Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)

977-10-07 / 276. szám

1977. október 7., péntek Dunántúli napló 3 Centrális terhe szondázás Baranyában D élelőtt kilenc órakor már valamennyi kis­mama elfoglalta helyét a padokban, hogy a jelenle­vő szakorvosokkal, védő­nőkkel együtt végignézze az Egészségügyi Felvilágo­sítási Központ „Mama, hallod ...?" című filmjét. A színes hangosfilmben Váradi Hédi hangja sze­mélyesíti meg a leendő csecsemőt, kérve és taná­csolva mamájának mind­azt, amire felttélenül szük­sége van a fejlődéséhez, il­letve tlitva káros szenve­délyeket. A filmvetítés és az utána kö­vetkező előadás szerves része a centrális terhesgondozásnak, melyet Pécsett a Megyei Kór­ház szülészeti osztályán a te­rületi szülészfőorvosi hivatal és a Megyei Család- és Nővé­delmi Intézet karöltve végez. A centrális terhesgondozás baranyai kezdeményezés. Alap­vető célja: a terhesek alapos szakorvosi ellenőrzése, a felvi­lágosítás, egészségnevelés, va­lamint az irányított gondozás. Pécsett, Mohácson, Komlón, Szigetváron és Siklóson össze­sen húsz szakorvos végzi ezt a tevékenységet. Pécsre heten­ként kétszer — szerdán és pén­teken — védőnőjük kíséretében jönnek a pécsi járás települé­seiről a várandós asszonyok. Egy-egy leendő édesanya — amennyiben nincs panasza — a kilenc hónap alatt három al­kalommal vesz részt a centrá­lis terhesgondozáson. A három megjelenéskor egy-egy filmet tekintenek meg, illetve külön­böző, az Egészségügyi Felvilá­gosítási Központ által kiadott tájékoztató, oktató könyvecské­ket kapnak és előadásokat hallgatnak a terhesek életmód­járól, a szülésről, valamint a családtervezésről. A leendő édesanyák szakorvosi ellenőrzése • Oktatófüzetek, felvilágosító filmek, tanácsadás # A vidéki asszonyok sincsenek hátrányban A várandós asszonyok fogá­szati, belgyógyászati, nőgyó­gyászati és laborvizsgálaton is részt vesznek. így folyamatosan figyelemmel kísérhető az álla­potuk a terhesség kezdetétől a szülésig, s amennyiben szük­séges, az azonnali kórházi fel­vétel is biztosított. Mindig ugyanaz a szülész­nőgyógyász ellenőrzi állapotu­kat és a társszakorvosok vizs­gálatainak eredményei alapján — a védőnővel megbeszélve — ad tanácsokat, utasításokat a várandósoknak. A leleteket, ja­vaslatokat a körzeti orvosnak is elküldik. A centrális terhesgondozás tehát — a mozgó szakorvosi szolgálattal együttműködve — megszünteti azt a megkülönböz­tetést, amely létezhetne a vá­rosban és falun élő leendő édesanyák terhesség alatti gondozásában. A háromhavon- kénti ajánlatos megjelenésen túl — panasz esetén — bármikor felkereshetik a szülészeti osztá­lyokat a felügyelet alatt álló asszonyok. Az asszonyok szívesen jön­nek, mert megnyugtatja őket a velük való törődés, mert ta­nácsokat kapnak és biztató szavakat, s talán az sem mind­Szigetelő-, csőtisztítö-, tapétázógépek Intenzív technológiai fejlesztés a PIK-nél Konténerekben gyűjtik és szállítják a törmeléket Az utóbbi években jelentő­sen javultak a Pécsi Ingatlan- kezelő Vállalat fejlesztési lehe­tőségei. Ebben az ötéves terv­ben már a hosszabb távra szó­ló, intenzív technológiai fejlesz­tés került napirendre. A PIK rendelkezésére áll már egy teljes gépcsalád a panel­épületek homlokzatának felü­letkezelésére. A falszigetelési munkákat vegyi eljárással vég­ző gép alkalmazása is bevált. Hosszú kísérletek során alakult ki a lapos tetőfelületek szige­telésének a technológiája, az úgynevezett szórt szigetelés, amely szintén teljes egészében gépesített. A takarító gépek (járdasöp­rő, járdamosó) beváltak. Most a lépcsőházak mindig sok gon­dot okozó takarításának gépe­sítésével kísérletezik a PIK. A padlósúroló és vízfelszedő gép­családot nyugatnémet licensz alapján már Magyarországon is gyártják: ezekből kívánnak a közeljövőben néhányat be­szerezni. A szemétledobó csúsz­dákat is takarítóegységekkel szerelik fel még az idén. A lakásfenntartás nélkülözhe­tetlen eszközei a dugulást el­hárító csőtisztító gépek, ame­lyeket a VIRAX francia cég szállít. Ezeknek a gépeknek a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat­nál lesz az országos szervize. Korszerű tapétázó gépek is ér­keznek még ebben az évben, amelyeknek a segítségével az ilyen munkáknak a költsége és az elvégzésükhöz szükséges idő jelentősen csökken. Megoldották a habarcskészí­tés teljes gépesítését, létrehoz­tak egy központi habarcsüze­met, ahova konténerekben ér­kezik az égetett mész, gép olt­ja a meszet, gép tisztítja és adagolja hozzá a homokot és a kész habarcsot konténerek­ben szállítják a, munkahelyre. A habarcsszivattyú, a gépi va­kolás beüzemelése most folyik, ennek megvalósultával teljesen, gépesített lesz a vakolás tech­nológiája. Bővült a betongyár­tó központ kapacitása is. Jö­vőre egy mixergépkocsit állíta­nak munkába, s ezután már pumpával öntik a betont a zsaluba. A törmelék szállítására is felhasználhatók a konténerek. A jövőben a törmeléket Pé­csett — éppúgy, mint ez év­től Budapesten — konténerek­ben gyűjtik és szállítják. A PIK idén 4 700 000 forintot költ különféle gépek beszerzé­sére. A technológiai felszerelés során azonban nemcsak a gép- beszerzés, hanem a technoló­giai kutatások is előtérbe ke­rültek: a Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola kutatócsoportjá­val közösen most a pernyeha­barcs alkalmazásával kísérle­teznek. Az összes magyar in­gatlankezelő vállalatnak a pé­csiek szállítják a tetőszigetelő szórógépsort, amely hideg bi­tumennel dolgozik. D. I. egy számukra, hogy pár óra el­teltével egyhelyen átesnek azo­kon az ajánlatos vizsgálatokon, melyek külön-külön talán na­pokat is igénybe vennének. T. É. Cserépvásár a lókai téren Neves fazekasmesterek részvételével, egyebek kö­zött Bakóca, Mezőtúr, Kis­hajmás, Csákvár, Tamási községekből, ezenkívül Dombóvárról, Szekszárdról, Kecskemétről és Budapest­ről is elhozott cserép hasz­nálati tárgyakkal egészna­pos, nagyszabású cserép­vásárt rendez a Baranya megyei Népművelési Ta­nácsadó Pécsett okt. 9-én, vasárnap reggel 7 órától a Jókai téren. Valamennyi tárgy jól használható esz­köz is egyben — s ezúttal ez a vásár célja is: vissza­adni a cserépedényeknek évszázados ősi funkcióját. A vásár árusítóhelyein csak a meghívott fazekasmeste­rek árusíthatnak. Igazodni a megnövekedett igényekhez Kötelező továbbképzés a tanácsi dolgozóknak „Tantárgy” az ügyintézés, a jog- szabályok helyes értelmezése és az ügyfelekkel való bánásmód Dr. Tapolczay Jenő, volt du­naújvárosi tanácselnök egyszer ezt mondta fiatal kollegájá­nak: „Jegyezd meg, ha az ál­lampolgár lesétől a Duna-part- ra, és megcsípi egy szúnyog, ezt mondja: az ördögbe a ta­náccsal, de sok itt a szúnyog I Pályakezdő szakemberek (4.) Zvinka András Dr. Kovácsi Katalin Pálffy Károly Újrakezdik - magasabb szinten Országos felmérés tényszámai: a felnőtt dolgozók több mint egyharmada cseréli fel a régi szakmáját újra, és szerez más, vagy magasabb szakképesítést. Baranyában évente nyolcszáz felnőtt fejezi be a szaktanfolyamot és dolgozik szakmunkásként, vagy a második szakmájában. Ez a folyamat 1974 óta meggyor­sult. Miért vállalják az újat, az ismételt pályakezdés kockázatát? Zvinka András szobafestőnek jelentkezett a nyolcadik után 1966-ban, de oda akkor a jobb tanulókat vették fel. Két nővére és sógora hívták a DDGAZ-hoz, beállt segédmun­kásnak, hatórásként havi öt­száz forintért. Azóta is meg­szakítás nélkül a Gázműnél dolgozik, végigjárta a mély­építést, a gázmentő szolgála­tot és most ismét az épület- gépészeti üzemrésznél van. Jól érezte magát, nem izgatta a szakmunkástanfolyam, a me­netes kötéseknél egyenrangú volt a mesterekkel, az újabb technológiánál is a hegesztés kivételével. A kétéves katonai szolgálat után megváltozott a véleménye és az első adandó alkalommal, 1976-ban beiratko­zott, hogy szakmát szerezzen. — Mi vitte rá végül is? — A kisebbségi érzés és a szakmai előrelépés vágya — ez csak tanulással és papírral valósítható meg. Jól kerestem, az utolsó segédmunkási fizeté­sem kettőezerhétszóz körüli volt. Most, június végén szerez­tem meg a víz-gáz- és készü­lékszerelői szakmunkásbizonyít­ványt, azóta háromezer körül keresek... Dr. Kovácsi Katalin 1976. áp­rilis 1-től a Pécsi Városi-Járási ügyészség fogalmazója. Készül az októberi elővizsgára és a szakvizsgára. Ha sikerül, ak­kor jövőre ügyész lesz a haj­dani fodrászlányból. —- A nyolcadik után Töttös- ről Pécsre költöztem. Apám nyomdokaiba lépve kitanultam és meg is szerettem a fodrász szakmát — ennek már húsz éve. Elhatározta, hogy érettségi­zik, ebben támogatta is a vál­lalat. Hajvágás, dauer az üz­letben, matematika, magyar és más tantárgyak a Janusban, aztán 1965-től már érettségi­zettként szépítette tovább a női fejeket. Anyagilag is révbe ért, elismerték szaktudását. — Hogyan lett jogász? — A vendégköröm egyete­mistákból állt, egy joghallgató barátnőm rendszeresen elcsalt a tárgyalásokra. Érdekesnek, izgalmasnak találtam az ügy­véd és az ügyész munkáját. Aztán jött a szakmai előrelé­pés: üzletvezető helyettes, majd üzletvezető lettem, így elfelej­tettem az egészet. . . Újabb jogász barátnő, újabb tárgya­lásokra járás és 1968-ban be­iratkoztam a jogi előkészítőre, majd felvettek levelező tago­zatra. A vállalat nem támogatta a pályamódosítási ambícióit, ta­nulmányi szabadság nélkül nemegyszer az este tízig tartó műszak után reggel nyolcra ment vizsgázni. Aztán végleg a jog mellett döntött. — Tehát otthagyta biztos szakmáját? — Igen és kevesebb fizeté­sért a megyei főügyészségre jöttem adminisztrátornak. Ta­valy márciusban szereztem meg a jogi diplomát. Izgalommal készül a bíróság előtti első önálló vádképvise­letére. Gyerekkori álma ide-stova harminc év elteltével valósult meg: a Zipernovszky Károly Ipari Szakközépiskolába jár, nem kisdiákként — szakoktató­ként dolgozik ott. Jó kedélyé­ből ritkán lehet kizökkenteni Pálffy Károlyt. — A Zsolnay utcában gye­rekeskedtem, szabad időmet Till Józsi bácsi elektromecha­nikus műhelyében töltöttem, rabul ejtettek a villamos mo­torok ... Aztán a Gépipar he­lyett a Nagy Lajosba vettek fel, 1953-ban érettségiztem. Mindig is érdekelt az elektro­mosság és főleg a gyenge­áram. A Finommechanikai Vál­lalat után a Villamosipari Ktsz következett, raktáros, majd segédmunkás voltam az egyenirányító, transzformátoros műhelyben. 1960-ban megsze­reztem a villamosgépszerelő- tekercselő szakmunkásbizonyít­ványt, a trafósok csoportveze­tője és ipari tanulók oktatója is voltam három évig. Aztán 11 év után megváltó szövetkezettől. Nem önszántá­ból. Megszűnt a szakmunkás- tanuló képzés. A mesterlevelet 69-ben szerezte meg. Teltek az évek, változtak a munkahelyek és a beosztások és közben a Gépipariban tech­nikus minősítőre járt. — Hív­ták szakoktatónak. — Váratlanul érte? — Teljesen, de rögtön el­vállaltam. Tavaly szeptember 1-től a villamosgépszerelő mű­helyben oktatom négy csoport­ban, negyven gyereknek a vil- lamosgépszerelést és az egyen­áramú motor tekercselését. — Nem bánta meg? —• Egy percig sem. Murányi László Nekünk úgy kell dolgoznunk, hogy még ezt se mondhassa!" A tanácsi apparátusokban dolgozók minden évben to­vábbképzéseken, tanfolyamo­kon vesznek részt, melyeket o Baranya megyei Tanács Okta­tási és Módszertani Intézete szervez'. A továbbképzés köte­lező. A továbbképzés konkrét cél­jait — melyekről dr. Román Lászlónéval, az intézet vezető­jével beszélgetünk — az intézet határozza meg. Az alapvető feladat egyrészt az ismeretek szintentartása, felfrissítése, il­letve igazodás a változó társa­dalmi gyakorlathoz, másrészt o továbbfejlesztés. Az 1977/78-as továbbképzési tervben elsőként a községi vb- titkárok részére szervezendő egyhetes siklósi tanfolyam sze­repel. Az október végén, no-, vember elején esedékes tanfo­lyam hallgatói ideológiai, po­litikai, valamint vezetéselmélet­tel, módszertannal kapcsolatos előadásokat hallgatnak, de foalalkoznak a tanácsi mun­kák aktuális kérdéseivel és fel­adataival. A megye tanácsi szerveinél dolgozó jogi végzettségű ügy­intézők továbbképzésén — ha­vonta egy alkalommal — a vál­lalati felügyeletről, vállalati törvényről, az intézmény irányí­tási tevékenységéről, a földtu­lajdonról, földhasználattal kapcsolatos jogszabályokról, az új szövetkezeti és az új pa­nasztörvényről tartanak előadá­sokat és konzultációkat. A témák szigorúan szak­maiak, de hogy mennyire a hétköznapi gondokat hordoz­zák, bizonyítja a következő példa is: Pécsett, a Kovácste­lep egyik utcájában nemrég a Kertészeti és Parképítő Vállalat fásítás címén jónéhány helyen feltörte a járdát. Azt a járdát, melyet lakossági hozzájárulás­sal építtetett a tanács. A kér­dés: meddig terjed a vállalat önállósága és meddig az irá­nyító szervek hatásköre? Erről is szó esik majd a tanfolyamon. A továbbképzések általános célja, hogy a tanácsi vezetés színvonalasabb irányítást való­síthasson meg egyrészt saját apparátusán belül, másrészt a közigazgatásában. A különböző tanfolyamokon az ügyintézés technikájával, a jogszabályok helyes és egységes értelmezé­sével, illetve az ügyfelekkel való bánásmóddal is foglal­koznak. A Továbbképzési és Mód­szertani Intézet a Közalkalma­zottak Szakszervezete Baranya megyei Bizottságával együtt­működve tevékenykedik, A to­vábbképzések tapasztalatairól dr. Sziráki Ferenc megyei titkár elmondta, hogy a legsokolda­lúbb igazgatási munka a köz­ségekben jelentkezik. Itt viszont nincs ágazati szakosodás. Egy- egy ügyintézőnek tehát szinte minden területen jártasnak kell lennie. A kistelepüléseken ke­vés az egyetemet, főiskolát végzett szakember. Ugyanak­kor itt a legnagyobb a társa­dalmi kontroll. Élő a kapcsolat az ügyintéző és az állampolgár között, mivel szinte mindenki ismer mindenkit. Az emberi kapcsolatok, a segítőkészség azonban nem pótolhatja a szakmai tudást. Ezért is dicsé­retes az intézet ügyintézők ré­szére szervezett« tervszerű és rendszeres továbbképzési te­vékenysége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom