Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)

1978-01-26 / 26. szám

1978. január 26., csütörtök Pünantmt naplö Növekvő energiaéhségünk ol van már az idő, amikor a 60-as vil­lanykörte fényűzésnek szá­mított, s a háztartás villa­mosítását a rádión kívül maximum a villanyvasaló jelentettel Napjaink átla* gos háztartásában 100-as, 200-as égők árasztják a fényt, van televízió, mosó­gép, centrifuga, hűtőszek­rény, nélkülözhetetlen a kávéfőző, nem ritka a le­mezjátszó, a magnetofon, sokfelé használnak kenyér­pirítót, grillsütőt, hajszárí­tót, hajsütőt... és a vezetékek ü felújított épületekben az új szabvány szerint építik át a hálózatot volt-amperes teljesítményből a nos szinten vannak. Ezért is lakásonkénti 2,6 kilowattra fut- volt könnyű a döntés, amikor ja. Ez rendszerint 200-220 la- arról volt szó, hogy Lvov-Kert- kós. Ha ennél több jut egy város déli építési területe egy trafóra (vagy ritkán vannak te- vagy két energiabázisú legyen. Még felsorolni is bajos ... Pedig e sorhoz akárki hozzá­tehet még néhányat: hósugár­zót, hőkandallót, villanybojlert, villanytűzhelyet... És még min­dig nem jutottunk a sor végé­re. A DÉDÁSZ nyilvántartása szerint Pécsett közel 3000 vil­lanybojlert használnak, ezek együttesen 6 megawatt energi­át fogyasztanak. A mind népsze­rűbbé váló hőtárolós kandal­lók pedig 1,5 megawattnál tar­tanak napjainkban. Ezzel szem­ben a város összes energiafo­gyasztása 38—40 megawatt, amiből a közvilágítás részese­dése 3,2. A háztartások növekvő ener­giafogyasztásának van egy kü­lönleges következménye: a bel­ső hálózat képtelen akkora tel­jesítmény leadására, amekko­rát a készülékek felvennének. lepítve a trafóállomások), azt a vezeték végén lévő fogyasz­tók abból is megtudhatják, hogy bármit csinálnak a tévé- készülékkel, a kép mindenkép­pen kisebb a képernyő mére­ténél. Ezzel a jelenséggel Pé­csett ma már jóformán csak a meszesiek találkoznak, a DÉDÁSZ tudja ezt, és évek óta folyik a trafóállomások átépí­tése. — Ettől eltekintve a város­ban mindenütt biztosítani tud­juk a lakóházakig - a toko­zott kábelszekrényig — a laká­sonkénti 2,6 kilowattot — jelen­tette ki Borkovics György. — Nincs azonban ezzel egyen­súlyban a házakban lévő ve­zetékek méretezése, hiszen az — kivéve az 1972 után épült házakat - a régi szabványnak felel meg. A PIK feladata az áramot a kábelszekrénytől a fogyasztóig eljuttatni, vagy ahogy a DÉ- DÁSZ-nál megfogalmazták: a PIK dolga, hogy a belső veze­Hársfai István Magyar- NSZK kooperációban Bányabeli szállítóberendezés Új típusú, úgynevezett függő- sines bányabeli szállítóberen­dezés sorozatgyártását kezdték meg a Tatabányai Szénbányák központi műhelyében. Az új be­rendezés egyik nagy előnye, hogy egyaránt alkalmas sze­mély- és teherszállításra. Ezek — akárcsak a kötélpályák — kis ülőszékekben lehetővé te­szik a bányászok kényelmes föld alatti utazását. Személy- szállításra kabinokat, a külön­féle anyagok mozgatására kon­ténereket szerelnek az új rend­szerű szállítórendszerre. A gyors és biztonságos bá­nyabeli szállítóberendezés ma­gyar—NSZK kooperációban ké­szül. Félmillió négyzetméterrel több farmeranyag Bővítik a választékot A hazai piacon keresett farmeranyagokból több mint félmillió négyzetméterrel, a nyugati országok vásárlói kö­rében kedvelt csipkeszerű po­lietilén-zsákokból az idén egymillió darabbal növelik idén a termelést a Kenderfo­nó- és Szövőipari Vállalat új­szegedi szövőgyárának dol­gozói. Munkásgyűlésükön azt is vállalták, hogy a múlt évi­nél 24 millió forinttal na­gyobb értékű termelést a szö­vődéi munka termelékenysé­gének tíz százalékos növelé­sével érik el. A város, illetve a vállalat jelenlegi munka­erő-helyzetére tekintettel a létszám 4,5 százalékos csök­kenésére, tehát körülbelül ötvennel kevesebb munkásra számíthatnak az idén, így mindenképpen a termelés korszerűsítése lehet a több­termelés alapja. A farmerszövet-gyártásra 22 új típusú, úgynevezett raga­dókaros szövőgépet szereltek fel. Vállalták, hogy ezek ke­zelésének gyors elsajátításá­val zökkenőmentesen térnek át az új technikára, amely­től ezen a munkaterületen a termelékenység megkétszere­zését várják. A választék bő­vítésére a kék mellett rátér­nek a homok-, a kekiszínű és a fehér farmeranyagok gyár­tására is. Bekapcsolunk egy hősugárzót tékhálózat tudja mindazt, amit és a biztosító leég: megbüty- a fogyasztó akar. A hálózat kötjük, aztán az automata le- „megtanítása" ma két vonalon vág ... A házban a lakótárs hőkandallót akar beállítani a cserépkályha helyett és ki kell cseréltetnie a fő-elosz­tóvezetéket. Attól kezdve min­den rendben, a hálózat bírja a megterhelést és akkor sincs baj, ha a lakásban minden egyszerre fogyasztja az áramot. — Ilyen problémákkal első­sorban az 1972 előtt épült há­zakban lehet számolni — tud­tuk meg Borkovics Györgytől, o DÉDÁSZ műszaki fejlesztési szakmérnökétől. - Akkor lépett életbe az új szabványérték, amely lakásonként 10 kilowatt csatlakozási értéket ír elő a ko­rábbi 2,5 helyett. Egy három főzőlapos villanytűzhely fo­gyasztása 5,4 kilowatt, a boj­lereké 1-2,8 között, a hőtáro­ló kandallóké pedig 3,5-6 kö­zött mozog halad. A felújításra kerülő épü­letekben — amint azt Dudás Antaltól, a PIK házkezelési osz­tályvezetőjétől megtudtuk — magától értetődően átépítik a hálózatot az új szabványnak megfelelően, így azokban a há­zakban már senkinek sem okoz­hat gondot, ha egy-egy na­gyobb teljesítményű készüléket akar munkába állítani. Más a helyzet azokban a házakban, amelyek nem szerepelnek a PIK felújítási programjában. Ott a lakókra vár a felszálló elosztóvezeték átépíttetése, amelynek költségét a PIK bér- beszámítással téríti. Szóval a PIK megtéríti a vezetéképítést és a készüléket — kivéve a hő­tárolós kandallót. Az ok egy­szerű: az éjszakai olcsó áram­mal való felfűtés ellenére is olyan drága e készülékek üze­A városi elosztó hálózatnak <?>• h°?Y "e"\ «*!*­szerencsére nem annyiszor 10 kilowattot kell tudnia, ahány lakást el kell látnia, elegendő a lakásonkénti 2,6 kilowatt is, minthogy nem egyszerre dolgo­színű, bérlőváltozós esetén át­veszi-e az új bérlő. Lehet, hogy ez az indok va­lós - ma. Egy másik háztartá­si készüléknél mindenesetre zik minden. A külső méretezés más a helyzet. A villamos ener­úgy megy, hogy a transzformá- giával való főzés ma már ver­torokat olyan sűrűn kell tele- senyképes a gázzal, s a beru­píteni, amennyire a 630 kiló- házási költségek is közel azo­Több figyelem, törődés mozgósíthatja a lakosság kezdeményezőkészségét Tanácstagok a közösség szolgálatában Saját erőből is lehet eredményt elérni Egy szokatlanul hosszú: 1973-tól 1980-ig tartó tanács­tagi ciklus félideje következett el. Felkerestünk több tanács­tagot Pécsett, és arra keres­tünk választ, hogyan tudják képviselni körzetüket, elége­dettek-e ők és az általuk kép­viselt lakók az eredményekkel. Sok a nyugdíjasunk Aradi Jánosné tanárnő a 19- es körzetet, Gyárvárost képvi­seli, a Fürst Sándor úttól a Pécsváradi útig. — Kissé elárvult városrész a miénk, mert sok magára ma­radt nyugdíjas él benne, szá­muk 100—150. Nincs, ki tö­rődjön velük. Akik itt laknak a családi házakban, többségük­ben öregek, a Hőerőmű, a Széntröszt egykori dolgozói. Teljesen érzelemmel kötődnek a város-darabkájukhoz, való­sággal belegyökereztek, nem Az újmecsekaljai társadalmi szervek kezdeményezése Az egészséges életmódért, az idősebbek segítéséért N agyszabású akciót in­dított az újmecsekal­jai Hazafias Népfront 4. körzet és a Vöröskereszt 36. sz. körzet, amikor együt­tes vezetőségi ülésen tárgyal­ta a soronlevő feladatokat. A területükön élő idős embe. rek helyzetéről Bognár Fe- rencné, a III. kér. Tanács egészségügyi osztályának szo­ciálpolitikai csoportvezetője tartott beszámolót. Sokoldalú vita után a ma­gukra maradt idős emberek tervszerű gondozásának se­gítésére széles körű hálóza­tot, az idősek napközi ottho­nának előkészületeit hatá­rozták el, valamint az Alkot­mány utcai szociális otthon emeletráépítéséhez a szocia­lista brigádok mozgósítását. Második témaként dr. Grünwald Anna, a II. kér. Ta­nács egészségügyi osztályá­nak főorvosa az alkoholisták kötelező gyógykezeléséről adott tájékoztatást. A haté­kony és rendszeres nevelő, felvilágosító előadások, viták szervezésére, a kereskedelmi dolgozók megnyerésére és rendeleteink fokozott ellen­őrzésére hívták fel a vitában a legkülönbözőbb rétegek között dolgozó szervek figyel­mét. Többet kell tennünk az egészséges, alkoholmentes életmód kialakításáért — han­goztatták. Iskoláinkban, mun­kahelyeken és lakóterületi klubjainkban szót kell válta­nunk rátermett szakembe­reink vitaindító előadásai után e kérdésekről. Rendele- teinket alá kell támasztani mélyreható, meggyőző mun­kával és példaadó magatar­tással. A vitában felszólalt dr. Szi- las Anna, a városi tanács egészségügyi osztályának ve­zető főorvosa, Pollák Dezső, a ill. kér. pártbizottság titká­ra, Vörös Csaba, a HNF vá­rosi bizottság munkatársa és sokan mások. A jelenlevők el­határozták, hogy az idei első ismeretterjesztő előadást feb­ruár 7-én, délután 17.30 óra­kor e témakörben rendezik meg a Tüzér utcai szociális otthon klubjában. Háromszáz meghívó személyes eljuttatá­sát szervezték meg dr. Balázs Béla ideggyógyász főorvos előadására: Hogyan vezetjük le ideges feszültségünket cím­mel. Nagy S.-né Aradi Jánosné Szoyka Pál Keresztúri György vágyódnak el. Köztük nem le- res a kapcsolatom és velük hét elfáradni, amikor felkere- együtt mozgósítani akarunk, sem a szép, kertes portákat. hogy az öntevékenység erősöd- Egy dolgot sikeresen befeje- jön fel, mert az emberekben zünk a helyi pártalapszervezet- megvan a kezdeményezőkész­tel és a népfronttal együttmű- séq. Több törődés, több figye- ködve, aztán jön újabb vágy, lem mozgósíthatja ezt. Régeb­és úgy érzem, mintha sose érnék célba. Nyitott szem, ér­ző szív szükséges ehhez a mun­kához, sok türelem, utánajá­rás, telefon, rohangálás, nagy kitartás: emberismeret, ember­szeretet nélkül nem is menne. Nemcsak a tanács osztályait keresem fel, de az érintett vál­lalatokat is. A nehézséget, hogy most még lehetetlen a problémát megoldani, őszintén feltárom, megnyugtatom a panaszosokat, türelemre intem őket. Amit sikerült az elmúlt évek­ben elérni: biztosították a De­ák Ferenc utcai vasúti átjárót, a Budai vám nyilvános tele­font kapott, a Pécsváradi út nagy részén a közvilágítás kor­szerűsödött, közlekedik a 17-es busz és járatát meghosszab­bították. Régi gond a távfűtés, a gáz bevezetése és nagyon nehéz palackhoz jutni. A fia­ben sok volt az egyéni pa­nasz. míg most az olyan ügyek jönnek elő, melyek jobban közérdekűek. Még nem általá­nos az a szemlélet, közéleti cselekvésforma. hogy saját erőből is lehet eredményt el­érni, és nem szükséges min­dent a tanácstól várni. A Munkácsy utca 6-ot említem jó példaként, ahol összefogtak a lakók és hangulatos parkká alakították át az udvart. Ami feltűnt, hogy fogadóórán nem csak a panaszosok jelennek meg, hanem mások is és együtt vitatkozunk, döntünk. Az a tény, hogy inkább az idősek járnak el. örülök annak, hogy a Felsőmalom utcai piac rend­je javul. Adósságom a hoz­zám tartozó két üzemben a fiatalokkal való jobb kapcso­lat kialakítása, ezt most bepó­tolhatom, hisz most kerülök nyugdíjba. Jó lenne, ha a tanácsi vezetők többször eljönnének Keresztúri György nyugdíjas fúrási körletvezető 1965-től jár utána Vasas I. 4-es választó- kerület ügyes-bajos dolgainak 2500 bányász és tsz-tag érde­kében. A fele majdnem őslakó és rájuk különösen sokat szá­míthat, ő maga is helybéli születésű. A régi pajtásokkal közvetlenebb hangnemben, talokat jobban marasztalhat- akár vitatkozva is meghányhat­nák, ha helyben művelődési vethet ügyeket. Nagyon egye­házba és cukrászdába járhat­nának. A gyárvárosi iskola és óvoda végleges korszerűsítésé­hez kevés a társadalmi munka, nem mondhatnak le a tanácsi segítségről. Őszinte válaszokat Szoyka Pál, a PTV műszaki igazgatóhelyettese a 39-es kör­zet tanácstagja, ahol a Felső­malom utcától a Timár utcáig csaknem hatezren élnek, nesen, mindig feltárja min­denki előtt, hogy miben bízik és miben nem: — Mindennek utánajárok. A falusias hagyományokat több­ször is elveszítettük, bár ma is családi az otthonunk, és han­gulata falunak látszik. De itt a sok kocsi, az emberek a hét végén elmennek messzire. Próbáljuk, hogy maradjon a hagyomány, de . .. Az idevaló­siak üzemben élik az életüket, társadalmi munkájukat is ott végzik el leginkább. Mit is szeretnék? Hogy a tanácsi ef- osztásból egy kicsit többhöz _-i u . ' • . ? | jussunk. Mi nem akarunk Szé­mukben ertelm.segiek. Meg- ‘ . .. - -----. . s zakítás nélkül 1954-től látja el feladatát. A közvetlen, jó kapcsolatot nagyon fontosnak tartja munkájában: — Barátságosan gyarázom, tudom-e megma­chenyi teret Somogybán, de mégis pécsiek vagyunk, a bel­várostól 10—15 kilométerre. Az 1978-as ígéret, hogy tornater­met kapunk. Nos, ilyen csipet kellene többször. Sokan emle­vagy nem: mert az egyenes, nyílt választ azonnal megértik. A lakóbizottságokkal rendsze­vállalni, getik: jobban élnénk, ha ön­álló község volnánk. Maradni kell Pécs mellett. Akik az el­lenkezőjét emlegetik, nincse­nek tisztában a következmé­nyekkel, azzal, hogy van városi buszbérletük, amit kár lenne elveszíteni. Hogy a vízhez ju­tás óriási anyagi befektetés, egyedül nem megy. önállóan kevés pénzt kapnánk, és a bánya nem segítene, mert Ist- ván-aknához óriási lakott te­rület tartozik. Szeretnénk, ha a tanácsi vezetők sokszor kijár­nának hozzánk fórumra, meg­ismernének minket. Jó nekünk a törpe vízmű is, hozzájárulunk, csak adjon pénzt, segítséget a tanács. Nincs vezetékes víz, nincs szennyvízcsatorna. Az általános iskola most is víz nélkül maradt. Mi szívesen végzünk társadalmi munkát, csak anyagot kaphassunk. Sok-sok problémát vetett fel, így azt, hogy két éve betiltot­ta a KÖJÁL a női fodrászüz­letet, mert szennyvize nem fo­lyik el. Mikor kerül az utcai „pipics-lámpák" helyébe mo­dern neon? Az orvosi rendelő szűk, nincs vize. A gyermekor­vos letelepedne, ha szolgálati lakáshoz jutna. A volt levente- lőtérnél néhány éve 30 fokos melegvíz tört fel egy szénkuta­tó fúrás nyomán azóta is kárba vész a patakká duzzadó melegvíz. Vasas I. több mint két évtizede Pécs része: kül­lemben, szolgáltatásban na­gyon ráférne a városiasodás. Csuti János

Next

/
Oldalképek
Tartalom