Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)
1977-12-25 / 354. szám
/ Dunántúlt napló 1977. december 25., vasárnap Vélemények a szabályzó módosításokról Nem szolgáltak különösebb meglepetéssel a köz- gazdasági szabályzók novemberben napvilágot látott módosításai. Ismertek nehézségeink, ebből következnek — a szabályozó rendszer alapelveit egyébként nem érintő — módosítások. Meg kell szilárdítani a népgazdaság egyensúlyát, ennek terheit, a nehezebbé vált világ- gazdasági feltételeket a vállalatoknak és a szövetkezeteknek is jobban kell érzékelniük, a meglévő eszközökkel kell hatékonyabban dolgozni, gyorsabban, rugalmasabban reagálni a változásokra. Mit szólnak ehhez a vállalati és szövetkezeti vezetők? Várhatóan mérséklődnek a beruházási igények Rubelszorzó — tőkésbevétel — Ismert az állami költség- vetés helyzete, igazat kell tehát adni a kormánynak, ha elvon, s arra ösztökél, a vállalatok jobban járuljanak hozzá a népgazdasági nehézségek kiküszöböléséhez. Mi ebből a nézőpontból fogadtuk az intézkedéseket — mondta Gulyás József, a Pécsi Kesztyűgyár vezérigazgatója. — Emelték a villamos energia, néhány anyag és szolgáltatás termelői árát. Mi ezt úgy fogjuk fel, nyereségelvonó intézkedés, amelyet azonban megfelelő belső gazdasági intézkedésekkel, a piaci lehetőségek jobb kihasználásával ellensúlyozni kell és lehet. Mindent elkövetünk, hogy ellensúlyozni tudjuk. — A rubelszorzó csökkenését tudomásul vesszük. Ami itt kiesik eredményeinkből, a tőkés piacokon igyekszünk behozni. Erre van kilátás, hiszen ártárgyalásaink már befejeződtek, jövő évi árainkat már közöltük a tőkés vevőkkel. — Január elsejével áttérünk a teljesítménytől függő bértömeg-szabályozásra. Lényege, hogy a meglévő létszámmal kell többet produkálni, s ennek függvénye lehet a vastagabb boríték. A bér- szabályozás területén új helyzet fog előállni. A mi terveinkben ugyanis, tekintettel új gyárainkra, létszámfejlesztés szerepel, viszont a bértömeg-szabályozás az új felvételek ellen szól. Ez itt kérdőjel. Mindenesetre igyekszünk az új szabályozáshoz igazodni, annak lehetőségeit jól kihasználni. Az árhatóság elégedetlen Török László, a Pécsi Vasas Ipari Szövetkezet elnöke: — A vaskohászati termékek és a villamos energia árának emelése szövetkezetünket súlyosan érinti, még akkor is, ha remélhetően átháríthatjuk termékeink árába. A megnövekedett anyagköltségek ugyanis azt jelentik, hogy fejlesztési alapunkból nagyobb hányadot kell lekötnünk a forgóeszközök finanszírozására. A kiút: kis anyaghányadú, nagy élőmunka ráfordítású termékek gyártása. Mi régóta erre az útra léptünk, viszont fékezően hat a jelenlegi árrendszer és az árvetés merevsége. Ez inkább a magasabb anyaghányadra ösztönöz, mert így lesz nagyobb a nyereség. Példaként említhetném a DIGÉP-nek szállított hidraulikus vezérlőszelepeinket. A DIGÉP ezeket hosszú évekig Svájcból importálta, 64 ezer forint volt az ára. Mi ugyanezt, tegyük hozzá, kis anyaghányadú, ám roppant munka- igényes terméket 28 ezer forintért gyártjuk és szállítjuk. A DIGÉP nagyon meg van elégedve, ezzel szemben az árhatóság kifogásolja, hogy magas rajta a nyereségünk, árvetésünket újfent és újfent meg kell védenünk. Hatások a baksai tsz-ben — A központi vezetés 1978- ra előtérbe helyezte az elvonás jellegű szabályozó elemeket az ösztönző elemek helyett — mondta Baksai Antal, a baksai Ezüstkalász termelőszövetkezet elnöke. — A szabályozók jelentős részének hatása már számszerűsíthető, ez szövetkezetünkre a következőket jelenti: az építőanyagok 7 százalékos áremelkedése jövő évi 14 milliós vásárlásunkat 1 millió forinttal drágítja, az alkatrészek megdrágulása és a villamos energia termelési árának emelése további, csaknem 2 milliós többlet kiadást jelent: együttesen a módosítások a felosztható eredményt 3,1 millió forinttal csökkentik, ami az idei várható eredményünk 40—45 százaléka. Azonos termelést feltételezve az alkatrészek és a villamos energia árváltozása minden üzemünket negatívan érinti, a beruházási anyagok árváltozása elsősorban a fejleszteni kívánó üzemeinket sújtja. Kedvezményt jelenthet a nagyobb legelőterülettel rendelkező üzemeknek a legelőre felhasznált műtrágya 50 százalékos időleges ár- csökkentése, de ez a mi üzemünket szinte egyáltalán nem érinti. Országos szinten az alkatrész-áremelés a gépberuházás növelése irányába hat, s ez azért látszik szükséges intézkedésnek, hogy az építési beruházásra felhasználható összeg tovább csökkenjen. Eddig langyos víz Dr. Várszegi Károly, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat gazdasági igazgató- helyettese: — A magasabb követelményeknek megfelelően bekövetkeztek azok a gazdálkodási fegyelmet javító intézkedések, amelyekre már korábban szükség lett volna, mivel a magyar népgazdaság vállalatainak zöme eddig langyos vízben lubickolt. A szabályozó módosítások mindenesetre növelik a vállalatok költségérzékenységét Ami az építőipari vállalatokat illeti, mi nehezebb helyzetbe kerültünk, a begyűrűző áremelkedések hatását csak bizonyos időeltolódással tudjuk továbbhárítani, hiszen a már megkötött szerződéseket nem módosíthatjuk. Mozgósítanunk kell tartalékainkat. Az az intézkedés, hogy január elsejétől az építéssel járó, saját erőből megvalósítani tervezett vállalati beruházások esetén nemcsak az építési, hanem a teljes költség 20 százalékát kell kötelezően tartalékolni, várhatóan mérsékli, némileg szelektálja a beruházási igényeket. Habár korábban is történtek már intézkedések, melyektől ilyen hatást vártak, s mégsem csökkent a beruházási kedv. A módosítások mindenesetre arra ösztönzik a vállalatvezetőket, hogy ne csak beruházással, de sokkal inkább belső szervezéssel oldják meg fejlesztéseiket. Miklósvári Zoltán Hiánycikk a szalagfűrész A szigetvári járásban az utóbbi években mindenki hozzászokott ahhoz, hogy jön a fűrészes és néhány óra alatt megvan a télire szánt tűzifa. Nyolcán járták a falvakat, idén nem indultak vándorútra, mert napok óta nincs se közel, se távol a környéken szalagfűrész. A szigetvári járás nyolc vándorfű részese most bezárta a boltot és kénytelenek napjában 30—40 érdeklődőt is elutasítani. Többen a gyárat is felkeresték, de hiába. A gyárban a tavasztól leálltak a szalagfűrész gyártásával. Évente egy fűrészes 500—1000 méter szalagot használ fel. Jelenleg azzal próbálkoznak, hogy Csehszlovákiából, vagy Lengyelországból szereznek be. M r* r • I jw rr rr • »z. rr rr » A Pécsi Hőerőmű, mint fűtőerőmű ÚJ fűtőközpont 170 millióért Jövő őszre elkészül a hőtávvezeték Koordinációs beruházás negyed milliárdért A Pécsi Hőerőműben egy csaknem 170 millió forintos beruházás kivitelezésének előkészítéséhez fogtak: január 1-től egy harmadik hő-, illetve fűtőközpont kialakítása indul. Helyén november 1 -én leállt a 3-as számú kondenzációs turbina, Minden fejlesztéssel az embert szolgálni Mi a főépítész feladata a megyében? — Amikor a XIV. században Firenzében elhatározták a dóm építését, nagyszabású vitákat tartottak a fontos program megfogalmazására, aztán 480 rangos polgár adta le szavazatát, s ezzel megszülettek az építkezés több évszázadnyi idejére érvényes döntések ... — Tehát idejében meghallgatták a kövéleményt és hosz- szú viták után döntöttek -ezzel a megjegyzéssel nyugtázta az újságíró a történelmi epizódot, amiről Tóth Zoltán megyei főépítész szólt a beszélgetés kezdetén. A téma adott: mi a főépítész dolga a megyében? Érdekes a főépítész személye is: Tóth Zoltán kerülővel jutott — egy fokkal magasabban — újra e pozícióba. 1971-ben lett pécsi főépítész, utána a tanács építési és közlekedési osztályát vezette, majd a PTV irodavezetője- ként tervezői munkát végzett. Október óta megyei főépítész. Köxérdeküség- Segithet-e a közvélemény abban, hogy az építészet, mint bennünket állandóan körülvevő, közérzetünket befolyásoló művészet még jobb alkotásokat hozzon létre?- Az építészet még a leg- egyedibb igények kielégítésekor is tartalmaz közcélú, közérdekű vonósokat, de a közérdekű és csak általánosan megközelíthető igények teljesítésekor is egyedi, egyéni elvárásnak kell megfelelni. Ennek a két kategóriának az összhangját biztosíthatja azoknak a véleménye, akik a használat teljességét tartják elsődlegesnek. Az építési folyamatban ezt a szerepet egyetlen szakma képviselője sem töltheti be. Á közvélemény sok furcsaságra hívhatja fel a figyelmünket és segíthetné a feszültségek feloldását is. — De mit értünk a közvéleményen: szakmait? Laikust? — Mindkettőt. Egyik sem helyettesítheti a másikat. A laikus tudja, hogyan akar élni a településeken, a szakma pedig az ehhez szükséges tereket tudja létrehozni. A lényeg pedig az, hogy a mindenkori fejlesztés az ember jobb élet- körülményeit szolgálja. — Néha úgy tűnik: a normák bűvöletében élünk, s a normákkal próbáljuk az igénytelenséget igazolni. — Mindig voltak és mindig is lesznek normák, amikbe bele kell férni. A normák betartásával lehet egy-egy időszakra jellemző módon az igények és a kielégítésükre rendelkezésre álló lehetőségek közti összhangot megteremteni. Ugyanakkor az élet gyakran túl is halad a statikus normarendszeren. Nem igaz tehát, hogy a normák nem engednék az igényességet. Nem igaz, hogy egy település közössége csak egy bizonyos nemzeti jövedelemszint fölött teremtheti meg a közösségi élet fontos elemeit. A normatív leKilátás a pécsi toronyházból Fotó: Cseri hetőségek legfeljebb azt határozzák meg, hogy egy adott időben hogyan lehet az igényeket kielégíteni, de a teljesség igényére, a megoldások humanitására nem hathatnak. Szükséges, de nem elég ezeknek a normatív elvárásoknak a teljesítése még akkor sem, ha időnként kényelmesebb a normatívakra hivatkozva kibújni a többlet-törődést igénylő, érdemibb, alkotóbb, teljesebb munka kötelezettsége alól. A közvélemény pedig ezt szorgalmazza és hatalmas társadalmi ráfordítások tényleges hatékonysága múlhat ezen.- Láthatók-e előre a bosz- szúságot keltő apróságok? — Zömükben igen, de csak akkor, ha nyitottsággal közeledünk a feladatokhoz. De ha a rutinra hagyatkozunk, nagy részük láthatatlan marad. Fontosnak tartom, hogy a jelentős, a hosszú ideig meghatározó és változtathatatlan elemek megnyugtatóan épüljenek és maradjon hely, legyen lehetőség egy lakótelepen a kisebb dolgok utólagos pótlására és arra is, hogy kiléphessünk végre az átlagember átlagigényeinek a bűvköréből. Mindebben a főépítész feladata inkább a megoldási módjukban hosszú ideig bemerevedő létesítmények, fejlesztések előkészítésében van. Van még egy kiemelkedő dolog: minden új létesítmény megvalósításánál fontos szempont, hogy az új értékek létrehozásakor ne tegyük tönkre a régi, a területen már meglévő értékeket. A jövőbe tekintve- Amiről eddig beszélgettünk, az egy kicsit az elmélet. Mik a főépítész konkrétan megfogalmazott feladatai? — Voltaképpen mindaz, amiről már szó volt. Napirenden van a megye településhálózatfejlesztési tervének a felülvizsgálata, a második 15 éves lakásépítési terv építési területeinek kiválasztása, a következő tervidőszak konkrét területelőkészítése. Ennek részeként a városok általános rendezési tervei felülvizsgálatra kerülnek és több új részletes rendezési tervet is el kell készíteni, mielőtt a beépítési tervek, a hatodik ötéves terv beruházási programjai elkészülnének. Nos, ezek azok a főbb tervi stádiumok, amelyekben érvényesíteni kell az elmondottakat. Hársfai István melyet már bontanak. A Pécs városi Tanács anyagilag a turbinacseréhez, valamint a hőközpont kiépítéséhez járult hozzá. Maga az erőmű a turbina kiszolgálásához három darab 60 tonna/órás gőztermelésű kazánt ad. Az Erőmű Tervező Vállalat már elküldte a kiviteli terveket, jelentkezett a generálkivitelező budapesti Április 4. Gépgyár és a sok alvállalkozó is, köztük a dunaújvárosi 26-os Állami Építőipari Vállalat, melynek a brigádjai január 1-től vonulnak fel. Megerősítik, átépítik a turbina alapjait, kialakítják a 13 szivattyú alapjait, modernizálják a belső technológiát, felszerelnek két fűtési hőcserélőt és lefektetnek két forróvizes vezetéket. A fűtőközpont teljesítménye: óránként 1600 köbméter forróvizet, vagyis hőenergiát ad a városnak. Az előremenő fűtővíz maximális hőmérséklete 150 fok, ami mindig az időjárási körülményektől függ. Jelenleg például 120 fokos vizet szolgáltatnak. Ilyen hőfokra a két hőcserélőben melegítik fel a beérkező 80 fokos melegvizet. A budapesti Láng Gépgyártól szerzik be a legmodernebb hazai fűtőturbinát, mely változó ellennyomással működik, vagyis gazdaságosan állít elő villamos energiát úgy, hogy közben fűt is. Ehhez óránként 180 tonna gőzt nyel el. Ehhez hasonló típusú dolgozik még a kelenföldi hőerőműben. Az óránkénti 1600 köbméter többletfűtővíz 1990-ig elegendő lesz a Lvov-Kertváros déli építési területén elkészülő lakásokba. A próbaüzem kezdési határideje 1979 ősze és tart egy éven át: ezt követően tervezik a végleges üzembeállítást. Pécset jelenleg két fűtőközpont látja el óránként 2600 köbméternyi forróvízzel, ami 14 000 lakásba jut el. A kapacitás névleges, mert pillanatnyilag is csak 2000 köbmétert szolgáltatnak a mindenkori időjárás függvényében. De ebből élnek a közületek is. Az egyik rendszer Uránvárost, míg a másik a belvárost, a Szigetivárosrészt, valamint Lvov-Kert- várost kapcsolja össze a hőerőművel. A harmadik rendszer a Lvov-Kertváros déli építési területéhez kötődik és emiatt hozzák létre a harmadik fűtőközpontot. Az új hőközponthoz csatlakozik majd az új, mintegy hat kilométer hosszú hőtávvezeték, mely a Lvov-Kertváros új, bővülő részébe szállítja a forróvizet. A városi tanács 156 millió forintos beruházásának a kivitelezése egy éve indult a Kertváros felől. Generálkivitelező, a DÉLVIÉP a vasbetoncsatornát, míg a 26-os Állami Építőipari Vállalat az acélcsövet fekteti: az 58-as, harkányi útig majdnem készen, most fogtak az út alatti átvezetéshez. Eddig a föld alatt fut a csőrendszer, de az úton túl vasbeton-tartórendszerre kerül. 5 kilométeren át 350 tartót állítanak fel, a végleges átadás jövő év szeptembere. A föld alatti szakasszal áprilisra végeznek. Az idő sürget, hiszen 1978-ban ebben a városrészben 1000—1500 új lakás kerül átadásra. Havonta egy kilométernyi csőszakaszt szeretnének elhelyezni a betontuskókon. Csuti J.
