Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)

1978-01-26 / 26. szám

Dunántúli napló 1978. január 26., csütörtök COOPTOIIRIST­kirendeltség Mohácson Népszerű a szövetkezetek utazási irodája Harkány után Mohácson is kirendeltséget nyit a Ba­ranya megyei COOPTOU- RIST Iroda; rövidesen gép­kocsi kölcsönzéssel bővíti tevékenységét Pécsett is az utazási iroda — hallottuk a Baranya megyei MÉSZÖV elnökségének tegnapi ülé­sén. A testület immár hagyo­mányosan. minden évben értékeli a COOPTOURIST Baranya megyei Irodájá­nak tevékenységét. Nyolca­dik esztendeje van a szö­vetkezeteknek önálló uta­zási irodájuk Pécsett, és évről évre nő a forgalma, szélesedik a tevékenysége. Tavaly túllépték a bűvös 20 milliót, ami azt jelenti, hogy 1975 óta megduplá­zódott a forgalom, üzlet­áganként a legjövedelme­zőbb a valutaváltás volt: 9,5 millió forintot jelentett. Hárommillió-háromszázezer forintot fizettek be az iro­dának szocialista társas- utazások résztvevői és egy- millió-hatszázezres forgal­mat értek el belföldi tár­sasutazásaikkal. Az iroda fontos felada­tának tartja a szövetkezeti dolgozók utaztatását. 1977- ben belföldi társasútjaikon 3300-an vettek részt, közü­lük több mint 1400-an szö­vetkezeti tagok voltak. Az idei tervekről szólva dr. Jégh Károly né, az iroda ve­zetője elmondta, hogy rö­videsen XX-es, azaz gép­kocsivezető nélkül bérelhe­tő személygépkocsik ér­keznek a Baranya megyei kirendeltséghez. Még az el­ső negyedévben megnyit­ják kirendeltségüket a Mo­hácsi Takarékszövetkezet irodájában. Január elsejé­től eltörölték a kötelező valutabeváltást, így különö­sen jelentős feladat hárul a Baranya megyei COOP­TOURIST Irodára, mint a jugoszláv határhoz legkö­zelebb eső szövetkezeti utazási irodára. A MÉSZÖV elnöksége el­ismeréssel vette tudomásul a COOPTOURIST munkáját értékelő jelentést. A vitá­ban több felszólaló rámu­tatott arra, hogy a jövő­ben a megye egész terü­letén még jobban ki kell terjeszteni a szövetkezeti utazási iroda tevékenysé­gét, ezt kívánja a szövet­kezeti dolgozók érdeke. illést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Fejlődött a tanácsok és Szemek együttműködése Jelöntés a Mázaszászvár nagyközségi Tanács V. B. munkájáról : „A tanácsszervek és az üze- tő napirendek tárgyalására mek, mezőgazdasági termelő- tesznek javaslatot, hanem szövetkezetek közti kapcsolat- többségük a település egészét nak hagyományai vannak Ba- érintő kérdéseket is szem előtt ranyában. Az együttműködést tartja. A javaslatokat aztán a többnyire a tanácsszervek kéz- tervezés során a tanócsszervek deményezik, az üzemek viszont feldolgozzák, s figyelemre mél­készek az együttműködésre, tó, hogy egyes tanácsok ezt amelynek során jelentős helyi követően az előkészítő mun­tartalékot tártak fel a partne- kába is bevonják a javaslat­rek. Jobban fejlődött a gazda- tevő szerveket. A vállalatok és sági jellegű együttműködés, szövetkezetek vezetőit a ta­főként a fejlesztési tevékenység nácsülésre meghívják, került előtérbe. Fokozatosan A jelenleg meglevő tájékoz­szélesedtek a társadalmi mun- tatási rendszerben a tanácsi kaakciók, emelkedett az egy tisztviselők és szakigazgatási főre eső érték” — hangsúlyoz- szerv vezetők, valamint az üze­ta többek között a tanácsok és mi vezetők kölcsönös informá­üzemek kapcsolatát értékelő lása nagyrészt megoldott. A előterjesztésben Horváth La- jövőben az üzemi kollektívák jós, a megyei pórt-vb tagja, szélesebb körű tájékoztatását megyei tanácselnök a Baranya kell javítani, megyei Tanács végrehajtó bi- A település — és területfej­zottságának tegnapi ülésén. lesztési feladatok érdekében jelentkező együttműködések a tervek előkészítésének és V 02111* llaUlSOll megvalósításának szakaszában jelentősebbek. Baranya megye v. ötéves területfejlesztési ter- A tanácsokról szóló 1971. vének összeállításakor 270 évi I. törvény újonnan szabó- vállalat és szövetkezet küldte lyozta a tanácsok és a nem el javaslatát a tanácsnak, tanácsi szervek, együttműködé- A legnagyobb eredmények a sének, az üzemekkel való kap- gazdasági jellegű együttmű- csolattartósának legfontosabb ködések fejlődésében jelent­kérdéseit. A törvény megjele- keztek. A hozzájárulások zöme nése óta jól fejlődtek a kap- pénzbeli támogatást jelent, de csolatrendszer formái. Javulta társadalmi hatásaiban igen ér­tanácsi szervek kezdeményező tékesek a munkahelyi kollektí­szerepe és az üzemek együtt- vák önként vállait munkaak­működést fogadó készsége. Az ciói, a patronálási és védnök­eayüttműködések pozitív ható- ségi mozgalmak — hangzott sai főként a városokban és egyebek közt az előterjesztés, nagyközségekben jelentkeztek, A végrehajtó bizottság a be­mig a községek egy részében számolót elfogadta, s határo­a kapcsolatokat változatlanul zatot hozott a tanácsok és formalitás jellemzi. üzemek kapcsolatának további Nem kielégítő az együttmű- fejlesztésére, ködés a megye városaiban a minisztériumi felügyelet alatt jijijijijÚ&ji tevékenykedő vállalatok, sző- • IjnQ&flwJmxM.YOI' vetkezetek esetében. Nem jo­gosultok önálló kötelezettség- A végrehajtó bizottság kö- vaHalasra az üzemegységek, vetkező3 ifendi pontfón a telephelyek vezető,. Szervezés, Mázaszászv^r nagy&zséJgi Ta­nehezseget jelent sok község, v ß mun^jóró| szó!ó tan°« «szere hogy a tsz-ek e|őa ha||gatta, Jmajd vitat. székhelye mos községben van. A beszámolót vala­Hozza kell lenn. «• szánt hogy a9 Sásdi Járási Hivatal el­a szövetkezetek egyuttmukode- nökének ki észftő jeIentését s, készségé ilyen esetekben ,s e|emezve Qy megyeiJ ,anács JO' végrehajtó bizottsága nem csu­Munkatervük készítéséhez a pán a három évvel ezelőtt lét­végrehajtó bizottságok javas- rejött nagyközség tanácsának latot, testületi ülésekre pedig munkáját ismerhette meg. Má­a témákhoz beszámolót, tájé- zaszászvár kiemelt alsófokú koztatást kérnek a területükön központ, s a megye legna­működő vállalatoktól, szövet- gyobb munkáslokta községe. A kezetektől, melyek viszont nem beszámoló s az azt követő csak az üzemi kollektívát érin- élénk vita a területszervezés gyakorlati tapasztalatairól, s a munkásosztály helyzetével kap­csolatos párt- és állami hatá­rozatok megvalósulásáról is képet adott a résztvevőknek. A végrehajtó bizottság ez­után egyéb ügyeket tárgyalt. Zs. I. Veszélyes üzem a vasút Mi okozza a legtöbb balesetet? Ülést tartott a Vasutasok Szakszervezete Pécsi Területi Bizottsága A Pécsi Vosútigazgatóság 1977. évi baleseti helyzetét tár­gyalta meg tegnap a Vasuta­sok Szakszervezete Pécsi Terü­leti Bizottsága. Az elmúlt év­ben 258 esetük volt - 61-gyei kevesebb az előző évinél —, ebből 17 az öngyilkosság. A vasút és a vasutasok mulasztá­sa 140, vasúton kívüliek 101 eseményt okoztak, a keletkezett kárösszeg viszont mindkét eset­ben meghaladta az 1976-ost. Egységes módszerek, egységes értékelés Szigorúbban ellenőrzik az élelmiszereket Rendszeresen ellenőrzik a forgalomba kerülő élelmiszere­ket Baranyában. Az állategész­ségügyi állomás laboratóriumá­ban 1977-ben 3896 élelmiszer mintából 23 280 vizsgálatot vé­geztek. Az állomáson kívül egyéb szervek is végeznek táplálko­záshigiéniai vizsgálatokat, s szinte valamennyi más-más módszer útján jutott eredmény­re. A jövőben, hogy minél jobb minőségű baromfi, tej, tojás, disznósajt és más terméket A jógázó matematikus A jóga fogalmához általá­ban kicsavart végtagokat, asz- ketizmust és valami füstbe burkolt keleti misztikusságot társítunk. Művelőit pedig hosz- szú szakállú, fehér lepelbe öl­tözött idős férfiaknak képzel­jük ... Dr. Bakó Attila 29 éves, ta­nársegéd a Pécsi Tudomány- envetem közgazdasági karán. Farmeröltöny, divatos ing — külsőleg semmi jel sem árul­kodik arról, hogy már tizenéves korában elkezdett foglalkoznia jógával, s azóta egyre jobban elmélyed benne. — Valami nem lenne rend­ben, ha ránézésre kitűnne ez —, mosolyog Bakó Attila — a jó­ga egyik lényege, hogy elke­rüli az erőszakosságot. A jóga sokkal több a látványosságnál, a „mutatványnál"! Hetedikes volt, mikor az egyik biológia órán a tanár szájából elhangzott ez a mon­dat; a légzésgyakorlatok meg­hosszabbítják az életet és vi­gyázni kell a hússal is. Akkor kezdődött. Komolyan Dr. Bakó Attila a pécsi Ifjúsági Házban azonban csak szegedi egyete­mista évei alatt sajátította el az alapokat. Bekéretőzött dr. Kenyeres Károlyhoz, aki „gyógyjógát" oktatott, vagyis különféle betegségben szenve­dőknek tartott jóga foglalkozá­sokat. Azután könyveket tanul­mányozott, leginkább Kacz- vinszky József: Kelet világos­ságát. A folytatás az autogen tréninghez, a pszichoanalízis­hez vezetett. Természetesen mindez nem ilyen egyszerű, mint ahogyan én most itt felvázoltam. Folya­matokat rövidítettem le, szán­dékosan sarkítva, hiszen né­hány sorban nem is lehet is­mertetni a jóga sokoldalúságát. — Minden ember célja, hogy harmonikusan, kiegyensú­lyozottan éljen. A testi erőnlét, a fizikai egészség kihat a lel­kiállapotra, a munkakedvre, az életfelfogásra. Biztonságérzetet ad, mentesít a szorongásoktól, a nagyobb idegességektől. Rendszerességre szoktat, ön­uralomra, önismeretre — mond­ja Attila. — Valóban átala­kultam, de ez nem jelenti azt, hogy mindentől elzárkózom, „megvetem az élet örömeit”. Reggel hatkor kel, elvégzi a különböző gyakorlatokat, tanít, olvas, időnként moziba, szín­házba is eljár a feleségével, aki alapfokon szintén jógázik. Vezetett tanfolyamot Is, de amikor a doktori disszertáció­jára készült, abbahagyta. Nem véletlen, hogy matematikus, hi­szen a jóga és a matematika a gondolkodás magasszintű művelésében valahol találko­zik... A pécsi Ifjúsági Házban dr. Bakó Attila két segítőtársával tegnap este bemutatóval egy­bekötött előadást tartott a jó­gáról, a jóga szerepéről o hét­köznapi problémák megoldá­sában. Barlahidai A. kapjon a fogyasztó, szigorítják a vizsgálatokat. Új rendelke­zések léptek életbe országo­san, hogy biztosabbak legye­nek a laboratóriumi eredmé­nyek. Egységesítették a mód­szereket; több új táptalajon, új vegyszerekkel végeznek komplett bakterológiai vizsgá­latokat Baranyában 1978-tól. A vizsgálat-szabványosítás a pécsiek érdeme is, kezdemé­nyezték, javaslatot tettek az egységesítésre. A táptalajok minőségének el­lenőrzésében is elöl járnak a Baranya megyei Állategészség ügyi Állomás dolgozói. Min den vizsgálat előtt teszt-bakté riummal ellenőrzik: kaphat nak-e biztos eredményt a fel használásra kerülő táptalajon Az élelmiszer-vizsgálatok eredményét a laboratóriumok értékelték. De eddig nem volt meghatározva egységesen: a forgalomba kerülő élelmisze­rekben mennyi kórokozó lehet maximálisan. így előfordulha­tott: az egyik vizsgálatot végző szerv engedélyezte az élelmi­szer forgalomba hozását, a má­sik nem. Félreértés azért ne essék, arról szó sincs, hogy emiatt egészségre káros élelmi­szer került volna az üzletekbe. Rövidesen életbelép az új ren­delkezés, amely pontosan rög­zíti a kórokozók számát, a ha­tárértéket. A két rendelkezés együtte­sen tovább javítja a laborató­riumi ellenőrzések színvonalát, rendet tesz az értékelés terüle­tén, magasabb minőségi köve­telményeket állít. Bár tudott: szabványaink mindig is ma­gasra állították a mércét. A Baranya megyei Állategészség­ügyi Állomás pedig 1978-ban tovább növeli az élelmiszervizs­gálatok számát. összességében 1,1 millió fo­rintra rúgott. (Az öngyilkossági esetek kivételével minden 62 ezer vonatkilométerre „jutott” egy esemény. Egyetlen baleset­tel ért célba az igazgatóság területén a 125 ezer személy- szállító vonat.) A tavalyi év leg­szomorúbb adatai: az amúgy is munkaerőgondokkal küzdő vasút dolgozói közül hárman halálos és négyen csonkulásos balesetet szenvedtek. Veszélyes üzem a vasút — ez köztudott. Mi okozza a legtöbb balesetet? A külső tényezők kö­zül első helyen áll az 1120 so- rompós vagy sorompó nélküli vasúti átjáró, melynek majd háromnegyede veszélyes. (Az elmúlt évben 22 fénysorompót helyeztek üzembe és 115 má­sikat láttak el fényvisszaverő fóliával.) Az útátjárókon és a vasút más területén a vasút hibájából négy, míg a rajtuk kívülálló okokból 81 baleset következett be. A vasút és a vasutasok hibá­jából 140 eseményt rögzítenek a jegyzőkönyvek és a bizottsá­gi szakvélemények. Ezek jóré­szét jármű- és pályahiba, majd felét a dolgozók mulasztása, fi­gyelmetlensége okozta. Közfel­tűnést keltő baleset nem kö­vetkezett be, bár október 7-én ez nem a Baté állomás forgal­mi szolgálattevőjén és váltóke­zelőin, hanem a robogó vonat mozdony- és vonatvezetőjén, az ő lélekjelenlétükön múlott. Az összes eset felét a tolatás és gurítás közben szenvedték el a vasutasok, illetve a vagonok, ezek közül is a váltóellenőrzés elmulasztása okozta a legtöb­bet. Mit tesz az igazgatóság, hogy megelőzze a baleseteket? A szolgálati helyeket még szi­gorúbban ellenőrzik, rendszere sen oktatják a dolgozókat. A baleseteket ismertető távirato­kat megküldik szinte mindenki­nek, ezek azonban sok helyütt elakadnak, vagy „nem jutnak el a fejekbe". Alkoholszondá- zóssal rendszeresen ellenőrzik, hogy a munkába érkezők „szolgálatképesek-e", 35 dolgO' zó nem felelt meg ennek az alapkövetelménynek, fegyelmi felelősségre vonásuk nem ma­radt el. Jutalmazzák viszont a balesetmentes munkát végzőket és 100 ezer forintot fizettek ki a közvetlen balesetveszély ész­lelőinek, elhárítóinak. Az okta­tást szakmai és munkavédelmi oktatófilmekkel és audiovizuá­lis eszközök felhasználásával színesítik. Nagyobb helyeken URH-rá- diókkal látják el a tolatást végző mozdonyokat és vasuta sokat, Magyarbóly és Szigetvá állomásokon javították a térvi tágítást. A pályakorszeri során a 42 vágánykilométei rész teljes felújítását és pálya megerősítését, 595 vkm. átdol gozását és 56,4 v.km. gépi ros tálását végezték el. Másfél eze vkm. hosszúságú sínt vizsgáltai meg, ebből 1250 vkm-nyit ült rahangos műszerekkel. A vasúti forgalombiztonsár tovább javult az elmúlt esz tendőben, idén még biztonsá gosabban kell üzemelnünk ■ fogalmazták meg a tegnap ülésen. Az igazgatóság korát ban hozott intézkedései, szigc rításai is ezt a célt szolgáljál Murányi László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom