Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)
1977-12-09 / 338. szám
Dunántúli napló 1977. december 9., péntek III. Francia —osztrák —magyar pszichiátertalálkozó Vendéglátóípari szakemberek konferenciája Pécsett Ötvösművészeti alkotások Első alkalommal két éve, 1975-ben rendezték meg, akkor Franciaországban. Párizs, Cler- mont-Ferrant és Marseille volt a találkozó három színhelye. Tavaly az osztrákok látták vendégül ezt a rendezvényt, az idén pedig hozzánk jöttek. December 6-án Budapesten kezdték meg a tanácskozást, ahol az üléselnökök között találhatták Pierre Pichot professzort, és Peter Bemer professzort, a WHO keretén belül működő Pszichiáter Világszövetség elnökét illetve titkárát. Tegnap a találkozó résztvevői Pécsett, az Akadémiai Bizottság székházában tanácskoztak. A vendégeket reggel kilenc órakor köszöntötte dr. Tigyi József akadémikus, a POTE rektora, s ezután Helmuth Lechner gráci professzor tartott előadási az érelmeszesedéses elbutulás osztályozásáról. Dr. Geréby György, a mentális leépülések elektropatológiai vonatkozásairól számolt be. A Clermont— Ferranti B. Aubin professzor a hisztéria és a schizofrénia kapcsolatairól beszélt előadásában. Dr. Környei Edit és dr. Fráter Rózsa előadása a csecsemőkori pszichózisokról szólt. Dr. Tringer László, a neurózisok motivációs rendszerének zavarairól tartott előadást. Dr. Gaszner Péter és dr. Wágner Mária a laktóciós elmezavarokat választották előadásuk témájául. Dr. Várady Géza arról beszélt, hogyan látják el a krízishelyzeteket Budapesten. A teqnapi tanácskozás utolsó elő^ adása dr. Trixler Mátyás és dr. Jádi Ferenc tanulmánya volt, amelyben egy schizofrén beteg művészi kifejezésmódjáról számoltak be. Ma Sümegre látogatnak a találkozó résztvevői, ahol megtekintik az újonnan létesített korszerű pszichiátriai osztályt is. Őseink állatai Megmentik a teljes kipusztulástól őseink háziállatait, az évszázadok során máig fennmaradt fajokat, amelyeknek elődjeit még a honfoglaláskor hozták magukkal. Ezek számára — idegen szemektől távol — a kunszentmiklósi pusztán alakítottak ki zárt telepet az Országos Állattenyésztési és Takarmányozási Felügyelőség szalkszentmártoni teljesítményvizsgáló állomásán. Nomád körülmények között tartják itt a jószágokat, a három vérvonalú magyar szürke gulyát, a fehér és fekete szőrű, pödrött szarvúak nyáját és a köztenyésztésből már régen kirekesztett cigája juhot. Lehetséges-e, hogy egyetlen kiszolgáló műszakonként 3—4 ezer forint forgalmat bonyolít le egy harmadosztályú vendéglátó üzletben? Görcs Károly, a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat igazgatója az üzem- és munkaszervezés eredményességének példájaként említette a pécsi Columbia presszó harmadosztályú részlegét. Mi a titok? Az eladótér kialakítása úgy történt, hogy a kiszolgáló egyetlen felesleges lépésre sem kényszerül, minden áru, de még a mosogató is szinte helyből elérhető. Mi ez, ha nem elismerésre méltó üzem- és munkaszervezés? Dunántúli vendéglátó szakemberek részvételével rendezett kétnapos üzem- és munkaszervezési tanácskozásnak adott otthont Pécs az Ifjúsági Házban. Amint arról tegnapi számunkban beszámoltunk, a konferencia résztvevői az első napi program befejezéseként pécsi vendéglátó egységekben, létesítményekben tettek látogatást. Az így szerzett gyakorlati példák birtokában folytatódhatott tegnap a konferencia. Ma már az új vendéglátó- egységek létesítésénél vagy a régiek felújításánál elengedhetetlen az üzemszervezési kérdések figyelembe vétele. Megtekintették a vendégek az újmecsekaljai Olimpia újjáépített bárját is, amely úgy készült, hogy egyéb funkciója mellett napközben diákétkeztetést is lebonyolíthasson. De hasonló szempontok szerint újították fel a Mecsekvidéki Vendéglátó Kazinczy éttermét is. A különböző megyékből érkezett vendéglátó szakemberek szóltak saját vállalatuk tapasztalatairól, s a megyénkben látottakról is. Kiderült, se szeri, se száma azoknak a területeknek, amelyeken hatékonyan alkalmazható az üzem- és munkaszervezés gyakorlata. Elhangzott: a vendéglátóipari szakemberek képzésének folyamatában is egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni az üzemszervezés oktatására. A felszólalások során számos olyan problémára derült fény, amelyekről ezen a fórumon szerzett tudomást a Belkereskedelmi Minisztérium. A ■ konferencián részt vett dr. Selényi József, a minisztérium kereskedelemfejlesztési és szervezési főosztályának vezetője, Tűzoltók tanácskozása Több mint hat év után tegnap ültek össze először megyei szintű, összevont tanácskozásra a járási hivatalok, városi tanácsok igazgatási osztályának vezetői, valamint a községi tanácsok igazgatási feladatokat ellátó szakigazgatási szerveinek vezetői és az egyesületi tűzoltó- parancsnokok. A tanácskozás több szempontból is aktuális volt: egyrészt a nemrégiben végzett felmérések eredményeit vitatták meg, másrészt az ebből szerzett tapasztalatok alapján meghatározták a jövő évi legfontosabb feladatokat. Az ezen a héten kedden, Pécsváradon és a Pécsi Faipari Szövetkezetnél keletkezett tűz sikeres eloltása bizonyítja, milyen fontos feladat a riasztás megszervezése, a kivonulás szakszerűsége és gyorsasága, s mindezek elengedhetetlen feltétele: a jó> technikai felszereltség, a tűzoltószertárak biztosítása. Ezek a témák álltak a tanácskozás középpontjában, elsősorban olyan szempontból, hogy a jövő évben a munka mely területét kell jobban megszervezni. Csak néhány alapvető probléma: az önkéntes tűzoltók riasztása sok helyen gondot okoz, mert az önkéntesek parancsnokainak lakásán nincs mindenhol telefon. Külön kiemelték Villány esetét, ahol még nem szervezték meg az önkéntes tűzoltók egyesületét. E terület hiányosságait igazolja: tavaly az önkéntesek 239 esetből csak 143-szor tudlak kivonulni, s ebből 5T alkalommal kéziszerszámmal dolgoztak. Az előadók hangsúlyozták a riasztás a helyi tanácsok feladata, a vontatójárművek biztosítását pedig a termelőszövetkezetnek és a tanácsnak közösen kell biztosítani. S végül szóltak a tűzoltók alapos elméleti és gyakorlati kiképzésének, továbbképzésének fontosságáról, amelyre a jövőben még nagyobb gondot fordítanak, hiszen a szervezési, technikai feltételek mellett ez döntő tényezője a tűzesetek megelőzésének és a gyors tűzoltásnak. Az özem- és munkaszervezésről tanácskoztak A szakképzésben is lontos feladat valamint Gellai Imre, a vendéglátó és idegenforgalmi főosztály helyettes vezetője is. A minisztérium hatáskörében megoldható kérdéseket ígéretük szerint ők viszik magasabb fórum elé. De számos olyan probléma is felszínre bukkant ezen a tájjellegű értekezleten. amely vállalati hatáskörben is megoldható. Talán segített ez a konferencia, hogy a résztvevő vállalatok egymás gondjait, üzemszervezési tevékenységét megismerve, keressék a legjobb módszert saját problémáik megoldására. Zs. I. Egyházművészeti kiállítás Kovácshidán A Magyar Divat Intézet bemutatója a kesztyűgyárban Néhány héttel ezelőtt a Népszabadságban cikk jelent meg, amelyben Buzási János adatokkal alátámasztva kifejtette, hogy Magyarországon az emberek jelentős része rosszul öltözködik, a ruházkodási kultúra alacsonyabb fokú, mint amilyent egyébként az átlagos életszínvonal már lehetővé tenne. Talán ennek oka az, hogy a mindenkori divatirányzatokra nem reagálnak elég gyorsan a gyártó vállalatok és a kereskedelmi szakemberek. Az előző évekhez képest ugyan már változás tapasztalható, de azt mondhatjuk, hogy még mindig lassú a váltás. A könnyűipar termelésének 70 százalékát a ruházati ipar adja, ami a leginkább piac- és divatigényes ágazat. Ha nem tartunk lépést a nemzetközi divattal, kiszorulunk a nyugateurópai piacokról és belső értékesítési nehézségekkel is számolhatunk. A Magyar Divat Intézet tegnap a Pécsi Kesztyűgyár bemutatótermében a '78—'79 téli- őszi divatmodellekből tartott divatbemutatót és tájékoztatót a kereskedelmi szakemberek, eladók számára. Ezt a bemutatót az ország minden nagyvárosában megtartották. Az a cél, hogy az érdekelteket felkészítsék a januárban kezdődő üzletkötésre, hogy már addig kialakulhasson egy elképzelés, melyik modelleket érdemes megvásárolni. Harsányi Márta, a Magyar Divat Intézet sajtófőnöke elmondta, hogy az intézet széles körű információs bázist alakított ki. Állandó külföldi tudósítóik vannak Párizsban, Rómában, Madridban. A legújabb divatirányzatokról gyorsan, a nyugati cégek információjával egyidőben kapják a jelzést. Ezek alapján 100 tagú művészeti kollégiummal dolgozzák ki a reálisan megvalósítható divatelképzeléseket, s az illetékes szakemberekkel rövid időn belül ismertetik. Nem rajtuk múlik tehát, ha a divat késve jelentkezik az iparban vagy az üzletekben. ökrös Zsuzsa, a Magyar Divat Intézet tervezési osztályának helyettes vezetője: — '78—’79 őszi—téli divatjának jellemzője: következetes, lendületes, kényelmes. A következetesség elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a kialakított, jó, ésszerű alapformák több szezonon át beépülnek az új divattendenciákba. A lágy anyagok felhasználásával, a testkörüli anyagbőségek növelésével mozgást, lendületet fejez ki. Kényelmes a divat, mert részletekben és egészében a komfort érzését biztosítja. Lehetőséget ad az egyéni igény kielégítésére a sokféle célszerű, egymáshoz illeszthető változatos ruhadarabbal. A bemutatott modellek kizárólag hazai anyagokból készültek. A divatos anyagok jellemzői a könnyű súly, puha esés. Az Intercolor nemzetközi színbizottság által megállapított divatszínek többek között a csontfehér, alumínium-szürke, nád-zöld, világos makk, bikavér, tundrazöld és indiai arany lesznek. A 78-79-es divat jellemzője az anyagigényesség, például ráncolt, rakott, rétegelt szoknyák. Sportos divat a mindennapi öltözködésben is tért hódít. Sok anorákszabású, szövetből készült felsőket mutattak be bőr paszpolozással. A romantikus délutáni, esti viselet hangsúlyozottan nőies. A folklór jellegű húzott szoknyákat, fodros blúzokat, a szoknya anyagával megegyező fejkendőket viselő manekenek méltán arattak nagy sikert. A jövő év téli cipődivatja az egészen puha, lapos sarkú csizma, bokacipő és a régi fűzős cipő pehelykönnyű modernizált változata. A romantikus ruhákhoz lapos, bokán fűzött, úgynevezett balerinacipőket terveztek. Hímzett egyházi térítők, kely- hek, ónkupák, és más úrasztali edények — köztük kivételes szépségű ötvös remekművek — sorakoznak üvegtárlókban a ko- vácshidai református lelkészlak egyik szobájában, ahol tegnap ünnepélyesen megnyílt a Baranya megye református templomainak használaton kívüli felszerelési tárgyait szemléltető egyházművészeti kiállítás. A kiállítást a Baranyai Református Egyházmegye elnöksége rendezte a Baranya megyei Múzeumok Igazgatósága támogatásával. A kiállított anyag zöme ónedény. Ezek egyházi használata a XIX. századi közepéig fennmaradt. Az elnyomott református egyházak felszerelésüket ugyanis jobbára csak a „szegények ezüstjéből”, az ónból készíthették. A kiállításnak több különösen érdekes darabja is van. Közéjük sorolhatók az ötvösművészetileg is feltűnően szép mohácsi kehely — amelyik egyúttal a kiállítás legrégibb darabja — s nem kevésbé o maqyar hímzés emlékeit megőrző térítők és népi szőttesek. Az értékes anyagot könyvritkaságnak tekinthető zsoltárkönyv és biblia egészíti ki. A megnyitó ünnepségen dr. Esze Tamás, a történettudományok kandidátusa, egyházkerületi főgondnok mondott beszédet. Előadásában a kiállítás anyagának történeti hátterét világította meg, hangsúlyozva, hogy a másfél évszázados török megszállás időszakában itt, ezen a tájon sikerült megőrizni a magyar nyelvet, a keresztyénységet, a magyar államiság egy töredékét. Csanádi Imre költő egyik versének ízép gondolatával: „Ország vala itt, mikor már nem vala ország ..." Ebben a magyarságot, népünket, kultúránkat megtartó törekvésben óriási szerepe volt a magyar irodalomtörténet, a református egyház és egyúttal a magyar művelődéstörténet két nagy alakjának: Sztáray Mihálynak és Szegedi Kis Istvánnak. Beszéde további részében az ő munkásságukat, erőfeszítéseiket méltatta dr. Esze Tamás. A kiállítást dr. Tóth Károly, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke nyitotta meg. Meleg szavakkal köszöntötte a jelenlevő egyházi és állami személyiségeket, köztük a megye, a járás és Harkány képviselőit; Kutas Antalt, a Baranya megyei Tanács egyházügyi titkárát; dr. Cserháti József pécsi püspököt, és a megyei múzeumi igazgatóság képviselőit, köztük Sarkadiné dr. Hárs Éva igazgatót. Köszönetét mondott a kiállítás létrehozásában valamennyi közreműködőnek, a tanácsi szerveknek s külön Mendöl Zsuzsa művészet- történésznek, aki a kiállítást rendezte. Sarok Zsuzsa 197B—1979 őszi—téli «Jiuatja
