Dunántúli Napló, 1977. november (34. évfolyam, 301-329. szám)

1977-11-22 / 321. szám

1977. november 22., kedd Dunántúli napló 5 NAGYVILÁGBAN A moszkvaiak verseny­kezdeményezése A moszkvai dolgozók becsü­lettel helytálltak a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom tiszteletére indított jubileumi munkaversenyben: a hatvana­dik évfordulóra mintegy fél­millióan teljesítették az ötéves terv első két évének sőt több évének előirányzatát. Most új kezdeményezés született, amely már a jövő évre mutat előre: a Szovjetunió új alkot­mányának első születésnapjára, 1978. október hetedikére tel­jesítsék az első három év ter­vét. Az új munkaverseny felhívá­sát egyszerre több üzemből adták ki. A kezdeményezők, a híres moszkvai Lihacsov Autó­gyár kovácsai voltak: A. F. Medvegyev brigádja, amely a jubileumi munkaversenyben tel­jesítette éves tervét, s így a jövő évi terven dolgozik már, adta ki a jelszót, amihez ed­dig a gyóróriásban négyezren csatlakoztak. Ezzel egyidőben hasonló kezdeményezés szüle­tett a 2. számú óragyárban és a Krasznaja Zarja konfekció- ipari üzemben. A moszkvai pártbizottság iro­dája jóváhagyta a három gyár munkásainak javaslatát és fel­hívta a pártszervezeteket, a szakszervezeteket, az ifjúsági szervezet tagjait arra, hogy tá­mogassák az új munkaverseny­felhívást, ismertessék meg azt Moszkva minden dolgozójával. Az új versenymozgalom nem­csak a terv határidő előtti tel­jesítését tűzi maga elé, hanem egyúttal a minőség javítását, a termelési kapacitások jobb kihasználását, a munka terme­lékenységének emelését, az ön­költség és az anyag- és ener­giafelhasználás csökkentését is. Szódat egyiptomi elnök izraeli látogatása tiltakozást váltott ki az arab világban: Libanon meg­szakította a diplomáciai kapcsolatokat Egyiptommal. Képünkön: libanoni tüntetők Nasszer egyko­ri elnök fényképével vonulnak Beirut főutcáján. ♦ MOSZKVA: Hétfőn eluta­zott Moszkvából Dolores Ibár­ruri, a Spanyol Kommunista Párt elnöke, aki az októberi forradalom 60. évfordulójának ünnepségein vett részt. Ibarru- rit a repülőtéren Mihail Zim- janyin, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottsá­gának titkára búcsúztatta. ♦ BELGRAD: Hétfőn Belg- rádban szerződést irtok alá egy 210 mW teljesítményű, Pljevljában épülő erőműblokk komplett salak- és pernyeszál- litó berendezésének magyar exportjára. A berendezést, az ERŐTERV tervezi, az Országos Bányagépgyártó Vállalat gyárt­ja és a Transelektro Külkeres­kedelmi Vállalat exportálja. A berendezés értéke 1,2 millió dollár. Szállítására, szerelésére és üzembe helyezésére 1979- bcn kerül sor. H. Schmidt Varsóba érkezett Varsó Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár hétfőn este hiva­talos látogatásra Varsóba érke­zett. A lengyel főváros repülőte­rén a vendéget Edward Gierek, a LEMP KB első titkára és laroszewicz, a Minisztertanács elnöke fogadta. Helmut Schmidt a látogatás előestéjén a Lengyel Televízió számára adott interjújában el­mondotta, hogy útjának első­rendű célja annak bizonyítása, milyen nagy jelentőséget tulaj­donit a lengyel—nyugatnémet kapcsolatok fejlesztésének, és állást foglalt e kapcsolatok bővítése mellett. A kancellár derűlátóan nyilatkozott a gaz­dasági kapcsolatok távlati le­hetőségeiről, rámutatva, hogy e téren még sok a tennivaló, kü­lönösen a termelési együttmű­ködésben és a harmadik pia­cokon való közös tevékenységet illetően. Edward Gierek a látogatás alkalmából interjút adott a Deutschlandfunk nyugatnémet rádióállomásnak. Méltatta Len- gyelorság és az NSZK 1970- ben aláírt kétoldalú szerződé­sének történelmi fontosságát, és értékelte a kapcsolatok nor­malizálása terén az elmúlt hét évben elért eredményeket. Gie­rek döntő fontosságúnak nevez­te a helsinki találkozót, állást foglalt a politikai enyhülésnek a katonaival való kiegészítése mellett és méltatta az új szovjet javaslatok lehetőségét a fegyver­kezési hajsza megfékezésében. Belgrádi találkozó A belgrádi találkozó hétfőn délelőtt munkabizottságokban folytatta munkáját. Ez alkalom­mal az európai biztonság, to­vábbá a humanitárius és egyéb területeken való együttműködés, valamint a földközi-tengeri tér­ség kérdéseivel foglalkozó bi­zottságok üléseztek. A taláííozón résztvevő 35 or­szág küldöttsége délután ple­náris ülést tartott, majd a gaz­dasági, tudományos-műszaki és környezetvédelmi bizottság tár­gyalt. 4- HELSINKI: Szombaton egy turkui kórházban egy 26 éves asszony ötösikreknek adott életet. A három kisfiú és két kisleány a hatodik hónapban jött világra, 950—1040 gram­mos testsúllyal. Valamennyien egészségesek, de egyelőre nem vehető biztosra, hogy az öten életben maradnak. 4 MOSZKVA: ünnepélyes keretek között nyújtották át hétfőn a Magyar Népköztár­saság moszkvai nagykövetsé­gén az Elnöki Tanács által adományozott magas kitünte­tést, a Béke és Barátság Ér­demrendet a kimagasló szov­jet költőnek és közéleti szemé­lyiségnek, Nyikolaj Tyihonov- nak. A kitüntetéssel az Elnöki Tanács nyolcvanadik születés­napja alkalmából jutalmazta Tyihonov költői és közéleti munkásságát, a szovjet—ma­gyar barátság, a két nép kul­turális kapcsolatai érdekében kifejtett tevékenységét. 4 HANOI: Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára üzenetet in­tézett a világélelmezési prog­ram igazgatójához, G. Vogel- hez, s kifejezte elismerését a világélelmezési programnak a Vietnamnak nyújtott segít­ségéért. A világszervezet főtit­kára felkérte a program veze­tését, hogy továbbra is tegyen meg mindent a vietnami nép terheinek könnyítésére. Alap­vető fontosságúnak nevezte, hogy gabonaszállitásokkal se­gítsék keresztül Vietnamot' a természeti csapások következ­tében előállott rizshiány fel­számolásában. 4- MADRID: Hétfőn délben háromnapos hivatalos látoga­tásra Madridba érkezett Mario Soares portugál miniszterelnök. A kormányfőt a madrid-bara- jasi repülőtéren spanyol kollé­gája, Adolfo Suarez miniszter- elnök fogadta. Mario Soarest röviddel megérkezése után ki­hallgatáson fogadta I. János Károly király, majd a Moncloa palotában megkezdődtek a két miniszterelnök tárgyalásai. Közös Piac Hétfőn megkezdődött az Eu­rópai Gazdasági Közösség mi­niszteri tanácsának kétnapos ülésszaka. Először a kilenc pénz ügyminiszter ült össze, majd bekapcsolódtak a tanácskozás­ba a külügyminiszterek is. Na­pirenden a bizottság jelentése szerepelt a Közös Piac gazda­sági helyzetéről, a gazdaság- politika jobb összehangolásá­ról, a beruházási politikáról, valamint arról, hogy milyen lé­péseket kellene tenni a gazda­sági és a pénzügyi unió meg­valósítása felé. 6. Itt kezdődnek a te­lepek: a Széchenyi- és István­oknál bányamezők a Misina- Lapis tömegéből kiinduló és még Pécsváradon túl is kimu­tatható nagy antiklinálisnak déli szárnyán foglalnak helyet. Petőfi-aknát ennek az antikli­nálisnak a mélyébe bukó ten­gelyére telepítették; a pécs- bányai nyugati bányarész, az András-aknai bányamező egy kisebb szinklinólisban helyez­kedik el. Teher Leontin geoló­gus mérnök társaival kimutatta legújabb kutatásai során, hogy a mecseki kőszénképződés a régebbi elképzelésekkel ellen­tétben nagy területen, nem egy­séges őslápban, hanem több egymással összefüggő, de csak laza kapcsolatban levő meden­cében folyt le. Az egykori lagu- navidék őslápját folyótorkola­tok, mélyebb vizű tengeri csa­tornák és tengeröblök, apróbb szigetek választották el egy­mástól. Az egyes szénképződési medencékben az üledékfelhal­mozódás mérete és üteme, sőt anyaga is más és más lehetett. Bizonyíték erre a szabolcsi és vasasi aknák közötti elmeddü- lés, illetve a széntelepek kivas­tagodása az aknák közelében: kél különböző növényfelhalmo- zódási medencére utal. Korban egyidős, de bizonyos fokig egy­mástól független szénképződé­si medence a nyugati és keleti. Az egyik a pécsbányai és sza­bolcsi - az utóbbi a vasasi és bétái terület. . . Agyag, homokkő, szürkepala, szér,, aztán ismétlődnek a szí­nek a másik telepig. Intarzia. Kéktestű gémnyakú gépek eszik a hegyet, sárga dömpe­rek hordják el. Hangyaként nyüzsögnek a fejtésben. Jó né­hány kipróbált pécsbányai bá­nyász itt dolgozik most a kül­színi fejtésben: azt mondják kertészkednek . . . Mert ez csak muskátliföld ahhoz képest, amiben ők a mélyben bányász­tak. Az öregek - talán éppen régi házaik helyén dolgoznak — hangyaszorgalmúak. Vágner György, Molnár Vilmos, Szalo- vics, Borovics nevével a szén­csaták óta mindig a rekordtel­jesítmények jártak együtt. Igaz, most aligha tudnának ide a katlan peremére utánam ka­paszkodni. Teherautónyi kövek övezik a felfelé kígyózó szerpentint. A hetedik teraszon háznagyságú tömb lóg, talán a lábammal is letaszíthatnám. Az előbb inte­gettek: menjek a fenébe, négy­méteres lehet csak a mezsgye, amelyet itt, a katlan szélén, a hasadék körülölel. A külfejtés keleti partján szorgalmas kis dózer túrja a földet. — Erről is kell beszélni: az itteni szénnel — munkátlifölddel - hat esz­tendeig gazdaságosan etették az erőművet. Most megkezdő­dött a külfejtés betemetése. 1975-ben befejeződött itt a bányaművelés, rekultiválják a völgyet. — Olyanra, mint volt? ■.. Nádasy Ágoston bányames­ter hangjában nem lehet meg­állapítani az irónia vagy a nosztalgia cseng. (Folytatjuk) Görögországi választás A vasárnap megtartott görögországi parlamenti válasz­táson leadott szavazatok 98,65 százalékának összeszámlá- lása után a szavazatok és a mandátumok megoszlása a következőképpen alakul: Üj Demokrácia Pánhellén Szocialista Mozgalom Centrum Unió — Új erők Görög Kommunista Párt Nemzeti Egyesülés (szélsőjobb) Egyéb pártok és csoportok 42.2 százalék 174 mandátum (1974-ben: 215) 25.2 százalék 91 mandátum (1974-ben: 15) 12,17 százalék 15 mandátum (1974-ben: 57) 8,92 százalék 11 mandátum 6,86 százalék 5 mandátum 3,30 százalék Hivatalos közlés szerint a választásra jogosultak 20,8 százaléka nem vett részt a szavazásban. Szadat—Begin közös interjú Mind az izraeli, mind az egyiptomi vezetés elsőrendű­nek tartja, hogy biztosítsa kö­zös terveihez az amerikai tá­mogatást. E törekvést — a töb­bi között — az is példázta, hogy Szadat és Begin közvet­lenül az izraeli parlamentben elmondott beszédeik után több mint fél órát szentelt annak, hogy az amerikai ABC tv-nek is nyilatkozzék. Az interjút ma­gyar idő szerint hétfőn hajnal­ban sugározták. Begin kijelentette, hogy vi­táik ellenére „rokonszenvez az egyiptomi elnökkel, míg Szadat elmondotta: nem volt számára ismeretlen Begin személye, hi­szen korábban Carter amerikai elnöktől és Ceausescu román államfőtől hallott róla. Arra a kérdésre, nem tart-e a többi arab állam ellenkezé­sétől különtervei miatt, Szadat magabiztosan kijelentette: „Egyiptom nélkül sem béke, sem háború nincsen a Közel- Keleten" s egyébként, Szudán­nal együtt, az arabok kéthar­madát képviselik.' Az interjúban mindkét nyilat­kozó kitért a kérdések elől, hogyan képzelik el a megol­dást, ha mind a palesztin ál­lam, mind a palesztinok gen­fi képviselete, illetve a hatá­rok kérdésében változatlanul homlokegyenest eltérő nézete­ket vallanak. „Minden problé­ma megoldható" — jelentette ki Begin anélkül, hogy bár­milyen gyakorlati elgondolás­sal szolgált volna. A két politikus egybehang­zóan megerősítette: diplomatáik a jövőben mind Washington­ban, valamint az ENSZ szék­helyén és másutt tanácskozni fognak. Egyiptomi és izraeli diplomaták, tekintettel a két ország mindmáig fennálló ha­diállapotára, eddig nem érint­keztek egymással. A propagondisztikus tv-be- szélgetés, a bókok kicserélése közepette helyenként bizarr szí­nezetet kapott. A kérdésre, meghivjo-e Begint Egyiptomba, Szadat azt válaszolta: „igen — a Sinai-félszigetre . ..” mire Begin: „oda én hívom meg önt...” Mint ismeretes, a Sinai- félszigetet Izrael 1967-ben elfog­lalta Egyiptomtól s nagy részét azóta is megszállás alatt tart­ja. Kommentár A történelem ismét gro­teszk helyzetet produkált. Szadat (aki abban a Dávid királyról elnevezett hotelben lakott, amely ellen egykor a Begin által vezetett terror- csoport egyik emlékezetes támadása történt), újságírók előtt azt mondta az izraeli kormányfőnek, meghívja a Sínai-félszigetre. — Nem — válaszolta ke­délyesen Begin -, oda én hívom meg önt... Amikor e sorokat írjuk, még nem ismeretes a láto­gatás konkrét eredménye, és az sem, van-e egyáltalán ilyen eredmény. De ez a dialógus — bármi álljon is az esetleges közleményben — mélységesen jellemzi e látogatás egész képtelensé­gét. Félreértés ne essék: ép­pen a szocialista országok szálltak — és szállnak — síkra a közel-keleti dilemma békés rendezéséért. Minden békeszerető ember számára zeneként hangzanék Szadat- nak az a jeruzsálemi kije­lentése, amely szerint re­mélni lehet, hogy az 1973-as konfliktus bizonyul majd az utolsó izraeli—arab háború­nak — ha ennek a kijelen­tésnek valódi alapja lenne. A látogatás ténye önma­gában ugyanis semmiképpen sem az! Nem lehet elégszer ismételni: nehéz megjósol­ni, mit hoz a közeljövő. Az azonban cáfolhatatlan, hogy ez a látogatás, így, egysze­rűen nem jelenthet megol­dást egyetlen igazi kérdésre, egyetlen komoly dilemmára Veszélyes illúziókról Miért? Mindenekelőtt azért, mert a közel-keleti konfliktus köz­ismerten sosem volt úgyne­vezett bilaterális (kétoldalú) kérdés, amelyet Kairó és Tel- Aviv egymás között megold­hat. A problémát éppen az teszi oly bonyolulttá, hogy több — nagyon különböző jellegű — érintettje, résztve­vője van. Izrael (és persze az Egye­sült Államok) mindig is azon tevékenykedett, hogy tovább élezze az amúgyis létező arab ellentéteket, mint tudjuk, nem eredmény­telenül. Az azonban, hogy a „kulcsországnak" számító Egyiptom államfője ilyen lát­ványosan „önállósítja" ma­gát, ennyire nem törődik az összarab érdekeknek még a látszatával sem, izraeli kö­rök bevallása szerint is több volt, mint amennyit Je­ruzsálemben remélhettek. Ebből a nézőpontból csaknem másodrendű kér­dés, miben egyezett meg Szadat és Begin. Az utazás ténye önmagában olyan gesztus, amely úgy okoz feltétlenül kárt az összarab ügynek, hogy a jelek szerint nem használ a közel-keleti békének sem. Kairó és Tel- Aviv bármilyen kétoldalú, másokat kizáró megállapo­dása egyszerűen nem te­remthet valódi békét az olajfák alatt — arra viszont nagyonis alkalmas, hogy megalapozatlan, azaz veszé­lyes illúziókat keltsen. Harmat Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom