Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)
1977-12-05 / 334. szám
Sebestyén János: „lUem eit eitfleicezem*' Egy rádiós naplója Harangjáték a röntgenlemezen Eredeti archív felvételek 1943-ból harangkánon és munkásmatiné Harangkánon a Széchenyi téren: ezer diák énekelte 1943 májusán Horváth Mihálynak a belvárosi templom harangjaival egybecsendülő kánonját. Ezt a régi. különös szabadtéri hangversenyt korabeli röntgenlemez őrizte meg számunkra, s most több más archív felvétellel együtt idézi vissza régmúlt események hangulatát. Sebestyén János sorozata, az Egy rádiós naplója 1970. január 1-én indult, elsődleges célja a rádió huszonöt éves zenei történetének feldolgozása volt. A „napló" műfaja korlátlan lehetőségeket hordoz magában. A huszonöt adásban feldolgozott rádió-történet után bővült a kör: régi, hangversenyek, újabb koncert-utak krónikájává vált. Sebestyén János fő törekvése, hogy a műsor ne „hanglemeztárként" működjön, hanem a zenére alapozva tükrözze egy- egy kor atmoszféráját. Ezt segítik a korfestő elemként fölhasznált történelmi dokumentumok. Jól érzékeltette ezt a szándékát a négy adásban sugárzott összeállítás, A II. világháború és a zene. A külföldi koncert-utak során az elmaradhatatlan kazettás magnóra vett kuriózumok, helyi zenei jellegzetességek pedig egy-egy ország hangulatát, az ott élő nép kultúráját hozzák közelebb a hallgatókhoz. Ilyen volt például a Japánról, a Fülöp-szige- tekről vagy az Indiáról készült zenés útinapló. Az Egy rádiós naplója legújabb, kétrészes műsora a pécsi zenei hét alkalmából szólaltatja meg városunk zenei múltjának hangdokumentumait. A ma esti első és a hét végén, vasárnap sugárzandó máKépzőművészeti kiállítás Kaposváron Tíz kaposvári képzőművész alkotásaiból nyílt kiállítás az elmúlt héten Kaposvárott, a Képcsarnok Vaszary János termében. A Kaposvári városi Tonács és a Képcsarnok által rendezett, „Kaposvár 1945—1977" című kiállítás anyagában a városban élő, dolgozó festőművészek, szobrászok, iparművészek sodik részről mondta Sebestyén János: — Amikor a tavalyi szegedi zenei hétre készítettem ilyen műsort, jóval nehezebb dolgom volt: nemigen találtam eredeti, 1945 előtti helyi hangfelvételt, így többnyire csak a riportalanyok visszaemlékezéseire támaszkodhattam. Pécsett azonban ritka gazdag archívumból válogathattam, s ezt kizárólag Nádor Tamásnak, a Pécsi Rádió munkatársának köszönhetem. A negyvenes években a Nagy Lajos Gimnázium stúdiójában röntgenfelvételeket készítettek a város zenei életéről, sőt, a budapesti rádió adásairól is. Ebben a munkában Nádor Tamás is részt vett, s az ő érdeme az archív felvételek összegyűjtése, megőrzése is. Ebből az anyagból nem volt nehéz válogatni: egyik emlék fölidézte a másikat. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy ebben a műsorban — csakúgy, mint a sorozat valamennyi adásában — nem én emlékezem, csupán emlékeztetek a megörökített hangok lejátszásával. 