Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)

1977-12-18 / 347. szám

1977. DECEMBER 18. BELPOLITIKA DN HÉTVÉGE 7. Megszabadulunk egy terhes örökségtől Űj közúthálózat Pécsett Az utak építését megelőzi a közmüfelúiítás Ismét bekapcsolódott a város közlekedésébe a néhány hó­napig nagyon nélkülözött Már­tírok útja, s aki rájött, hogy egyszerűbb a Mecsek-oldalra a belváros elkerülésével fel­menni, az a hosszú ideig tar­tó általános korszerűsítés után elkészült új Landler Jenő ut­cát veszi igénybe. Jó ütem­ben halad a munka a 6/A út újabb szakaszán (a Petőfi ut­ca és a Tüzér utca között), s bizonyosak lehetünk abban, hogy koratavaszra elkészül az északi érintő útnak a Kürt ut­cától a Kodály Zoltán útig terjedő szakasza is. Új koncepció, új igények Egynéhány éve tartó folya­mat részei ezek az útépítések, amelyekből így, minden bő­vebb kommentár nélkül is fel­sejlik a koncepció. Pécs évszázadok során ki­alakult közútszerkezete mélyen gyökerezik a mai városszerke­zetbe is. A képlet roppant egyszerű: az észak-déli ten­gely a mai Bem utca - Hu­nyadi út, a kelet—nyugati ten­gely pedig a mai Kossuth La­jos utca — Sallai utca vona­lán alakult ki; minden más ehhez idomult. A képlet nap­jainkig csupán annyit módo­sult, hogy a kelet-nyugati ten­gely lecsúszott a Rákóczi út vonalára, de maradt minden a régiben. Csak a közelmúltban jutott a város abba a helyzetbe, hogy ettől a történelmi örökségétől is megszabaduljon. Terhes ez az örökség, ami mind egyér­telműbben akadályozza a köz­lekedést és a városfejlesztést. Az egytengelyűség (mert a fő­tengely természetesen a 6-os út vonala) okozta, hogy a vá­ros évtizedeken át csak kelet- nyugati irányban terjeszkedett, s vált egy 10-12 km hosszú szalaggá, ami a közepetáján 3—4 km szélesre hasasodik. Karszeru úthálózat A változás lehetősége akkor jelentkezett, amikor eldőlt: megépül az első felüljáró. Pécs a déli ipari területtel és Lvov- Kertváros építésével megkezd­te a dél felé terjeszkedést. Ez természetesen újabb útigé- nyekkel járt: megépült a déli ipari út, s napirendre kellett tűzni a Megyeri út — Tüzér utcai tengely megépítését egy újabb felüljáróval. A másik fontos döntés a belváros te­hermentesítését szolgáló 6/A út megépítésére vonatkozott. Ekkor került válaszút elé a város. A leckét az adta fel, hogy az úthálózat korszerűsítésének egyre sürgetőbb igénye mel­lett legalább ennyire sürgető­en voltak jelen a leromlott ál­lapotú utak. Egy, az egész vá­rosra kiterjedő aszfaltszőnye­gezési kampány bizonyára az­zal a szenzációs látszatered­ménnyel járt volna (ideig-órá- ig), hogy „jók az utak". De maradt volna a korszerűtlen úthálózat és előbb-utóbb a „megjavított" utak is vissza- vedlettek volna eredeti álla­potukba. A kétségtelenül ne­hezebb, de hosszabb távon is eredménnyel kecsegtető meg­oldást választotta a város: a korszerű úthálózat megterem­tését. Az épülő utak is jelzik, hogy szerkezeti változás következik be Pécs közúthálózatában. Mind kelet—nyugati, mind észak- déli irányban párhuzamos utak lazítják majd fel a város ed­dig egy-két főútvonalra kon­centrált közlekedését. A felújí­tott Mártírok útja, az épülő 6/A út és az északi érintő út az új kelet-nyugati irányokat jelzik, a Landler Jenő utca a Székely Bertalan úttal a Hu­nyadi út melletti második észa­ki irányt jelenti. És ez még csak a kezdet! A felsorolt utak mindegyiké­nek építését teljes közműfel­újítás előzte meg. Ez a bizto­síték arra, hogy ezek az utak hosszú időn át kifogástalanul szolgálják a városi közlekedést. És ez az, amiért nehezebb ez a megoldás. De a jövőben is így lesz. Nyilvánvaló ugyanis, hogy először a burkolat alatt kell mindent rendbe tenni, ha nem akarjuk, hogy akár a leg­csodálatosabb burkolat is idő előtt tönkremenjen. B kővetkező évek feladatai De mi várható a következő években? Mindenekelőtt: to­vább épül a 6/A út, ami 1979 végéig eljut a Szigeti vámig. Jövőre az Aradi vértanúk út- jával, majd a Vak Bottyán ut­cával folytatódik az északi érintő út építése (a Hunyadi utat felüljáróval ívelik át), s 1980-ban megépül a városköz­pont keleti érintő útja, ami nagyjából a Lánc utca — Al­só Havi utca vonalában köti össze a 6-os utat az északi érintő úttal. Feltehetően 1980- ban megépül az „58-as út Ipar utcai csomópontja", azaz a felüljáró északi lehajtó ága, s ezzel együtt a Mártírok útja a Kálvin utcán át kap folyta­tást a korrigáló Vasút utca felé 1978—79-ben — a 6/A út követelményeinek megfelelően — korszerűsítik Újmecsekalján a Szántó Kovács János utcát és az Ybl Miklós utcát, s ez­zel megteremtődik a lehetősé­ge annak, hogy a nyugati vá­rosrész központját a későbbiek­ben ezen az új észak—déli ten­gelyen át összekössék a Ma- kár-oldalig meghosszabbítan­dó északi érintő úttal. Jövőévi program a Petőfi utcát a Ró- kus-domb mögött összekötni a Bálicsi úttal — ez a követke­ző észak-déli tengely, aminek alsó vége a vasútig nyúlik, a felső vége pedig valamikor az orfű—abaligeti útig nyúlhat. Át­húzódik a következő ötéves tervbe a Tüzér utca jövőre kezdődő korszerűsítése: egy vasúti felüljáróval kombinálva ez lesz az a második észak­déli tengely, ami a déli ipar­területet és Lvov-Kertvárost összeköti a „régi” Péccsel. ♦ Pécs ebben a tervidőszak­ban 340 millió forintot fordít­hat az útjaira. Az összeg felé­ből új utakat épít: megala­pozza a város új közútháló­zatát. Hársfai István \ T’" -■•'.'ííawr* ' " »■ - .imp'.. Az újjávarázsolt Landler Jenő utca az Esze Tamás utcai kereszteződésnél Tovább bővül a harhányi gyógyfürdő Kétmillió uendeg Újabb szolgáltatások, gyógy- és pihenőmedence lesz a régi egyes Ha nem is az idénynek, az esztendőnek nemsokára vége lesz. Harkányfürdő, jóllehet nyáron nagyobb forgalmat bo­nyolít le, mint ilyenkor, még­sem népteien. Sokan keresik fel a téli hónapokban is, sok­szor ilyenkor is zsúfolt. A meg­növekedett igényeknek igye­keznek megfelelni a fürdő ve­zetői, dolgozói, a bővítéshez már hozzá is fogtak. Zsifkó Fe­renc, a Baranya megyei Fürdő * Vállalat igazgatója nyilatkozott az építkezésről, s a soron kö­vetkező tervekről. — Az emeletráépítésről egye­lőre elegendő annyit monda­nom, hogy az építőkkel kötött szerződés szerint 1979 március­ban a régi téli fürdő épületét átadják. Addig semmit sem működtetünk ott, akkor viszont mindent. Ahogy ismerem őket, ennek az időpontnak meg is fognak felelni. Hogy menet közben hogyan osztják be az idejüket, az ő dolguk, s ők tudják, hogy mit tesznek. Ed­dig minden épületünket határ­időre átadtak. Ez a Baranya megyei Taná­csi Magas- és Mélyépítő Vál­lalat, amely pontos és szép munkájáról nevezetes. Az épít­kezést megnéztük, jelenleg az új szint födémét zsaluzzák, fé­lig már el is készültek vele. — Ez az év különösebb gond nélkül telt el — folytatta az igazgató — nemrég szereltünk be fedett medencénkhez egy levegőtisztító berendezést, mert mínusz néhány fokos hidegben már egy méternyire sem lehe­tett látni a sűrű párában. A tisztító kitűnően működik. Egyébként forgalmunk növeke­dett ebben az évben is. Ta­valy egymillió-hatszázhetvenez- ren voltak, az idén több mint egymillió-kilencszázezren. Láto­gatóink száma megközelíti az idén a kétmillió főt. Ebben a forgalomban természetesen Siklós és Szigetvár vendégei is beleértendők. Növeltük szol­gáltatásainkat