Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)

977-10-31 / 300. szám

Tudósítóink jelentik - Tudósítóink jelentik g|| Tudósítóink jelentik ** Tudósítóink je fent lpacsfa: Lina néni százéves Vasárnap a harkányi öre­gek napján ő volt a rang­idős: tíz szál vörös szegfűvel, csemegekosárral és száz gyer­tyás ünnepi tortával köszön­tötték. Aztán otthon egész este sírt. Talán a meghatottságtól, az előtóduló emlékektől, vagy csak a fáradtságtól? Ki tud­ja­Garizsa Lino 1877. november 1-én született Herceglakon, 1895-ben ment férjhez Körösz- tös Pálhoz, akivel jóban-rossz- ban 60 évet élt együtt, 10 gyereket hozott a világra. Hosszú élete alatt sokat ván­doroltak kis motyójukkal és a gyerekekkel, ott laktak, ahol férje gazdasági cselédként éppen munkát talált. Lina né­ni nevelte a gyerekeket és ellátta a házkörüli teendő­ket. Jugoszláviai települések után Majlátpusztán, majd 1924-től végleg Ipacsfán ta­láltak hajlékot és munkát. Az­óta is itt lakik saját házában, a Petőfi utca 2. szám alatt Julis lányával együtt. — Öt lányom és egy fiam van, meg 23 unokám — kezdi — Józsi fiam Pécsett, Rózái Jugoszláviában,. Katalin Sik­lóson és Ilonka is Pécsett él. Hány déd- és ükunokám is van?... Hát össze kellene szá­molni. Két lánya is tanácstalan, ők sem tudják pontosan, megsac- colják, összesen van vagy 60. — Mit csinál napközben Lina néni? — Egész nap egyedül va­gyok, a fiatalok dolgoznak. Ha jó az idő, kisétálok az udvarra, üldögélek a kút/al vagy az ajtó előtt, nézelődök és simogatom Csipit, a ku­tyámat. Ha elunom, bejövök és lefekszem. — Mire emlékszik vissza szí­vesen? — Hát. . . hogy tisztesség­ben felneveltem gyerekeimet. Emlékezettel és egészséggel jól tartja magát. Töpörödött, madárcsontú, jóságos mese­beli anyóka. Majd negyedszá­zada elesett, azóta bottal jár. — Két bottal egyre nehe­zebb, fáj a lábam. A jobb szememre is alig látok. Mit csináljak, ha a jó isten nem akar elvinni? — kérdi. Felöltözik, kezébe veszi a botokat, feláll és egyenes de­rékkal az udvarra indul. — Imi, olvasni nem tud. Nemrég még a tv és a rádió volt nálunk o mindene — mondja Annus lánya. Julis né­ni sorolja, hogy mi az anyja étrendje: reggelire tejeskávé és egy zsemle. (— Mindig mondom, ne hozz zsemlét, jó nekem a kenyér is — vág köz­be Lina .néni.) Tejföl, túró, húsleves, tészták, és főzelé­kek, de nagyon szereti a cu­korkát és a csokoládét, na­ponta elszopogat egy vizespo­hárnyi bort vagy sört is. ül a széken, hunyorog a napon, Csipi körbe hízéigi, ő meg perelve, vagy mosolyog­va beszél a régmúlt és a mostanság esett dolgokról. Lina néni holnap lesz száz­éves. Murányi László Pécs: Ünnepelt a Mecsek kórus Még egy Olaszországba férjhez ment alapítótag is el­jött Pécsre, hogy szem- és fültanúja legyen a Mecsek- kórus jubileumi hangversenyé­nek. De az együttes négy, Ajkára távozott egykori éne­kese is részt vett a szombat esti ünnepi koncerten. A Liszt-terem zsúfolásig megtelt nézőtere előtt a mű­sor első felében a budapesti Csili kamarakórus, az oszt­rák szakszervezeti kórus és a kaposvári Vikár Béla kórus lé­pett a pódiumra. Az est ér­dekes színfoltja volt, hogy a budapesti énekkart Pertis Je­nő, jelenünk egyik kiváló ze- zeszerzője kísérte zongorán. A szünet után Schenk János, Pécs város Tanácsának köz- művelődési csoportvezetője kö­szöntötte a 20 éve alakult, szo­cialista kultúráért miniszteri jel­vénnyel és Kiváló Együttes címmel kitüntetett Mecsek- kórust, majd a vendég ének­karok üdvözölték a jubiláló együttest és karnagyát, Tillai Aurélt. A hangverseny hátralévő ré­szében a Mecsek-kórus éne­kelt, majd a négy együttesből alakult összkar Kodály—Ber­zsenyi: A magyarokhoz című művével búcsúzott a közönség­től és egymástól. R. N. Fodrászbemutató Milyen a hölgyek nappali sminkje? Dolmány Jánosné, o kozmetikusok versenyzője sze­rint kiment a divatból a mesz- sziről ordító, nagy sötét fol­tok korszaka, a pasztellszí­nek hódítanak, melyek a ru­hával is harmóniában van­nak. Újdonság a farmerhoz vi­selhető „farmer smink" is. A Pécsi Szolgáltatóipari Vállalat Kossuth Lajos utcai 1. számú üzletében tegnap délelőtt szakmai napot tar­tottak, mely egyben a tovább­képzést és a legújabb divat­irányzatok bemutatását is biz­tosította. Danyi Bertalanná fő­rendező szerint azért kell ez, hogy még a legeldugottabb kis üzletekben is tért nyer­jen a sassoon vágás és szá­rítás. Csattognak az ollók, virtuóz kezek varázsolják elő a frizu­rakölteményeket, mindegyik a sassoon valamelyik variációja, Sárközi Lászlóné a szőke és a barna női hajszínek és azok természetes árnyalataira hívja fel a figyelmet. Készül búza-, arany- és fényszőke, de mok­ka- és aranybarna frizura is, aztán újdonságként bemutat­kozik az „afró 100-ak" is, me­lyet 100 kis törés emel ki. Schreiner József, a férfi haj­divatban a digo rövid változa­tát említi sikkesnek lágy, fi­nom, könnyed vonalvezetéssel. Fél tizenegykor megkezdő­dött a 30 női és hat férfi fodrász, valamint a hét koz­metikus rögtönzött bemutató­ja, ahol a mesterek és a mo­dellek elsétáltak a népes pub­likum előtt. Szalánta: Nemzetiségi versmondóverseny A nemzetiségi kultúra ápo­lásának szép példájaként első- ízben rendezték meg Szalántán a járási jubileumi nemzetiségi versmondó versenyt. A NOSZF 60. évfordulója tiszteletére hir­detett kulturális vetélkedőt a Járási KISZ Bizottság aktív köz­reműködésével, a Szalánta Köz­ségi Közös Tanács, a községi könyvtár, és a művelődési ház szervezte. A versenyre 13-tól 30 éves korig jelentkezhettek, a pécsi járás községeiből, délszláv-, német- és magyar anyanyelvű versenyzők. A résztvevők össze­tétele így alakult: 10 délszláv, 14 német és 14 magyar anya­nyelvű diák lépett a színpadra, A verseny feltételei a követke­zők voltak: az évforduló tiszte­letére a saját anyanyelvén be­mutatott saját nemzetiségi köl­tő verse mellett, egy szovjet költő versét is el kellett monda- nia, minden versenyzőnek. Az itt szereplő legjobb kilenc ver­senyző (nemzetiségenként 3-3), az áprilisban Mohácson rende­zendő megyei felszabadulási versenyben is indulhat. Erre az alkalomra könyvkiál­lítás is nyílt a művelődési ház­ban, amit november 7-ig te­kinthetnek meg az érdeklődők. D. Cs. Nagykanizsa: EI tudományos napok A Zala megyei egészség­ügyben folyó tudományos mun­ka rangos reprezentánsa lett a megyében kétévenként rende­zett tudományos napok, ame­lyeket egy évtizede minden má­sodik esztendőben szerveznek meg. 1975-től fórumot kaptak itt az egészségügyi szakdolgo­zók is. így vált komplex prog­rammá a tudományos napok eseménysorozata, amelyet most Nagykanizsán rendeztek. A VI. zalai egészségügyi tu­dományos napok rangos ren dezvénysorozata három nopon át tartott, mintegy 400 résztve­vő jelenlétében, s a hétvégééi fejeződött be. Négy szekcióban tanácskoz­tak az orvosok, a