Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)
1977-09-22 / 261. szám
2 Dunántúlt napló 1977. szeptember 22., csütörtök Diplomaosztás az oktatási igazgatóságon A Marxista-Leninista Esti Egyetem szakosított tagozatának végzett hallgatói tegnap délután ünnepség keretében vették át diplomájukat, oklevelüket az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán. Földes Andrásné igazgató köszöntötte az ünnepségen részt vevő Rajnai Józsefet, a megyei pártbizottság osztályvezeiőjét, valamint az intézmény igazgatóhelyetteseit, a tanszék- vezetőket, a tanulmányaikat befejezett hallgatókat. Rajnai József osztályvezető az MSZMP Baranya megyei Bizottsága nevében köszöntötte a hallgatókat. Beszédében kérte, hogy amit tanultak, hasznosítsák a gazdasági építő munkában, alkalmazzák az elsajátított ideológiát felvilágosító tevékenységükben, a fejlett szocialista társadalom felépítése ügyében. Ezt követően Földes Andrásné igazgató átadta az okmányokat. Vörös diplomát kapott: Bagó Ottó, Bujdosó Attila, Gerner János, dr. Horváth László, Németh János, Varjas László. Diplomát kapott: Aparácz Dénes, dr. Ács Zoltán, Báli István, Bana Gábor, Barkaszi Gyula, dr. Buda József, Budaházy György, Csabai László, Cser László, dr. Csébfalvi György, Dénes István, Csáti Imre, Eilingsfeld János, Farkas János, dr. Francsics Ferenc, Fritz Józsefné, Fodor Imréné, Fűzi Árpád, Grubics István, Hajdú Béla, dr. Hartmann Géza, Hartmann Márton, Hering József, Imre Gyula, dr. Kamarás Károly, Kántor Károly, Kiss Sándor, Kisteleki Gusztáv, Ko- váts Béla, Kovács József, Kovács Pé- terné, Kutnyánszky Géza, László Gyula, dr. Lendvai László, Maneskó Ferenc, Mandel Andrásné, Mátyás István, Meggyes József, Mezei András, Morber János, Móró Zoltánná, dr. Niedetzky Antalné, Papp József, Pára István, Póré János, Rohán Jánosné, Róth József, Sáfár Gyula, Sindler István, Steindl Ferenc, Steindl László, dr. Schwartz János, Schulteisz Henrik, Szabó András, Szarka Árpád, dr. Tamás János, Tibai József, Tóth F. Béla, Török László, dr. Tremmel Flóriánné, Tukacs János, Vajda Antal, Vágai József, Vörös Csaba, Weimert Mihály, Werling Jenő, Wilhelm József. Az „Aszklepij” szerkesztőségi ülése A szocialista országok nemzetközi orvostörténeti és elméleti évkönyvének, az „Aszkle- pij"-nek a nemzetközi szerkesztőbizottsága tegnap kezdte szerkesztőségi ülését Pécsett. A kétnapos ülést az Egészségügyi Minisztérium, a POTE és a PAB szervezi. A közel 30 főnyi résztvevő között Bulgária, Lengyelország, NDK, Csehszlovákia, a Szovjetunió és Magyarország képviselői tanácskoznak a következő évek feladatairól. A szerkesztő bizottság vezetője Vera Pavlova bolgár professzornő. Magyarországot hárman képviselik: dr. Birtalan Győző és dr. Réti Endre Budapestről, valamint a pécsi dr. Vereczkei Lajos. Kiszállítási zavarok a BCM-ben Hetek óta zavar van a cementellátásban. Lábrakapott a hír, hogy a Beremendi Cement- és Mészművek- ben akadozó termelés miatt üresek a TUZÉP telepei. A valóságban nem a termelés, csupán a kiszállítás okoz gondot. Az őszi csúcsforgalom Jcex- dete óta kevesebb vagont kap a BCM, csak közúton pedig nem tudnak elég cementet elszállítani. A BCM most szervezi, hogy 60 kilomé-' teres körzeten belül valamennyi diszpozícióval rendelkező felhasználó igényét kielégíti, naponta 1000-1200 tonna cementet tudnak közúti járművekkel kiszállítani, az ütemezéshez azonban a gyárnak előre kellene tudnia, a felhasználók mikor küldik járműveiket. A BCM-ben a hét elején 16 ezer tonna cementkészlet volt, szeptember 15-ig az időarányos terv 730 ezer tonna volt, ezzel szemben 746 ezer fonnát termeltek. A kiszállítás ennél is több volt, 756 ezer tonna cement hagyta el a gyár kapuit, 20 ezerrel több a tervezettnél. Ezen belül a 190 ezer tonnás exportkötelezettségből is csaknem 158 ezer tonnát leszállítottak. Tt$iúJk0Ías mz MSZBf *ti»9C3op0rt0kkttt Anna Ivanovna Sztolmakova látogatása Baranyában Anna Ivanovna Sztolmakova, a Lvovi Orvostudományi Intézet professzora, a Szovjet— Magyar Baráti Társaság lvovi tagozatának elnöke hétfőn háromnapos látogatásra Baranyába érkezett. Aznap délután felkereste a mohácsi Farostlemezgyárat, találkozott az MSZBT tagcsoport tagjaival és a barátsági munkáról beszélgettek, majd az üzemmel ismerkedett. Kedden délelőtt A. I. Sztolmakova a megyei pártbizottság épületében találkozott Rajnai Józseffel, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága osztályvezetőjével, aki átadta a távol levő dr. Nagy József megyei első titkár üdvözletét, majd tájékoztatta a vendéget megyénk ipari, mezőgazdasági, kulturális, tudományos, művészeti életéről, a nemzetiségek helyzetéről, valamint a megyében tevékenykedő 60 MSZBT tagcsoport munkájáról és az októberi forradalom 60. évfordulójára készülődésükről. Elmondta azt is, hogy intézményeink milyen rendezvényeket terveznek az októberi forradalom évfordulójának tiszteletére. A beszélgetésen ott volt Nagy Józsefné, a Sörgyár dolgozója, az MSZBT országos elnökségének tagja. A találkozó után A. I. Sztolmakova, Tömpe Ferencnek, a megyei pártbizottság munkatársának kíséretében megnézte a Zsofnay-, a Csontváry múzeumot és a Barbakánt, majd a Dzsámit. A lvovi SZMBT elnöke délután látogatást tett a Pécsi m A városunkban tartózkodó Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke, Sztolnakova többek között látogatást tett a Pécsi Kesztyűgyárban. Kesztyűgyár MSZBT tagcsoportjánál, s annak elnökségével szívélyes eszmecserét folytatott, majd a gyár munkájával ismerkedett. Ezt követően a Pécsi Orvostudományi Egyetemen találkozott dr. Hajnal József egyetemi főtitkárral, szívélyes beszélgetést folytattak a POTE és a lvovi orvosképző intézet kapcsolatairól, majd megtekintették az orvostörténeti múzeumot. Megyénk vendége a kora esti órákban a Pannónia Sörgyár MSZBT tagcsoportjának volt a vendége, akikkel véleményt cserélt mind a Lvovban, mind Pécsett, illetve a sörgyárban aktívan folyó magyar—szovjet barátsági munkáról, további feladatairól. A. I. Sztolmakova tegnap — szerdán — a Villány—Siklósi Állami Gazdaságba utazott, ahol szintén találkozott az MSZBT tagcsoportjával, később felkereste Harkányt, megnézte a Bolgár Múzeumot, a fürdőkombinátot, a siklósi vár nevezetességeit, majd Budapestre utazott. — N. I. — Ha krízishelyzetbe kerül az ember S.O.S. Élet telefon- segélyszolgálat Beszélgetés az IFOTES elnökével Magyarországon járt, s ezt az alkalmat felhasználva Pécsre látogatott Ellen Nora Balaszes- kul, a telefon-segélyszolgálatok nemzetközi szervezetének, az IFOTES-nek az elnöke. Pécsi látogatása annak köszönhető, hogy a pécsi SOS ÉLET telefon- szolgálat nemrég tagja lett ennek a nemzetközi szervezetnek. A vendéget fogadta hivatalában dr. lőni Lajos, a megyei főorvos helyettese. Az elnökasszony ezután megtekintette a pécsi telefonszolgálat működését, megvizsgálta a feltételeket és találkozott a szolgálat néhány tagjával. Nyugdíjba vonuló pedagógusok búcsúztatása Tegnap a pécsi Geister Eta kollégium klubjában a nyugdíjba vonuló tanárokat, tanítókat búcsúztatták. A hosszú évek után huszonhármán kezdik el megérdemelt pihenésüket. Az ünnepi műsor után, melyet a Mátyás király utcai általános iskola úttörői és kisdobosai adtak elő, Kajtár Istvánná, a Pedagógus Szak- szervezet Pécs városi bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet, majd átadta a kitüntetéseket és jutalmakat. A szolgálati érdemérmet huszonegyen vették át, ketten pedig pénzjutalomban részesültek. Az ünnepségen megjelent dr. Csa- nálosi Sándorné, az MSZMP Pécs városi Bizottsága munkatársa és Lantos József, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője. Budai Imréné, a Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskola tanára 35 év tanítás után ment most nyugdíjba. Az ő szavai mindannyiuk gondolatát kifejezte: „Nagyon nehéz volt végigcsinálni, de az eredmények kárpótolnak a küzdelmekért. Rádiótelefonbemutató A postai központtal is összekapcsolható A csatorna kereső 8 jelzőlámpán száguldva keresi a szabad vonalat. Az autóban (mentő, rendőrség, tűzoltó, gázvezeték hibaelhárító) azonban erről mit sem tudnak. Gombnyomásra automatikusan városi vonalat kap a rádió- telefon, s a tárcsázás után már a városi vagy a 35—40 kilométeres körzeten belül a crossbar-rendszerbe bekapcsolt bármelyik telefonon megszólalhat a csengő. Magyarországon a nagyobb városokban, így tegnap Pécsett is bemutatót tartott a Storno A/S Copenhagen cég a legújabb típusú rádió-telefon és adó-vevő berendezéseiből. A cég már 1965 óta szállít Magyarországra készülékeket, így az országos mentőhálózat, a MALÉV, a MÁV, az árvízvédelem és a rendőrség egy- egy szolgálati csoportja rendelkezik a cég által készített berendezésekkel. A mostani bemutatón többek között a cég legújabb típusú rádió-telefonját a „Stornophone 800”- at ismertették a megjelentek előtt. A cég képviselője elmondta, hogy ez egy többcsatornás, teljesen automatikus rádió-telefonrendszer, amelyet a postai telefonközponttal is össze lehet kapcsolni, és így bármilyen telefonszám azonnal tárcsázható. Magyarországon, mint említettük, a cég több készüléke üzemel. A legújabb hordozható „Stornophone 600” készülék a hő, mechanikai és más behatásoknak jól ellenáll, 3—5 kilométeres körzetben biztosan üzemel. Központja abszolút víz- és sújtólégbiztos. A tapasztalatok szerint az építkezéseken a daruk, beton- és vasbetonépítmények sem gátolják a működésben. Másik újdonság a készüléken, hogy a sok száz vagy sok ezer működő rádió-telefon adó-vevői közül azt a készüléket lehet hívni, amelyikkel a hívónak éppen dolga akad, más állomás nem hallja a beszélgetést. A bemutatón megjelent a DDGÁZ képviselője is. Elmondta, hogy a vállalat részére nagyon szükséges lenne ilyen nagy hatósugarú adóvevő berendezés. A hibaelhárítók és segélyszolgálatosok munkáját nagy mértékben gyorsítaná. Az érdeklődő vállalatok a szabad devizakeretük terhére az ELEKTROIMPEX közvetítésével juthatnak hozzá a cég készülékeihez. S. Zs. hpü Akik a hírekben szerepeltek „Halász József, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete az Oktatásügy kiváló dolgozója kitüntetést nyújtotta át Eszéken Merki Ferenc tanügyi tanácsosnak, a Horvátországi Magyarok Szövetsége elnökének.” Lassan tíz éve, hogy a fagyos udvari határátkelő túlsó oldalán virágcsokorral fogadták a Pécsi Nemzeti Színház művészeit. Aszkéta termetű, kellemes férfi vezette a fogadóbizottságot, angolos-simán öltözve, akit minden lenti magyar így szólított: „igazgató bácsi”. Ennek pontosan most lesz kilenc éve, decemberben, mert akkor, 1968 karácsonyán vitték le a Marica grófnő című kellemes operettet, az első magyar nyelvű színházi előadást a második világháború óta, s az igazgató báMerki Ferenc esi vagy két tucat magyarlakta faluból szervezte-hozta a magyar nyelvű színházra éhes embereket. Azóta a közel 1 milliós jugoszláviai magyarságból 40 ezernek, aki Horvátországban él, a nemzetiségi jogai sokkal nagyobb lendülettel valósulhattak meg. Mondják: a Kárpát-medencében egyik szomszédállam magyarságával sem olyan segítő a kapcsolatunk, mint a 40 ezer horvátországival. Azóta például minden alkalommal, amikor Pécsett a Baranya megyei pedagógusok továbbképzését tartják, átgördüJ a határon néhány kis Zastava, benne magyar nemzetiségű pedagógusok. Ha énekszakos továbbképzés van, akkor énekszakosok, ha óvónői például, akkor meg óvónők. A Pécsi Nemzeti Színház egy-egy darabjára 4—5 alkalommal 2—3 kékszínű jugoszláv busz hozza a közönséget. Egyetemisták, zenekarok, táncosok, hivatásos meg öntevékeny művészek, mind átjárnak a baranyai háromszögbe, 40 ezer magyarhoz, hogy ne vesszen ki odalent a magyar szó. A kék buszok, a Zastavák útjai mögött sokan állnak. A Horvátországi Magyarok Szövetsége, annak tevékeny vezetői, a Baranya megyei meg a Pécs városi művelődéspolitikai szervek. Közülük most talán a legfőbb mozgató egyéniséget, az angolosan öltözött, aszkéta termetű, kellemes „igazgató bácsit” tüntették ki. A kitüntetés mögött közel 3 évtized munkája áll. Merki Ferenc 1946-ban kezdett el tanítani a romokban heverő Kiskőszegen, aztán hazament szülőfalujába, Vörösmartra. Később ott lett „igazgató bácsi”, kilenc éve pedig tanügyi tanácsosként egész Horvátország magyar iskoláit irányítja. Korábban már két jugoszláv kitüntetést kapott: az Ivó Filipovity-díjat és a Testvériség—Egység Ezüstkoszorús Érdemrendjét. Ma a magyar kitüntetés alkalmából a Baranya megyei Tanács illetékes vezetői köszöntik Merki Ferencet. A kitüntetettel együtt örülnek a horvátországi magyarok. Földessy Dénes — Általában az a szokás, hogy hetente, kéthetente az újságban megjelenik a szolgálat munkájáról valami tájékoztató. Ennek elsősorban abban rejlik a jelentősége, hogy helyére teszi a szolgálatot a köztudatban. Még mindig igen sokan akadnak, akik valamiféle orvosi ügyeletnek, más jellegű szolgálatnak tartják, mint ami tulajdonképpen. — Hogyan lehetne pontosan jellemezni ezt a szolgálatot?- Az utóbbi időkben mind gyakrabban hallhatja ezt a kifejezést: krízis-intervenció. Ez a szolgálat kifejezetten ide sorolható. Ez a pszichiátriának egy még kevéssé felkapott, de egyre megerősödő ága. Nem kifejezetten orvosi tevékenység, sok az átfedés, hiszen a legtöbb esetben nem beteg a krízisbe jutott ember. A szolgálatoknak éppen ott kell beavatkozni, ahol még nem alakult ki végletesség, ahol még visz- szafordítható a folyamat. Krízis- helyzetet jelenthet egy gyász, vagy anyagi csőd, a magány, persze, a szolgálat nem támaszthatja fel az elvesztett szeretett lényt, nem nyújt anyagi segítséget, s nem küld partnert Mindenesetre megpróbálja képessé tenni a segítségért oda forduló személyt arra, hogy helyesen dolgozza fel és értékelje saját helyzetét, konfliktusát, és így megfelelően meg is oldhassa azt.- Mennyiben elégedett a pécsi szolgálat munkájával? — Kevés kritikát mondhatok, hiszen kevés időt töltöttem itt. Amit láttam és hallottam, az nagyszerű munkára enged következtetni. Ügy hallottam, hogy egy-két éven belül helyben krízis-intervenciós osztályt is létesítenek. Ez nagyszerű egységet alakíthat ki itt, amelyre talán egész Európában, vagy a világon sehol sincs példa. És akkor talán megoldódhat az is, hogy a szolgálat ne csak tizenkét órás, hanem huszonnégy órás legyen. Ez is hozzátartoznék a nemzetközi normákhoz, amiket előírunk a tagok számára.- Mi q véleménye,' jót tenne-e, ha Magyarországon más városokban is megalakulnának a telefonszolgálatok, és megalakítanák a hazai szervezetet — A szolgálatoknak elsősorban segíteni kell a hozzáfordulókon. Nem vitás, hogy ha szervezettebb körülmények között működnének, többen, az javítaná a segítség adásának módozatait is. Több lehetőség nyílna a tapasztalatok cseréjére, egymás munkájának kontrolljára, visszajelentésekre. Jó lenne azért is, mert úgy talán könnyebben menedzselhetnék további sorsát egyes hívóknak. A szervezeteknek mindig jobban sikerül intézményekkel kapcsolatot teremteni, nem igaz? -J-Azt hozzá kell tennem, hogy minél kisebb egy város, annál nehezebb megszervezni a szolgálatot. Egy bizonyos, hogy az elsődleges cél a Segítés, a hívók jogainak tiszteletben tartásával.- Milyen jogra gondol? — Egy telefonáló legalapvetőbb joga a diszkréció, a névtelenség lehetősége. Elsősorban ezt kell szem előtt tartani. Ha ennek jó feltételei vannak, és sikerül, akkor jó munkát végezhetünk. És biztosan segíthetünk is a hozzánk fordulón. Kampis
