Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)

1977-09-26 / 265. szám

^ Jubileumi emlékverseny és fegyveres erők napja ünnepség a munkásőrségnél Nyolc raj részvételével ren­dezték meg vasárnap dél­előtt a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzelme 60. évfordulója tiszteletére szervezett emlékverseny me­gyei döntőjét a munkásőrség megyei parancsnokságának székházában. Valamennyi résztvevő eleget tett a mun­kahelyi szocialista munkaver­senyben, a munkásőri kikép­zésben támasztott követelmé­nyeknek. A vetélkedő rajok első fel­adata a pontos megjelenés, az előírás szerinti öltözék volt, melynek valamennyien megfe­leltek. A neheze ezután kö­vetkezett: minden versenyző­nek tíz kérdésre kellett írás­ban válaszolni, majd rajon­ként három-három fő szóban felelt politikai és munkásőri ismeretekből összeállított kér­désekre. A legnagyobb izgal­mat a géppisztoly szétszerelé­se és összerakása, valamint a gázálarc felvétele váltotta ki, amelyekről később kiderült, hogy a rajok helyezését is el­döntötték. A vetélkedő sza­bályai szerint 120 másodper­cen túl nem vették figyelembe a géppisztolynál az időered­ményt, de a Mecseki Szénbá­nyák zászlóaljának munkás- őre ezt a feladatot 40 másod­perces rekordidővel hajtotta végre. A komlói munkásőr 14 másodperces maximális idővel szemben hét és fél alatt vette fel a gázálarcot. A versenyt a Mecseki Szénbányák Stein­metz Miklósról elnevezett zász­lóaljának raja nyerte meg, ki­érdemelve Papp Árpád orszá­gos parancsnok tíz parancs­ban megfogalmazott elismeré­sét és a kitűzött jutalmat: jö­vő év május elsején az ország többi győztes rajával együttes utazást a Szovjetunióba. Má­sodikak a komlóiak, harmadi­kak a pécsiek lettek. A jubileumi vetélkedő után került sor a fegyveres erők napjáról való megemlékezés­re. ünnepi beszédet Sári Fe­renc, a Pécs városi, járási Munkásőr Zászlóalj parancs­noka tartotta. Valkai József megyei parancsnok kitünteté­seket nyújtott át. A munkásőri feladatok végrehajtásában hu­zamosabb időn ót tanúsított kiemelkedő helytállásuk és példamutató szolgálatuk elis­meréseként az országos pa­rancsnok a Haza Szolgálatá­ért Érdemérem aranyfokozatá­val tüntette ki Kulcsár Sán­dort, a szigetvári járási szá­zad parancsnokát, ezüstfoko­zattal: dr. Orbán István me­gyei szakcsoportvezetőt, Cser- ti József pécsi munkásőrt, Kamper Ignácot, a Mecseki Szénbányák zászlóaljának munkásőrét, bronzfokozattal: Pergő József szigetvári sza­kaszparancsnok-helyettest, Herczeg Lajos pécsi rajpa­rancsnokot, Péterfalvi István sásdi munkásőrt, Weisz László pécsi tartalékos munkásőrt. A munkásőrséggel való elvtársi együttműködés fejlesztésének elismeréséül munkásőr emlék­jelvény kitüntetést kapott Vé- ner János, Zobák-bánya párt­titkára, Neiczer József, a szentlászlói tsz elnöke és Nyá­ri Gyula, a sásdi általános is­kola igazgatója. Megyei pa­rancsnoki dicséretben, pénzju­talomban részesültek azok, akik a munkásőri feladatok ellátásában, az ifjúság haza­fias nevelésében, az ifjúgárda és az úttörő munkásőrök mun­kájának segítésében kiváló munkát végeztek. A jubileumi emlékversenyen és a fegyveres erők napja ünnepségen részt vett Barta Gyula, a munkásőrség orszá­gos parancsnokának helyette­se, Rózsahegyi István, a me­gyei pártbizottság osztályveze­tője, jelen voltak a járási, vá­rosi pártbizottságok, a tömeg­szervezetek képviselői, mun- kásőr-parancsnokok. M. E. Beremend; Határőrközség-avató ünnepség A határőrközség-avató ün­nep délelőttjén 10 órakor dísz­század fogadta Gerencsér Jó­zsef ezredesnek, a Határőrség pécsi körzeti parancsnokának üdvözlő szavait, a Beremendi Építők sportpályáján. A határ­őrközség-avató és egyben a fegyveres erők napjának tisz­teletére rendezett gyűlés elnök­ségében foglalt helyet többek között Kovacsevics Márk, az MSZMP Siklós járási Bizottsá­gának első titkára, Fehér La­Vivalditól Kurtágig. Vasárnap délelőtt a Csontváry Múzeumban adott hangversenyt Bánky József zongoraművész. Műsorában töb­bek között Vivaldi, Kodály, Scarlatti művei hangzottak el. Köz­reműködött Labancz Borbála, a pécsi Nemzeti Színház művésze. Nagykanizsa: Megyaszai József avató beszédét mondja jós, határőr alezredes, a Határ­őrség Országos Parancsnoksá­gának képviselője, Krasznai Antal, a Hazafias Népfront Ba­ranya megyei Bizottságának tit­kára, Piti Zoltán, a KISZ Bara­nya megyei Bizottságának meg­bízott első titkára, dr. Szabó József, a nagyközség ország- gyűlési képviselője, Gulyás Jó­zsef, a munkásőrség járási pa­rancsnoka és Szikszói Tibor me­gyei tanácstag, a BCM igazga­tója. Szüllő László, a nagyközségi tanács elnöke nyitotta meg a nagygyűlést, Megyaszai József, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának osztályvezetője mondott ünnepi beszédet. Ki­emelte, hogy a lakosság rész­vétele az államhatár őrzésé­ben nem egyszerűen szervezé­si kérdés, hanem politikai, er­kölcsi ügy, amely a hazafi- ságról tanúskodik. Ilyen haza­fias tett, a szocialista hazafi- ság konkrét megnyilvánulása Beremend dolgozóinak mosta­ni önkéntes vállalása, hogy ha­tárőrközségként mindent meg­tesznek államhatárunk bizton­ságos őrizete érdekében. Az ünnepi beszédet követően Gerencsér József határőr ezre­des, a körzet parancsnoka át­adta a határőrközség meg­tisztelő címet igazoló okleve­let Szüllő Lászlónak, a Bere­mendi Nagyközségi Tanács el­nökének. Az ünnepi nagygyűlés a fel­sorakozott határőrszázad dísz­menetével ért véget. Ezt köve­tően kultúrműsor, majd délután sportrendezvények — többek kö­zött a kiskunhalasi lovasok be­mutatója — szórakoztatták az ünneplő beremendieket, amit este határőrbál követett. .. D. I. Nemzetközi bélyegkiállítás Véget ért az angiológusok kétnapos ankét ja A teremben akkor lett nagy a csönd, amikor dr. Soltész La­jos professzor, a SOTE Érsebé­szeti Intézetének igazgatója - a tegnapi tudományos ülés mo­derátora — azt a kérdést tette fel, hogy mikor javasolható egy érszűkületes betegnek az am- putációja? A comb-verőér elzáródása negyedszázaddal ezelőtt még óhatatlanul az üszkösödéshez és a láb amputálásához veze­tett. Azóta rendkívül dinami­kusan fejlődött az érsebészet, finomodtak a diagnosztikus el­járások, s újabban a már ru­tin technikával végzett érmű­tétek mellé felzárkózott egy el­járás, amely Dotter amerikai tanár nevéhez fűződik. A be­avatkozás lényege, hogy egy katéter segítségével újra átjár­hatóvá teszik az elzáródott eret. Pécsett, a röntgenklinikán már több mint 100 esetben végez­ték el sikerrel ezt a betegek számára viszonylag kevés meg­terheléssel járó beavatkozást. A tegnapi ankéton az derült ki, hogy ezt az új eljárást ha­zánkban még nem ismerik, a szakma kelletlenül fogadja. Ma még nem tudják beilleszteni Dotter nevét a magyar angio- lógia szépen kialakított és úgy tűnik, sebészcentrikus világké­pébe, de hát minden újjal így vagyunk... K. P. A nagykanizsai, szombathe­lyi, grazi, triesti, velencei, zág­rábi és ljubljanai bélyeggyűj­tők még 1965-ben alakították meg azt a baráti szövetségü­ket, melynek alapján évente más-más városban mutatják be gyűjteményeiket a közönség­nek. Az idén Nagykanizsára (jsett a választás. A Hevesi Sándor Művelődé­si Központ emeleti előcsarno­kában Mózes Pál, a nagykani­zsai tanács elnöke köszöntötte a baráti városok küldötteit, a MABÉOSZ képviselőit, a nyu- gai-magyarországi bélyeggyűj­tők területi szakbizottságának vezetőit, valamint a közönséget. A kiállításon egy-egy város harminc tablóval szerepel. A házigazdák igazán kitettek ma­gukért, az egyik legszebb kol­lekcióval rukkoltak elő. Figyel­met érdemelnek Cserepes Jenő klasszikus anyagai, az 1871- ben kiadott kőnyomatos, réz­nyomatos és levélborítékrajzú bélyegei. Ugyancsak kuriózum­számba mennek Horváth Balázs bélyegelőtti levelei, amelyek a 18—19. századból valók. Rit­kaságszámba menő gyűjte­ménnyel dicsekedhet a szom­bathelyi Mádé Károly, a nagy személyiségeket ábrázoló bélye­gek mellé autogramokat is gyűjt a világhíreségektől. A zágrábiak motívumanya­gokat, légiposta-gyűjteménye­ket és Ferenc József korabeli bélyegeket hoztak a kanizsai kiállításra. Velence régi leve­lekkel és korabeli kódexekből való iniciálékkal hívja magára a látogatók figyelmét, akik szeptember 29-ig tekinthetik meg a nemzetközi bélyegkiál­lítást. M. J. „Néma” színház az Ifjúsági Házban — Egy mozdulat, egy gri­masz, egy,, pillantás sok­szor többet mond az el­koptatott szavaknál, sok­kal szuggesztívebb, gyor­sabb, intenzívebb, közvetle­nebb. A pantomim sűríti a drámát, felébreszti az em­berekben alvó ősi jelrend­szert, s mindezt óriási hőfo­kon! — mondja Köllő Miklós, a Dominó együttes vezető­je, a pantomim legsikere­sebb magyar képviselője, aki szombaton este lépett fel együttesének egy tagjával a pécsi Ifjúsági Házban. Első alkalommal, de koránt­sem utoljára, hiszen október 4-én és 25-én már az egész együttes mutat majd be kü­lönböző műsorokat. A szom­bati előadás inkább csak „étvágykeltés” volt, a pan­tomim történetével való is­merkedés, apró etűdökkel, maszkos játékokkal „spékel- ve". — A pantomim Magyaror­szágon eléggé elhanyagolt műfaj. Köllő Miklós mikor, miért, hogyan kezdett el foglalkozni vele? — Évekig balettoztam és 1964-ben kétéves tanul­mányútra mentem Prágába Vladislav Fialkához. Ez a műfaj mindig izgatott, ép­pen összetettsége, kifejező­képessége miatt. Miután visszajöttem, megalakítottam a Dominó együttest, 1969 óta már hivatásosak va­gyunk. Részt vettünk a 69- ben Amszterdamban meg­rendezett európai pantomim fesztiválon, majd a prágai világfesztiválon is. Bejártuk a szocialista országokat, de Kanadát, Spanyolországot, Angliát is. Itthon valóban keveset léptünk fel, de ta­valy már 120 előadást tar­tottunk. A fogadtatás nem volt mindenütt egyértelmű, olyan 75 százalékos sikert arattunk. Viszont most indí­tottuk a Dominó-Stúdiót, melyre 240-en jelentkeztek. A kétéves tanfolyamra végül 100 főt vettünk fel. A tan­tárgyak közé például a klasszikus balett, jazzba- lett, az akrobatika, panto­mim és színházelmélet, -gyakorlat tartozik. A Dominó együttes mű­sorait Köllő Miklós írja. Ké­szített koreográfiát Thomas Mann, Victor Hugo, Gogol, Balázs Béla, Juhász Ferenc műveire is. Céljuk az em­berről vallani, a kapcsola­tok groteszk, lírai, drámai, komikus oldalait megmutat­ni. Az ő „pantomimjük” már nem azonos Marceau mű­vészetével. A zenekarral 20 tagú együttes összefüggő gondolati és vizuális élményt nyújtó színházi előadást mu­tat be. Feldolgozták A kis herceget is, bebizonyítva, a gyermekek is lehetnek part­nerek a pantomimban. Ez a jellegű pantomim egyre je­lentősebb szerepet kap a vi­lág minden országában, fo­kozatosan a XX. század egyik központi művészetévé lép elő. Köllő Miklósnak egy hiányt pótló könyve is meg­jelenik a pantomimről idén ősszel — Angliában .. . B. A. Siklós: Tenkes-túra Tegnap reggel a siklósi sportpályán felsorakozott a 13. Tenkes túrán részt vevő, dol­gozó fiatalokból álló huszon­három, egyenként 8—10 fős csapat. A résztvevők legfiatalabbjai a siklósi 2. számú iskola ter­mészetbarát szakkörének nyol­cadikosai voltak. „Mi festettük az útvonalakat" — közlik. Ez komoly előnyt jelenthet, de megnyugtatnak, tavaly is elté­vedtek. A határőrök csizmás csapata doppingolja magát,’ „Győzni kell!” A sellyei peda­gógus csapat indulhat elsőnek, 10 fekvőtámasz után, előtte gyors leltár, együtt van-e min­den az ebédhez. A két fiú so­rolja a málhájukat; hús, máj, paprika, kenyér, fűszerek és egy 5 literes műanyag kanna. Németh Antal, a KISZ Sik­lós városi-járási Bizottságának titkára beszél a fiatalokhoz, majd Muhi András határőr al­ezredes kíván sok sikert a tú­rához. A kutyás bemutatón Papp Tamás rajvezető és Csi­nos összeszokotton produkál­nak, akár a másik két „páros". A túra elkezdődött: térkép és tájoló, nyolc kilométeres táv három különböző útvonalon, légpuska lövészet, kézigránát­dobás, kötélmászás, szellemi totó és tájoló futás. Cél a csar- nótai kőbánya tüzes katlana, a főzőverseny színhelye. A „bográcsháborúban" gulyás, paprikáskrumpli, pincepörkölt, halászlé, csirkegulyás Totyogott, a városgazdálkodásiak csülök­pörköltet főztek — de milyen finomat! —, a nagyharsányiak rablóhúst forgattak nyárson. A délutáni légiparádén sorra bomlottak ki a. kis kupolák, Stettner József ugrott először a célkeresztre, őt még öten kö­vették, majd a HA-TRY műre­pülő bemutatója következett. Fiúk, lányok, házaspárok, gye­rekek, üvegek, jóízű falatok, tűző nap — minden együtt volt a jó hangulathoz. Végül a zsűri ítélete: a fő­zőversenyt a siklósi népfronto­sok nyerték pincepörköltjükkel, a Tenkes túrát a siklósi kesz­tyűgyár Lenin alapszervezeté­nek KISZ-esei, 2. a siklósi nép­frontos és 3. a máriagyűdí KISZ-es csapat lett. — M. L — Tolna megye: Szüreti vasárnap Szeptember utolsó vasárnap­ján megyeszerte szüreteltek Tolnában. A háztáji és hobby- kertekben családostól szedték és préselték a szőlőt. A Me- csekvidéki Pincegazdaság szek­szárdi üzemében először tartot­tak az idén vasárnapi szőlőát­vételi ügyeletet. A szekszárdi és a környékbeli tsz-eken kí­vül elsősorban a szőlősgazdák és a kiskerttulajdonosok szállí­tották szőlőtermésüket. A riz­lingszilvánin, traminin kívül megkezdődött a kékfrankos, a cabernet, sőt már a kadarka szőlőfajta szállítása is az át­vevő pincészetbe. Az egyéni gazdák közül ugyanis sokan még a hagyományos és védett fajtájú kadarkát termesztik, amely későbben érik. Mivel azonban az idén korábban érett a szőlő, s tartva a későb­bi esetleges kedvezőtlenebb időjárástól is, hozzáfogtak sok­felé a késői beérésűek szüre­teléséhez is. A Keselyüsi útnál iévő pin­cészetben a húszezer mázsához közeledik az idén átvett szőlő mennyisége. Mintegy negyven­ezer mázsa szőlő átvételére számítanak, hatezerrel többre, mint tavaly. B. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom