Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)

1977-12-05 / 334. szám

Sebestyén János: „lUem eit eitfleicezem*' Egy rádiós naplója Harangjáték a röntgenlemezen Eredeti archív felvételek 1943-ból harangkánon és munkás­matiné Harangkánon a Széchenyi té­ren: ezer diák énekelte 1943 májusán Horváth Mihálynak a belvárosi templom harangjaival egybecsendülő kánonját. Ezt a régi. különös szabadtéri hang­versenyt korabeli röntgenlemez őrizte meg számunkra, s most több más archív felvétellel együtt idézi vissza régmúlt ese­mények hangulatát. Sebestyén János sorozata, az Egy rádiós naplója 1970. ja­nuár 1-én indult, elsődleges célja a rádió huszonöt éves ze­nei történetének feldolgozása volt. A „napló" műfaja korlát­lan lehetőségeket hordoz ma­gában. A huszonöt adásban feldolgozott rádió-történet után bővült a kör: régi, hangverse­nyek, újabb koncert-utak króni­kájává vált. Sebestyén János fő törekvése, hogy a műsor ne „hanglemez­tárként" működjön, hanem a zenére alapozva tükrözze egy- egy kor atmoszféráját. Ezt se­gítik a korfestő elemként föl­használt történelmi dokumentu­mok. Jól érzékeltette ezt a szándékát a négy adásban su­gárzott összeállítás, A II. vi­lágháború és a zene. A külföl­di koncert-utak során az elma­radhatatlan kazettás magnóra vett kuriózumok, helyi zenei jel­legzetességek pedig egy-egy ország hangulatát, az ott élő nép kultúráját hozzák közelebb a hallgatókhoz. Ilyen volt pél­dául a Japánról, a Fülöp-szige- tekről vagy az Indiáról készült zenés útinapló. Az Egy rádiós naplója leg­újabb, kétrészes műsora a pé­csi zenei hét alkalmából szó­laltatja meg városunk zenei múltjának hangdokumentumait. A ma esti első és a hét vé­gén, vasárnap sugárzandó má­Képzőművészeti kiállítás Kaposváron Tíz kaposvári képzőművész al­kotásaiból nyílt kiállítás az el­múlt héten Kaposvárott, a Kép­csarnok Vaszary János termé­ben. A Kaposvári városi Tonács és a Képcsarnok által rende­zett, „Kaposvár 1945—1977" című kiállítás anyagában a vá­rosban élő, dolgozó festőművé­szek, szobrászok, iparművészek sodik részről mondta Sebestyén János: — Amikor a tavalyi szegedi zenei hétre készítettem ilyen műsort, jóval nehezebb dolgom volt: nemigen találtam eredeti, 1945 előtti helyi hangfelvételt, így többnyire csak a riportala­nyok visszaemlékezéseire tá­maszkodhattam. Pécsett azon­ban ritka gazdag archívumból válogathattam, s ezt kizárólag Nádor Tamásnak, a Pécsi Rá­dió munkatársának köszönhe­tem. A negyvenes években a Nagy Lajos Gimnázium stúdió­jában röntgenfelvételeket készí­tettek a város zenei életéről, sőt, a budapesti rádió adásai­ról is. Ebben a munkában Ná­dor Tamás is részt vett, s az ő érdeme az archív felvételek összegyűjtése, megőrzése is. Ebből az anyagból nem volt nehéz válogatni: egyik emlék fölidézte a másikat. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy eb­ben a műsorban — csakúgy, mint a sorozat valamennyi adá­sában — nem én emlékezem, csupán emlékeztetek a megörö­kített hangok lejátszásával. 1943-ból q harangkánon mel­lett egy másik fölvétel is ma­radt ránk: részlet a színházban rendezett munkás-matinéból. Keresztury Dezső, Kodály Zol­tán szavait, a Missa Brevis el­ső előadását idézi az 1946 ta­vaszán, az országban elsőként Pécsett megtartott kultúrnapo- kon készült felvétel. A műsor zenés történelmi sé­tára hívja a városba, régi szín­házi előadásokra a hajdani események részvevőit és a fia­talabb hallgatókat egyaránt. Az első részt ma, hétfőn hall­hatjuk 18,33-kor a Petőfi-adón, Pécsett az URH-n. Diicsö Csilla Sebestyén János (szemben) és dr. Nádor Tamás műsorszerkesztés közben, a pécsi rádióstúdióban A Mattei-ügy „Kérem, szólítson Enricónak!” A fenyegetéseket 23 fekete könyvben őrizte „ön bizonyára nem döntötte el, hogy kapitalistának vagy szocialistának tekintsen-e en­gem. Én nem vagyok kapitalis­ta, egyszerűen állami alkalma­zott vagyok, és kérem, ha tehe­ti: szólítson Enrico-nak!" — Aki e szívélyes szavakat hallgatta: Alekszej Koszigin ekkor még a szovjet tervhivatal vezetője. Aki mondta: Enrico Mattéi, olasz nagytőkés, az ENI, az olasz mutatják be a változó, fejlődő, szépülő Kaposvárt. A december 15-ig megtekinthető bemutatón Bors István, Czinkotai Frigyes, Csiszár Elek, Gerő Kázmér, Honti Mária, Leitner Sándor, Szabados János, Szirmayné Bayer Erzsébet, Ungvári Károly és Weeber Klára művészek al­kotásai láthatók. Csatornadugulás Sűrűn kapjuk c telefonhívá­sokat, hogy baj van a szenny­vízzel. A víz és fekália nem talál szabad utat a csatornában és visszajön. Kiszivárog a le­folyókon, feljön a fürdőkádban, megtölti a WC-kagylót, bete­ríti az alagsort. A Bajcsy-Zsilinszky út 43. felét a felüljáró építésekor le­bontották, a ház szennyvízak­náját a hálózattal összekap­csoló bekötőcső az épitkezés során „elveszett”. Egy év is el­telt és jóformán fel sem tűnt, az akna nagy volt, amíg bírta, nyelte. — Az alagsort elöntötte a visszaduzzadó szennyvíz - pa­naszolja Szőke Tivadar, az egyik lakó. — Kihívták a „szip­pantás” kocsit. Mire egy tar­tállyal kiszívott és visszajött a következőért, már újra tele volt az akna. Valami üregben bújhatott meg addig a sok lé, így bő­ven volt utánpótlás. Jelentet­ték a PIK-nek. Néhány héttel ezelőtt el is készült az új akna, a bekötővezeték, most újra rá van kötve a hálózatra. Az alag­sorból meg viszahúzódott a víz, de a fekália maradt. A be­tont felklórozták, már ott, ahol megtisztult. De van még egy nagy terület, ahol gyanús, sö­tét és bűzös massza fedi a kö­vezetét. Ezt senki sem hordja el, tehát marad. — Nem az egyetlen eset, hogy az összegyűlt szennynek nem akad gazdája — mondja dr. Gödé Gizella, a KÖJÁL te­lepülés-egészségügyi csoport­jának vezetője. — Több példa is van rá, hogy a házak udvarain a dugulástól megtisztított ak­na mellett ott marad a kikapart üledék. Akik a dugulást meg­A csatorna nem szemétgyűjtő Kinek a területe a szennytisztítás? szüntették, nem hordják el, mert ez már nem feladatuk, a házmester is joggal mondja, hogy ez nem az ő területe. A KÖJÁL azt mondja, a meg­tisztított területeken kérésre azonnal elvégzi a fertőtlenítést. Csak legyen, aki erre előkészíti a területet... Dugulás. — Talán ez fordul elő leggyakrabban. A Pécsi Víz­mű csatornaüzeme saját terü­letén rendszeresen végzi 0 csö­vek tisztítását. S bár a házak alatti, saját bekötést szolgáló közművek nem tartoznak hozzá, bejelentésre házhoz mennek, s a nagy víznyomással dolgozó WOMA berendezéssel kilövik, „kirobbantják" a csőből a du­gulás okozóját. A legközelebbi aknából csak ki kell merni, ami összegyűlt. Itt aztán tanulsá­gos dolgokat tapasztal az em­ber. — A felmosórongytól a disznó­bélig minden megtalálható ilyen helyeken — jegyzi meg Hainess Jenő, a csatornaüzem vezetője. — A háziasszonyok sok mindenben ludasok. Igaz, a vécén mindenfélét le lehet húz­ni, de ha a csövekben valami elakad, ott előbb-utóbb felhal­mozódik a sok hulladék és kész a dugulás. Találtak már döglött kutyái is a csatornában - biztosan nem a saját lábán ment oda. De ha a legendás hírű csator­navizsgáló berendezés kamerá­ját zsírosán húzzák ki a csőből, biztosan tudják, hogy a közel­ben üzemi konyha van. A ren­geteg zsiradékos, olajos víz egy idő után szűkületet, „érel­meszesedést" okoz. — A város szennyvízcsatornái­nak zöme a húszas, harmincas években épült. S apáink közül ki gondolt arra, hogy mi majd annyi házal építünk, hogy az ő főgyűjtőjük nem bírja át­mérővel? — Ma már az az elsődleges szempont, ha valahol felújítás folyik, ott megvizsgálják: ahova az új, korszerű vezeték becsat­lakozik, a főgyűjtő csatornák elbírják-e majd a megnövekvő terhelést — mondja Lukáts End­re, a városi tanács építési és közlekedési osztályának főelő­adója. A városi tanács felkérésére az elmúlt években a MÉLYÉP- TERV elkészítette Pécs csator­nahálózatának felülvizsgálatát. A csatornák átmérőit és állagát megismerve készült a terv, amely tartalmazza, melyik ut­cában milyen vastag csövekre van szükség, hogy a szennyvíz­gondok hosszú időre megszűn­jenek. E tervek szellemében készült a Mártírok útján s kör­nyékén a közműfelújitás. S a tanulmány alapján talán ha­marosan elkezdődik az alacso­nyabban fekvő területek teher­mentesítését szolgáló új észak­déli főgyűjtő építése is a Rét utca vonalában. Zs. I. Aranyhal ezer dollárért Európában, de Magyarorszá­gon is mind népszerűbb kedv­teléssé válik az akvarisztika. Bizonyítja ezt: mintegy 200 000 ember foglalkozik hazánkban díszhaltartással. Dr. Pénzes Bethen, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium százhalombattai víz­élettani laboratóriumának veze­tője, több könyvében foglalko­zik az akvarisztikával, e téma egyik legkiválóbb hazai képvi­selője. — A díszhaltartás nem új do­log, mégis egyre többen csak most fedezik fel. Mint minden □hétfői Divat az akvarisztika Akinek az élete összefonódott a halakkal hobbyt, ezt is különböző divat- irányzatok jellemezték. A szá­zadfordulón vált tömegméretű­vé, ekkor az aranyhalak, az 1910—20-as években a trópusi édesvízi, a 60-as évek elején a korallvízi halak tartása volt sikkes. Jelenleg az Európában őshonos halak, így többek kö­zött a compó, a szivárványos ökle, fenékjáró küllő, törpehar­csa, a kisponty, valamint a ke- csege a legnépszerűbbek. A legjobb példa erre, hogy a ná­lunk nevelt kecsegéket az NSZK-ban óriási számban ad­ják el. Különböző folyóiratok­ban oldalas hirdetések jelen­nek meg ^rről a kedves halról.- A hazai haltartók érdeklő­dése most egyre inkább a tró­pusi díszhalak és az aranyha­lak leié lordul. — Ez érthető dolog, hisz cso­dálatosan szép halfajokról van szó. Ezenkívül az aranyhalak még akváriumot sem igényel­nek, tálakban, edényekben is elélnek, csak vizet kell 2-3 na­ponként cserélni. Közel 30 faj­tája ismert. Láttam egy ameri­kai szaklapot, ahol 1000 dollá­rért árultak egy aranyhalat. — A közelmúltban viszont új akváriumok jelentek meg . .. — Változást hozott a ragasz­tott technológiájú akváriumok kikísérletezése, amely felesle­gessé tette a fémkeretek hasz­nálatát. A lényege, hogy az üveglapokat szilikon-kaucsukkal ragasztják össze, így mindenhol összefüggő üvegfelületet kap­nak. Törés esetén a lapot ki­vágják és a helyére ragaszta­nak egy másikat, így nem kell eldobni az akváriumot. A leg­újabb kutatások azt mutatják, hogy az olgásodás roncsolja a ragasztóanyagot, így azt öt­évenként ajánlatos felújítani. Dr. Pénzes Bethen, az Élet és Tudomány „Élősarok” rova­tát írja és szerkeszti, ad taná­csot az akvaristáknak. Európa szinte valamennyi akvárium- és terráriumházát látta, de nagyon sok helyen megfordult a világ­ban. Közel 15 éve, Török Ist­vánnal telepítette Kínából ha­zánkba az amurt és két busa­fajt. Roszprim Nándor nemzeti olajcég és az AGIP ve­zére. A televízió szombat esti filmjében láthattuk Mattéi ha­lálának, élete egyes epizódjai­nak romantikus művészi feldol­gozását. Érdemes a Mattei-ügy kapcsán megismerkedni Enrico Matteinek a valóságban is igen sokféleképp értékelhető életé­vel. 1907-ben született, apja csendőr volt. Enrico 14 éves ko­rában kezdett dolgozni, előbb autófényezőként, később egy cserzőüzemben. Szakmát sosem tanult, mert tanítói szerint buta gyerek volt, 14 éves koráig csak az első 5 osztályt tudta kijárni. (Később mérnök úrnak titulál­ták — jellegzetes olasz beteg­ség a rangkórság; Mattéi nem volt mérnök, ezt a tiszteletbeli címet a torinói főiskolától kap­ta.) A cserzőüzemben feltűnt munkájával, ötleteivel, az üzem tulajdonosa igazgatóvá tette, 19 éves korára 20 embernek pa­rancsolt. Ekkor jött Mattéi éle­tének furcsa szakasza. Ugyanis ifjúságától kezdve meggyőződé- ses fasiszta párttag volt, igaz, a párton belül a Mussolini- ellenes erőkkel rokonszenvezett. Szaporodó vagyonából és is­meretlen eredetű pénzekből ve­gyi vállalatot vásárolt, de nem sokáig foglalkozott ezzel: a ná­cik egyik vegyészeti tőkés cso­portjuk római képviseletére em­bert kerestek; őt választották. 1943-ig szolgálta ezeket az erő­ket, ekkor Mussolini bukása után leszámolt régi önmagával, és a hegyekbe ment partizán­nak. Két csoportot is vezetett, Monti, illetve Marconi álnéven. Monti lebukott, halálra ítélték, de vállalta, hogy életéért cse­rében lebuktatja Marconit. így a németek diszkíséretével juto»t vissza a hegyekbe, ahol meg­szökött. A háború után a veszteséges AGIP felszámolásával bízták meg, ő azonban versenyképes céggé tette a vállalatot. Az ENI igazgatójaként a világon első­ként vezette be az ötnapos munkahetet, ő tárgyalt először a szocialista országokkal hosz- szútávú programokról, 15 év távlatából is nagy szerepe van abban, hogy ma a Szovjetunió­ban gyártják FIAT licenc alap­ján a Zsigulit, vagy hogy idén a fejlődő Líbia megvásárolta a FIAT részvényeinek csaknem fe­lét. A harmadik világ országai­val kötött üzletei miatt került élete veszélybe: először a Hét Nővér, az amerikai, angol, hol­land olajtársaságok szövetsége ítélte halálra, mert a fejlődő országoknak olajkutatási enge­dély fejében a várható haszon háromnegyedét kínálta, m’ig a Hét Nővér csak a felét. Mikor a felszabadult Algériával is gazdag üzleteket kötött, az OAS szintén halálos ítéletet küldött neki. A címére érkezett fenye­getéseket 23 fekete könyvben őrizte asztalán, nem hitt ben­nük. Tizenöt éve, 1962. október 27- én szállt föl magánrepülőgépe. Este 7-kor szólalt meg utoljára Bertuzzi pilóta: másfél perc múlva leszállunk! A hatalmas robbanás megölte a gép összes utasát, köztük ezt a furcsa, sok­életű tőkés vezetőt is, aki sze­rette, ha Enricónak szólítják . .. Sz. P. Elkészült <s felújítási térti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom