Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)

1977-12-13 / 342. szám

2 Dunántúli napló 1977. december 13., kedd Jó állampolgári közérzettel... Ülésezett a Magyar- országi Délszlávok Demokratikus Szövet­országos (Munkatársunk jelentése) A Magyarországi Dél­szlávok Demokratikus Szö­vetségének Országos Vá­lasztmánya tegnap, hét­főn tartotta éves ülését a Hazafias Népfront buda­pesti Bizottságának szék­házában. Az Országos Vá­lasztmány a titkárság je­lentése és Mándics Mi­hály főtitkár szóbeli kiegé­szítése alapján értékelte az 1977-ben végzett mun­kál. A választmány elisme­réssel szólt pártunk követ­kezetes nemzetiségi politi­kájának az állami, társa­dalmi szervek útján történő hatékony gyakorlati meg­valósulásáról. Kiemelte, hogy az alkot­mányban és a törvények­ben biztosított jogok gya­korlásához egyre nagyobb mértékben biztosítottak a feltételek is, melynek ered­ményeként a hazai horvát, szerb, szlovén nemzetiségű dolgozók jó állampolgári közérzettel és kötelesség- tudattal, lelkesen vesznek részt a szocialista építő­munkában. Fokozódott az anyanyelv tanulása iránti érdeklődés, a hazai szerzők anyanyel­ven írt műveinek megjelen­tetése tervszerűen folyik. Állami támogatással Sztevánovity Mária „Fel­hőtlen égbolt” című qyer- mekmese kötetét és Gujás Dzsurotin József önálló verseskötetét adták ki az idén. Nyomdában van Vu- jicsics Tihamér hazai dél­szláv népdalgyűjteménye. A Magyar Hanglemezgyár­tó Vállalat befejezte a ma­gyarországi délszláv közre­működőkkel készülő, 1978- ban megjelenő népdal­hanglemez felvételeit. Ba- , jón rendezték népviseleti kiállítással eqybekötve az I. délszláv folklórszemlét és a néprajzi, honismereti gyűjtők nyári továbbképző táborát. Szó esett többek között a nemzetiségi úttörők, az amatőr művészeti együtte­sek, a délszláv klubok munkájáról, s végül az Országos Választmány jó­váhagyta a szövetség 1978. évre szóló munkater­vét. B. K. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság mint az MTSZ tagja, a tár­sasági alapszabály szelle­mében azokkal az ipargaz­dasági, szervezési, vezetési és oktatási kérdésekkel fog­lalkozik, amelyek a Műszaki Tudományos Egyesületek te­vékenységének gazdasági funkcióját és területét érinti. Az SZVT tegnap, december 12-én megtartott tisztújító tag­gyűlésén Lukács János, a Ba­ranya megyei párt-vb tagja, a városi pártbizottság első tit­kára, a szervezet elnöke kö­szöntötte a taggyűlésen meg­jelenteket, és egyben felkérte Czégény Józsefet, a Baranya megyei párt-vb tagját, a me­gyei pártbizottság titkárát, hogy tartsa meg tájékoztató előadását az időszerű gazda­ságpolitikai feladatokról. — Feltételezem, hogy gaz­daságpolitikailag jól informált vezetők előtt tarthatom meg a beszámolót — kezdte meg Czégény József előadását. — Mindannyian tudjuk, hogy az elmúlt években a tőkés világ gazdasági válsága hazánk gazdaságát is visszavetette. Ezen okok miatt az 1976-os évet igen mérsékelt gazdasá­gi fejlődés és kis mértékű életszínvonal-emelkedés jelle­mezte. — Az 1977-es év gazdasági életére már dinamikusabb fej­lődés jellemző. Jelentősen nőtt az ipari és mezőgazdasági termés, javultak az életkörül­mények. A gazdasági mutatók jók, mégis ellentmondásokról beszélhetünk. A gazdasági egyensúlyi helyzet javítását nem sikerült elérni. A nemzeti jövedelem nagy részét nagy beruházásokra használtuk fel, olyanokra, amelyeknek a félté­Nyolc évre szól» cselekvési program telei nem mindig voltak bizto­sítottak. A Baranya megyei pártbizottság meghatározza az 1978-as év tennivalóit. Ezek szerint mindent el kell követni, a külső és belső gazdasági egyensúly további javítására. Az irányítás és végrehajtásnál jobban kell, hogy érvényesül­jön a tervszerűség. Előtérbe kell helyezni a minőségi köve­telményeket, vissza kell szorí­tani a nem gazdaságos ter­mékek gyártását. Nem indul­hatnak olyan beruházások, amelyeknek feltételei nem megalapozottak. Kiegyenlítet­tebbnek kell lenni a lakosság ellátásának. Czégény József beszámolója után dr. Szemere Mátyás, az SZVT Baranya megyei Szerve­zetének titkára a szervezet te­vékenységéről és jövő évi fel­adatairól beszélt. Elmondta, hogy az SZVT tudományos igényű, információs rendezvé­nyeik jó fogadtatásra találtak. Kialakult egy törzsgárda tag­ság. Vezetőképzést, tanfolya­mokat szerveztek, főként kö­zépszintű vezetők számára. Dr. Bérezi Gyula, a Közpon­ti SZVT főtitkára ezek után el­ismerően nyilatkozott a Bara­nya megyei Szervezet tevé­kenységéről. Fontos feladat­ként említette, a hosszúlejá­ratú — nyolcéves — cselekvé­si program megszervezésének és végrehajtásának munkáját. Ezután került sor az új tisztségviselők megválasztásá­ra. Elnök: Lukács János, el­nökhelyettes: Csendes László, Hock Márton, titkár: dr. Sze­mere Mátyás, szervező titkár: Pandur Józsefné lett. S. Zs. Befejeződött a pécsi zenei hét Vasárnap este két egyfelvo- násos opera (Hindemith: Hosz- szú karácsonyi éj; Lortzing: Az operapróba) magyarországi be­mutatójával befejeződött a pé­csi zenei hét eseménysorozata. A két operát Konter László rendezte, Breitner Tamás vezé­nyelt. Az előadás után Czente Gyula, Pécs megyei város Ta­nácsának elnöke fogadást adott a Pécsi Nemzeti Színház társalgójában. A fogadáson jelent volt dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Párt- bizottság első titkára; jelen voltak a Magyar Rádió zenei főosztályának képviselői, veze­tő munkatársai, valamint a Pé­csi Nemzeti Színház művészeti vezetői és operatársulatának vezető képviselői. Pohárköszön­tőjében a városi tanács elnö­ke méltatta az elmúlt hét pé­csi rendezvénysorozatát, ki­emelkedő sikereit, a Magyar Rádió munkásságát, amellyel ezen a héten közelebb hozta Pécset az ország zenei életé­hez. Válaszul Kiss Kálmán, a Ma­gyar Rádió elnökhelyettese a pécsiekre ürítette poharát, kö­szönetét mondva valamennyi muzsikusnak, aki ezen a héten a rendezvények művészi ered­ményeit elősegítette. Jó ellátást ígér a Zöldért A Zöldért Baranya megyei Vállalatának tárolóiból — a megye éléskamráiból — az idén, a jó termésnek és a vál­lalat gondos felkészülésének eredményeként mennyiségben és minőségben is megfelelő áru kerül majd az üzletekbe. A 14-féle termékből ez évben 10—15 százalékkal többet rak­tároznak a tárolókban mint tavaly. Mint Kolonics Károly, a vál­lalat igazgatóhelyettese el­mondta, Pécsett a Megyeri úti fedett tárházban, illetve a Vej- tiben, Kovácshidán és Mohá­cson létesített úgynevezett „halmos-rendszerű”, valamint a vállalat által bérelt tárolókban összesen 860 vagonnyi termé­ket készleteznek. Amennyiben az időjárásban nem lesznek hirtelen és jelentős hőmérsék­leti különbségek, úgy a ter­mékeket továbbra is jó minő­ségben tudják megőrizni. A minőség megtartásának érdekében állandóan és folya­matosan válogatják a vörös­hagymát, zöldséget és gyümöl­csöt. Az átválogatásra az új- petrei és a lánycsóki termelő- szövetkezet munkaerőt kölcsön­zött a vállalatnak tavaszig. A Zöldért Vállalatnál a még tárolt és az elkövetkező hetekben üzletekbe szállítandó árukról is múlt időben beszél­nek. Jelenleg ugyanis már a jövő évi termékek felvásárlásá­ra kötik a szerződéseket. A kö­vetkező esztendőben — 1977- hez hasonlóan — összesen 2600 vagonnyi burgonyát, vöröshagy­mát, zöldséget és gyümölcsöt vásárolnak. A termények 80 százalékára már megkötötték a szerződéseket a megye szövet­kezeteivel és gazdaságaival. mmmm Dr. Czeizel Endre A közelmúltban a Baranya megyei Vöröskereszt meghívá­sára és felkérésére két elő­adást is tartott Pécsett dr. Czeizel Endre genetikus, az Országos Közegészségügyi In­tézet tudományos csoportveze­tője. Ez alkalomból beszélget­tünk vele. Mesélik - szereti a pontos­ságot — de a porcelángyári előadásáról majdnem elkésett: — A POTE gyermekklinikáján jártam — mondja dr. Czeizel Endre. — A gyermekklinika ge­netikai munkacsoportjának tagjai ugyanis nagyon követ­kezetesen és jól dolgoznak. Különösen a biokémiai rendel­lenességeket kutatva értek el kiváló eredményeket. Most egyeztettük elképzeléseinket a munka további folytatására. — ön a televíziós sorozatá­val, illetve megjelent könyvei­vel népszerűsítette — sok ér­deklődőt toborozva — az em­beri genetikát. Elsőrendű fel­adatának tekinti a tudományos ismeretterjesztést? — Nem. Továbbra is a kuta­tómunkát rangsorolom előre, másodsorban foglalkozom a gyógyítással, tanácsadással és csak ezt követi az ismeretter­jesztés. Ennek ellenére minden héten legalább egy napon - általában pénteken — különbö­ző meghívásoknak eleget téve tartok előadásokat. — A porcelángyárban tar­tott előadásában kiemelten foglalkozott az alkoholizmus­sal. A magyarázat? — Pillanatnyilag a Vöröske­reszt országos vezetőségének támogatásával kutatjuk, hogy milyen hatása van az alkohol­nak az utódokra. Az nyilván­való, hogy az alkoholista nők szervezetében fejlődő magzat — az anya szervi bajai miatt — veszélyeztetve van. Jelenlegi kutatásainkkal keressük a még ismeretlen összefüggéseket az Egy életmű keresztmetszete Szenes Árpád kiállítása Első hazai kiállítását 80 éves korára érte meg Szenes Árpád festőművész, aki 1925-ben az­zal a töretlen akarattal in­dult a nagyvilágnak, hogy bon­takozó tehetségét a haladó nyugati művészet hatásaival termékenyítse meg. De a kép­zőművészetek fellegvára, Pá­rizs fogva tartotta. Azóta — kisebb megszakításokkal — ott él, dolgozik feleségével, a ne­ves portugál származású fes­tőnővel, Vieira da Silvával. 52 év után egy teljes életművet felvázoló kiállítási anyaggal mutatkozik be Szenes Árpád a magyar közönségnek. A vá­logatás kronológiai rendbe szervezi a festőművész ouvre- jét, végig vezetve a látogatót a naturalista portrétól az el­vont érzéki megjelenítésig megtett úton. Az idős művész megromlott egészségi állapota miatt nem lehetett jelen pécsi kiállításá­nak megnyitóján vasárnap dél­előtt a Színház téri kiállítóte­remben. De kedves üdvözlő so­rait táviratban küldte el, ame­lyet a megnyitó ünnepség nyi­tányaként dr. Hárs Éva művé­szettörténész, a Janus Panno­nius Múzeum igazgatója olva­sott fel, majd köszöntötte a francia vendégeket, Jean Mi­chel Lectercqu kulturattasét, a Francia Intézet igazgatóját és Guy Weelen urat, a Kritikusok Nemzetközi Szövetségének el­nökét. Jelen volt Martyn Fe­renc Kossuth-díjas festőművész is, Szenes Árpád egykori pá­lyatársa és jóbarátja. Jean Michel Leclercqu meg­nyitó beszédében elsőként Sze­nes Árpád üzenetét tolmácsol­ta, majd néhány gondolatban vázolta a művész pályáját, al­kotói törekvéseit. — Szenes művészete az el­vont megfogalmazás ellenére is szorosan kapcsolódik a ter­mészethez. Művészetét nem tenné egyértelművé, ha azt akár a figuratív, akár a non­figuratív jelzővel illetnénk. In­kább a meditáció, a megjele­nítések sorozata jellemzi. So­kat foglalkozik a fénnyel, amellyel kapcsolatos első él­ményét 18 éves korában élte át a Balatonnál, de ugyanezt az élményt találta meg a por­tugál partokon. Ne tévesszen meg senkit, hogy e képek többsége első látásra nem fe­jez ki semmit. De minden­képp irányt mutatnak, így min­denki más-más irányban in­dulhat el a képek nyomán - mondotta többek között Jean Michel Leclercqu. A megnyitó ünnepséget a háromtagú Reneszánsz együt­tes értékes zenei produkciója zárta. Szenes Árpád kiállítá­sát a hónap végéig láthatják az érdeklődők. P. L. alkoholizmus és az emberi öröklődés között. — ön elsősorban a gyakori ártalmak közé tartozó úgyneve­zett poligén öröklődésű rend­ellenességek okait kutatja. Van-e ezen belül kiemelt rész­területe? — A folyamatos munkát a fontosság irányítja. Az utóbbi időben kissé megemelkedett hazánkban a' kézrendellenes­séggel született gyermekek száma. Pillanatnyilag e rend­ellenesség okainak megtalálá­sára összpontosítunk. — Ha egy „földrajzi-geneti­kai" térképet rajzolnánk Ma­gyarországról, milyen képet kapnánk a különböző rendelle­nességeket illetően az egyes megyékről? — A veleszületett rendelle­nességek országos nyilvántartá­sa adatainak alapján ismer­jük, hogy melyik megyében hány fejlődési rendellenesség­gel született gyermek jön vi­lágra. A legtöbb bejelentés Vas megyéből érkezik. A kép azonban nem egyértelmű. El­képzelhető ugyanis, hogy a Vas megyei egészségügyi há­lózat szakemberei következetes alapossággal azokat az ese­teket is bejelentik, melyekhez hasonlókról más megyék nem küldenek jelzést. — A különböző fejlődési rendellenességeket elsősorban a megelőzéssel, felvilágosítás­sal igyekeznek csökkenteni a szakemberek. Kiemelt feladatuk van e területen a genetikai ta­nácsadóknak. Az országos adatok alapján megítélve mi­ként tevékenykednek a tanács­adó intézetek? — Az utóbbi egy-két évben négyszeresére nőtt a genetikai tanácsadásokon részt vevők száma. A genetikusok munká­jának azonban egyik komoly problémája, hoqy az örökle- tesséq igazolódásakor — az öröklődés menetének ismereté­ben is — pusztán a betegség ismételt előfordulásának koc­kázatáról, azaz valószínűségé­ről tudnak nyilatkozni. Ezek az előrejelzések azonban csak a nagy számok törvényében ér­vényesülnek pontosan: egy- egy adott terhesség esetén másként és másként alakulhat a betegség. Ezért kellett keres­ni a módot a kockázat mérté­kének egyértelműbb, ponto­sabb meghatározására. Ma már lehetőséq van a magzati ártalmak méhen belüli felisme­résére. Dr. Czeizel Endréről, a tele­vízió népszerű sorozatának elő­adójáról, mint emberről — ne­héz újat mondani. Ugyanolyan közvetlen, nyílt és egyszerű, mint amilyennek az előadásaiból, könyveinek stílusából megis­mertük. Talán annyit, hogy ma- qasabb, mint amilyennek a képernyő alapián becsülhettük, három gyermek apja, nem do­hányzik, általában reggel nyolctól este hétig dolgozik és szeret autót vezetni. A kutató, gyógyító munkája és előadásai mellett szakít időt arra is, hogy minden olyan levélre vá­laszoljon. melyben útbaigazí­tást, tanácsot kérnek tőle. Török Éva Fiatalok alkotásai az IH galériájábao A Pécsi Műhely két fia­tal képzőművészének, Fi- czek Ferencnek és Szíjártó Kálmánnak nyílt közös ki­állítása tegnap este 6 óra­kor az Ifjúsági Ház ga­lériájában. Alkotásaik íze­lítőt adnak a látogatónak azokról a sokirányú for­mai-technikai kísérletekről, amelyek alkotói szándé­kuk kiteljesedéséhez ad­ják meg egyre inkább a legkézenfekvőbb megoldá­sokat. Ficzek Ferenc feszített vásznain a konstruált tér­formák mozgástörvényeit kutatja. A favázra feszített zsákvászon vagy színes mű­anyagfólia valóságos plasz­tikai élményt nyújt a né­zőnek, de a különféle né­zőpontok más-más térvi­szonyokat eredményeznek. Ficzek Ferenc vásznainak szoros tartozéka az irányí­tott fény, amely fölfedezi és mozgásba hozza az élettelen formát. Szíjártó Kálmán szitanyo­matai jelenségekhez kö­tődnek. Az elvonuló fel­hők végtelenül gazdag for­ma- és foltrendszere vagy a tűz, mint tovatűnő, kör­nyezetét folytonosan meg­határozó jelenség csupán kiragadott példák Szijártó tématárából. A szitanyo­motoknál, mint általában a sokszorosító eljárások­nál — a technika lehető­ségei folytán — fontos sze­rep jut a szérianyomás­nak. Az azonos nyomófor­máról készült többféle színváltozat egyúttal szín- dinamikai problémák fel­vetésére is lehetőséget nyújt. Ficzek Ferenc és Szijártó Kálmán kiállítását Pálin­kás György író nyitotta meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom