az egyéb tünetek esetleges kérgi megbetegedésre utalnak, a látókérgi kiválasztott válaszokból pontosan meg tudják állapítani a betegséget. Mindezek hosszú kutatások eredményeként valósultak meg és továbbfejlesztésük az orvostudomány egyik fontos feladata. A Magyar EEG Társaság éppen ezért évenként, az ország különböző városaiban, tudományos ülést rendez, ahol a kutatásokat végző orvosok kicserélik tapasztalataikat. A XXII. évi ülés tegnap a Pécsi Orvostudományi Egyetemen kezdődött. Pécsett az EEG élettani kutatásának különösen nagy hagyománya van, hiszen dr. Lissák Kálmán, pécsi professzor, aki jelenleg a társaság elnöke, már évtizedekkel ezelőtt kezdett el foglalkozni ezzel a témával. A mostani ülés három napig tart, s ez idő alatt hetven előadás hangzik el. A felszólalók többsége az epilepszia, az agyhalál és az agyi keringési zavarok újabb kísérleti és gyógyítási eredményeiről számol be. A 140 résztvevő nemcsak Magyarországról, hanem többek között Csehszlovákiából és az NDK-ból érkezett. Az elsőnapi ülést tegnap dr. Lissák Kálmán és dr. Jobst Kázmér rektorhelyettes nyitotta meg. Hlli Ittrdükád készül Megkezdték a Lamport Zománcipari Művek kecskeméti gyárának rekonstrukcióját. A felújítással, amelyre 379 millió forintot költenek, a kecskeméti fürdőkád exportlehetőségét növelik. 1980-ban már 240 ezer kádat készítenek, s ebből 110 ezret a tőkés piacra szánnak, A rekonstrukció ideje alatt is folytatják a termelést, s maximális kihasználással üzemel nek a szobodon hagyott kemencék. Kiegyensúlyozott az ellátás Búzatermelésben Baranya a negyedik helyen áll A mezőgazdaság 1977. évi eredményeiről és az 1978-as feladatokról tartott tegnap tájékoztatót dr. Baracs József, a Baranya megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályának vezetője Cserkúton tsz-vezetőknek, agronómusok- nak, a termelési rendszerek és vállalatok vezetőinek. Az országos ellátás kiegyensúlyozottabb lett, javult a húsellátás. 1977-ben fejenként 70.5 kilogramm húsfélét, 146 kilogramm tejterméket, 36 kilogramm cukrot, 70 kilogramm burgonyát, 96 kilogramm zöldségfélét fogyasztottunk. Az 1978-as évben várható, hogy a fogyasztás még jobban növekszik ezekből a termékekből. Főként a tejtermékek fogyasztását szeretnék növelni. Búzatermesztésben Baranya megye hazánkban a negyedik helyen áll. A fajtakiválasztást kell a következő évben körültekintőbben végezni. Figyelembe kell venni a sütőipari technológiát — nem tudja a fajtaváltozásokat nagy tételben követni. Biztosítani kell a péksütemények minőségének javulását is. A megye legjobb búzatermelő gazdaságai: Lippó 65,3 mázsa hektár, Mohács 64,6 mázsa/hektár, Szajk 64,2 mázsa hektár. Kukoricatermelésben az 1977-es évet rekord évnek tarthatjuk, 16 százalékkal volt több mint az előző évben. A hektáronkénti megyei átlag 58.5 mázsa. Kiemelkedően jó eredményt .ért el a kukoricatermesztésben Szajk és Boly, ahol 94,2 mázsa, illetve 87,5 mázsa termésátlagot értek el. A kiugróan jó eredmények ellenére a jövőben is sokkal jobban meg kell gondolni a fajtakiválasztást. Figyelni kell, hogy olyan típusok kerüljenek termesztésre, amelyek a legjobb tulajdonságokkal rendelkeznek. Cukorrépa-termesztésben országosan a második helyezést érte el a megye, 360 mázsás termésátlaggal. A burgonyatermesztésben pedig Baranya az első helyre került, 174 mázsás hektáronkénti eredménnyel. Az előbb említett kiváló eredmények mellett szólni kell azonban a takarmánytermesztés gondjairól is. Sem a termelt mennyiség, sem a minő-, ség nem kielégítő. Vannak kiváló műtrágyázási és növény- védelmi specialisták, a takarmánytermesztésnek miért nincsenek külön szakemberei? Követni kellene a jó kezdeményezéseket, mint pl. az egyházas- kozóri tsz takarmanypelet előállítási technológiáját. A zöldségtermesztés ugrásszerű növekedése tette lehetővé, hogy 87 százalékkal olcsóbban jutottak a fogyasztókhoz ezek a termékek. Az állattenyésztéssel kapcsoA keresztezett egyedek biztosítják a tejtermelés biztonságát latos eredmények már ismeretesek. Ezzel kapcsolatban érdekes összefüggésre kell figyelni: ahol a szakemberellátottság nem éri el a 30 százalékot, sokkal rosszabbak az eredmények, mint ahol az nagyobb arányban biztosított. Az előadást követő vitában Pék János, a Baranya megyei Állattenyésztési Felügyelőség vezetője hozzászólásában szintén szólt a takarmánytermelés és -kezelés problémáiról, mint az állattartás egyik fő kérdéséről. Ezenkívül tájékoztatta a szakembereket a fajtanemesítés helyzetéről is. Elmondta, hogy jelenleg 15 ezer keresztezett egyed van a nagyüzemekben, a szarvasmarha-állomány 75 százaléka. Ezzel biztosítani tudják a jövő évek tejtermelésének növekedését. Ülést tartott a megyei NEB Másodállás helyett mellékfoglalkozás Vizsgálat a termelőszövetkezeteknél Engedély nélküli munkavállalások „Van egy Jó kis másodállásom" - súgjd meg ismerősünk, ha hirtelen anyagi fellendülésének okáról érdeklődünk. S ha legközelebb lógó orral jön szemben az utcán, s mindenféléről panaszkodik, feltehető, hogy „rájöttek" a másodállásra, azaz volt valami kis jogszabállyal ellentétes „svindli" a dologban .,. A Baranya megyei Népi ElRészlet a kémiaszakkör kiállításából Tudományos-technikai úttörőszemle A hagyományos tudományostechnikai úttörőszemléket már túlhaladta az idő. A nyolcadikos — néha hetedikes — pajtások szaktárgyanként és egyénileg versenyeztek, hogy bizonyítsák tudósukat, rátermettségüket és ügyességüket, ki közülük a kis tudós, vagy az aranykezű technikus. A mostani felkészülés már sokoldalú tudást, témákban való gondolkodást követel meg a gyerekektől, akik nem egyénileg, hanem három fős csoportokban bizonyítják hozzáértésüket. Tehát: összefüggéseiben, széleskörűen, komplexen kell ismerniük az általuk választott témakört. A társadalomkutatók és a nemzetiségi anyanyelvi vetélkedőn indulók témája: a szocialista forradalom útján. Ezt a magyar, történelem, földrajz, rajz, művéEgyéni verseny helyett hármas csapatok Nemcsak a szellemi tudást értékelik szettörténet. az ének-zene, valamint a nemzetiségi nyelv témájába játékos módon kell beágyazniuk. Az úttörőtechnikusok a matematika, fizika, kémia műszaki ismeretek és a kézügyesség terén szerzett ismereteiket, jártasságukat bizonyíthatják az energiagazdálkodás témakörben. Az orosz nyelv barátai a Szovjetunió és a szovj'et úttörők mai életével, míg az úttörő mezőgazdászok a szocialista mezőgazdasággal foglalkoznak. (Jövőre újabbal bővül a lehetőségük: a természetkutató úttörők az élővilággal és az élettelen természetVáltozások a pécsi közlekedésben Rendezték a Móricz Zsig- mond tér és környéke forgalmi rendjét. Amint az ábrából is látható, a Jókai utca a Szálai András út és Vasút utca közötti szakaszon elsőbbséggel rendelkező mellékútvonal lesz. A Móricz Zsigmond téren és a becsatlakozó utcákban az ábra szerinti egyirányúsítást vezetik be. A Daru-dűlőben a helyben lakók kérésére 30 km-es sebességkorlátozást léptetnek életbe. Az éger-völgyi kirándulóközpont autóparkolójához vezető Sirájy utcai híd boltozata megrepedezett, emiatt a hídon 2 tonnás súlykorlátozást vezetnek be, tehát a hídon személygépkocsinál súlyosabb járművek nem haladhatnak át. A városi tanács útfelügye- ténél arról tájékoztattak, hogy december 13-án és január 20- án a belvárosi utcákban lefényképezték a táblával tiltott helyeken várakozó járműveket. A fényképek alapján decemberben 27 szabálysértési feljelentést tettek a pécsi járásivárosi rendőrkapitányságnak. Minthogy a fényképezést a jövőben időközönként megismétlik, ezúton is kérik a járművezetőket, saját érdekükben is tartsák tiszteletben a kihelyezett KRESZ-táblákat. tel kapcsolatos ismereteket kamatoztathatják.) Hogyan készülnek a szemlére a megye másfél száz úttörőcsapatában? Megrendezik a nyílt szakköri napokat, bemutatókat, kiállításokat, találkoznak a szakmák és a tudományának felnőtt művelőivel. Pályázatokon, üzem- és gyárlátogatásokon vesznek részt, akadályversenyeket, pályaválasztási ankétokat, filmvetítéseket, tudományos-technikai tárgyú klubdélutánokat, rejtvény- pályázatokat és szellemi olimpiákat rendeznek. Legnagyobb erőpróba maga a vetélkedő. Mit készítsünk, tanár néni? Mit készítsünk, tanár bácsi? — kérdezik az összeállt trió tagjai a szaktanároktól, vagy szak- körvezetőktől. Mert nem elég a tudás, a végső elszámolásnál — a vetélkedőn — azt is figyelembe veszik, milyen dolgozatot, rajzot, térképet, makettet, modellt vagy gyűjteményt készítettek az együtt és egymásért vetélkedő csapatok. Az újrendszerű tudományostechnikai szemle — a folyamatos szakköri tevékenységen túl is — lényegesen többet ad a korábbinál, kibontakoztatja a sokirányú tehetséget, csiszolja az egyéni képességet, tovább bővíti az érdeklődési kört — elszakad a lexikális tudásra alapozó merev szaktárgyi szemlélettől és életszerűbb. A vetélkedőkön a játékos, többoldalú felkészülést kívánó elemeké a főszerep: szituációs játék, képzeletbeli expedíciók szervezése, fogalmak elemzése és egy sor más alkotó feladat vár megoldásra. M. L. lenőrzési Bizottság néhány évvel ezelőtt már foglalkozott a főálláson kívüli foglalkoztatások helyzetével. Legutóbb pedig a megye termelőszövetkezetei körében végeztek vizsgálatokat, amelyek eredményeiről a NEB tegnap délelőtti ülésén hangzott el beszámoló. Az 1976-ban, s 1977 harmadik negyedévében végzett, bejelentésekre tett vizsgálatok azt kutatták, hogy a másodállásokat, s a mellékfoglalkozásokat az érvényben levő MŰM- és kormányrendeletek szellemében létesítették-e a szövetkezetek és a velük kapcsolatban álló más gazdálkodó szervezetek. A harminc egységben tett vizsgálatok eredményei igen tanulságosak. Az utóbbi időben jelentősen nőtt a speciális képzettséget igénylő munkakörök száma. Mérséklődtek viszont a másodállású munkavégzések, ugyanakkor szaporodott a mellékfog- lalkozásos forma. A leggyakoribbak a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében létesített foglalkoztatások, amelyek főként egyszeri megbízáson alapuló szakértői, szaktanácsadói tevékenységet takarnak. Ezek a szerződések jórészt olyan munkavállalásokra szólnak, amelyeket csak a főállású munkaidőben — azaz másodállásban — lehetne elvégezni. Mindennek ellenére a vizsgált üzemek jelentős részénél mellékfoglalkozással, s eseti megbízásokkal biztosítják például a növényvédelmi szakirányítói munkát, amely pedig csak a tsz folyamatos munkarendjében végezhető el. Hasonló a helyzet a jogtanácsosi, az üzemorvosi és építésvezetői munkakörök ellátásánál is. Szembeötlő, hogy a megvizsgált 773 munkavállalói szerződés közül 60-nál a jogszabályi előírások különféle hiányosságait tapasztalták a népi ellenőrök. Az ellenőrzött egységek több mint felénél eltekintenek például a főálláson kívüli munkavégzés engedélyezésétől. Mint kiderült, sokan találtak olyan megoldást is, hogy miután a főállású munkaadó engedélyezte a mellékfoglalkozást, egy szerződésmódosítással c legelőnyösebb formára alakították a megállapodást, amelyről a vállalatot már „elfelejtették" értesíteni. (Lehet, hogy az ebben a formában nem is engedélyezte volna dolgozója mellékfoglalkozását.) A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony szerinti foglalkozásoknál pedig szinte egységes lett az engedélyezetlen munkavállalások gyakorlata. (33 munkavégzésből csak 2-nél volt meg az engedély.) A tegnapi NEB-űlésen ismertetett jelentésből csak néhány példát emeltünk ki. A jelenté: javaslattal zárul, amely felhív minden érdekelt szervet a szűk séges intézkedések megtételé re, s egyben felvet egy iger időszerűnek látszó kérdést is nem volna-e tanácsos a főál láson kívüli foglalkoztatásoké szabályozó rendelet végrehaj tásának szélesebb körű, orszc gos vizsgálata? A tegnapi ülés másik nap rendi pontjaként dr. Szabó J< zsef NEB-elnök beszámolói hangzott el a Baranya megy Népi Ellenőrzési Bizottság 197 évi munkájáról. Zs. I.
