Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)
977-10-31 / 300. szám
1100 méteren át a föld alatt Bevetésre kész a só, homok Felkészülten várják a telet Zala közútjain Bár hónak még semmi jele, a KPM Zala megyei Közúti Igazgatósága már megkezdte a (elkészülést a télre. Feltöltöttek a homok- és sóraktárakat, átvizsgálták a gépparkot, s kiegészítették a fontosabb felszereléseket. A megyében az idén 2700 tonna só és 5000 köbméter homok-varja a bevetést, s összesen 131 erőgéppel veheti tel a küzdelmet a hóval, síkossággal a Zala megyei Közúti Igazgatóság Mar megkezdték a hófogó rácsok kiszállítását is, az elmúlt evekhez hasonlóan az idén is körülbelül 50 kilométernyi hosszon védik ezzel a megye veszélyeztetettebb útszakaszait. A nagyobb gépjárműparkkal rendelkező gazdasagokkal, vállalatokkal szerződést kötöttek, hogy szükség esetén még nagyobb erővel szegülhessenek ellen a hónak. fagynak. Az utakat is átvizsgálták. ahol szükséges volt kátyúzásokat, korrekciókat végeztek, s így a megye főbb útjai jó állapotban várják a telet. K. G. Az ország legnagyobb vasúti alagútrendszere 1979-től áthaladnak a vonatok az abaligetiy hetvehelyi, bükkösdi alagútszakaszon Az ország legnagyobb, vagyis leghosszabb vasúti alagútrendszerét alakítják ki csaknem félmilliárd forint értékben a pécs—budapesti vasútvonal Mecseket átvágó szakaszán hét és fél kilométer hosszúságban. A több mint 600 méteres abaligetin át már zajlik a forgalom, most készül a majdnem 500 méteres Hetve- helynél és egy 120 méteres építésébe fogott a Bányászati Aknamélyítő Vállalat mecseki körzetének speciális . brigádja. Szintén Hetvehely község határában, de közel Bükkösdhóz. Ezt kis alagútként emlegetik és létrehozására nem készültek, mert arra gondoltak, hogy egy nyílt és mély bevágásban vezetik a síneket. De a meredek rézsű nem bírná a tartást és állandó kö- és homoklavináktól tarthattak volna. Hirtelen lejtésű domboldal bon fut ez az alagút, felette 10—15 méter vastag talajtakaró, aminek ellenáll, hiszen biztatóak a földtani és geológiai vizsgálati eredmények. Most nemrégen teljes hosszában áthajtották a kutatótárót három méter magasságban, valamint három és fél méter szélességben. Még decemberben „belebújnak a földbe” az aknamélyítők, a felső ívvel, boltozattal kezdenek és fokozatosan mélyítenek lefelé. Ez az elkép zelés, természetesen a helyszíni viszonyok mindent módosíthatnak. A felszínre hoznak majdnem ötezer köbméter kő zetet egy—másfél év. alatt Az első jelzések szerint réteg- és forrásvizektől nem kell tar tani. A legmodernebb techno lógiával a felső részbe cement habarcsot fújnak bele utólag, hogy omlás és vízbetörés el len védjen. Az • oldaliveket fém csúszózsaluzattal formáz zák meg, naponta háromméte rés sebességgel haladnak elő re, vagyis ilyen hosszú szélvényt hasítanak ki és alakita nak ki végleges formájában. Az oldalfalakat monolitbeton bői készítik, a felső ívbe előre gyártott bányaidomkóvek ke rülnek. A beruházás közel 30 milliós. Csupán összehasonlításul: a most készülő hetvnhelyi I 10 millióba kerül, mig az abali geti 130 milliót emésztett fel. A hetvehelyit még idén atad jók, de a vasúti forgalom benne, mint a bükkósdiben is, csak 1979-ben indul, ugyan is addigra az új vaséti vágó nyokat lefektetik. A régi és a most épülő hetvehelyi között található a kicsi alagút: az előbbitől öt és fél kilométerre, míg az utóbitól 250 méterre. Két év múlva, — mivel a sebesség fokozódik, — olyan hatást keltenek az egymás után gyorsan következő alagutak, mintha egybetartozna nak. A mostani legmodernebb nek számító létesítmények száz évig nem igényelnek komolyabb rekonstrukciót. Ne lendüljön a csákány! Szerelnem megállítani a rombolásra lendülő csákányt! Van Pécsett egy kedves kis ház. Évek óta egyszer sem tudtam mellette úgy elmenni, hogy meg ne álltám volna racsodal- kozva, mintha először látnám. A napokban ismét arra jártam, s megdöbbenve láttam rajta a kezdődő bontás félreérthetetlen jeleit. • Éppen másnap ült össze a Megyei Tanács, hogy műemlék- védelmünk helyzetéről tárgyaljon, s egyebek között határozatba foglalja (foglalta is!) a helyi védettség elvét. Több illetékestől megkérdeztem, hogy mit tudnak e házról, ami a frissen összeállított műemlék jegyzékben sem szerepel. Sem mit sem tudtak Érdeklődtem az első kerületi hivatalnál. Ott mondták a riasztó hirt: igen, az idei szanólosi tervben szerepel, lebontják . . . Nem, azt nem tudják, pontosan mikor épült, de az biztos, hogy a múlt században . . . Újra elmentem a helyszínre. A megkezdett szanálás tovább folytatódott. Az egyik utolsó lakó (éppen negyedszázada költözött oda) keveset tud a hoz múltjáról és inkább arról mesél, milyen szép, Hangulatos volt az élőkért, amikor beköltözött. Bezzeg most. A Lánc utcai árkádos hoz. A Lánc utca es Zsolnay ut sarkán lévő kedves kis árkádos házról van szó, ami — állítom - egyedüli formákkal képviseli o múlt századi Pécset, s mai csak ezért is kíméletet — védelmet! — érdemel.-Tudom, „rossz" helyen van A Budai városrészben, ami rekonstrukcióra vái, ezért kíméletlenül „letaroljak" az aprócska, összebúvó hazakat ott a Lánc utcában, a Harangöntő utca ban, a Major.es a Halasz utca-* ban, az Also- és Felsö-Balo- kány utcában . . Pompás, uj városrész, új intézmények sora és rengeteg lakás épül majd itt, s valahol e védelemre éide mes ház körül vezet majd o keleti érintő ut, amelyen a Me- csek-oldal a belváros elkerülésével lesz elérhető. • A ház a maga korában pompás kis építmény lehetett, mar elcsúfított formája sem tudja ezt feledtetni Haromnyílasú oszlopos árkádja a Zsolnay útra néz, kontyolt manzardtetöje van, s egészében barokkos jegyeket visel. Ha kiszabadulna toldott-foldolt környezetéből, lebontanak róla mindazt, ami nem odavaló, s méltó módon helyreállítanák, a majdani új Budai városrész kis ékszere lenne, mint túl, a Szigeti városrészben a Stock-hóz és a Grif- faton-ház. Könyvtár lehetne, klub vagy az eltűnő régi Bu dai városrész kis helytörténeti múzeuma? . . • Állítsuk meg még idejében a rombolásra lendülő csákányt! Vizsgálják meg ezt a házat, nincs-e helye Pécs műemléki rendszerében, s hogy nincs-e még társa a Budai városrészben. Ha pedig védettséget érdemel — és miért ne érdemelne? -, okkor ennek figyelembe vételével korrigálják a Budai városrész rekonstrukciós tervét. Hársfai István Pénz, a levegőbe... Csinos kis papirszelvényt forgatok o kezemben. Sorszám nélküli gép- jármüparkirozó-jegy. Kiadta a Nagyközségi Közös Tanács V. B., Siklós Igaz, ez év áprilisától városi ran got kapott az egykori nagyközség, ezzel egyidejűleg Harkány önálló lett. A parkolójegyek viszont továbbra is a régiek, mintha mi sem történt volna. A Harkányba érkező autósokat nagyméretű tábla fogadja a Napsugár szálló előtti parkírozó bejáratánál. Részletes felvilágosítást nyújt a várakozni akaróknak köte lességeikröl. A gépkocsi megőrzése egy órára két forint, öt órán túl tiz forintot kell fizetni. A transzparens arra is felhívja a figyelmet, hogy ,,a várakozási dij őrzést, illetve egyéb szolgáltatást nem foglal magában". Az autótulajdonosok évek óta joggal háborognak amiatt, hogy a parkolásért fizetni kell, ennek ellenében viszont semmi bizto siték nincs arra, hogy autójukat épségben találják. Furcsálni való intézkedés — határozat — ez, amely a szállólakókat sem mentesiti a parkolási dij fizetése alól. Mert teszem azt: ha valaki a Napsugárban vagy a Baranyában száll meg mondjuk egy hétre, minden áldott nap fizetni kell egy tízest. Tévedés ne essék, a példa nem egyedi, hiszen a közelben levő Liszt Ferenc térre érkezők is hasonló cipőben járnak. A teret több társasház fog ja közre, s aki nem tud beállni az udvarra, fizet. Fizet azért, mert üdülni érkezett vagy vikendezni. A forintok ellenében pedig sorszám nélküli blokkot kap, amelyen még az sincs feltüntetve, hogy mikortól meddig veheti igénybe a parkolót az autós. Távol áll tölünk az „örökét” elmarasztalni, uram bocsá', meggyanúsítani: ám mégis ezek a jegyek visszaélésre adhat nak okot. Ügy hírlik, hogy a harká nyi tanácson még legalább ezer sorszám nélküli tömb van az irat- szekrényben. Az újakat eddig nem szállította le a nyomda, s a tanács elnök szerint az év vége előtt nem is várható. A parkolási dijak fizetésével kap csolatos probléma nem csupán har kányi téma. Hasonló a helyzet c siklósi várban és a pécsi Konzum Aruháznál is. Ellenszolgáltatás nél kül célszerűbb lenne megszűntein a fizető parkolókat, vagy pedig vállaljanak felelősséget a kocsik őr zéséért. Mert addig is a kifizetett forintokat a semmiért adják az „őröknek”. Mondhatnánk azt is pénz, a levegőbe . . . S. Gy. m # Uj mecseki parkerdő A Keleti-Mecsek szélében el terülő Váralja, Tolna megyei község természeti szépségű környékén pihenő parkerdőt alakítanak ki. Az erdős hegyek koszorúzta széles völgyet átszelő patak vizét bukógátakkal felduzzasztva, pisztrán- gos tóláncot, sétaösvényeket. - eső ellen védő beállókat, ta nyázó és szalonnasütő helyeket, továbbá vendéglátó egy ségeket építenek. A faluból kivezető bekötőút már elkészült, s megkezdődött az úttörő- és KISZ-tábor építése is. Az előkészítési munkákban ezen a nyáron közreműködtek a bonyhádi fiatalok és a len gyeli mezőgazdasági szakmunkásképző intézet tanulói is. B. L. Évente hétszer tart születésnapot Bár a magasságmérő csak 15 métert mutatott, amikor Makón, Hatrongyos határában a PZL—101-es típusú repülőgép motorja reggel 7 óra 31 perckor felmondta d szolgálatot. A 150 kilométeres sebességgel szálló gép pilótájának fejében élesen villant fel a gondolat: épségben földre tenni a „madarat”. Iszonyú másodperceket élt át, amíg a nagy test előbb a fárokrésszel, majd a mellső futóművel talajt fogott a mocsaras, ingoványos talőjon. — Azóto évente kétszer tartok születésnapot, mert mondhatom ezen a napon „születtem" másodszor — emlékezik vissza Jozipovics György repü- lögépvezető 1971. március 25Három Az emlékek erdejében vadászva büszkén „lövi" ki art a néhány évet, amit a MIG— 15-ös pilótakabinjában töltött el. azért is, mert az elsők ko zött volt hazánkban, aki leve-' gäbe szállt a nagy teljesülne nyű vadászgéppel. — Csuda magasan repkedtünk vele. Egyszei a műszei tízezer ötszáz méter magassá got mutatott, amikor a sebesség már elérte az 1040 kilométert, és a száraz, derült időben tisztán láthatóvá vált az Adria kék vize. Másik irányban az'Alpok és a Kárpátok hegyvonulataiban gyönyörködtem, bár igaz, utóbbit 5—6000 méterről is szépen ki lehet venni — úgy érzem, mintha most is a hegygerinceket és a tengert látja maga előtt. Nem csoda, hiszen harminc éve áll a repülés szolgálatában, és életeleme a levegő. Magyarországot felülről tévedhetetlenül ismeri és a fent repdeső, napfénytől szikrázó gépmadarakat is típus szerint megkülönbözteti egymástól, legyen az bármilyen gyártmányú. Ó maga 17 fajtán repült, és ha aszerint állítanánk össze ranglistát, ki hány tipu son repült és ismert meg a levegőben, akkor Gyuri bácsi a dobogós hely környékén tanyázna bizonyára. Az 1955-ös Április 4-i díszszemlén, felszabadulásunk tizedik évfordulóján kötelék repülésben is részt vett. A tízes számot rajzolták fel az égboltra tizenhat JAK—18-as géppel. A vezérgép baloldali kísérője volt, és leírhatatlan örömet érzett, amikor a Dózsa György úti dísztribün felett átrepült. Az utóbbi években a mező- gazdasági földek fölött rója a légi kilométereket és gyarapítja felszállásainak számát. — Legjobb a szélmentes, póramentes, napsütéses idő, azonban a nagy meleg kife jezetten rossz. Ha kint 30 fok van, akkor a kabinban 60, és ezt elviselni nem leányálom Legnagyobb ellenségünk a köd. de azt hiszem a földi járművezetők is így vélekednek a sűrű, fehér „tejről”. Az ezer lóerős AN—2-es (beceneve: drapp tehén) no pi 6—10 vagon műtrágyát ké pes elhinteni a sok ezer hek tárnyi földterületen. Az egy szeri befogadóképessége mintegy 10—15 mázsa, ami: alacsonyan repülve kell egyen letesen szétszórni a földeken A repülési terület nagyon szétszórt, Véméndtől Magyar telekig, Egyházasharasztitól Pécsváradig, és hadd ne so roljam hány*van még Bara nya—Tolna megyében. Müller István a repülés szolgálatában