gyógyszeré­szek, az egészségügyi szakdol­gozók, a cukor- és daganatos betegségek, az ideg-, epe, gyo­mor- és tüdőbetegségek gyó­gyításának Zalában alkalma­zott új módszereiről, az új gyógyszerrendeletek alkalma­zásának gyakorlatáról, a gyógyszerészeti kutatómunká­ról, az egészségügyi szakdolgo­zóknak az integrációban betöl­tött szerepéről éppúgy szó esett, mint az egészségügyi munkahelyek légkörének javí­tásáról. a körzeti orvosok szere­péről. V. Gy. Szekszárd: Bővítik a Siót Két éve tart Szekszárd hatá­rában a Sió alsó szakaszának bővítése, rendezése, részeként a Sió teljes csatornázásának, mellyel állandó hajóút lesz a Balaton ä a Duna közt úgy, hogy nagy tavunk vízével is ésszerűbben gazdálkodhatunk. A fő cél a Balaton vizingado- zásának megfelelő korlátok kö­zé szorítása. Siófoktól o Kapos torkolatáig már elkészült a felső szakasz rendezése, s másodpercenként a korábbi ötvenről nyolcvan köbméteresre növelték a siófo­ki zsilip és a Siócsatorna víz- áteresztő képességét. Most a Dunától Köleséig terjedő hu­szonhat kilométer hosszú alsó szakasz átépítése folyik körül­belül háromszázötvenmillió fo­rint beruházási program kere­tében. Ebből most másfél hónappal a tervezettnél előbb elkészült és üzembehelyezték az első ütem 1. számú négykilométeres szakaszát, a gemenci erdőtől a hatos főút Sió hídja fölötti részig. Jelenleg a második számú ütemben a hatos úti híd fölölti résztől a Sióagárdon túl ter­jedő, hét és fél kilométeres szakasz bővítésén dolgozik a kivitelező. „Eltüntették" a Sió nak a Sió-csárda közelében lévő holt ágát, s helyén a jobb parti új nagy töltés emelke dik mór: A töltésen belül a ré­ginek kétszerese, 60 méter szé­les lett az új Siómeder. Szekszárd város tanácsának távlati terveiben szerepel hajó­kikötő építése is, a palánk: vasúti híd környékén. így valóro válhat majd az, hogy „dunai" kikötője legyen Szekszárdnak B. L. Téli ifjúsági esték Szombaton este új, színvo­nalas szórakoztató sorozatot indított Szakszóidon a Babits Mihály megyei Művelődési Köz­pont „Téli ifjúsági esték" cím­mel. A fiatalok igénye alapján összeállított március végéig tar­tó szombat esti programokban korszerű könnyűzenét játszó együttesek, (jazz. beat, folk-, pol-beat) énekszólisták és le­mezlovasok adják a műsor ge­rincét. A filmvetítések és játé­kos vetélkedők mellett havonta két speciális rendezvényre is sor kerül. A disco-stúdió veze tője (B. Tóth László) saját mű sorában közreműködőként be- Mnutatja a stúdió egy-egy hall­gatóját, a „Táncház" pedig le­hetőséget nyújt a népi táncok megismerésére, gyakorlására és különböző népművészeti ismere­tek elsajátitásárc. B. G. Beethoven-bibliográfia Beethoven-bibliogrófiat adott ki a zeneszerző halálának 150. évfordulója alkalmából a Tolna megyei könyvtár. Az ötezer pél­dányban sokszorosított, Maiosi Gáborné és Béres Jánosné ál­tal összeállított, nyolcvanöt ol­dalas kiadványban a Beetho- ven-zeneműveknek a szekszár­di zeneműtárban található és meghallgatható hanglemezeit, továbbá portitúrakottáit es a nagy zeneszerzőről írt könyve­ket ajánlják az érdeklődőknek. Köztük 230 hanglemezre, 72 kottára és csaknem 40 könyvre hívják fel a zenebarátok figyel­mét. B. L. KERESSE ÉS VÁSÁROLJA A Kecskemét -Szi krai Állami Gazdaság borbási faiskolájában ELŐÁLLÍTOTT, KITŰNŐ MINŐSÉGŰ gyiimölcsfaoltványokat Kaphatók: az ÁFÉSZ gyümdlcsfatelepeken. M. L. A <4fc

Next

/
Oldalképek
Tartalom