1943-ból q harangkánon mellett egy másik fölvétel is maradt ránk: részlet a színházban rendezett munkás-matinéból. Keresztury Dezső, Kodály Zoltán szavait, a Missa Brevis első előadását idézi az 1946 tavaszán, az országban elsőként Pécsett megtartott kultúrnapo- kon készült felvétel. A műsor zenés történelmi sétára hívja a városba, régi színházi előadásokra a hajdani események részvevőit és a fiatalabb hallgatókat egyaránt. Az első részt ma, hétfőn hallhatjuk 18,33-kor a Petőfi-adón, Pécsett az URH-n. Diicsö Csilla Sebestyén János (szemben) és dr. Nádor Tamás műsorszerkesztés közben, a pécsi rádióstúdióban A Mattei-ügy „Kérem, szólítson Enricónak!” A fenyegetéseket 23 fekete könyvben őrizte „ön bizonyára nem döntötte el, hogy kapitalistának vagy szocialistának tekintsen-e engem. Én nem vagyok kapitalista, egyszerűen állami alkalmazott vagyok, és kérem, ha teheti: szólítson Enrico-nak!" — Aki e szívélyes szavakat hallgatta: Alekszej Koszigin ekkor még a szovjet tervhivatal vezetője. Aki mondta: Enrico Mattéi, olasz nagytőkés, az ENI, az olasz mutatják be a változó, fejlődő, szépülő Kaposvárt. A december 15-ig megtekinthető bemutatón Bors István, Czinkotai Frigyes, Csiszár Elek, Gerő Kázmér, Honti Mária, Leitner Sándor, Szabados János, Szirmayné Bayer Erzsébet, Ungvári Károly és Weeber Klára művészek alkotásai láthatók. Csatornadugulás Sűrűn kapjuk c telefonhívásokat, hogy baj van a szennyvízzel. A víz és fekália nem talál szabad utat a csatornában és visszajön. Kiszivárog a lefolyókon, feljön a fürdőkádban, megtölti a WC-kagylót, beteríti az alagsort. A Bajcsy-Zsilinszky út 43. felét a felüljáró építésekor lebontották, a ház szennyvízaknáját a hálózattal összekapcsoló bekötőcső az épitkezés során „elveszett”. Egy év is eltelt és jóformán fel sem tűnt, az akna nagy volt, amíg bírta, nyelte. — Az alagsort elöntötte a visszaduzzadó szennyvíz - panaszolja Szőke Tivadar, az egyik lakó. — Kihívták a „szippantás” kocsit. Mire egy tartállyal kiszívott és visszajött a következőért, már újra tele volt az akna. Valami üregben bújhatott meg addig a sok lé, így bőven volt utánpótlás. Jelentették a PIK-nek. Néhány héttel ezelőtt el is készült az új akna, a bekötővezeték, most újra rá van kötve a hálózatra. Az alagsorból meg viszahúzódott a víz, de a fekália maradt. A betont felklórozták, már ott, ahol megtisztult. De van még egy nagy terület, ahol gyanús, sötét és bűzös massza fedi a kövezetét. Ezt senki sem hordja el, tehát marad. — Nem az egyetlen eset, hogy az összegyűlt szennynek nem akad gazdája — mondja dr. Gödé Gizella, a KÖJÁL település-egészségügyi csoportjának vezetője. — Több példa is van rá, hogy a házak udvarain a dugulástól megtisztított akna mellett ott marad a kikapart üledék. Akik a dugulást megA csatorna nem szemétgyűjtő Kinek a területe a szennytisztítás? szüntették, nem hordják el, mert ez már nem feladatuk, a házmester is joggal mondja, hogy ez nem az ő területe. A KÖJÁL azt mondja, a megtisztított területeken kérésre azonnal elvégzi a fertőtlenítést. Csak legyen, aki erre előkészíti a területet... Dugulás. — Talán ez fordul elő leggyakrabban. A Pécsi Vízmű csatornaüzeme saját területén rendszeresen végzi 0 csövek tisztítását. S bár a házak alatti, saját bekötést szolgáló közművek nem tartoznak hozzá, bejelentésre házhoz mennek, s a nagy víznyomással dolgozó WOMA berendezéssel kilövik, „kirobbantják" a csőből a dugulás okozóját. A legközelebbi aknából csak ki kell merni, ami összegyűlt. Itt aztán tanulságos dolgokat tapasztal az ember. — A felmosórongytól a disznóbélig minden megtalálható ilyen helyeken — jegyzi meg Hainess Jenő, a csatornaüzem vezetője. — A háziasszonyok sok mindenben ludasok. Igaz, a vécén mindenfélét le lehet húzni, de ha a csövekben valami elakad, ott előbb-utóbb felhalmozódik a sok hulladék és kész a dugulás. Találtak már döglött kutyái is a csatornában - biztosan nem a saját lábán ment oda. De ha a legendás hírű csatornavizsgáló berendezés kameráját zsírosán húzzák ki a csőből, biztosan tudják, hogy a közelben üzemi konyha van. A rengeteg zsiradékos, olajos víz egy idő után szűkületet, „érelmeszesedést" okoz. — A város szennyvízcsatornáinak zöme a húszas, harmincas években épült. S apáink közül ki gondolt arra, hogy mi majd annyi házal építünk, hogy az ő főgyűjtőjük nem bírja átmérővel? — Ma már az az elsődleges szempont, ha valahol felújítás folyik, ott megvizsgálják: ahova az új, korszerű vezeték becsatlakozik, a főgyűjtő csatornák elbírják-e majd a megnövekvő terhelést — mondja Lukáts Endre, a városi tanács építési és közlekedési osztályának főelőadója. A városi tanács felkérésére az elmúlt években a MÉLYÉP- TERV elkészítette Pécs csatornahálózatának felülvizsgálatát. A csatornák átmérőit és állagát megismerve készült a terv, amely tartalmazza, melyik utcában milyen vastag csövekre van szükség, hogy a szennyvízgondok hosszú időre megszűnjenek. E tervek szellemében készült a Mártírok útján s környékén a közműfelújitás. S a tanulmány alapján talán hamarosan elkezdődik az alacsonyabban fekvő területek tehermentesítését szolgáló új északdéli főgyűjtő építése is a Rét utca vonalában. Zs. I. Aranyhal ezer dollárért Európában, de Magyarországon is mind népszerűbb kedvteléssé válik az akvarisztika. Bizonyítja ezt: mintegy 200 000 ember foglalkozik hazánkban díszhaltartással. Dr. Pénzes Bethen, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium százhalombattai vízélettani laboratóriumának vezetője, több könyvében foglalkozik az akvarisztikával, e téma egyik legkiválóbb hazai képviselője. — A díszhaltartás nem új dolog, mégis egyre többen csak most fedezik fel. Mint minden □hétfői Divat az akvarisztika Akinek az élete összefonódott a halakkal hobbyt, ezt is különböző divat- irányzatok jellemezték. A századfordulón vált tömegméretűvé, ekkor az aranyhalak, az 1910—20-as években a trópusi édesvízi, a 60-as évek elején a korallvízi halak tartása volt sikkes. Jelenleg az Európában őshonos halak, így többek között a compó, a szivárványos ökle, fenékjáró küllő, törpeharcsa, a kisponty, valamint a ke- csege a legnépszerűbbek. A legjobb példa erre, hogy a nálunk nevelt kecsegéket az NSZK-ban óriási számban adják el. Különböző folyóiratokban oldalas hirdetések jelennek meg ^rről a kedves halról.- A hazai haltartók érdeklődése most egyre inkább a trópusi díszhalak és az aranyhalak leié lordul. — Ez érthető dolog, hisz csodálatosan szép halfajokról van szó. Ezenkívül az aranyhalak még akváriumot sem igényelnek, tálakban, edényekben is elélnek, csak vizet kell 2-3 naponként cserélni. Közel 30 fajtája ismert. Láttam egy amerikai szaklapot, ahol 1000 dollárért árultak egy aranyhalat. — A közelmúltban viszont új akváriumok jelentek meg . .. — Változást hozott a ragasztott technológiájú akváriumok kikísérletezése, amely feleslegessé tette a fémkeretek használatát. A lényege, hogy az üveglapokat szilikon-kaucsukkal ragasztják össze, így mindenhol összefüggő üvegfelületet kapnak. Törés esetén a lapot kivágják és a helyére ragasztanak egy másikat, így nem kell eldobni az akváriumot. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy az olgásodás roncsolja a ragasztóanyagot, így azt ötévenként ajánlatos felújítani. Dr. Pénzes Bethen, az Élet és Tudomány „Élősarok” rovatát írja és szerkeszti, ad tanácsot az akvaristáknak. Európa szinte valamennyi akvárium- és terráriumházát látta, de nagyon sok helyen megfordult a világban. Közel 15 éve, Török Istvánnal telepítette Kínából hazánkba az amurt és két busafajt. Roszprim Nándor nemzeti olajcég és az AGIP vezére. A televízió szombat esti filmjében láthattuk Mattéi halálának, élete egyes epizódjainak romantikus művészi feldolgozását. Érdemes a Mattei-ügy kapcsán megismerkedni Enrico Matteinek a valóságban is igen sokféleképp értékelhető életével. 1907-ben született, apja csendőr volt. Enrico 14 éves korában kezdett dolgozni, előbb autófényezőként, később egy cserzőüzemben. Szakmát sosem tanult, mert tanítói szerint buta gyerek volt, 14 éves koráig csak az első 5 osztályt tudta kijárni. (Később mérnök úrnak titulálták — jellegzetes olasz betegség a rangkórság; Mattéi nem volt mérnök, ezt a tiszteletbeli címet a torinói főiskolától kapta.) A cserzőüzemben feltűnt munkájával, ötleteivel, az üzem tulajdonosa igazgatóvá tette, 19 éves korára 20 embernek parancsolt. Ekkor jött Mattéi életének furcsa szakasza. Ugyanis ifjúságától kezdve meggyőződé- ses fasiszta párttag volt, igaz, a párton belül a Mussolini- ellenes erőkkel rokonszenvezett. Szaporodó vagyonából és ismeretlen eredetű pénzekből vegyi vállalatot vásárolt, de nem sokáig foglalkozott ezzel: a nácik egyik vegyészeti tőkés csoportjuk római képviseletére embert kerestek; őt választották. 1943-ig szolgálta ezeket az erőket, ekkor Mussolini bukása után leszámolt régi önmagával, és a hegyekbe ment partizánnak. Két csoportot is vezetett, Monti, illetve Marconi álnéven. Monti lebukott, halálra ítélték, de vállalta, hogy életéért cserében lebuktatja Marconit. így a németek diszkíséretével juto»t vissza a hegyekbe, ahol megszökött. A háború után a veszteséges AGIP felszámolásával bízták meg, ő azonban versenyképes céggé tette a vállalatot. Az ENI igazgatójaként a világon elsőként vezette be az ötnapos munkahetet, ő tárgyalt először a szocialista országokkal hosz- szútávú programokról, 15 év távlatából is nagy szerepe van abban, hogy ma a Szovjetunióban gyártják FIAT licenc alapján a Zsigulit, vagy hogy idén a fejlődő Líbia megvásárolta a FIAT részvényeinek csaknem felét. A harmadik világ országaival kötött üzletei miatt került élete veszélybe: először a Hét Nővér, az amerikai, angol, holland olajtársaságok szövetsége ítélte halálra, mert a fejlődő országoknak olajkutatási engedély fejében a várható haszon háromnegyedét kínálta, m’ig a Hét Nővér csak a felét. Mikor a felszabadult Algériával is gazdag üzleteket kötött, az OAS szintén halálos ítéletet küldött neki. A címére érkezett fenyegetéseket 23 fekete könyvben őrizte asztalán, nem hitt bennük. Tizenöt éve, 1962. október 27- én szállt föl magánrepülőgépe. Este 7-kor szólalt meg utoljára Bertuzzi pilóta: másfél perc múlva leszállunk! A hatalmas robbanás megölte a gép összes utasát, köztük ezt a furcsa, sokéletű tőkés vezetőt is, aki szerette, ha Enricónak szólítják . .. Sz. P. Elkészült <s felújítási térti.
