Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)

1978-01-27 / 27. szám

1978. január 27., péntek Dünantmt napló 3 „Akkor vagyok nyugodt, ha jó munkát végzek" Példa­mutatás a munkában Hárman a beremendi cement­gyárból Dani Antal dizel-mozdonyvezető Gomolla Péter zető garázsüzem-ve- Deli Ferenc autóvillamosság sze­relő Ányos Laci hagyatékából Liszt Ferenc képe került Liszt Ferenc eddig isme­retlen, fakult fényképe került elő Pécsett. A fotó készítésé­nek időpontját még nem si­került tisztázni, de bizonyos, hogy életének utolsó éveiben készült. Nagy a valószínűsé­ge annak, hogy ez volt a legutolsó portré az 1886-ban bekövetkezett halála előtt. A fényképet megvizsgálták az Országos Zenetudományi Intézet szakemberei is. Meg­állapították, hogy Klösz György neves budapesti fény­képész Hatvani utcai műter­mében készült a múlt század nyolcvanas éveiben, a közel száz esztendő viszontagságai ellenére jól láthatók a képen ismeretlen elő az idős muzsikus markáns arcvonásai, jellegzetesen viselt ősz haja, fekete reverendája. Restaurálással alkalmassá tették a fotót újbóli fényké­pezésre és kitűnő másolat ké­szült róla. A szakirodalom által ed­dig még nem ismert, sehol sem publikált Liszt-kép külö­nös úton-módon került a Ba­ranya megyei Levéltárba. Nemrég, egy pécsi ház sza­nálásakor felajánlották a le­véltárnak Ányos Laci, a két világháború között élt nép­szerű dalköltő hagyatékát. Az anyag rendezése során bukkant rá Vargha Dezső le­véltáros a Liszt-fényképre. Hz egész gyár jó, kollektív munkájának köszönhető, hogy az elmúlt gazdasági évben is ** túlteljesítettük tervünket - mondja Nagy Béla, a beremendi cementgyár pártvezetőségé­nek titkára. — A szocialista brigádokra, a példamutatóan dolgozó párttagokra mindig számít­hattunk és nem csalódtunk. Pedig voltak „kritikus idők", de segítségükkel sikerült a nehéz­ségeken úrrá lennünk. Dani Antal dízel-mozdonyve­zető az éjszakai műszakban dol­gozott, már átöltözött, éppen indulna haza. — Hogyan sikerült a műszak? — Rendben ment minden, és ilyenkor nyugodt vagyok. Arról beszél, hogy szerencsés embernek érzi magát, mert azt a munkát végzi, amit szexet. — Már gyermekkoromban na­gyon vonzódtam a gépekhez. Különösen a 424-es nagy moz­donyokat szerettem nézni. Ha egyszer én is mozdonyvezető lehetnék ... Teljesült a vágyam. Dombóváron 1964-ben elvégez­tem a fűtőtanfolyamot és fel- szállhattam a nagy, fekete ma­sinára... Aztán elvégeztem a dízel-segédkezelői tanfolyamot, majd járműlakatosi vizsgát tet­tem. Jóval túl az iskolaköteles kortól a dízel-mozdonyvezetői képesítést is megszereztem, jár­tam az országot - aztán hívtak ide Beremendre. Jöttem a csa­láddal, lakást kaptam Siklóson. Hét éve itt dolgozom — szocia­lista brigádban. Volt, amikor pihenő időmben jöttek értem, mert segíteni kellett a gyárban. Mentem. A munka az első. Ne­kem nem volt egy igazolatlan hiányzásom sem, munkából nem késtem, az már egyéni szeren­csém, hogy beteg sem voltam. Szakmai munkájáért a Kivá­ló dolgozó kitüntetést kapta. — Párttag vagyok, kötelessé­gem példamutatóan dolgozni, ez természetes. A tagszövetkezetekben folyó társadalombiztosítási munkát és a termelőszövetkezetek sertés- tenyésztésének helyzetét, az ágazat jövedelmezőségét vitat­ta meg tegnapi ülésén a Ba­ranya megyei Tsz Szövetség el­nöksége. Az SZTK Baranya megyei Igazgatóságának értékelése sze­rint a termelőszövetkezetekben javult a társadalombiztosítási munka szervezettsége, az SZTK- ügyintézés színvonala és több lett az üzemi kifizető helyek száma. E téren Baranya orszá­gosan is az első, a tsz-ek 81 százaléka üzemi kifizetőhely. Problémát jelent ugyanakkor, hogy az ügyintézők nagy több­sége nő és közülük igen sokan vannak gyesen. Helyettesítésü­ket a szakképzettség hiánya ne­hezíti. Ezért az elnökség úgy döntött, hogy a tsz-szövetség a megyei igazgatósággal közösen- Szabad időben?- Mint az alapszervezet ve­zetőségi tagjának, vannak fel­adataim. Munkásőr is vagyok — a szolgálat nagy részét sza­bad időnkben teljesítjük. Aztán az egyéb társadalmi munka. A siklósi óvodának építettünk egy kis mesehózat... Órájára pillant.- Fáradt?- Egy éjszakai műszak után... De gyorsan hazaérek. Beülök a kis Trabantomba, tíz perc múlva Siklóson vagyok ... o Gomolla Péter, a garázsüzem vezetőhelyettese nemrég fejez­te be tanulmányait Pécsett, a kétéves politikai szakközépisko­lán.- Hét éve dolgozom Bere- menden. Budapestről, a Ganz gyárból kerültem ide, mozdony­szerelőnek. A szakközépiskola elvégzése után bíztak meg mos­tani beosztásommal. A garázs­üzem nagyon fontos helyet fog­lal el az üzemben, a technoló­giai sorban. Az anyagszállítást végző gépeknek mindig üzem­képeseknek kell lenniök. A javí­tásokkal, az alkatrészhiánnyal éppen elég gondunk van. Ha úgy adódik, gyorsan kell átcso­portosítani a gépjárműveket. De jó időben mondjam: a ga­rázsüzem hibájából nem állt a termelés. Tény, hogy két évig a vállalat pénzén tanultam - a jó munka lehet ennek némi szervezi meg az ügyintézők képzését, továbbképzését. A sertéstenyésztés helyzetét értékelve az elnökség megálla­pította, hogy a korábbihoz ké­pest javultak az ágazat terme­lési mutatói, nőtt az ellések száma, a kocaforgó, javult a takarmányfelhasználási mutató, a súlygyarapodás, és a folya­matban lévő rekonstrukciók el­lenére kedvezőbb a kapacitá­sok kihasználása. A szakosított telepek jövedelmezősége négy- százalékos, tehát a jobb muta­tók ellenére sem éri el a ter­vezett 10 százalékot. A belső tartalékok feltárásával — jobb munkaszervezés, technológia korszerűsítés — további há­rom-négy százalékkal javítható az ágazat jövedelmezősége. En­nél magasabb jövedelmezőség csak a termelői érdekeltség ja­vításával érhető el, ami közpon­ti intézkedést igényéi. viszonzása, összefogni a három szerelőcsoportot — nem kis fel­adat. — Az üzem- és munkaszerve­zés itt is elsődleges ... — így van. Ha valaki ezt a munkát tisztességesen akarja elvégezni, nem szabad „az ed­dig így csináltuk, jó lesz így ezután is" maradi álláspontra helyezkedni. Nem írták elő, de én beiratkoztam az egyéves üzem- és munkaszervezési spe­ciális tanfolyamra. Most ezt végzem. — Szabad időben? — Természetesen. De ami a szabad időt illeti... A tmk- alapszervezet pártcsoport bizal­mija vagyok, propagandistaként politikai oktatást vezetek. Rend­szeresen kell felkészülnöm erre is. Tagja a Siklósi városi Ta­nács végrehajtó bizottságának is. — Mint tanácstag interpellál­tam egy játszótér kialakítása érdekében az új lakótelepen. Már alakul — társadalmi mun­kában. Segítettem én is. o Deli Ferenc autóvillamosság szerelő, a gyár pártvezetőségé­nek tagja, kézfogás helyett a könyökét nyújtja. — Éppen egy Belaz-dömper- ből másztam ki, azt javítom ... Szabadkozva mondja, hogy nincs az ő tevékenységében semmi látványosság, egy sor aprómunka —, amit el kell vé­geznem. — Kilencen vagyunk a Belaz szerelőbrigádban - mondja. — Behemót nagy gépek ezek —, másfél méter a kerékgumi át­mérője - fél mázsa a dinamó­ja ... Huszonhét tonna követ szállít egyszerre .. . Nem sza­bad, hogy villamossági hibából kiessenek a termelésből. Vala­hogy úgy vagyok vele; lelkiis­mereti kérdést csinálok a mun­kámból. Ha kell túlórázunk is, de a Belaznak menni keli! Az Építőipar kiváló dolgozó­ja. A pártvezetőség ifjúsági fe­lelőse. — Szeretek a fiatalokkal fog­lalkozni — hat éve vagyok a gyárban, előtte öt évig a Sik­lósi járási KISZ Bizottságon dolgoztam. Itt is egy sor apró­munkát kell végeznem: részt venni a KISZ ülésein, segíteni a fiatalok iskolára küldését, se­gíteni a „Szakma ifjú mestere" benevezéseket... Aprómunká­ról beszélek, de jól tudom, hogy mindez nagyon felelősségteljes tevékenységet igényel. — Műszak után ma mit csi­nál? — A szabad idő hasznos, kel­lemes eltöltésére horgószegye- sületet alakítottunk. Ma lesz ve­zetőségi ülés. A kovácshidai tó­ra járunk majd, gondolunk — társadalmi munkában — egy kis horgásztanya létesítésére is ... Garay Ferenc ■■ Illést tartott a Baranya megyei Tsz Szövetség A sertéstenyésztésnél növelhető a jövedelmezőség Tanulják a cipőfelsőrész-készítést Zákányi Ferencné, Bálint Lászlóné, Kovács Sándorné, Berta Ilona instruktor, Rudi Lajosné Munkásnők lesznek A MINŐ Cipőgyár szigetvári gyáregysége november 1-én in­dította be kísérleti jelleggel szentlőrinci üzemét, hogy kiké­pezze a majdani cipőfelsőrész­készítő gyárrészleg munkásnő törzsét. A volt orvosi rendelő épületében fiatal és középkorú asszonyok hajolnak a gépek fölé, vagy kézzel végzik a kü­lönféle tüzödei munkákat. Fi­gyelik a gépüket, a kezüket, jól állnak-e össze a betanult mozdulatsorok, engedelmes- kednek-e az anyagok, jó mi­nőségben készülnek-e a mun­kadarabok. — Legtöbbjük még varró- aéooel sem dolgozott — mond­ja Antal Sándorné, a gyár sze­mélyzeti osztályvezetője. — Aki elejétől itt van, az már egész ügyes. Zákányi Ferencné a tűző­géppel fehér és barna bőrsze- letkéket varr össze, gyakorolja a béléstűzést. — Végre közösségben lehe­tek, meg aztán két gyerekem is van, kell a pénz. A férjem mozdonyvezető a MÁV-nál, kevés az ő négyezer forintos keresete. — Ha betanulja, mennyire számit? — Most 1700—1800 forintot kapok, nagyon megfelelne sza­lagon a havi kétezer. Idővel meg majd meglátjuk. Bálint Lászlóné női fodrász, a gyesről jelentkezett ide. Leg­utóbb a MECSEKTEJ-nél volt vajcsomagoló és másodállás­ban bodorította a női fejeket Kacsótán, de a két kislánya és a kijárás miatt itt kellett munka után néznie. Ez kínál­kozott a legjobbnak. — Nem szokatlan ez a szak­mája után? Kedvezőbb a munkaalkalom helyben — Furcsa, de érdekes. Rátű- zéseket végzek. Én lepődtem meg a legjobban, hogy megy. Jó ez a lehetőség, mert hely­ben dolgozhatom, és a férjem háromezer forintja mellé nem sokára talán már én is haza­viszek kétezret. Jól érzem itt magam, sokat segítenek az instruktorok. Kovács Sándornét is a szük­ség hozta az üzembe. Szentlő- rincen laknak, Pécsre járt dol­gozni, büfévezető volt. Kisfia két és fél éves, megszakította a gyest, hogy itt kezdhessen. — Nem hiányzik a korábbi munkája? — Eladó vagyok, itt minde­nütt teljes a bolti létszám, Pécsre nem tudok bejárni a gyerek miatt, büfébe meg kü­lönben sem mennék vissza. A pénzre szükségünk van, a fér­jem ötezer forintot hoz haza a MÉV-től, de építkezünk, az alapok már állnak. Jól jött ez a lehetőség, kár lett volna ki­hagyni. Negyed nyolctól dél­után négyig tart a munkaidő félórás ebédszünettel, az Aranykalászban 8 forintért egé­szen jól főznek. A gépsorok között Berta Ilo­na instruktor figyeli a munkát, ahol kell segít, magyaráz és megmutatja, mit, hogyan kell csinálni. 1972 óta szakmunkás, valamennyi tüzödei gépen dol­gozott. A nyáron háromhetes turnuson tanulta ki az UNI- DÖ-t, a készségfejlesztő és készségelemző módszert, hogy mielőbb betaníthassa a gond­jaira bízott hat asszonyt. — Az első hét nagyon nehéz volt, azóta már én is belejöt­tem, meg ők is. Igyekeznek és meglepően jól haladnak. Rudi Lajosné évekkel ezelőtt a MÉV-nél márkázó volt, el­nyerte a Kiváló dolgozó címet, aztán háztartásbeliként évekig ápolta férje idős és beteg szü­leit. — Hívtak vissza a MÉV-hez, de itt helyben vagyok. Kézi és gépi szélbehajtást, „buqgo- lást" végzek. Ez az automata endliz és ragaszt is egyszerre. Kézzel, lábbal irányítom. Ezt volt a legnehezebb megszokni. Persze, kézzel is meg kell ugyanezt csinálnom, mert gé­pen csak így érzem. — Ha belejön, mennyire szá­mit? — Mondják, hogy a gyáriak a három és fél ezres átlagot is megkeresik ezen a munkán. Türelmi időt adok magamnak, eleinte inkább lassabban men­jen kevesebb pénzért, de jól. Kétezerrel kiegyeznék. gy hónapja tanulják és gyakorolják a cipőfelsőrész készítésé- nek alapműveleteit és alapfogásait géppel is. Akik azóta léptek be, most végzik az UNIDÓ-tanfolyamot, az orsózást, tűbe­fűzést, tűcserét és a többi alapfogást. Maguk indítják a stoppert, és a művelet végeztével ráírják a „munkalapra" a felhasznált időt. Ezt napokig gyakorolják, amíg beállnak az időnormóra, az­tán ugyanilyen módszerrel a többi művelet következik. Murányi László

Next

/
Oldalképek
Tartalom