Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)
1977-09-26 / 265. szám
i: IBlsükent teptSink, mégis elmaradtunk Ipari formatervezők talaj nélkül Szemléletváltozásra van szükség Több vállalat külföldit alkalmaz A vita nem újkeletű. Sok-e vagy kevés a vállalatoknál foglalkoztatott iparművészek, formatervezők száma. Ha az üzletekben, az áruházak polcain sorakozó termékeket nézzük, aligha mondhatjuk, hogy minden rendben van. Még mindig csak elvétve találkozunk olyan árucikkekkel, amelyek teljes mértékben kimerítik a korszerű jelzőt. Ám a korszerűség fogalomkörébe nem csupán a jó minőség tartozik, hanem a forma is. Amely vagy megkap bennünket, vagy pedig éppen azért fordulunk el tőle, mert nehézkes, nem kelt bennünk vásárlási ingert. A nagyvállalatoknál és különböző intézményekben foglalkoztatott ipari formatervezők szájíze nemegyszer keserű, mert hiába ajánlanak, terveznek, javasolnak, ha észrevételeiket különböző érdekekre hivatkozva elvetik. Holott az ipari termelés mai fejlettségi fokán elképzelhetetlen a forma- tervező mellőzése. Az ipari formatervező — ha időben kapcsolódik be a termelés folyamatába — a termék értékét megnöveli. Simó József, a Finomkerómia- ipari Művek Stúdiójának igazgatója, az Ipari Formatervezési Tanács mellett működő egyik szakbizottság tagja jó ismerője a témának: az ipari formatervezés helyét, szerepét tekintve néha ugyan túl kategorikusan fogalmaz, véleménye viszont szakmai körökben is meghatározó. — Éveken át nem sikerült áttörni azt a falat, amely az iparban dolgozó művészek erkölcsi elismerését, a művészi alkotói tevékenység megbecsülését jelentette volna. A közeljövőben bevezetésre kerülő nívódíj rendszer végre nagyobb ösztönzést adhat az iparművészeknek. A különböző iparágakban sokkal nagyobb súlyt kell hogy kapjon a formatervezői tevékenység, ezzel az iparművészek számára is vonzóbbá válhat a gyárkapun belül végzett művészi tevékenység. A jó forma patinát adhat a cégnek, erősítheti piaci pozícióit belföldön és a külhonban egyaránt. A finn Arábia névre hallgató kerámia cég például mindössze 1400 embert foglalkoztat, e mellett húsz műtermet tart fenn és legalább ennyi iparművészt foglalkoztat. — Hazánkban 1954-ben alakult meg az Iparművészeti Tanács, elsőként a szocialista országok között. Hogyan értékeli a jelen helyzetet? — Elmaradtunk. Szinte mindenütt iparesztétikai intézetek működnek. Az NDK-ban lévő Ipari Formatervezési Hivatal vezetője például államtitkári rangban van. Nálunk az Ipari Formatervezési Tanács tárcaközi bizottságként tevékenykedik. Számtalan visszahúzó erő gátolja a tanács munkáját. Az ipari formatervezés megosztottsága, a tagoltság nem segíti a dinamikusabb fejlődést. Előbb- utóbb létre kell jönnie egy egységes és sokoldalú szervezetnek, amely összehangolja a hazai formatervezési politikát. — Hány iparművészt foglalkoztatnak a különböző nagy- vállalatok? A kérdésre Kovács Anikó, az Ipari Formatervezési Tájékoztató Központ munkatársa válaszol. — Egészen pontos adatokkal nem rendelkezem. Az Ipar- művészeti Főiskolán viszont 1949 óta mintegy ezer, hallgató végzett. A könnyűipar 350, az üveg-porcelán és kerámiaipar hatvan művészt foglalkoztat. Másutt elenyésző az iparművészek száma. A sorból természetesen nem hagyhatjuk ki az Ikarust, a Videotont, a MEDICOR-t, ahol önálló forma- tervező részlegek működnek. Több vállalat, így többek között a Szigetvári Cipőgyár külföldi formatervezőt alkalmaz, holott itt , mak a hazai iparművészek is. Azt hiszem elfecséreljük a szellemi energiánkat és nem bízunk kellőképpen a magyar formatervezők felkészültségében. — Mindenki sürgeti a fordulatot. Önök is, és mégis ... — A tervezés fontosságát kell elfogadtatni — mondja Simó József —, a szemléletet előbb-utóbb meg kell változtatni: ugyanis az ipari forma- tervezés nem szükséges rossz. Több példát mondhatok a mi iparágunkról. A nagysorozatú termelés ellenére is küzdünk a sablon megoldások ellen. A Zsolnay Porcelángyárban Fürtös György keramikus munkái igazolják az elképzelés helyességét, de ugyanezt tesszük Romhányban is. A közelmúltban fejeztük be egy új vendéglátóipari edénycsalád kifejlesztését, aminek jövőre kezdi meg a gyártását az Alföldi Porcelángyár. Vagy említhetném a kórházi edényprogamot is. A formatervezésnek ezen a téren is hallatlan jelentősége van, a színeket is beleértve. A beteg szempontjából ugyanis nem mindegy, hogy kék, sárga, vagy zöld mázt égetnek az edényre. Természetesen a következetesség ellenére időnként meglepődünk. Nem is olyan régen a Képző- és Ipar- művészeti Lektorátus épületében kalocsai mintás tányérokat árult egy magánkereskedő. A virágokat kerékpár zománccal festette az edényre. Hát erre nem tudtam mit szólni! Salamon Gyula Formatervezett hajszáritó Nagy sikerű állatárverés Kaposváron 43 tenyészállatot árvereztek — Az 564233 számú Sári nevű vemhes üszőt látják. Tenyésztője, Prebl János Komló- Mecsekjánosi, Fő utca 46. számú lakos. Kikiáltási ára 23 000 forint. Huszonháromezer forint először. 23 400! 23 600! Először, senki többet. 23 800! Először. 24 000 először... Aztán ismét magasba emelkedett egy tárcsa és újabb 200 forinttal nőtt az érték. Igazi árverési hangulat. A Baranya, Somogy, Tolna, Zala megye kistermelői tájkiállításán szombaton tartott állataukción 43 tenyészállatot árvereztek. A vásárolni, licitálni szándékozók száma 89 fő volt. Ennyien vettek tárcsát, hogy jelezzék vásárlási szándékukat. A négy megye kistermelőinek Dél-dunántúli kiállításán a múlt évinél is nagyobb érdeklődés nyilvánult meg az árverésre került állatok iránt. Százak gyűltek össze a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola lovasiskolájának pályáján, hogy a sok tanulságot adó bemutató mellett részesei legyenek a háromnapos tájkiállítás taMágocsi Holstein-friz borjak Ián legizgalmasabb eseményének, az állatvásárnak. Aki a MÉM és az Agroimform múlt évi rendezvényein részt vett, az jól lemérhette, mennyit fejlődött egy év alatt a háztáji és kisegítő gazdaságok termelése és milyen jelentős mértékben nőtt az állattenyésztési kedv. A vásárolni szándékozók már pénteken megjelentek a kiállításon, szemrevételezték az állatokat, és döntöttek, melyik mellett tartsanak ki — ameddig a pénztárcájuk engedi. így aztán volt olyan vásárló, mint a berzencei Vass József, akinek nem is egy, hanem két te- nyészüszőt sikerült vásárolnia az árverésen. Az egyik a 23 000 forintos kikiáltási ár helyett 24 600, a másik a 23 500 forintos kikiáltási ár helyett 25 300 forintért került a tulajdonába. Jl«igiryőre$ bár-m?UK LENNE!. Ellesett beszélgetés a pécsi Széchenyi téren.: Ebben a városban nem lehet elmenni tizenegy után egy normális helyre. Vegyünk egy üveg italt és otthon megisszuk. A jólöltözött társaság betér a Nádor szállóba: kény- szerűségből rádöbbenten, hogy tulajdonképpen igazuk van. Mert valójában hová is ülhet le a Pécsett megforduló idegen, vagy éppen a vendégeket gardirozó házigazda! A legtovább nyitva- tartó szórakozóhelyek is egy óra után bezárnak. S többségükről — tisztelet a kivételnek — egyáltalán nem mondható el. hogy kulturált szórakozási lehetőségeket biztosítanak: az igényesebb vendég inkább be sem tér a rossz hírű éttermekbe, presszókba. Évtizedekkel ezelőtt Pécsett több éjszakai szórakozóhely működött, mint a környező megyékben együttvéve. Nagyváros vagyunk, kétezer éves. Kultúrváros. Büszkék vagyunk értékeinkre. Ám az utóbbi időkben a véletlennek — bár, ki tudja - köszönhetően valamennyi éjszakai szórakozóhely megszűnt. Elsőként — a Pannónia szálló átalakítása miatt — bezárt a Pannónia bár. A közelmúltban az Olimpia bár, amely napközben bisztróként működik, este pedig az étteremmel együtt zár.-A mecseki SZOT-üdülő átalakítási munkálatai miatt lakat került az üdülő bár ajtajára Pedig a nagyvárosi élethez legalább annyira hozzátartoznak vagy tartozik — a bárok, színvonalas show- műsoraival, neves előadóművészekkel mint a színház, a múzeumok, a művelődési központok, a jól szervezett közlekedés, a korszerű kereskedelmi hálózat. Mert mondjuk, ha a közeljövőben vendégeim érkeznének, ugyancsak főne a fejem. hogy merre is indulnánk el a késő esti órákban. Nem kívánok tippet adni, de biztos, hogy van — kell hogy legyen ebben a városban olyan vendéglátóipari •egység, amely kulturált éjszakai szórakozóhellyé válhatna ... S. Gy. Bikali nyúlok A rekordot egyébként a Baranya megyében tenyésztett Holstein keresztezésé Szöcske nevű üsző érte el: az árverés során 25 000 forintról 30 600 forintra tornászták fel a gazdák az árát. Az árverésnek ez volt a rekordja. A nagy sikerű kiállítás kétségtelenül legjelesebb eseménye az állataukció volt. Több vásárló gazda egy év óta gyűjtögetett arra, hogy az itt vásárolt jószággal alapozza meg ház körüli állattenyésztését. A jó tapasztalatokat továbbadni, a kistermelést segíteni, nagyobb megbecsülést adni azoknak, akik ezt a fontos munkát végzik — ez volt egyik fő rendeltetése a dél-dunántúli tájkiállításnak. A kiadott 40 értékes díj jól kifejezte ezt a törekvést. Vörös Márta Rovarfertőzött mák Elégtelen! Rossz zárókupak Szabvány a tojásra Az elmúlt hetekben főként az italokkal volt bajuk a minőségellenőröknek, de találhattunk több más kifogást is a Megyei Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet szokásos havi gyorsjelentésében. Az intézet vendéglátóipari - ellenőrzései során megállapította, hogy a szeszfőzdékből felvásárolt és demizsonokba töltött pálinkáknál semmiféle jelölést, olykor még zárást sem alkalmaznak. Ez visz- szaélésekre ad lehetőséget. Az intézet a villányi és a tamási fogyasztási szövetkezeteknél fegyelmi felelősségrevonást javasolt. Megállapították továbbá, hogy egyes — így a magyarkeszi, a vajszlói, a beremendi és a homo- rúdi — szövetkezeti üzemekben szi kvízgyártásra alkalmatlan, vasas, kemény, bakteriológiai szempontból kifogásolható víz áll rendelkezésre. Intézkedésükre a szövetkezet, illetve az illetékes tanács a terület ellátásának biztosítása után leállítja az üzemet. Hej, az a zárókupak! Rossz a zárása a Budapesti Likőripari Vállalat félliteres Hubertusának, húsz palackból ötnek a csavarkupakja a perforáció megsértése nélkül lejött az üvegről. Ismét egy visszaélési lehetőség. Szabálysértési eljárást kezdeményeztek. Ugyanakkor továbbra is gond és bosz- szúság a bőriparban használatos műanyag tépőzár. Amellett, hogy egyes típusokat még daruval sem lehet lehúzni az üveg szájáról, a műanyag tépőzárak gyakorta megrepedeznek, ami minőség- romláshoz vezet. A műanyagipar igazán kiötölhetne már valami egyszerűbb és nagyszerűbb megoldást. Az élelmiszerellenőrök Tolna megyében egyes lisztek minőségét kifogásolták. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat szekszárdi malmában csomagolt finomliszt rossz sütőipari értékűnek találtatott, a hőgyészi malomban gyártott B—55-ös és B— 80-as liszt a zsákcímkék visszadátumozása miatt nem felelt meg az előírásoknak. Az üzemvezetőket figyelmeztették. Az intézet kereskedelmi ellenőrzései során megállapította, a magántermelőktől felvásárolt áruk minőségi ellenőrzése nem megoldott. Találtak például csomagolt étkezési mákot, apró, szabad szemmel alig látható rovarok nyüzsögtek benne, de a fokhagyma között is találtak rovarfertőzött tételeket. A figyelmeztetés nem maradt el. Végül: volt foganatja a korábbi intéseknek is. Az intézet figyelmeztetése után a bátaszéki fogyasztási szövetkezet a minőség biztosítása érdekében valamennyi felvásárlójának és egységének kiadta az érvényben lévő tojásszabványt, kötelezve őket a tojások jelölésére.