mintegy huszon­öt százalékkal. Több kabin, baldachin, hinta és más fel­szerelés várta az ide látoga­tókat, több igényt tudtak ki­elégíteni masszőreink és pedi­kűröseink is. De az igény ak­kora, hogy még ez sem elég, ezeket a szolgáltatásokat az ésszerű határok között tovább kell fejleszteni. A kondicioná­lótermünket még nem használ­ják ki a vendégek, még nem jöttek rá az ízére. Majd, ha megépül a tornatermünk, bí­zunk benne, hogy a sportolási lehetőségekkel is jobban él­nek. Nem kizárt, hogy egy gyógytornászt foglalkoztatunk majd itt. — Milyen változásokat hoz a jövő esztendő? — A régi, egyes számú me­dencét teljesen szétválasztjuk. A fedett részen csak orvosi ja­vaslat alapján, beutalóval, für­dőjeggyel fürödhetnek a ven­dégek, itt töményebben adjuk a gyógyvizet. A másik részben is pihenőmedencét alakítunk ki, labdázni, lubickolni ott sem lehet, ott és a többi melegvi­zes medencében az eddigi gyakorlat szerint töltjük a vi­zet. Szeretnénk egy szaunát építeni, a Baranyatervnél ké­szülnek a tervei, ezzel a für­dőnk szinte a szolgáltatások teljes körét tudná biztosítani. Január elsejétől egyébként egy szinte jelképes összeggel meg­emeljük a belépőjegy árát, jö­vőre télen-nyáron egyaránt dél­előtt tíz forint, délután hat fo­rint lesz a strandbelépő. Már bizonyos, hogy az éjszakai für­dés belépője is drágább lesz, de az is csak minimálisan. Megkezdtük a szokásos évi fel­újításainkat, festünk-mázolunk, nemrég készültek el a kerítés festésével, sorra kerülnek a ka­binok, minden strandfelszere­lés. A szépen felújított strandfür­dőhöz pedig már csak jó me­leg idő kell...- kp ­Már kicsi korában mindent hallés lát Helyesen neveljük-e? Napirenden a családi életre való nevelés Ha már megvan az a gye­rek, mit kezdjünk vele? Ho­gyan neveljük? Helyesen ne­veljük-e, ha neveljük. Vagy még korábbi időkre visszate­kintve: helyesen választjuk-e meg párunkat? Népesedés- politikánk időszerű kérdései közé tartozik ez a néhány is. Ezt tűzte napirendre a Csalód­ás Nővédelmi Tudományos Tár­saság azon a kétnapos tanács­kozáson, amelyen Pécsről jóné- hány szakember részt vett. — Újból megerősítették, hogy a. szülők egymáshoz való kap­csolata meghatározza gyerme­keikhez való kapcsolatukat, de meghatározza a geyrmek egész lelki fejlődését, a világhoz való viszonyulását is. Nemcsak az a problematikus, ha otthon kia­bálás és tónyérhajigálás van, elég ha a feszültség jelen van. Elmondták, hogy a legtöbb amit apa adhat a gyerekének, az hogy szereti a gyereke any­ját. És nem is csak akkor, ami­kor már megszületett az a gyerek, hanem már sokkal ko­rábban. A terhesség idején na­gyon kevesen viszonyulnak úgy a feleségükhöz, ahogy az a nagykönyvben meg van írva — mondotta dr. Temes Gyuláné megyei fővédőnő, aki szintén részt vett a tanácskozáson. — Azt mondják, hogy a gye­rek nem is hallja vagy nem veszi észre azokat az aprS gondokat, amik szüleiket fog­lalkoztatják. Igaz ez? — Nem. A gyerek már egész kicsi korában mindent hall és lát. Látszólag nem figyel, de ez csak látszat. 01 a sarok­ban és játszik, úgy érezzük, el van foglalva, de közben min­den mozdulatunkra ügyel és éppen ezért kell minden szülő­nek vigyázni, mert minden sza­vunkkal, minden mozdulatunk­kal, sőt megkockáztatom, min­den gondolatunkkal neveljük. Hogy nem vennék észre az ap­ró gondokat? Serdülő korúak- nól végeztek vizsgálatokat, a tesztlápon egy konfliktus hely­zetet mutattak be, a feladat az volt, hogy írják meg a gyere­kek, hogy ilyen helyzetben az ő szüleik hogyan viselkednek velük szemben? A válaszok mindegyike a saját számára kellemes, optimális viselkedé­seket írta le. Három hét múl­va megismételték a vizsgála­tot ugyanezekkel a gyerekek­kel, a tesztlápon egy hasonló konfliktushelyzet szerepelt, de a feladat most az volt, hogy mit tenne, ha ő lenne a szü­lő? A válaszokban a legradi­kálisabb és legagresszívebb megtorlásokat írták le a gye­rekek. Ez is fényesen igazolja, hogv a gyerekeink szülője a modell. Amikor majd a saját gyerekével foglalkozik, azt a viselkedést produkálja, amit az ő szülei annak idején vele szemben. — Egyre nagyobb szerepet és lontosságot tulajdonítanak a családi életre való nevelésnek. Erről hogyan vélekedték a ta­nácskozáson? — Volt egy nagyon érdekes előadás, amelyben ki merték mondani azt, hogy annak elle­nére, hogy divat a szex, a 15 éveseknek nincsenek kifejezett szexuális igényei. Merjük már végre vállalni, hogy a 15 éve­seknek nincs szükségük a sze­xuális életre és ha nem fog­lalkoznak vele, személyiségük fejlődése nem szenved csorbát. Ez az előadás mondta ki, hogy a nevelés feladata kialakítani a szexuális magatartás helyes szokásrendszerét. Nem kell a fiatalokat tanítani a szexuális életre, ösztönéletük fejlődése során ez magától jön. Ha a szexuális élethez állandó meg­erősítést kap az a gyerek és kevés tilalmat, előfordul és gyakran előfordul, hogy minden érzelmi háttér, alap nélkül lé­tesülnek hebehurgya és belát­hatatlan következményekkel já­ró értelmetlen szexuális kap­csolatok. Erre nincs szüksége sem a fiatalnak, sem a szólód­nak, sem a társadalomnak. Dr. Jáni Lajos, a megyei fő­orvos helyettese szintén résit vett a tanácskozáson. — Már a főreferátum is rendkívül érdekes adatokat tar­talmazott — mondotta —, pél­dául, hogy a házasságok ki­menetele harminc százalékban válás, ötven százalékban pedig a férj halála. Százezer veszé­lyeztetett gyerek él hazánkban, ezek zöme annak a százhat­vanezer alkoholistának a gyer­meke, akiket nyilvántartunk. És elmondták azt is, hogy ebben az évben több mint harminc­ezer kisgyereket iskoláztak be a gyógypedagógiai intézmé­nyekben. — Az utóbbi időben igen fontosnak tartják a házasság előtti tanácsadást. Van-e en­nek valami jelentősége a pár- választásban? — A párválasztás, mint szo­cializációs folyamatot hangsú­lyozták. Nálunk szabad párvá­lasztás van, de az emberek sem önmagukat, sem a mási­kat nem ismerik. így ez nem mindig sikerül. A felmérések szerint a házasságkötés előtt hat hónaptól két évig terjedő időszakban ismerkednek egy­mással a házasulandók. De már régen bizonyított tény, hogy a párválasztási érettség nem egyenlő a szexuális érett­séggel. Ezt is bizonyítja az a vizsgálat, amelynek eredménye szerint a nők ötvennyolc, és a férfiak hetvennégy százaléka már a házasság előtt szexuális kapcsolatba lép. Azt is megfi­gyelték, hogy mennyi idő kel­lett hogy elteljen a szexuális kapcsolat létrejöttéig. A nőknél egy, illetve másfél év után lé­tesült szexuális kapcsolat, ti­zennyolc százalékuk a vőlegé­nyükkel, hetven százalékuk pe­dig állandó szerelmi partnerrel voltak kapcsolatban. A férfiak rövidebb időtartam alatt és több partnerral futó alkalmi ismeretségek útján léptek sze­xuális kapcsolatba. — Akkor a házassági tanács­adást célszerű lenne már pár- választási tanácsadóvá is ki­szélesíteni. — Igen, erről is szó volt, a jövő ebbe az irányba mutat. A párválasztási és házassági tanácsadóban jogásznak, pszi­chológusnak és orvosnak kell együtt dolgoznia. Ez a szak­mai együttes alkalmas arra, hogy már a párválasztásban' is hathatós segítséget adjon a fiataloknak. — Lesz-e ilyen Baranya me­gyében? — Ha egyelőre nem is, de mi is erre a megoldásra törek­szünk. Kampis Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom