Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)

1978-01-26 / 26. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli fígplo XXXV. évfolyam, 26. szám 1978. január 26., csütörtök Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Kiapadhatatlan erőforrás: a kezdeményezőkészség közhellyé koptatott okos mondás tartalma mit sem veszít gyakorlati értékéből, s ezért — ha tények tanúsítják, akkor - igaz: aki keres, az talál. Megoldást pél­dául a gyártás közben felme­rült műszaki akadályokra, le­hetőséget az eladások bővíté­sére, szellemi-anyagi forrást újdonságok előállítására s így tovább. Ha keresi mindezt a termelőhely vezetője, közössé­ge, akkor rálel, csakhogy — a nyelvtani szabályoktól eltérően, de a gazdasági valósággal egyezően — ebben a mondat­ban a „ha" szócska válik hangsúlyossá. Napi tapasztala­tok okán, meg azért is, mert a Gazdaságkutató Intézet - egy, a közelmúltban végzett — tájé­koztató fölmérése szerint a cé­geknek csak kisebb része kí­vánja jövőjét lényegesebb kez­deményezésekkel megalapozni. A többség a járt út egysze­rű meghosszabbításaként fog­ja fel a holnapot, a termelés növekedéséhez a létszám bőví­tését, az eszközállomány gyara­pítását társítja következetesen és arányosan, úgy riadozva mindenféle más lépéstől, mint korcsolyával először jégre lé­pő a kezdő méterektől. Csak­hogy: korcsolyázni nem kötele­ző, ám arra a képletes jégre a cégeknek ki kell menniök, mi­vel korántsem kezdők, azaz el­várható, hogy biztonságosan megálljának a lábukon. Mindenfajta gazdasági te­vékenységnél döntő erőforrás a kezdeményezőkészség, az új iránti fogékonyság, a változá­sok apró jeleinek érzékelése. Ez bizonyos értelemben egyéni tu­lajdonság, képesség, adottság, más tekintetben viszont kiala­kítható magatartás, módszer, irányítási stílus, s ezek össze­geződéseként a kezdeményező­készség állandó jellemzőjévé válhat egy termelői szer­vezetnek. A hazai tapasz­talatok azt mutatják, álta­lában ez még nem jellemző­je a vállalati tevékenységnek. A szabályt erősítő kivételek száma ugyan örvendetesen nö­vekszik, de a szükségesnél na­gyobb a rutin szerepe, a meg­szokottat szinte kincsként, ma­kacsul őrzik a legtöbb helyen, s leintik azt, aki a jól bevált sablonoktól eltérővel rukkol elő. A józan óvatosság nem azonosítható a bénító félelem­mel, a kimért léptű haladás az araszoló előbbre jutással. Kö­zöttük nem mennyiségi, hanem minőségi a különbség, s ez az eltérés magyarázza, de persze nem menti a veszni hagyott le­hetőségek sokaságát, adottsá­gaink és eredményeink meg nem lelt párhuzamosságát. Jogos társadalmi igényként fogalmazódott meg az MSZMP Központi Bizottsága 1977. ok­tóber 20-i ülésének határoza­tában: „A termelési szerkezet fejlesztése és külgazdasági cél­jaink megvalósitása csak terv­szerűen és szervezetten lehet­séges. Feladataink eredményes megoldásához céltudatos, ösz- szehangolt tevékenységre van szükség mind a központi és az ágazati irányításban, mind pe­dig a vállalatok, szövetkezetek és intézmények munkájában. Ez a központi irányítás hatékony­ságának javítása mellett meg­követeli a vállalatok önállósá­gának, kezdeményezőkészségé­nek és felelősségének sokolda­lú továbbfejlesztését." A meg­nehezedett külgazdasági felté­telek közepette is - vagy ép­pen azok miatt még inkább - félreérthetetlenül bebizonyoso­dott, mit ér — rubel- és dollár- milliókat — a kezdeményező­készség, az egészséges mérté­kű kockázat bátor vállalása, az örökösen ismétlődő útkeresés gyártásban és gyártmányban, értékesítési formákban, nem­zetközi együttműködésben, ku­tatásban és kivitelezésben, azaz a termelőtevékenység egészében. Több nehézipari, gépipari cég — így a szerves vegyipar­ban, az energetikai gépgyár­tásban, a fényforrások terme­lésében, a közlekedési eszköz iparban - igazolja most már évről évre, hogy a haladás leg­főbb forrása az agy szürkeál­lományának folytonos mozgósí­tása, azaz az alkotó gondolat, a meglevőt tökéletesítő vagy azt helyettesítő elképzelés. Nehogy az illúziók vádja ér­jen bennünket, leírjuk a kézen­fekvő összefüggést: a kezdemé­nyezőkészség gyakorlati átül­tetése sűrűn tetemes kiadások­kal — beruházásokkal, más rá­fordításokkal — jár, ám akkor sem kétséges, a kezdőpont az agysejtek megdolgoztatása, s minden más csak ezután kö­vetkezhet. Mégis, a termelőhe­lyek egy részén fordított a sor­rend, a kezdeményezőkészség abból áll, hogy költik a fejlesz­tési alapot, s utána kínlódnak, csináljanak is valamit a meg­szerzett eszközökkel, termelik az árut, s utána erőlködnek, hogy vevőt találjanak rá. Vékonyka gondolatlánc volt az az első pillanatban, ami ma üzleti siker, ami bel- és külföl­dön az átlagos nyereség két-, háromszorosát hozza, csakhogy ezt a vékonyka gondolatláncot a kezdeményezőkészség ková­csolta azután tovább, erőssé, szerteágazóvá, sok mindent összekötővé. Ma a jelenlegi negyedét, tizedét sem érné el — például — a közúti járművek főegységeinek, a gyorsfagyasz­tott zöldféléknek, gyümölcsök­nek, a villamos fogyasztásmé­rőknek, a komplett oktatás- technikai laboratóriumoknak, a kóbelgépeknek értékesítése, ha a gondolat megfogalmazása­kor, az első lépések megtétele­kor hiányzott volna a kezdemé­nyezőkészség. zerencsére megvolt, s megvan ma is több he­lyen, de általánossá té­tele, jellemzővé változtatása halad lassan, a kívánatostól elmaradva. Pedig ez a legol esőbb befektetés a jövő gaz dagításához, mert azt használ ja fel, ami már megvan: az emberekben szunnyadó képes ségeket, tehetséget, hozzáér tést. Az egyéni és a közös kéz deményezőkészség: társadalmi érték, akár úgy is fogalmazha tunk, hogy tőke. Megvan, ren delkezésünkre áll. Kamatozta tása nemcsak lehetőségünk hanem érdekünk, s mert tár­sadalmi méretű érdek, szemé­lyes kötelezettségeket ró ránk a cselekvésben. M. O. Egyiptom—Izrael Hagy „erőfeszítések” a színfalak mögött Egyelőre nem folytatódnak a HiuaValos tárgyalások KS/D. NAPLÓ, TELEFOVÓ Kairóban „a rendőrség napja” alkalmából díszszemlét tartot­tak. Képünkön: Szódat elnök üdvözli a felvonulókat. Kairó. Szadat egyiptomi elnök szerdán közölte, hogy az izra­eli—egyiptomi hivatalos tár­gyalások folytatása érdekében nagy erőfeszítések folynak a színfalak mögött. Elmondta, hogy üzenetet kapott Carter amerikai elnöktől, és hogy né­hány napon belül az egyipto­mi fővárosba érkezik Alfred Atherton, közel-keleti és dél­ázsiai ügyekkel megbízott ame­rikai külügyi államtitkár, aki jelenleg Jeruzsálemben tárgyal. Az államfő újságírók kérdé­seire válaszolt a kairói rendőr­akadémián, ahol részt vett a rendőrség napja alkalmából rendezett ünnepségen. Elmon­dotta, hogy „folyamatos kap­csolatban áll" Carter elnökkel és üzeneteket juttatott el neki a múlt héten Kairóban járt Vance külügyminiszter, illetve az Egyesült Államok kairói nagykövete révén. Atherton amerikai külügyi államtitkár kairói útjával kap­csolatban Szadat kijelentette, hogy a diplomata kizárólag Kamel külügyminiszterrel fog tárgyalni — ezzel értésre ad­va, hogy az amerikai részvétel­lel kezdődött egyiptomi—izra­eli hivatalos tárgyalás nem folytatódik a közeli napokban. Párizs Az újrakezdést célzó erőfe­szítések közé tartozik a kairói sajtó hangjának hirtelen meg­változása. Mint a TASZSZ szov­jet hírügynökség jelentette, az egyiptomi lapok, amelyek ked­den még elítélték Izrael an­nexiós törekvéseit, szerdára — mintegy patancsra — beszün­tették a bíráló hangot. Púja Frigyes megkezdte tárgyalásait Mozambikban Maputo: Szerdán Maputóban megkezdődtek a mozam­biki—magyar tárgyalások. A magyar küldöttséget Pú­ja Frigyes külügyminiszter, a mozambikit Joaqurm Chissano külügyminiszter vezeti. A tágyalások kö­zéppontjában az időszerű nemzetközi kérdések áll­nak, közöttük az Afrika déli részén kialakult hely­zet kérdései. A tárgyalások megkez­dése előtt Púja Frigyes megkoszorúzta a mozam­biki hősök emlékművét Kiemelkedő termelési és pénzügyi sikerek Llppón Eredményes évet zárt a Béke Őre Tsz Baranyában megkezdődtek a zárszámadások. Tegnap Lip- pón az Ifjúsági Házban tartot­ta zárszámadási közgyűlését a megalakulásának 30. évfordu­lóját ünneplő Béke Őre Terme­lőszövetkezet tagsága. A nagy- múltú, többszörösen kitüntetett szövetkezet vezetősége az évek során kivívott rangjához méltó eredményekről, kiemelkedő munkasikerekről adott számot a megjelent tagoknak és meg­hívott vendégeknek, akik közt jelen volt Czégény lózsel, a megyei párt-vb tagja, a Me­gyei Pártbizottság titkára, dr. Bíró Sándor, a Megyei Tsz Szö­vetség titkára, Kovács István, a Mohácsi Járási Pártbizottság titkára, dr. Németh Elemér, a Járási Hivatal elnöke. Az elnök­ségben helyet foglalt Losonczi Mihály, a TOT elnökségének tagja, a barcsi Vörös Csillag Tsz elnöke. A vezetőség munkájáról, az elmúlt év termelési, gazdál­kodási eredményeiről Karasz László, a termelőszövetkezet el­nöke adott számot. Beszámoló­jában rámutatott, hogy az öt­éves terv második évének fe­szített tervét, kedvező időjárá­si viszonyok, megkeményedett közgazdasági feltételek között a tagság szorgalmával, a mun­kák időben és jó minőségben történő elvégzésével sikerült teljesíteni, sőt túlteljesíteni. A Új, automata tápkockagyártó gépet vásárolt a görcsönyi termelőszövetkezet. A közel ne­gyedmillió forint értékű gép óránként tízezer kockát gyárt, rövidesen munkába állítják. — Szokolai felv. — termelést egy év alatt 18 szá­zalékkal növelték, A 117 millió árbevételük döntő részét a nö­vénytermelési és állattenyész­tési főágazot hozta. Búzából 65,3 mázsás, kukoricából 85,4 mázsás hektáronkénti átlagter­mést takarítottak be, de van olyan kukoricafajtájuk, amely a kísérletekben meg­adta a 120 mázsát. Cukorré­pából 493 mázsa átlagtermésük megyei rekord. A tervezett 41 vagon helyett csaknem 70 va­gon zöldséget termeltek közel­látásra. Két új, egyenként 1100 négyzetméteres baromfinevelő építésével növelték a húsba­romfi kibocsátást. Tavaly a tervezett 190 vagon helyett 220 vagon baromfihúst értékesítet­tek, 1,2 millió broiler csirkét szállítottak az iparnak feldol­gozásra. A közösben 343, a háztáji udvarokban 402 hízó­marhát állítottak elő. A tsz tá­mogatásával fellendült a ház­táji állattartó kedv, másfél ezer sertést, több mint 8 ezer nyu- lat, 350 ezer tojást termellek meg a tagok. A háztáji terme­lés értéke elérte a 16 millió forintot. A termelés növelésével ala­pozták meg azokat a jó pénz­ügyi eredményeket, amelyek le­hetővé tették a fejlesztést és a tagok részesedésének emelé­sét. A tervezettnél nagyobb mértékben nőtt a tsz bruttó jö­vedelme és a mérlegszerinti nyeresége, amely meghaladja a 14,5 millió forintot. Az egy dolgozó tagra eső éves átlag jövedelem 48 250 forint, az egy munkanap értéke 211 forint. Az évközi részesedésen túl 25 szá­zalék nyereségrészesedést fi­zettek ki tegnap a tagságnak. A beszámolót követő vitában a szocialista brigádok verseny­vállalást teltek, s ezek a válla­lások már a tegnap elfogadott ugyancsak feszített 1978. évi termelési terv teljesítését szol­gálják. A közgyűlés vitájában felszólalt Czégény József, a Megyei Pártbizottság titkára is, aki a 30 éves jubileum alkal­mából köszöntötte az alapító tagokat, akik a mostani kima­gasló eredményeket qhnak ide­jén megalapozták.- Gazdag örökséget kaptak a mai harmincévesek - mon­dotta —, mert ebben a szövet­kezetben otthon maradtak a fiatalok. És amint az eredmé­nyekből is látható, jól sáfár­kodnak ezzel, az egész me­gyénk szövetkezeti mozgalmá­nak szempontjából is fontos örökséggel. Rné

Next

/
Oldalképek
Tartalom