Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)

1977-12-25 / 354. szám

1977. december 25., vasárnap Diinantmt napló 3 Év végi számvetés írta: Dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára azonban nem vagy csak rész­ben valósultak meg a megyé­ben a határozatnak azon pont­ja. amely a tervező munka ja­vítását, a beruházások átfutási idejének csökkentését irányoz­za elő. A két évet tekintve az ipar fejlődése megyénkben azonban csak mérsékeltnek mondható, miután az ipari termelés 1976- ban lényegében nem bővült és csak az 1977-es év hozott szá­mottevő növekedést, amely a feldolgozó ágazat vonatkozásá­ban eléri az országos fejlődés mértékét. Termeld beruházások A tervidőszak első két eszten­dejében megyénkben is bővül­tek a termelő óllóalapok, fej­lődött az infrastrukturális háló­zat. Az 1976-ban üzembe he­lyezett termelő beruházások közül a bányászati létesítmé­nyeken kívül a legfontosabbak: a Mohácsi Székgyár, a Sziget­vári Cipőgyár, Pécseit az új ke­nyérgyár, az új nyomda, az új gépkocsikarbantartó állomás, 1977-ben pedig a Pécsi Bőr­gyár új csarnoka, a Pécsi Kesz­tyűgyár 2. sz. gyára, az Egye­sült Izzó pécsi gyáregységének gyártócsarnoka, továbbá a ké­sedelemmel, de már üzembe helyezett baromfifeldolgozó. De jelentősnek ítélhető az a meg­élénkült beruházási tevékeny- - séq is, amely g mezőgazdaság­ban - többségében rekonstruk­ciós jelleggel — tovább növelte az ágazat termelőkapacitását. 1977-ben a megyében folyó lakásépítkezések üteme is meg­gyorsult, így az előző évinél kb. 6 százalékkal több lakás fel­építése várható. II mezőgazdaság sikerei Megyénkben 1977. évben a mezőgazdaság elé tűzött cél az volt, hogy az 1975-ös évhez ké­pest a termelés 7—8 százalék­kal nőjön, s így összességében az 1976. évi visszaesés ellené­re elérje az V. ötéves terv első két évére tervezettet. Ez évben a mezőgazdasági termelés Ba­ranya megyében kedvezően alakult, és növekedése 2-3 szá­zalékkal meghaladja a terve­zett szintet. 1975-höz viszonyít­va pedig 10—11 százalékos növe­kedést ért el — magasabbat, mint az országos átlag. A jó terméseredményekben — a múlt évnél jobb időjáráson tú! — el­sősorban a mezőgazdasági dol­gozók munkája, erőfeszítése és az fejeződik ki, hogy mind a nagyüzemekben, mind a háztá­ji és kisegítő gazdaságokban nőtt a termelési kedv. Megyénk mezőgazdasági eredményeit jól érzékeltetik azok a termelési átlagok, ame­lyekről csak az elismerés hang­ján lehet beszélni. Búzából 45,3, kukoricából 56, cukorré­pából 380 q a hektáronkénti átlagtermés. Szőlőből is az ed­digi legnagyobb, közel 100 q-s termést sikerült betakarítani és az évek óta elérni kívánt áru- bőséqet a zöldségféléknél is si­került ez évben megvalósítani. A növénytermesztéshez ha­sonlóan az állattartásnak is ki­tűnőek az eredményei. Mind a szarvasmarha-, mind a sertés­állomány nőtt, tejből 20 száza­lékkal többet termeltek, de a baromfi, tojás, sertéshúsértéke­sítés is jelentősen fejlődött. ka, hogy ez évben a lakosság készpénzbevétele 8—9 százalék­kal haladta meg az egy évvel korábbit. (A bér- és bérjellegű bevételeknél 6-7 százalékos, a mezőgazdasági jellegűeknél 9 százalékos a növekedés.) A jövedelmeknek az utóbbi két évben bekövetkezett együt­tes növekedése - az áremelke­déssel korrigálva — biztosítja az V. ötéves tervre előirányzott egy főre jutó reáljövedelem-nö­vekedés időarányos megvalósu­lását. (öt évre 18—20%.) A bér jellegű jövedelmek növekedésé­ben a foglalkoztatotti létszám­bővülés az utóbbi kél évben már alig számottevő, így fő té­nyezőnek az egy főre jutó kere­set és a társadalmi juttatások emelkedése tekinthető. Az ez időszak során született bérin­tézkedések pedig hozzájárul­tak ahhoz, hogy a kereseti ará­nyok a korábbiaknál már job­ban tükrözzék a teljesítménye­ket. és segítsék a munkaerő racionálisabb foglalkoztatását. Az életkörülmények javulásával összefüggően jelentősen nőtt a lakosság vásárlása-fogyasztá­sa is. amelyet a kiskereskedel­mi forgalom 6-7 százalékos emelkedése is mutat. Pl.: a tartós fogyasztási cikkek eladá­sa 20 százalékkal haladta meg a múlt évit. A hagyományos termékek mellett a magasabb- értékű cikkek (automata mosó­gép, színes televízió, elektro- aukusztikai berendezések) el­adása számottevően emelke­dett, amiben a lakossáq ked­vezőbb jövedelmi helyzete mel­lett jelentős szerepe volt a vá­lasztéki és mennyiséqi kínálat javulásának is. Ez évben a ta­valyinál 40 százalékkal több személygépkocsi került Bara­nya megyébe. Az év során a kiskereskedel­mi áruellátás tovább javult, és a kínált cikkek minőséqe, vá­lasztéka is jobb volt. Jelentősen seqítette az ellátást az idény­jellegű élelmiszercikkek: zöld­ség- és gyümölcsfélék bő kíná­lata. Az V. ötéves terv első két évében a kiskereskedelmi háló­zat a megyében 200 ezer négy­zetméter alapterülettel bővült, amely az utóbbi évtized legje­lentősebb fejlődése. Megvalósítani a fejlesztési terveket A felsorolt gazdasági és az életkörülmények növekedésére utaló eredmények — amelyek közül a legfontosabbakat em­lítettem meg — emellett még bőven akadnak gondjaink, amelyeknek megoldását a kö­vetkező években szorgalmaz­nunk kell. A terv jelentős esz­közöket irányozott elő a váro­sok, elsősorban Pécs fejlődésé­re. A lakás-, közműépítés az új lakótelepek előkészítése, óvo­dai férőhelyek, kereskedelmi hálózat növelése terén elért fejlődés azonban még így sem elegendő az igények teljesítésé­hez. Arra kell törekednünk, hogy az építőkapacitás bővíté­sével, a meglevő szervezettebb kihasználásával teljes mérték­ben megvalósuljanak mindazok a fejlesztések, amelyeket a terv tartalmaz. Ezért a jövőben szi­gorúbban kell megkövetelni: hogy a beruházási döntések meghozatala előtt egyértel­műen tisztázzuk a költségeket, a kivitelezés lehetőségeit, a működtetés feltételeit. Az érin­tett szervek vezetői felelősség­gel tartoznak azért, hogy csak az ilyen módon előkészített be­ruházások indítására kerülhes­Az idén kezdődött meg a termelés a Pécsi Kesztyűgyár új üze­mében Egy-egy esztendő befejezése mindig alkalmat ad arra a számvetésre, hogy sorra vegyük eredményeinket és foglalkoz­zunk gondjainkkal. Bár az idei esztendő nem ke­rek évszám, de századunk leg­nagyobb történelemformáló po­litikai eseménye, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulójának jubileumi esz­tendője, amelyről nemcsak ha­zánk és o szocialista tábor dol­gozói. hanem az egész világ Haladó társadalma méltókép­pen emlékezett meg. 1977 abból a szempontból is eltér az átlagostól, hogy tulaj- donképnen a középideje a XI. és a XII pártkongresszus és egyben az V. ötéves tervciklus közötti időszaknak. Ezt a „fél­időt" figyelembe véve már több indoka van annak, hoqy az év értékelése során a XI. kong­resszus határozatai, az V. öt­éves terv célkitűzései megvaló­sulását áttekintsük. Társadalmi fejlődésünk folya­matában a párt XI. kongresz- szusának határozatai az egész nemzetet érintő ügyet jelente­nek. Ennek objektív alapját az adja, hogy az itt született dön­tések, a további fejlődésünk­nek, a szocializmus építésének egy-egy újabb előrelépését tar­talmazzák. Ennélfogva társa­dalmi életünk mozgástörvényei­nek megfelelően a XI. kong­resszus dokumentumait mind a párt-, mind a tömegszerveze­tek, gazdálkodó egységek, in­tézmények a saját területükre, tevékenységükre alkalmazva feldolgozták. E tekintetben ál­talánosan tapasztalható kedve­ző irányzat, a célszerűségre és szervezettségre való törekvés, de méginkább kedvező az a helyzetet minősítő megállapí­tás: hogy a kongresszusi hatá­rozatok meqyénk életének min­den területén tervszerűen és fo­lyamatosan valósulnak meg. Ebben jelentős része van a párt vezető szerepe, tekintélye, tömegbefolyása erősödésének és a dolgozók cselekvőkészsé­gének. Megyénk életét, ma a politikai stabilitás, a kiegyensú­lyozottság jellemzi, amely meg­felelő légkört teremt a dolgoz­ni, alkotni vágyó emberek szá­mára. Jóllehet, hogy gondjaink sem kevesbedtek, amelyek gazdasá­gi téren abból adódtak, hogy a IV. ötéves terv folyamán a megye ipari fejlődése, főként a bányászat kisebb ütemű fej­lesztése miatt, lelassult. A ki­emelt beruházások száma ko­rábbi önmagunkhoz és az or­szág más területeihez képest egyaránt rendkívül alacsony volt. Következményeként az ipari termelés öt év alatt mind­össze 6 százalékkal növekedett. Ugyanígy a lakásépítkezések száma a környezet fejlesztése, az urbanizáció folyamata is ki­sebb mérvű volt az előző évti­zed során elérteknél. Egyedül a mezőgazdaság fejlődése volt — az országos átlaqnál is jobb — ebben az időszakban. A legna­gyobb qazdasági problémánk eqyike az, hogy a megye épí­tőipara az utóbbi évtizedben szinte állandósult - százmil­liókban mérhető — kapacitás- hiánnyal küzd. Naay szükség lenne a házqyárra és a ielen- leqi kaoacitás gyorsabb ütemű korszerűsítésére. Dinamikusabb fepdás Az V. ötéves tear megyei cél­jai már a qazdasáq minden területén dinamikusabb fejlő­dést irányoznak elő. 1976-ban és 1977-ben a központi felada­toknak megfelelően nagyobb hanqsúlyt kapott a termelés differenciált növelése, a gaz- dasáqosság, a termékszerkezet javítása és a szelektív fejlesz­téspolitika meqvalósítása, az iparszerkezet átalakítása. Az utóbbi két esztendő során me­gyénkben is érvényesült a XI. kongresszus gazdasági határo­zatának az a része, amely a qyórtmányszerkezet korszerűsí­tésére, a rekonstrukciós jellegű beruházások megvalósítására vonatkozik. Mind ez ideig Bz életkörülmények javulása A gazdasági eredményekkel együtt a megye dolgozóinak életszínvonala is tovább fejlő­dött, amelynek egyik bizonyítá­sén sor. Szükséges, hogy elsősorban a folyamatban levők befejezé­sére koncentráljuk erőforrásain­kat. Az fej kezdéseknél pedig a termelőberuhózósok és a la­kásépítések mellett gyermekjó­léti intézményeknek, oktatást, közművelődést szolgáló beru­házásoknak kell kiemelt he­lyet biztosítani. A város­fejlesztésnél az építkezések során a jövőben az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a városkép alakulására, amely Pécs esetében, a város történel­mi múltja, természeti környeze­te miatt, külön is figyelmet ér­demel. Megnyugtatónak tartjuk azt, hogy a pórt- és a tanácsi szer­vek a leglényegesebb kérdése­ket a testületi üléseken tár­gyalják meg. Tapasztalataink szerint ez a tevékenység egyre tudatosabban irányul a köz­ponti célok helyi megvalósítá­sára, a társadalompolitikai feladatok megoldására, a te­rületfejlesztésre, a lakosság ügyeinek jobb intézésére. Szocialista tudatformálás Terveink megvalósításához nélkülözhetetlen az a politikai tevékenység, amely valamennyi dolgozó réteg céljainkkal egyetértő megnyerésére, cse­lekvő közreműködésére irányul. Ehhez ideológiai tevékenysé­günk fejlődő színvonala megfe­lelő alapot biztosít. A megyei pártértekezlet/ óta a lakosság minden rétegében tovább nőtt a marxista-leni­nista eszmék befolyása. Bővült a propaganda hatóköre, javul­tak az ideológiai munka fel­tételei. Tudatosabbá váll a párttagság körében a marxis­ta-leninista képzés fontossága, nőtt vitakészsége. Előtérbe ke­rült a gazdaságpolitikai, élet- színvonalpolitikai, kultúrpoliti­kai és a nemzetközi politikai kérdésekkel összefüggő ideoló­giai munka. A propagnda, a politikai vitakörök, pártnapok és egyéb politikai rendezvények jól szolgálták a szocialista tu­dat formálását, tovább növelték a lakosság politikai aktivitását. A Dunántúli NodIó, az üzemi laDok, a Pécsi Rádió és a Tv Pécsi Körzeti Stúdióié, valamint — a különböző kiadványok ered­ményesen segítik a megye poli­tikai, gazdasági és kulturális céljainak megvalósítását. Javult a tájékozottság a gaz­daságpolitika országos és helyi kérdéseiben. A problémák he­lyes megközelítése ma már szé­lesebb körben jellemző, azon­ban hatékonyabb propagandá­ra van szükséa árpolitikánk, a termelés- és életszínvonal ösz- szefüggései, valamint népgaz­daságunk és a viláqgazdaság kapcsolatának megértése ér­dekében. Kedvező tapasztalat, hogy a nemzetközi politikai kérdések megítélésében erősö­dött a realitás, és az esemé­nyek kiraqadása helyett egyre inkább folyamatként is szemlé­lik a nemzetközi életet. A politikai kérdéseink sorá- ban szükséqes. hogy nagyobb hangúllyal foglalkozzunk a fej­lett szocialista társadalom épí­tésével, a szocialista demokrá­ciával, a szocialista hazafiság és proletár internacionalizmus­sal összefüqqő elméleti kérdé­sekkel. Marxista alapelveink meqgyőző kifejtésével erősíteni kell e kérdésekben az elvi tisz­tánlátást. Az utóbbi két évben az ideo­lógiai munka részeként a tudo­mányos-kulturális élet párt- és állami irányítása differenciál­tabbá vált. Az illetékes testü­letek nagy gonddal és felelős­séggel vizsaálták a párt köz- oktatáspolitikai, közművelődési határozatainak, tudománypoli­tikai irányelveinek megvalósu­lását, és a korábbiaknál több és szakszerűbb politikai segít­séget sikerült ezen a téren ad­ni, amely végső soron egész menyében éreztette kedvező hatását. Közoktatási intézményeink — az időszakosan és helyenként jelentkező feszültségek ellené­re — alapvetően megfelelő és iavuló színvonalon tudtak meg­felelni a feladatoknak, öröm­mel tapasztaljuk, hogy me­gyénk dolgozói, vállalataink és szövetkezeteink politikai és gazdasági vezetői továbbra is kedvező magatartást tanúsítva anyagi hozzájárulásaikkal se­gítik a művelődési feltételek biztosítását. így valósítható meg a Pécsett tervezett, de az egész megye közművelődését szolgáló „Művelődési Központ” is, melynek építése — az eddigi megajánlások figyelembevéte­lével — a közeli években meg­kezdődhet. Egészségesebbé vált a köz- művelődési szemlélet, nőtt a közművelődés társadalmi meg­becsülése. Javult a munkásmű­velődés is és a továbbtanulás, a rendszeres művelődés az életforma egyre szervesebb ré­szét képezi. Az elmúlt két évben Baranya és Pécs művészeti élete szá­mos új alkotással, bemutató­val, kiállítással gazdagodott. Erősödött megyénk művészeti élete, szocialista tartalmában, programjának összehangolásá­ban és a közönséggel való kapcsolatában egyaránt. A mű­vészetek ízlésformáló tevékeny­sége jobban összekapcsolódik a közoktatással és az öntevé­keny művészeti mozgalommal. A XI. kongresszus óta Pécs felsőoktatási jellege tovább gazdagodott, és az intézmények oktató-nevelő-tudomónyos te­vékenysége országosan is jó szintet képvisel. Egy pécsi böl­csészkor létrehozása esetén — amely jelenleg az előkészítés fázisában tart, — e felsőoktatá­si jelleg tovább erősödhet. Pécs dél-dunántúli tudomá­nyos központ jellegének meg­felelően egyre gazdagabb a tudományos tevékenység is. To­vább javult a Pécsi Akadémiai Bizottság szervező tevékenysé­ge, a termelő munkában fog­lalkoztatott szakemberek és a tudományos munkát végzők együttműködő kapcsolata, a tudományos eredmények köz­vetlen termelést segítő haszno­sítása. Végrehajtani a XI. kongresszus határozatait Az év végi összefoglaló igé­nyével készülő cikkben — már csak a terjedelem miatt sem lehetséges —, hogy valamennyi kérdést érintsük. Megyénk la­kói ezekben a hetekben rend­szeres tájékoztatást kaptak és kapnak a városi, járási pártbi­zottságok azon jelentéseiről, ahol a XI. kongresszus határo­zatainak végrehajtásáról az adott területen végzett munka tükrében adnak számot. Ezek­nek a tapasztalatai kedvezőek es megnyugtató az is, hogy va­lamennyi testület a következő időszakban is az érvényben le­vő határozatok következetes megvalósítását tartja fő fel­adatnak. A gazdasági élet irányítása, ellenőrzése továbbra is a mun­ka középpontjában áll. A gaz­daságpolitikai feladatok meg­határozásával egyidejűleg az e területen működő szervek fel­adatait konkrétabban kell meg­határozni. A gazdaságpolitikai agitáció során jobban kell tudatosítani mind a gazdasági vezetők, mind a dolqozók körében a gazdaságfejlesztés és a termék- szerkezet korszerűsítésének fel­adatait. Nagyobb hangsúlyt kell hogy kapjon a munkaidő és a termelőberendezések jobb kihasználásának, a munkafe­gyelem erősítésének jelentősé­ge. Nagyobb tervszerűséggel kell foglalkozni a termelési szerkezet változásaiból eredő társadalmi követelményekkel is. Továbbra is alapvető feladat­nak kell tartanunk, - hogy a gazdaság eredményeivel össz­hangban javuljon a megye la­kosságának életszínvonala. Nö­velni kell a településhálózat korszerűsítését, törekedni kell arra, hogy a tervezett kommu­nális, kulturális, egészségügyi fejlesztés teljes mértékben megvalósuljon. Az irányító tevékenység tar­talmi fejlesztése érdekében a jövőben még eredményesebben kell biztosítani a feladatok végrehajtásának eszmei előké­szítését, az elmélet és gyakor­lat összefüggéseinek megérté­sét, ideológiai megalapozását. Ezeknek - a talán sommás­nak tűnő — igényeknek egy alapvető célja van, amely a XI. kongresszus szelleméből, pár­tunk politikájának elveiből adódik: közéletünk szocialista vonásait tovább erősítve, híven szolgálni a népet. Ez valameny- nyi politikai testület, állami in­tézmény és ezek vezető kollek­tívája cselekvésének alapvető normája kell hogy legyen. A XI. kongresszus határoza­tainak végrehajtásában elért eredményeinkben megyénk dol­gozóinak, közös céljainak meg­valósítására irányuló akarata, szorgalmas munkája tükröző­dik, amely a jövőre vonatko­zóan is biztosítéka lehet előre­haladásunknak. Amikor az al­kalmat megragadva megkö­szönjük megyénk lakosságának ez évben is tanúsított szorgal­mas munkáját, úgy ítéljük meg, politikánk légköre, békés élet- körülményeink biztosítják vala­mennyiünk számára azt a lehe­tőséget, hogy céljainkat egysé­gesen követve, eredményesen oldhassuk meg a következő év feladatait is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom