Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)

1977-09-22 / 261. szám

1977. szeptember 22., csütörtök Dunántúli napló 3 Kedvezőbb helyzetben a községek Dombóvár városkörnyék • Megoldódtak a települések kivitelezési gondjai • Korszerű, demokratikus irányítás A dombóvári buszpályaudvar Tőszomszédságunkban forra- .dalmi változások álltak be ti­zenöt község és egy város éle­tében. Dombóvárról van szó. Ezt a tizennyolcezer lakosú települést két éve nyilvánítot­ták várossá, ezzel egyidőben megszüntették a járási igazga­tási apparátust, s a város von­záskörébe tartozó tizenöt közsé­get városkörnyéki községgé nyilvánították. A város már évekkel ezelőtt is nagy hatással volt a környe­zetére. A vasúti csomópont, az idetelepült gyáregységek a munkaképes korú lakosság harminchat százalékát foglal­koztatják, a közlekedés és a kereskedelem huszonkét, illetve tíz százalékát. A város munka­erőpiaca nyitott, az ipar dina­mikája állandóan biztosítja új munkaerők beáramlását. Igaz, a beáramlással csínján kell bánni Dombóvárott is. A leg­egyszerűbb eszköze a betele­pülés szabályozásának a lakás­építés ütemének kialakítása. Ebben az ötéves tervben Dom­bóvárott mindössze százhatvan állami lakás épül. Emellett vi­szont igen nagy szómban épí­tenek az OTP és szövetkezeti társulások segítségével. Ezer­kétszáz lakás épül ilyen módon. A családi házépítést visszaszo­rítják. Valamikor évente több mint száz családi ház épült a városban, jelenleg húsz is alig. A közműves telek itt is kere­sett. így hát ingáznak. Ezernyolc­százon járnak be a város kör­nyékéről Dombóvárra dolgoz­ni. Ez mást is jelent. A város­nak igazítani kell szinte min­den területen elképzeléseit a környező települések igényei­hez. Nyilvánvaló, hogy ez a vi­szonylag sok bejáró Dombó­várott vásárolja a szükséges napi árucikkeket. Az is nyil­vánvaló, hogy a tartós fogyasz­tási cikkekért sem Szekszárdra vagy Kaposvárra utaznak. Még nyilvánvalóbb, hogy korszerűen, kényelmesen szeretnének utaz­ni a városba és haza. Itt van a nemrég épült, 452 ágyas, kor­szerűen felszerelt kórház, a szakrendelés, itt van minden, ami köré az élet szerveződhet. Mindezeket figyelembe véve, s azzal a kommentárral megtold­va, hogy Dombóvár Tolna megye egyik csücskében he­lyezkedik el, vonzásköre tehát túlnő a megyehatáron. Objek­tív társadalmi szükségletként jelentkezett tehát, hogy e ha­tárokra való tekintet nélkül a Dombóvár vonzáskörébe tarto­zó községeket a város köré kell szervezni, fel kell számolni a dombóvári járást, és e tizenöt települést városkörnyéki közsé­gekké kell nyilvánítani. Két éve igazgatják ilyen mó­don Dombóvár környékét — közmegelégedésre. Jobb-e vagy rosszabb a helyzete csaknem negyvenezer embernek? Ha csak azt vizsgálnák meg, hogy milyen az egymáshoz való vi­szonya a községek tanácsai­nak a városhoz, és milyen volt a járáshoz, máris ezt kell le­szűrni, hogy a helyzet jobb. A járási tanács, később a járási hivatal egy másféle igazgatási rendszer struktúrájában dolgo­zott. Jóllehet a város hatásai éppúgy megmutatkoztak, a vá­rosi igazgatás és a járási egyaránt a megye irányítása alá tartozott, a községek vi­szont a járási apparátus fel­ügyeleti körébe tartoztak. A hierarchia nagy mértékben alá­ásta a községi tanácsok önál­lóságát. Például az éves bér- fejlesztéshez megadták a lis­tát is, hogyan osszák széjjel a pénzt a helyiek. Nem tudták megoldani a községek fejlesz­tési elképzeléseiket sem. Ez utóbbi kizárólagos oka az épí­tőkapacitás hiánya volt. Ki vo­nult volna fel egy százezer fo­rintos munka elvégzésére? Me­lyik útépítő vállalat veszi oda a gépeit százötven méternyi út megépítéséért? A járás megszűnt. A járási hivatal apparátusából tizenhá­rom személyt átvettek a városi apparátusba. Ők jól ismerik a területet, sokat segítenek a szakfelügyeleti, hatósági mun­kában. Azóta folyamatosan el­költik fejlesztési pénzecskéiket a környező községek, mert a városi költségvetési üzem el­sősorban a városkö'nyc' i tele­pülések kivitelezési gondjait oldja meg. Koordinációs bi­zottság egyezteti a megoldás­ra váró feladatokat, s arra is van példa, hogy a községek segítsenek anyagi erőikhez mérten a városnak. Legutóbb a művelődési központ építéséhez járultak hozzá a területen le­vő gazdasági egységek. Meg­szűnt a hierarchia, az aláren­deltség érzése és ténye, egy­más mellé rendelt szervekként működnek a szak- és állam- igazgatási szervek. És ez így jó együttműködést eredményez. Ügy tűnik, hogy ez a megol­dás Dombóvárott jól bevált, és korszerű, demokratikus irá­nyítást, együttműködést jelent. Kampis Péter A Napsugár Áruház a város és környékének bevásárlóközpontja Robotgép, hűtők, grillsütő fl háztartás a BNV-n A hazai újdonságok már kaphatók a boltokban Hazánkban az aktív keresők csaknem fele nő. Ez is indo­kolja, Ttogy a háztartási mun­kát mindjobban gépesítsük. Felmérések szerint az egy la­kosra jutó évi 34 000 forint pénzjövedelemből átlagosan 4 200 forintért vásárolnak tar­tós fogyasztási cikkeket. A háztartási munkát könnyítő gé­pekből, eszközökből bőséges ízelítőt ad az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár. Bizonyára sokan megtekintik majd a Hajdúsági Iparművek által AEG-licenc alapján ké­szített automata mosógépeket, a Hűtőgépgyár abszorbciós és kompresszoros hűtőszekrényeit. Automata mosógépekkel, hűtő- szekrényekkel érkezett Jugo­szláviából a velenjei TGO Gorenje. A jövő berendezését, a mikrohullámú sütőt állította ki a Toshiba cég, de a Villa­mos Berendezések és Készülék Művek is korszerű termékkel, a bútorba építhető üvegkerá- miás főzővei és melegítővel mutatkozik be a vásárváros­ban. A bemutatkozás szó sze­rint értendő, hiszen ez a köny- nyen tisztán tartható, gazda­ságosan üzemeltethető, azéte­lek melegen tartását is bizto­sító főző egyelőre exportra ké­szül, bár a gyár tervezi, hogy a hazai piacon is értékesíti. Figyelemre méltóak az NDK elektromos padlóópológépek, köztük a szőnyeghabtisztító, valamint a szőnyegporolást, seprést és padlófényesítést végző kombinált gép; a cseh­szlovák robotgépek, a szovjet varrógépek, hűtőszekrények; a VBKM grillsütői; az Alumíni­umgyár konyhai eszközei, fel­szerelései. A Corvinban már kapható az újdonságnak szá­mító teflon bevonatú, úgyne­vezett mindenes sütőtál. Első alkalommal állítja ki terméke­it Kőbányán a firenzei VIVA- cég. üzletkötés reményében hozta el színes, újvonalú, hő­fokszabályozós vasalóját, elekt­romos gázgyújtóját, sípolás to- jásfőzőjét és joghurtkészítő­jét. Szemet gyönyörködtetőek a teljesen új vonalú osztrák háztartási mérlegek. Az étkészletek választéka vetekszik a háztartási gépek kínálatával. Mindenekelőtt az Amfora Vállalat bemutatóját kell kiemelni. A 17-es pavilon­ban szebbnél-szebb készletek­re hívják fel a háziasszonyok figyelmét. És ami igen örven­detes, valamennyi megvásárol­ható az üzletekben. Háztartásainkban fontos sze­repet kapnak a tisztító- és mo­sószerek. Világcégek hozták el az őszi BNV-re készítményei­ket. Hazai vállalataink közül a Kozmetikai és Háztartásvegy­ipari Vállalat a teljes BIP- családot mutatja be. Kézi és gépi mosáshoz egyaránt kivá­lóan alkalmas mosóporokkal gyarapította a családot a Ti­szai Vegyiművek. A Tomi-Mat háromkilós, a Tomi-Brill pedig 2 kilós csomagolásban kerül piacra. Újdonsággal, az Ultra Derm kéztisztító krémmel jött el Kőbányára az Egyesült Ve­gyiművek is. A BNV látogatói közül bi­zonyára sokan kíváncsiak lesz­nek a kozmetikai cikekkre. Pá­rizsi cég parfőmöket, a Kőbá­nyai Gyógyszerárugyár a teljes Fabulon-családot, az angol Johnson-cég gyermekápoló szereket kínál. Horváth Teréz II i.eleiti#iiiveseii« mitiCHoi otthon isifcii^nk Napközik ebédidőben Három deka hús, két deci leves... '***:'■ — Melyik ételt szereted? — A meggymártást! Nagyon! — Milyen szokott lenni a hús? Dóri a vállát vonogatja. Mélytányérban hússzeletek, egy levesestálban — akkora, mint amekkorából mi otthon a levest esszük hárman — krumpli, harminc literes fazék, Télig tele almamártással. Negy­venegy gyereknek ez lesz ma az ebédje az Ágoston téri ál­talános iskolában. Nem is csoda, mondják a konyhán: a fejadag szerint egy gyerek normája három deka hús, két deci leves, két deci főzelék. Kérdés, mit kezd ev­vel egy éhes nyolcadikos? Az iskolának amúgyis sok baja volt: két évvel ezelőtt még kilenc helyre osztották szét a diákokat, a hatvanas évek vé­gén, mikor életveszélyessé vált a Sörház utca sarkán lévő konyhájuk-napközijük, huszon­négy órán belül kellett el­hagyniuk. Azóta először az Egyetem utcai iskolától, majd a délszláv iskolától kapták az ebédet, az elmúlt tanévtől pe­dig a Mecsekvidéki Vendég­látó Vállalat Ságvóri éttermé­ből szállítják. — Ez szükségmegoldásnak tekinthető - mondja dr. Faust Fülöpné igazgatónő. — Kétszáz gyerek étkezik, konyhánk nincs, reményünk sincs arra, hogy lesz, az ebédet csak me­legíteni tudjuk. Mindenesetre az ételnek nem használ sem a szállítás, sem a melegítés. A minőségről nem tudok sokat mondani, a gyermekélelmezési csoport állítja össze az étren­det, a Ságváriban pedig óvo­dáknak is főznek. Az bizonyos, hogy nem túl bő a norma, kevés a gyümölcs, a sűlthús kemény szokott lenni. A múlt­kor a konyhaszemélyzet lehí­vott, nézzem meg, mit kaptak pörköltnek. Minden gyereknek két kis kocka hús jutott. Régebben az étrend össze­állításában is furcsa elképze­lések érvényesültek. Például elég gyönge ebéd után az uzsonna minden gyereknek egy pár virsli volt. Lent a fényesre glancolt ebédlőben az utolsó turnusnak terít a két ügyeletes. — Nagyon kevés szokott len­ni az ebéd — mondja Nemes Misi. — Repetát is csak az kap, akinek jut. A kicsik nem mindig tudnak mindent meg­enni, így a nyolcadikosok töb­bet kaphatnak. — Főzelék gyakran van? Nyári Ilona válaszol: — Múlt héten volt zöldbab és paradicsomos káposzta, ezen a héten viszont semmi. Az is baj, hogy későn kapjuk az ebédet, meg hogy kevés. A húst gyakran félretesszük és külön, kenyérrel esszük meg. • A Mátyás király utcai isko­lában harminc napközis felvé­telét kellett elutasítani. Az alig szobányi ebédlőben öt turnus­ban 30-30 gyerek zsúfolódik össze, önálló élelmezésvezető nincs, az étrendet a gyermek- élelmezési csoport állítja ösz- sze. Kevés a panasz, legföl­jebb az, hogy néha felnőttek­nek való ételt kapnak a gye­rekek. A másodikos Földvári Dóri panaszkodik: nem szereti a húst, és majdnem mindennap az van.- — Rágós? — kérdezem.- Rágós... - bóiint meg- adóan. Az Egyetem utcai iskolában 1974 óta önálló élelmezésve­zető van, úgy hírlik, a város­ban a legjobb. Előtte a gyer­mekélelmezési csoport látta el az iskolát. Az igazgató szerint össze sem lehet hasonlítani a kettőt se minőség, se mennyi­ség szempontjából. Majdnem mindig van gyümölcs, harma­dik fogás, kifii, briós, fonott­kalács — a gyerekek már un­ják is, szívesebben eszik a va­jaskenyeret. — Szerdai napokon állítom össze a következő heti étren­det — mondja Pataki Ferenc­né. — Részt vettem egy to­vábbképzésen, az ott tanulta­kat hasznosítom. Például: tíz­naponta tejesétel, hal, máj, baromfi, hetente kétszer színes főzelék, kétszer tészta, viszont ilyenkor a leves és az uzson­na hússal készül. — Hogy tudja mindezt ki­hozni a normából? Áruljon el néhány „hcdititkot"! — Szeretni kell a szakmát, s nagyon kell gazdálkodni, csakúgy, mintha otthon főz­nék. Szükséges persze a lele­ményesség, az, hogy olcsón vásároljunk. A nagypiacon lé­vő ZÖLDÉRT-bolttal nemrég egyeztünk meg: a zöldségfélé­ket az eddigi árak feléért vesszük tőlük. Igaz, mi gon­doskodunk az ideszállításról, de megéri. Három konyha: a „nincs- ből” nem lehet „valamit” ki­hozni. De úgy látszik, mégsem mindegy minden. Lényeges, ki­től kapják az ételt, ki állítja össze az étrendet, s hogy hol vásárolnak... Szántó Péter A kapospulai kultúrház

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom