Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)

1977-09-15 / 254. szám

2 Dunántúli napló 1977. szeptember 15., csütörtök III. regionális tudományos tanácskozás Siófokon Négy megye kutatói a Balatonért (Tudósítónk jelentése) Harmadízben találkoznak Baranya, Somogy, Zala és Tolna megye természettu­dományi és társadalomtu­dományi kutatói, hogy is­mertessék egymással azo­kat az eredményeket, ame­lyek egy-egy tájegység jobb megismerését, gazda­sági és társadalmi fejlődé­sét segítik elő. A zalakaro- si és a szekszárdi konfe­rencia után most Somogy megye látja vendégül a ta­nácskozás résztvevőit. A megnyitó ünnepségre tegnap délelőtt került sor Siófokon, a Dél-dunántúli Kultúrális Központ színház- termében. Az elnökségben többek közt helyet foglalt Bocz József, az MSZMP Ba­ranya megyei és Klenovits Imre, a párt Somogy megyei Bizottságának titkára, Ho­nák Péter, a Magyar Tör­téneti Társulat alelnöke és Rosta Sándor, a Balatoni Intéző Bizottság titkára is. A megnyitó után a ta­nácskozás résztvevői négy szekcióban kezdték meg munkájukat, valóban ab­ban a nemesen gyakorlati­as szellemben, amelyet az ünnepség nyitó szónoka a tudományos munka egyik alapfeltételeként jelölt meg. A mezőgazdaság- és ipartörténeti, régészeti, néprajzi, általános műve­lődéstörténeti, idegenfor­galmi előadások többsé­gének témája a Balaton múltja és jelene, ám a következtetések többnyire a jövőnek szólnak, néha igen gyakorlatias tanácsok formájában is. A konferencia két nap­ján kilenc referátum és harminc korreferátum hangzik el. Az előadók többsége a Kaposvári Me­zőgazdasági Főiskoláról, a Rippl-Rónai múzeumból és a négy megye levéltárai­ból érkezett, de nem kevés a pedagógus és a közmű­velődési dolgozó sem. A tegnapi nap egyik legna­gyobb sikerű előadását dr. Certig Béla, a Pécsi Tanárképző Főiskola tan­székvezető tanára tartotta a Balaton-környék fejlesz­tésének lehetőségeiről. A tanácskozás ma szek­cióüléseken folytatja mun­káját és a kora délutáni órákban fejeződik be. Lengyel András A Pécsi Tanárképző Főiskola évnyitó ünnepsége A hallgatók, a tanári kar, a párt-, állami és társadalmi szer­vek, valamint több társintéz­mény tanszékvezető profesz- szorának jelenlétében tartották meg tegnap délután a Pécsi Orvostudományi Egyetem aulá- iában a Pécsi Tanárképző Fő­iskola tanévnyitó ünnepségét, amelven az MSZMP Pécs Vá­rosi Bizottságát Szentirányi Jó­zsef, a Városi Pártbizottság tit­kára kéoviselte. Dr. Kálmánchey Zoltán, fő­igazgató tanévnyitó ünnepi be­szédében röviden összegezte az elmúlt tanév legfontosabb eredményeit, tanulságait. Ki­emelte. hogy előbbre jutottak a tanárképzési rendszer töké­letesítésében. A gyakorlati kép­zésben van tennivaló még: az idei évben kidolgozzák a gya­korlati képzés egész rendsze­rét átfogó főiskolai útmutatót. Javult a tanszéki tanácsok mun­kája, a tanárképzésben fokozot­tan törekedtek a hallgatók in­tézményen kívüli, minél széle­sebb körű társndclmi akcióira, kapcsolataira. Szólt a főiskola tervszerű tudományos munká­járól is. A főiskola diáksága belekapcsolódott a különböző Dr. Kálmánchey Zoltán évnyitó bestédét tartja HATSZÁZ DOLGOZÓNAK BIZTOSÍTANAK ÉTKEZÉST Korszerű étterem és konyha a Pécsi Bőrgyárban Elkészült a Pécsi Bőrgyár új, korszerű konyhája és étterme. A gyár régi épülete teljes re­konstrukciójának első állomása ez a három és fél milliós beru­házás, amit nyolc hónap alatt végzett el a Pécsi Építőipari Szövetkezet. A konyhai beren­dezést a gyár költségvetésé­ből, az étteremét pedig a Me- csekvidéki Vendéglátóipari Vál­lalattól biztosították. A dolgozók több éves, jogos igényét elégítették ki ezzel a közművelődési akciókba; több amatőr együttesük országos el­ismerésben részesült. Az idei év tervei között kiemelte, hogy fokozott mértékben kívánnak a kiváló minősítésű kollégiumra támaszkodni. Beszéde végén ünnepélyesen megnyitottnak nyilvánította a főiskola 30. tan­évét. A 430 I. éves fogadalomté­telével, majd kitüntetésekkel, és különböző hivatalos bejelen­tésekkel folytatódott az ünnep­ség. A tanárképzésben, az in­tézet közéleti-társadalmi szere­pének emelésében hosszú időn át kifejtett munkásságáért Fő­iskolai emlékérmet nyújtottak át dr. Kálmánchey Zoltán fő­igazgatónak és dr. Dómján Ká­roly tanszékvezető tanárnak. Távollétükben jelképesen arany-, illetve gyémántdiplomát adtak át Jakabos Dénesné és Pontz Ilona ny. tanároknak, akik 50, illetve Barra Mária és Lyackovics Gabriella ny. taná­roknak, akik 60 éve szerezték meg polgári iskolai tanári ok­levelüket. W. E. Ülést tartott a megyei képviselőcsoport Az országgyűlés soronkövet- kező ülésszakára készülve ülést tartott tegnap Pécsett az or­szággyűlési képviselők Bara­nya megyei csoportja. A ta­nácskozás színhelyének a Me­gyei Bíróság kollégiumi ta­nácstermét választották. A Par­lament az őszi ülésén — vár­hatóan — megtárgyalja a Pol­gári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslatot. Erről adott — többek között — tájékoztatót dr. Szabó József, a képviselő- csoport vezetője, aki köszön­tötte az ülésen részt vevő dr. Nagy Józsefet, az MSZMP KB tagját, a Baranya megyei Párt- bizottság első titkárát, dr. Ta­másfy Józsefet, a Megyei Bíró­ság elnökét, Krasznai Antalt, a Hazafias Népfront megyei tit­kárát. A tanácskozáson dr. Gátos György, a Megyei Bíróság el­nökhelyettese a Polgári Tör­vénykönyv alkalmazásának me­gyei tapasztalatairól, dr. Szal- másy Lajos, a Megyei Fő­ügyészség vezetője pedig a szocialista törvényesség érvé­nyesülésének megyei helyzeté­ről tájékoztatta a képviselő­ket. A vitában észrevételt és ja­vaslatot tett dr. Nagy József megyei első titkár, Cserna Sán­dor, Palkó Sándor és Horváth Lajos képviselő, Dr. Párkányi Ferenc „Gyorsabban kell lépnem” Megvalósul a párt nőpolitikái határozata Egy kérdés körül forgott a beszélgetés tegnap délelőtt az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának vb-termében: Mit ■tesznek és mit tettek a me­gyékben a párt nőpolitikái ha­tározatának végrehajtása ér­dekében, hogyan realizálódnak azok a célkitűzések, melyeket öt hónappal ezelőtt a Magyar Nők Országos Tanácsa II. kon­ferenciája meghatározott. A munkamegbeszélésen Ró­zsahegyi István, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztályvezetője köszöntötte a megjelenteket, a MNOT bara­nyai tagjait, Szalontai Són- dornét, az MNOT Elnökségének tagját, Vándor Ferencnét, az MNOT külügyi osztályának ve­zetőjét és Rameisl Ferencnét, az SZMT titkárát. Mint azt Vándor Ferencné' említette, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsa Elnöksége a második félévi munkaprogram­jában feladatul tűzte ki az or­Tanácskozás a megyei pártbizottságon szógos tanácstagok megláto­gatását a megyeszékhelyen. E látogatás célja, hogy tájékoz­tassák a tanács tagjait a kon­ferencia óta végzett munkáról, az ott elhangzott ajánlások, javaslatok feldolgozásáról és továbbításáról. így örömmel számolhatott be arról az elő­adó, hogy az elmúlt évek so­rán megszilárdultak a nőpoli­tikái munka feltételei: egyre többen érzik a párthatározat­ból adódó feladataikat. Ma, amikor a munkaképes korú nők -78 százaléka munká­ban áll, s mindössze 400 ezer­re tehető a háztartásbeliek száma, különösen égető e gond. Minden erőfeszítés ellenére bérfronton nem sikerült előre­lépni: sőt előfordul, hogy az azonos munkát végzők között a férfiak újabb előnyt, szerez­nek. Emelkedett ugyan a csa­ládokat segítő szolgáltatások köre és színvonala, de nem kellőképpen Óvoda- és böl­csődehelyzetünk ugrásszerűen megjavult. Egyre többet gon­dolnak országszerte a dolgo­zó nők általános műveltségi szintjének emelésére. A vezető posztokon - főleg a közép­szinten — több nőt találunk mint korábban, s javul a nők közéleti aktivitása is. — Ennyit tőmondatokban, kiegészítve az­zal, hogy a konferencia nyo­mán 55 ajánlás és javaslat készült el, melyek a nők ér­dekében fogalmazódtak, s e javaslatokat az MNOT Elnök­sége továbbította a pártköz­pontba, a Minisztertanácshoz, a minisztériumokhoz és az or­szágos hatáskörű szervekhez. Általános vélemény: a nő­konferencia jó szolgálatot tett a mozgalom számára, s ehhez még egy kiegészítés: az MNOT Elnöksége munkabizott­ságokat alakított és alakít, amely bizottságok feladata a női egyenjogúság, a család-, az anya- és gyermekvédelem, a nők részvétele a társadalmi­lag szervezett munkában stb. témák feletti őrködés, e témák feldolgozása. A munkaértekezleten a ba­ranyai résztvevők saját munka- területükön fellelhető örömök­ről és visszásságokról szóltak, majd Szalontai Sándorné az MNOT Országos Tanácsának tagságát igazoló okiratát ad­ta át Fulmer Istvánnénak, Gá­bor Lászlónénak, dr. Horváth Mihálynénak, dr. Márton Lá- zárnénak, Sabján Józsefnénak, valamint Wortner ödönnének. — kf — Az első találkozásunkkor a vasút jövőjéről beszélgettünk: a közlekedéspolitikai koncep­cióból fakadó' feladatokról, a körzetesítésről, a konténerizá- cióról. Utóbbiról olyan meg­győző erővel szólt, hogy ma is az előrelépés egyik legfonto­sabb láncszemének tekintem e programot. Dr. Párkányi Fe­renc tíz esztendőn át volt a MÁV Pécsi Igazgatóságának kereskedelmi osztályvezetője, s alig néhány napja az igazga­tóság főkönyvelőjévé nevezték ki. — Meglepett, hogy a keres­kedelmi szolgálatot a számvi­tellel, a pénzügyi és gazdál­kodási feladatokkal váltotta fel. — Ha a koromra gondol, megértem a meglepődését, ötvenhárom éves vagyok, ilyenkor már ritkán vállalnak új, felelős munkakört az em­berek. Azt várják tőlem, hogy a gyakorlatban szerzett vasút­üzemi tapasztalataimat minél- jobban kamatoztassam. Gyor­sabban kell lépnem és ered­ményeket felmutatni már csak azért is, mert harminchárom éves szolgálat áll mögöttem. S időközben nem feledkezhe- tem meg az utánpótlás neve­léséről sem. — A gazdasági kérdések, a mozgatórugók mindig érde­keltek. Az öt megyére kiter­jedő igazgatóság tizenegymil­liárdos állóeszközzel rendelke­zik, nyolcszáz jegypénztár tartozik hozzánk, félmilliárd forint munkabért fizetünk éves átlagban. A MÁV Pécsi Igaz­gatósága a vasút pénzgazdál­kodásának, szállítási tevékeny­ségének egynyolcadát adja. A fajlagos költségek alakulása, a készletgazdálkodás, a beru­házások időbeni teljesítése, a befejezetlen beruházások csök­kentése a legfontosabb fel­adataim közé tartozik majd. Az anyagelszámolást, a fuvar­levelek feldolgozását évek óta számítógéppel végezzük. Ugyanezt tervezzük bevezetni a bérelszámolásnál is, a ki­bernetikai csoport e feladat megoldásán dolgozik. Hallgatom az egykori ura­dalmi kovács fiát, aki szinte minden beosztást végigjárt az alig több mint három évtized alatt. Volt váltókezelő, jegy­vizsgáló, vonatvezető, áruirá­nyító, pénztáros, munkaügyi főelőadó. Dolgozott Felsőraj- kon, Celldömölkön, Nagykani­zsán, Szombathelyen, Zala­egerszegen, Szigetváron, Ta­polcán és az utolsó állomás Pécs. A vasút tette lehetővé az egykori rőfössegéd szá­mára, hogy elvégezze a gim­náziumot, majd 1961-ben a közgazdasági egyetemet. — Disszertációmban a kör­zetesítést, a korszerű fuvaro­zási módozatokat elemeztem, ami néhány év múlva gyakor­lattá is vált. — És a konténeres áruto­vábbítás? — Bízom a jövőjében, de ez a jövő még nincs itt. Leg­alább egymilliárd forint szük­séges ahhoz, hogy létrejöhes­sen az országos hálózat. Az öttonnás konténerrendszer or­szágosan kiépült, Budapest, Győr, Miskolc és Debrecen már fogadhatja a húsztonnás transzkonténereket, Pécs még nem. A tárgyalásokat meg­kezdtük, néhány év múlva ta­lán valóra válik az, ami ma még elérhetetlen számunkra. Egyébként nem látok más ki­utat a torlódások, a zsúfoltság megszüntetésére. S. Gy. felújítással. A régi konyha 1946 óta üzemelt szűkös és nagyon elavult körülmények között s az étterem sem biztosított meg­felelő környezetet a dolgozók­nak az étkezéshez. Az új konyhát a legkorsze­rűbb gőz- és gázberendezések­kel látták el, s a legnagyobb higiéniai követelményeknek is eleget tesz. Az étterem tágas, egyszerre 100 fő étkezhet, így az eddigi 400 dolgozó helyett hatszáznak tudnak ebédet biz­tosítani. A konyha és étterem veze­tőnője elmondja, hogy kétféle menüből lehet választani, s a jövő héttől üdítőitalokat és cukrászsüteményeket is árusí­tanak, Most folyik a büfé átala­kítása, ahol majd egész nap friss lángost, palacsintát is kaphatnak a dolgozók. — A jövő héttől várjuk, hogy ugrásszerűen növekedni fog az ebédelők létszáma — mondja a vezetőnő. — Most sokan csak nézelődnek, kíváncsiak az új étteremre. A vélemény egybe­hangzó, mindenkinek tetszik. Az ablakon hangulatos füg­gönyök, az asztalon színes fű­szertartók, a műbőrhuzatú szé­kek pedig katonás rendben állnak. Az új étteremhez vá­sárolt új étkészletekkel megte­rítve szép és valóban kellemes, korszerű környezetet biztosíta­nak a gyár dolgozóinak. S. Zs. Dokumentációs kiállítás a műszaki főiskolán Kemizálás a népgazdaság különböző ágazataiban címmel kiállítás nyílt tegnap a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főis­kolán. A gazdag dokumentá­ciós anyagot szeptember 24-ig tekinthetik meg az érdeklődők az aulában. A kiállítást a Ma­gyar Vegyészeti Múzeum, a Pollack Mihály Műszaki Főis­kola vegyipari gépészeti tan­széke, valamint a Magyar Ké­mikusok Egyesületének pécsi csoportja rendezte. Megnyitót Novák Győző, az MKE pécsi csoportjának titkára mondott, majd P. Nagy Sándor, a Ne­hézvegyipari Kutató Intézet tu­dományos osztályvezetője tar­tott előadást a fémek korró­ziójáról. FIGYELEM! 2 db vadonatúj, IFA W 50 L K típusú, 3 sic billenőszekrényes tehergépkocsit állami gazdaság vagy mezőgazdasági szövetkezet részére átadunk Téglaipari Vállalat, Pécs, Mártírok útja 12. Ügyintéző: Kékesi Nándor Telefon: 11-377/096

Next

/
Oldalképek
Tartalom