Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)

977-10-07 / 276. szám

2 Dunántúlt napló 1977. október 7., péntek Az ipari struktúra megváltoztatásának záloga Ritkafémek — nagy értékek Folytatódott a VI. nemzetközi ritkafém-konferencia Csak a társadalmilag hasznos műveket kell kiadni A megyei közművelődési bizottság ülése Film Egy erkölcsös éjszaka Makk Károly új filmje Hunyadi Sándor minden írását egy kis szivarfüst lengi át. Ő maga is tet­szetős legendák könnyű szi­varfüstjében élt. Ahogyan mondták róla: mestersége­sen „hizlalt” gyöngyöket, azaz novella-remekléseket. Ilyen A vöröslámpás ház is, melynek felhasználásá­val rendezte Makk Károly új filmjét Egy erkölcsös éj­szaka címmel. Hunyadi történetei a le­genda szerint először min­dig szimpla anekdoták vpl- tak. Ezeket elmondta egy­két barátjának, és feszül­ten figyelte a hatást. Majd javítva, egyre bővítve kö­rülhordozta őket kávéhá­zakban, szerkesztőségek­ben, klubokban, éjfél előtt és éjfél után, civilek közt és szakértők közt, és az egykori anekdota szorgalmasan hí­zott, már-már gyöngy volt.. . Ilyen gyöngy a mélyből, az ezerkilencszá­zas évek elejéről ez a no­vella is. Történt egy éjsza­ka Kolozsváron ugyanis, hogy egy Kelepei nevű másodéves bölcsész a Bú­za utcai nyilvánosházban •aludt. Persze nem ez volt az ominózus „erkölcsös” éjszaka, sem a többi, mi­kor már Kelepei sokadszor aludt benn a „Házban” — beköltözött ugyanis koszt­kvártélyra, nem tudván sza­badulni a jó konyha, a tiszta szoba és a ház egyéb, ily módon ingyenes szolgáltatásainak csábítá­sától. Egy éjszakán azonban Kelepei mamája, egy vi­déki puritán úriasszony, egyetlen fiacskáját meglá­togatandó, megérkezett. . . Hát azon az „erkölcsös" éjszakán bizony sokan tá­voztak dolgukvégezetlenül a Búza utca 2. szám alól. .. Ezt a történetet a film forgatóköny írói — Örkény István és Bacsó Péter — egy kicsit még tovább hiz­lalták, hogy teljesebb ké­pet rajzoljanak azokról az urakról, akik törzsvendégei a vöröslámpás háznak. A rendezőnek így sikerül be­mutatni az adott koron is túlmutató érvényű világát a kettős morálnak, túl a „lelke mélyén gyermekien romlatlan, szerelmes, anyáskodó” örömlány-tör­ténet közhelyein. A mama, a vidéki úriasszony meg­jelenése a kupiban ugyan­is a lányokból, a madám- ból, s még az „urakból” is előhívja a polgári er­kölcs és etikett már-már ösztönösnek tűnő forgató- könyvét. A film legjobb részei ezt az erkölcsi abszurditást leplezik le finom iróniá­val. A filmbéli mama — szemben a novellával — végül is rájön, miféle ház ez, és sejti, hogy doktor úrnak titulált fia soha nem fejezi be az egyetemet, de saját maga előtt is meghamisítja a látott va­lóságot, hogy az elviselhe­tőbb legyen. Makk Károly a Macska- játék fiaskója után most ismét rendezői fegyelemmel kezeli túlburjánzásra haj­lamos képi asszociációit. Felvillant egy tükröt, üveg­cséket, az ágyra hanyagul odavetett selyem réklit, egy lavórt. A kitűnő színé­szi alakítások — Psota Irén „Mutter”-ja, Makay Margit Mamája —, a cizel­lált rendezői és operatőri munka együttesen biztosit a két órára jó szórako­zást. S. A. A ritkaföldfémeknek, ame­lyekről most háromnapos nem­zetközi konferencia zajlik Pé­csett, igen kiterjedt és egyre szélesedő a felhasználási kö­rük — közismert ötvözőanyagok, használja őket a vegyipar, az üveg- és kerámiaipar, növekvő mértékben a műszeripar, de még a mezőgazdaság is. Je­lentőségük különösen az ener­giahordozók és a nyersanyagok világpiaci árrobbanását köve­tően nőtt meg, s idehaza is előtérbe került az eleddig gyer­mekcipőben járó kutatás, ki­termelés és feldolgozás fejlesz­tésének kérdése, fokozottabb hazai felhasználásuk, sőt ex­portjuk is. Maga a nehézipari minisztériumi államtitkár, ju­hász Ádám úgy fogalmazott - a konferenciát méltató beszé­dét távollétében dr. Kapolyi László nehézipari miniszterhe­lyettes olvasta fel —, a ritka- földfémek felhasználásának elterjesztése országunk ipari struktúrája alapvető megváltoz­tatásának zálogát hordozza. Tegnap a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem emeleti előadó­termében folytatódott a VI. nemzetközi ritkafém-konferen­cia, amelyet a Ritkafém Tárca­közi Koordináló Bizottság, az Országos Magyar Bányászati Kohászati Egyesület és a Ma­gyar Tudományos Akadémia Pécsi Bizottsága rendezett, s amelyen csaknem másfél száz — köztük negyven külföldi - szakember ismerteti és cseréli ki legújabb kutatási eredmé­nyeit. A délelőtti előadások so­rán dr. Kapolyi László a ritka­fémek kinyerésének lehetőségeit vázolta a hazai nyersanyagok komplex feldolgozása során, dr. Czeglédi Béla, a Pécsi Aka­démiai Bizottság titkára a rit­kaföldfémek hazai előállításá­nak lehetőségeiről, benne a Mecseki Ércbányászati Vállalat ilyen irányú tevékenységéről szólt, dr. Várhegyi Győző, az RTKB titkára pedig a Ritkafém Tárcaközi Koordináló Bizottság Évente csaknem tízezren szereznek jogosítványt Bara­nyában. Ez év szeptember 30- ig bezárólag 6654 fő kapta meg a vezetői engedélyt vala­milyen járműkategóriára. De magas a számuk azoknak, akik valamilyen oknál fogva siker­telenül vizsgáznak. Az autóvezetői vizsgáztatás tapasztalatainak szakmai kér­déseiről tartott tájékoztatót csütörtökön Radnai Béla, a Ba­ranya megyei Közlekedésbiz­tonsági Tanács Jogi Szakbizott­ságának ülésén. A tavaly márciusban önálló­A bírósági épületek egyfor­mák. Mindenütt tucatnyi hir­detmény és felhívás az elő­csarnokban, huzatosak a fo­lyosók, olaj után sírnak a dup­laszárnyú ajtók, büszkén jár­nak fel-alá a teremőrök, ko­pognak az egyenruhások láb­belijei, soha nem látni habos söröket a büfében, jó messzi­ről meg lehet különböztetni a polgári peres bírót a büntető ügyben dolgozó kollégájától, vastag dossziéktól dagadt tás­kákat cipelnek a szakértők, fé­lig elszívott cigarettákat nyom­nak el az ideges ügyfelek, a piszkos-sárga falak több köny- nyet láttak mint mosolyt. Aki panasznapon jár a tör­vény házában, olyan zsibon- gást talál, amilyen egykor a római fórumon lehetett. Talán ki kellene írni, h'ogy panasz­kodni a szomszédasszonyhoz kell menni és nem a bíróság­ra. Mert a panasznapos ügyfe­munkájának eredményeit és .célkitűzéseit ismertette. Ez utóbbi előadásból ragadtunk ki néhány gondolatsort. % A bizottság állásfoglalása alapján és finaszírozásával in­dult meg mintegy tíz éve a tisztafémek előállításának ku­tatása, melynek eredményeként a múlt évben hazánk mintegy tucatnyi fém termelésére szako­sodott és távlatban is vállalko­zott a baráti országok szükség­leteinek ellátására. A természe­ti adottságok figyelembe véte­lének példái közé tartoznak a ritka alkálifémek előállításának folyamatban levő megszervezé­se és a galliumtermelés kiszé­lesítése. A gallium világterme­lésének 10 százalékát hazánk adia, és még azt jóval felül­múló mennyiség termelésére is van lehetőségünk. A mennyiség növelése mellett azonban a piac biztosítása érdekében egy­re növekvő minőségi követel­ményeket kell kielégíteni. Az a különleges minőség, amelynek értékesítésében ma szellemi ex­porthányad is szerepel, holnap közönséges nyersanyagként ve­hető csak figyelembe. Ezért a technológia állandó fejleszté­se szükséges. A galliumnak a hazai ipar szerkezetére gyako­rolt hatását pedig csak azáltal biztosíthatjuk, ha magunk dol­gozzuk fel nagyságrendekkel értékesebb félvezetői pari és elektronoptikai termékké. A „Ritkafémkutatás célprog­ram" egyébként 15 témacsalá­dot foglal magában. Az egyes témacsaládokat külön felkért intézmények koordinálják. A té­macsaládok egyharmada a rit­kafém forrásoldal fejlesztésére, tehát az alapanyag előállításá­ra irányul: kétharmada pedig a hazai ipar legfontosabb fej­vá vált vizsgabizottság megyei vezetője szerint a sikertelen vizsgák fő oka változatlanul a vizsgadrukk, mely sok esetben bénító erővel hat a jelöltre. Ugyanakkor hangsúlyozta: szá­mos esetben nem az izgatott­ság, hanem a felkészültség hiánya miatt nem felel meg a jelölt a követelményeknek. Kiemelte, hogy a vizsgabi­zottság munkájában a továb­biakban is elsődleges szem­pont: a különböző forgalmi helyzetekben vizsgálják, ural- ja-e a vezető a gépjárművet. lek jó része nem olyan panasz- szal jön, amelyben jogjártas ember intézkedése segíthet. Anyósról, harapós kutyákról, póruljárt hitelezőkről, rámenős pincérekről, részeges társbér­lőről, kitehetetlen albérlőről fo­lyik ilyenkor a szó. Az igazán szép, nagy ügyek más csator­nán érkeznek. Ha a vádiraton a megyei főügyészség pecsétje látható, akkor már többnyire nem egyedül érkezik a vádlott a tárgyalásra, hanem kíséret­tel. Találomra benyitok a 60-as számú tárgyalóterembe. Itt többnyire a megyei bíróság elsőfokú tanácsai tárgyalnak, lesztési irányai által támasztott ritkafémszükséglet kielégítésé­vel foglalkozik, tehát felhasz­nálás-orientációjú. Az ötödik ötéves tervben előirányzott te­vékenység megvalósításának költségigénye 400 millió forint. Ez az összeg ugyan kevés ah­hoz, hogy a célprogram legfon­tosabb feladatai megoldódja­nak, de elegendő a hatékony koordináció biztosítására és azon akadályok elhárítására, amelyek az eredmények ipari realizálásának útjában állnak. László Terézia, Fintics Klára, Matoricz Ágnes, Kása Ágnes, Koncz Margit •— olvasom a névsort a 220-as számú szoba ajtaján. Majsról, Vajszlóról, Sellyéről és Diósviszlóról érkez­tek a lányok Pécs új középis­kolai diákotthonába, a Kodály Zoltán útra. Terézia: — Eddig a Geisler- ben laktunk; vaságyakon alud­tunk. Délutánonként, szilenci- um előtt már elsétáltunk erre és be-bekíváncsiskodtunk az új kolesba. Klára: —Én is elsős vagyok, mint a többiek és örülök, hogy azokkal kerültem egy szobába, akikkel már összebarátkoztam. Osztálytársak is vagyunk, a Janusban egészségügyi tago­zatra járunk. Ágnes: — Nagyon kényel­mesek az ágyak, csak az asz­tal hiányzik a szobából. Remé­lem nem sokáig. néhányszáz forintos lopások tettesei, kis pofonok kiosztói soha nem kerülnek ide. Gyil­kosok, sikkasztok ülhetnek itt a vádlottak padjára — szemben a bírói pulpitussal. Védőbeszéd folyik éppen a hatvanasban. A fiatal ügyvéd perbeszédéből felsejlik a történet, amely egy kocsmai vitával kezdődött és az árokparton folytatódott. A befejezés még várat magára, mert a bíróság ítélete ellen az elítéltek fellebbezést nyújtot­tak be. Ötvenes férfi és a változó­kor küszöbére érkezett hölgy ül a folyosói pádon. Még vé­Tegnap a TIT Bartók Béla klubjában, Takács Gyulának, a megyei tanács elnökhelyettesé­nek vezetésével ülést tartott a Baranya megyei Tanács közmű­velődési bizottsága. Elsőként "A műemlékvédelem helyzete és távlati feladatai (1990-ig) Baranyában" című előterjesztést vitatták meg, vé­leményezték, javaslatokat tet­tek annak kiegészítésére, figye- lembevéve, hogy ezt a nagy fontosságú feladattervezetet K. Ágnes: — Csupaszok még a falak, Beatles, Abba, Apos­tol, Omega, Piramis képeket szeretnék kiragasztani. Nem tudom, hogy a nevelőtanárok mit szólnak majd hozzá, de szerintem meg kell adni a le­hetőséget, hogy a jóízlés hatá­rain belül mindenki kidekorál­hassa a szobát. Margit: — Én már bejártam az egész épületet. Segítettünk rendezkedni, mi hoztuk fel a függönyt, az ágyneműt. Na­gyon örülök, hogy ide kerül­tem, de a többiről inkább kérdezzen egy fél év múlva, addigra már „belakjuk" a kol­légiumot. Ma fejeződik be a nyolc pécsi középiskola diákjainak otthont adó kollégiumba a be­költözés. A hét végi hazauta­zások után, hétfőtől, már 250 lány és 150 fiú lakik itt. letlenül se néznek egymásra. Azt hiszem, sehova se néznek, mert üres a tekintetük. Váló­per. A járásbíróság elnökasszo­nyának szobájában nyitva van­nak az ablakok, nem úgy, mint o bűnperek tárgyalótermeiben. Virág az asztali vázában. Dr. Kovács Jenőné szabadságra készül. A pihenés előtti utolsó munkanapon még két ítéletet kell írásba foglalnia. Az egyik egy kártérítési ügyben, a má­sik örökösök pereskedésében született. Ezután még kiszig­nálja a frissen érkezett irato­kat kollégáinak. Harminc ügy­irat érkezett. Nem több, nem kevesebb, mint más napokon. Erdős A. Baranya megye Tanácsa októ­ber 24-i ülésén napirendre tűzi. Ezt követően a szakigazgatá­si szervek hatáskörébe tartozó kiadványok engedélyezésének és a helyi kiadványok megje­lentetésének helyzetét vitatta meg a bizottság. Tekintettel ar­ra, hogy több intézmény, tár­sadalmi szervezet, gazdasági egység részéről régi és több­ségében jogos igényként merül fel a helyi kiadványok megje­lentetése, indokolt és szüksé­ges, hogy egységes, a rendele­tek által szabályozott gyakor­lat érvényesítését biztosítsák a nem hivatásos kiadói tevékeny­ségnél a megyében. Az enge­délyek kiadásában a szakigaz­gatási szervek általában körül­tekintően és az érvényes ren­delkezések szellemében végzik munkájukat. Ennek eredménye, hogy mind jobban csökken az engedély nélküli kiadványok száma a megyében. Kétségte­lenül nagyobb körültekintésre van szükség a finanszírozók és a kiadók részéről annak érde­kében, hogy csak társadalmi­lag hasznos művek kerüljenek kiadásra. Ezt a követelményt erősítette meg a bizottság ál­lásfoglalása. Amikor elismerték a nem hivatásos kiadói tevé­kenység eddigi eredményeit a megyében, megállapították, hogy feltétlenül szükség van a helyi kiadványok megjelenteté­sére fordított anyagi források ésszerűbb felhasználására, az ésszerűbb takarékosságra és az ezirányú tevékenység még jobb koordinálására. M. E. Az egyetemi felvételik tapasztalatai Bár az egyetemek, főiskolák új elsőévesei már javában ta­nulnak, a felvételi vizsgák „utó­hullómai" még nem ültek el. Az Oktatási Minisztériumba még napjainkban is érkeznek bead­ványok, panaszos levelek. Az el­utasítottak — nem utolsósor­ban szüleik — nehezen veszik tudomásul, hogy a keretszá­mok végesek. Az egyetemek, főiskolák nappali tagozataira az idén 16 100 elsőévest ve­hettek fel, a jelentkezők szá­ma viszont meghaladta a 36 600-at. Nagyjából ugyan­annyian pályáztak, mint tavaly, és a felvételi keretszám sem változott lényegesen.. Az óvó­nő-, valamint a tanító- és ta­nárképző főiskolákra a tava­lyinál mintegy 700-zal több el­sőévest vettek fel. Az idén szélesebb körben alkalmazták a pedagóguskép­zőkben, s a bölcsészkarokon is az úgynevezett átirányítási rendszert, a továbbtanulás le­hetőségét más intézményekben, azonban csak azoknak aján­lották fel, akik kifejezetten ezt kérték. Fellebbezésre a különböző felsőoktatási intézményekben a megadott keretszámok 6 szá­zalékát tartották fenn. Mindent összevetve a fellebbezők 80— 85 százalékának megnyugtató választ tudtak adni az Oktatá­si Minisztériumban. A műszaki felsőoktatásban ez az arány meghaladta a 90 százalékot. Különösen nehéz feladatot je­lentett az építőmérnöki, az épí­tészmérnöki, a vegyészmérnöki, valamint a villamosmérnöki ka­rokra pályázók fellebbezésének elbírálása: a fellebbezők mint­egy felének, harmadának ne­met kellett mondani. Évente tízezer vezetői engedély Az autóvezetői vizsgák baranyai tapasztalatai E. Á. Panaazoaóki átváltak, éa akt válni akaí Egy nap a bíróságon Védőbeszéd a hatvanasban — mz. — Beköltöztek a középiskolások Hz első lökök a diákotthonban

Next

/
Oldalképek
Tartalom