Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)

1978-01-27 / 27. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló Ipii I a második téti fürdő XXXV. évfolyam, 27. szám 1978. január 27., péntek Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Le minősítés Titokzatos mosollyal hajol felém a kereskedő — export­ból visszamaradt, ezt vegye meg, uram! — mondja s vár­ja hálámat. Napirendre is tér­hetnénk fölötte, ha újabban nem találkoznánk vele túlságo­san is gyakran, és mind szé­lesebb körben. Valójában szerencsés, ha a határon túlra szánt termék vé­gül nem jut el a címzetthez? Ha azt vesszük, hogy idehaza a választék bővülhet, tulajdon­képpen kedvezőnek vélhetnénk. Csakhogy ez az ügy aligha ke­reskedelmi kérdés elsősorban. Sokkal inkább termelési, pon­tosabban gazdasági, amely azonnal más optikában láttat­ja e helyzetet. Az exportból visszamaradt címke nem minőségi rangjel­zés, hanem az illető árucikk le- minősitése. Arról tanúskodik, hogy a termék nem érte el a megrendelő által szabott szín­vonalat, bukott áruról van szó. Igaz, esetenként előfor­dulhat, hogy a külföldi vásárló azért nem vette át a terméket, mert — használati értékét nem csökkentő — eltérések mutat­koznak benne az ottani szab­ványtól (és ettől azért lehet még jó), de az esetek túlnyo­mó többségében nem ez a baj. Mint már szó esett róla, sajnos olyan problémák gá­tolják az átvételt, mint a rossz alapanyag, vagy a nem meg­felelő feldolgozás miatt ta­pasztalható hiba. S ez minden­képpen szomorú, hiszen ex­portunk egy része nem valósul meg; az ország nem jut hoz­zá ahhoz az exportbevételhez, amit betervezett, s amitől más, fontos termékek behozatala függ. Persze, a dolgoknak ez az egyik oldala. Hiszen az is megfontolást érdemel, hogy a külföldi követelmények vizsgá­ján megbukott termék csak­ugyan magasabb minőségi színvonalat testesít meg. Az igazság kedvéért érde­mes azonban leszögezni: álta­lában nem a munkánk minő­ségének látványos visszaesé­séről van szó, hanem arról, hogy adott helyen hazai gyár­tóink nem képesek lépést tar­tani a minőségi igények növe­kedésével; hogy még mindig lassú az előrehaladás. Ebben nagyrészt közrejátszik az a szemlélet: kizárólag a „Made in Hungary” feliratú termé­kekre kell gondot fordítani. Pedig tévedés azt hinni, hogy fenntartható valamiféle kü­lönbség a hazai és az export­ra szánt termékek termelésé­ben. A minőség megbecsülését p hazai vásárló is előnyben részesíti vagy előnyben fog­ja részesíteni. Másrészt, ne­hezen képzelhető el, hogy ket­tős értékrenddel, kettős mércé­vel boldogulhatunk. Ahhoz, hogy minél kevesebb export­ból visszamaradt terméket kí­nálhasson az eladó — a szem­léletet, a minőséggel kapcso­latos felfogást kell sürgősen és alaposan megváltoztatni. S, ami még talán ennél is fonto­sabb; elérni, hogy azonosan magas követelmények szerint dolgozzon a gazdaság, a vál­lalat — külföldre — belföldre egyaránt. Ha majd eltűnnek a hazai boltokban legtöbbször kény­szerből forgalomba hozott ex­portból visszamaradt áruk — eltűnik a megkülönböztető jel­zés, elveszti furcsa rangját az exportból visszamaradt jelző is. Beavatkozás négy oran bellii A dunaj töltések biztosan védenek az árvíz ellen Közvetlen árvízveszély esetén az osztag, a riasztástól számít­va, négy órán belül a veszé­lyeztetett szakaszon akcióba léphet. Ezt lehetővé teszi a hír­közlő rendszer, a Pécsett épült árvízvédelmi raktár, ahol szál­lításra készen, konténerben tá­rolják a felszereléseket, továb­bá a dolgozók hozzáértése és fegyelme. Ez is elhangzott tegnap Pé­csett az árvíz- és belvízvédelmi területi bizottsági ülésen, ahol dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános elnök- helyettese elnökölt. A tanács­kozást a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság székházában tar­tották. Hernádi Alajos, az igazgató­ság vezetője beszámolt a tava­szi területi árvíz- és belvízvé­delmi védekezésről, a megelő­zésről, a fejlesztések helyzeté­ről. A Dunán az 1965-ös árvíz után a fejlesztési munka befe­jeződött, a védvonal állapota igen jó, de állandó karbantar­tást és javítást igényel a mo­hácsi partfal, amely fővédvo­nal. A dunai töltések mérete és magassága minden szem­pontból árvízvédelmi biztonsá­got jelent. Azonban az altalaj vízáteresztő, ennek a káros ha­tásnak elhárítására két meg­oldást dolgoztak ki. A munká­latokat ez évben megkezdik. Még az idén véglegesen ren­dezik a távközlési rendszert a védelmi szakasszal. Lényege: Elkészült a drávai védővonal, épül a majlátpusztai nyári gát Korszerű távközlési rendszer a központ és a védelmi szakasz között közvetlen telefonösszeköttetés a védelmi központ és a védelmi szakasz között. Ezzel teljessé válik a hírkapcsolat a Dráván és a Dunán, ami nagy bizton­ságot jelent a postai telefon, telex, valamint a saját rádió URH mellett. A Dráván végzett fejleszté­sek most jutottak arra a szint­re, hogy érdemi változás követ­kezzék be. Korábban Dráva- sztára és Felsőszentmárton kö­zött a védvonal hiányos volt, nem volt töltés egy szakaszon. Ezt pótolták négy kilométer hosszan. Ezzel most teljes a drávai védvonal. Épül a maj­látpusztai nyárigát, a gazda­ság 100 milliós termelési érté­kének biztosítása. A Vízügyi Igazgatóság fejlesztési tervei­ben szerepel a végleges drávai mentesítés, erre 400 millió fo­rintot fordítanak. A munkála­tokat 1981-ben kezdik. Hernádi Alajos igazgató be­szélt a bel- és a helyi vízkárral kapcsolatos kérdésekről, amit kis vízfolyások okoznak. Meg­előzésén, megakadályozásán az állami szervekkel együtt dolgoznak. Az igazgatóság vízkár elhárításra évente 80—90 millió forintot fordít. Ennek 40- 50 százalékát fejlesztésre, a többit fenntartásra költik. — ni — Szovjet-amerikai kapcsolatok Carter fogadta Ponomarjovot A szovjet küldöttség vezetőjének beszéde a képviselőházban Ülést tartott a Miniszter- tanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tartott. Lázár György, a Minisztertanács elnöke be­számolt Ali Nasszer Moha­mednek, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének hazánk­ban tett hivatalos, baráti látogatásáról. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány elfogadta a külügyminiszter jelentését az ENSZ közgyűlés 32. ülésszakáról. A Minisztertanács jóvá­hagyta a Budapest és von­záskörzete iparának fej­lesztésére kidolgozott hosz- szabb távra szóló irányel­veket. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Készül a válaszfal Kettéválasztják a gyógymedencét Folytatják Harkanyflirdö korszerűsítését Lesz még egy bejárat Készül a szauna terve Új öltöző épül Szigetváron Harkány ez évre nem vár je­lentősebb forgalomnövekedést. Az elmúlt esztendőben egymil- lió-nyolcszázhúszezer látogató kereste fel a Baranya megyei Fürdő Vállalat legkedveltebb egységét, kétszázezerrel több, mint 1976-ban, Az idei tervek elsősorban a vendégek még kulturáltabb pihenésének, szó­rakozásának megteremtését szolgálják. Jelenleg is dolgoznak a Ba­ranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat munkásai a harkányi régi fürdő teljes fel­újításán. Pillanatnyilag az eme­letráépítéssel, illetve a két für­dőt összekötő téli folyosó ki­alakításával kapcsolatos mun­kákat végzik. Az összesen húsz­James Carter, az Egyesült Ál­lamok elnöke a Fehér Házban fogadta Borisz Ponomarjovot, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa küldöttségének vezetőjét, a Legfelsőbb Tanács Nemzeti­ségi Tanácsa külügyi bizottsá­gának elnökét, az SZKP KB PB póttagját, a KB titkárát. A ta­lálkozón áttekintették a szov­jet-amerikai kapcsolatok hely­zetét és a nemzetközi élet több más kérdését. James Carter ki­jelentette, hogy az Egyesült Ál­lamok kormánya érdekelt a szovjet-amerikai kapcsolatok további fejlesztésében. Borisz Ponomarjov ismertette a Szovjetunió elvi politikáját, amely az enyhülés megszilár­dítására és fejlesztésére, a szovjet—amerikai kapcsolatok előbbrevitelére irányul. A találkozón jelen volt Ana- tolij Dobrinyin, a Szovjetunió egyesült államokbeli nagyköve­te is. (Folytatás az 5. oldalon) Új élelmiszerboltot nyitottak Pécsett, a Felsőmalom utcában ‘ I (Szokolai István felvétele) -j millió forintos költségű rekonst­rukció befejezését 1979 már­ciusára ígérték az építők. Elkezdték az l-es számú gyógymedence kettéválasztását is. A medence közepén kialakí­tandó fal lehetővé teszi na­gyobb, illetve több pihenőterü­let létrehozását és váltva tud­ják cserélni a medence egy- egy részében a vizet. A szigetvári fürdő ez évben új vállfás öltözővel bővül. A 800 000 forintos költséggel lé­tesítendő ezer személyes öltö­ző építése márciusban kezdő­dik. A szentlőrinci költségveté­si üzem ígérete szerint ez év­ben átadják rendeltetésének. Kicsit előbbre szaladva az időben, egy harkányi szauna építésének kezdeményezéséről is szólt Zsifkó Ferenc, a me­gyei fürdővállalat igazgatója. Mint elmondta, a BARANYA- TERV már ez évben elkészíti a terveket. A két helyiséges gő­zös szauna 24 fő befogadásá­ra lesz alkalmas. Gondoskod­nak egy ehhez tartozó 4x4 mé­teres hidegvizes medence épí­téséről is. A kivitelezés a ter­vek szerint 1979-ben kezdődik. A szauna építése másfél millió forintba kerül. Ugyancsak a jövő évben va­lósítják meg a fürdő második bejáratának kialakítását. A terveket idén készítik. Ez a 2-es számú bejárat a Napsugár szálló irányában készül majd. A megyei fürdő vállalat har­kányi, siklósi, szigetvári strand­jainak általános felújítására három és fél millió forintot for­dítanak az idén. Többek között átfestik a kabinokat, padokat, kerítéseket és parkosítanak. A felújítást részben a vállalat, részben a szentlőrinci Költség- vetési üzem dolgozói végzik. T. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom