Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)

1977-09-15 / 254. szám

1977. szeptember 15., csütörtök Dunántúli napló 3 megyében N em is rég még hihe­tetlennek tűnt, hogy a tudomány hetekre elő­re „megjövendöli” az idő­járás változásait műhol­dak, modern gépezetek se­gítségével. Természetesen ezek továbbra is feltéte­lezések maradnak, s be­vételi tervek terén körül­belül ugyanilyen hatékony­sággal dolgozik a megyei tanács adóügyi csoportja is. Mert lehet-e megmon­dani novemberben, milyen összeg jön be a megyére egy év múlva? Hány jog­szabály, haláleset, költö­zés, iparengedély megszün­tetés, autóvásárlás befo­lyásolja még ezt az ösz- szeget? Mibe kerül a vagyonunk? nek, s szinte ugyanakkora ösz- szeget szednek be jövedelem- adóban és borforgalmi adó­ban, 1 170 000 forintot. Mohács éves költségvetése viszont 84 millió forint, az adó tízszerese. A különbözetet per­sze korántsem csak felső taná­csi hozzájárulással fedezik, hisz Mohácson mind a minisz­tériumi, mind a tanácsi válla­latok, a ktsz-ek, tsz-ek tete­mes adót fizetnek, 46 millió forintot. Szántó Péter Ennek ellenére a terv min­den évben elkészül, és érde­mes nézegetni, mi van a szá­mok mögött. 1976-ra például megyei szinten 152,5 millió fo­rint adót terveztek, ebből meg­valósult 142,5 millió. Pécs vá­rosa a tervek szerint 47,5 mil­lió forintot fizetett volna, a valóságban 45,3 milliót fizetett. Ez az összeg az úgynevezett együttesen kezelt adó, vagyis benne foglaltatik a ház-, gép­jármű-, vízijármű-, borforgalmi, háztáji és általános jövedelem- adó. Nem is lehetne másként számolni, hisz az állampolgár esetleg több adótárgy után fi­zet, egy összegben, s az év végi számadáskor igen nehéz lenne visszakeresni, hogy a be­fizetett húsz forint hány szá­zaléka volt például az ebadó. Az is feltűnő, hogy megyei szinten alaposan „fölétervez- tek" a bevételnek. Ennek egy oka van: év közben módosí­tották a kisiparosok adózási rendszerét (manapság például húsz százalékuk már csak öt­száz forintot, negyven százalé­kuk pedig ezer forintot fizet), megváltoztatták a borforgalmi adót is, így például az állami szerveknél értékesített ital után nem kell fizetni. Más bevételi tétel az ille­ték: a tervezett 70,5 millió he­lyett ebből 75 millió forint jött be, vagyis több, mint amire számítottak. S ez a növekedés egyértelműen gépjárműből származik! Igaz, a vásárlások üteme már lassúbb, mint volt — Komló például szinte telí­tett —, de növekszik a kocsi­cserék száma. A bevételek nagyságát tekintve első helyen áll a gépjármű adásvételi ille­ték, az egyéb eljárási és ok­irati illetékekkel — itt realizá­lódik az állampolgári fegyel­mezetlenség, a késpn való be­fizetés. Közel azonos összeggel szerepelnek az ingatlanok, s ennek az összegnek mintegy felét fizetjük ki öröklési ille­ték címén. Bizonyára sokan vagyunk, akik különféle kérdőíveken ar­ra a kérdésre, hogy van-e adóztatható vagyonunk, jöve­delmünk, azt írtuk be: nincs. Ki fizeti tehat a száznegyven- milliót?! Az, akinek adótár­gya, adóköteles jövedelme van: a megyében százezer, Pé­csett negyvenezer fő, vagyis az összlakosság kisebb hányada. Mert például mit fizessen az, aki mondjuk városban, állami lakásban lakik, kocsija, kutyá­ja, orfűi nyaralója nincs, és nem termel bort? S a számok­ból úgy tűnik, ez a többség. Vizsgáljunk meg három hely­séget Baranya megyében: el­sőnek Mágocsot, ezt a fejlő­dő, növekvő települést. 1976- ban a tervezett adó 94 száza­lékát bevételezték, 1 346 000 forintot. Legtöbben háztáji adót fizettek, 427 000 forintot. Házuk után 166 000 forintot adóztak — a rendelkezések szerint új épület, és kisebb ház után nem kell fizetni, va­gyis Mágocson sok a régi, nagy ház —, szép számmal akad gépkocsi is, hisz félmillió fo­rint jött be gépjárműadóban. Az általános jövedelemadó nem túl magas, mindössze 150 000 forint, ellenben úgy tűnik, so­kan foglalkoznak borral, mert a borforgalmi adó az előbbi összegnél tízezer forinttal ma­gasabb. A másik oldalról vizsgálva: Mágocson a község fenntartá­sa (— csak a fenntartás, nem a fejlesztés! —) csaknem há­rommillió forintba kerül, va­gyis a lakosság a költségve­tésnek csaknem felét fedezi. Menjünk át egy kisebb köz­ségbe, Felsőszentmártonra. Itt mindössze háromszázezer fo­rint volt az adóbevétel. Csak­nem ugyanannyit fizettek az emberek gépjármű után, mint a háztájira. Érdekes, hogy a jóval kisebb helyen a mágo- csi jövedelemadó több mint egyharmadát kellett megfizet­ni. A község költségvetése 671 000 forint. Mohács talán az egyetlen egység az országban, ahol túl­teljesítették az adózási tervet, 106 százalékra. Az történt ugyanis, hogy valakiről halála után derült ki, milyen óriási vagyona van. Csak példálóz­va: a konyhában becsomagol­va állt hat háztartási qép, a szobában hetvennyolc új pár­na, de ezek csak a kisebb té­telek voltak. 1972-ben történt, és a nyugatnémet örökösökkel való pereskedés után négy év alatt született döntés az utó­adóztatásról végrehajtás útján. Ez a 350 000 forint növelte a bevételt ilyen magasra, nyolc­millióra. Legtöbbet a háztáji után (1 800 000 forint) fizet­• • Üzemi báziskönyvtár Pécsett, a DÉDÁSZ-nál üzemi báziskönyvtárat avat­tak Pécsett a DÉDÁSZ-nál, a Légszeszgyár utcában. A köl­csönzőt és a százszemélyes ol­vasószobát társadalmi munká­ban hozták létre, ahol csaknem háromezer kötet irodalmi és politikai témájú alkotást tárol­nak és kölcsönöznek. Másfél évtizede működött egy hasonló méretű könyvtár az üzemben, de elhanyagolták. Alig fél év alatt rendszerezte, osztályozta, csoportosította a régi és a nemrég vásárolt állo­mányt a vállalat nyugdíjasa, dr. Poór Imre. A mostani kötetek értéke megközelíti a félmillió forintot. Az üzemvezetőség évente 5-6 ezer forintot fordít újabbak be­szerzésére. Naponta nyitva tar­tanak, 11—13 óráig. Jelenleg a DÉDÁSZ területén rendszeresen csak egy könyv­tár működik: a zobáki üdülő­ben. A most avatott pécsi bá­ziskönyvtárból majd hét ki­sebbet látnak el kötetekkel, háromhónaponként kicserélik a kölcsönözhető anyagot. Tol­na, Fejér, Somogy, Zala megyé­ben megkezdték a fiókkölcsön­ző kialakítását. így Szigetváron, Dunaújvárosban, Szekszárdon, Keszthelyen, Kaposváron, Nagy­kanizsán és Siófokon lesz. Egy­ben 200-300 művet helyeznek el. Az új létesítményt, mely majdnem kétszáz négyzetméter alapterületű, Varga János üze­mi igazgatóhelyettes avatta fel. A legaktívabb társadalmi mun­kásokat és olvasókat megaján­dékozták, így értékes köteteket vett át Fekete József esztergá­lyos, Heil János műszerész és Körmendi Kálmán üzemigazga­tó. Az őszi BNV elé 31 országból, valamint Hongkongból érkeznek részt­vevők az őszi Budapesti Nemzetközi Vásárra, amely immár évek óta a nagykö­zönséget legközelebbről ér­deklő fogyasztási cikkek szé­les körű bemutatására sza­kosodott. A fogyaszó — aki nem az ígéret hatására, hanem kí­váncsiságától hajtva töme­gesen megnézi az őszi BNV-t, súlyt helyez a kőbányai ki­állítás vásár jellegére. Arra, hogy ami magyar árut ott lát, az előbb-utóbb megvásá­rolható, illetőleg a helyszí­nen megrendelhető legyen. Ez utóbbi egyébként a gyár­tónak és a kereskedelemnek is hasznos, mert felmérhetik belőle, mekkora érdeklődésre számíthatnak. Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy úgyszólván min­Győzzön a jobb ! den cég — legalábbis típus­ban, formában, színben stb. — többet tervez, mint amit ténylegesen sorozat- vagy különösen tömeggyá'rtásban megvalósít, éppen a hazai és persze a külföldi érdeklődés kipuhatolása céljából, és er­re felhasználja a vásár, a BNV kivételesen jó alkalmát is. Helytelenül ne szorítsuk arra a magyar kiállítót, hogy kizárólag azt vigye ki a vá­sárra, ami — legalábbis elv­ben — már kereskedelmi for­galomban van, avagy lesz záros határidőn belül. Ilyen módon nem lenne igazi új­donság a vásáron, ami kép­telenség, és a vevőnek, a tá­jékozódni kívánó érdeklődő­nek sem jó. Mindez nem menlevél a gyáraknak a felelőtlen kiállí­tásra, bemutatásra. Saját ér­dekük is az őszi Vásár lehe­tőségeinek teljes kiaknázása, a fogyasztói szükséglet és a termelés jobb összehangolá­sa. De miután az érdeket sem ismeri fel mindig mindenki tökéletesen, marad a fel­ügyelő, ellenőrző hatóságok­nak is tennivalójuk. Csak ne ígérgessenek! Tehát kezdődik a vásár. Is­mét lesz mit tanulmányozni, hasonlílgatni minőségben, szépségben, hasznosságban. Millió szem mustrálja majd a kiállított árut. És győz a jobb. B. I. „Azt szeretnénk, ha a lakosság nem is tudná, hogy vagyunk Erőfeszítések Pécs jobb vizel lá tásáért Gondoskodnak a víznyerő területek védelméről Korszerűsítik a terelőberendezéseket víz minősége az utóbbi évek­ben egyre több aggodalomra ad okot. Gondoskodni kell a víznyerő területek hidrogeoló­giai védelméről, mivel ott számtalan szennyező forrás ta­lálható." • A vb tagjai a helyszínen ta­nulmányozták a vízmű műkö­dését. Zólyom utca. A telepen egy­más mellett a régi és az új. A régi: a műhely. Időrágta falak között ősi szerszámgé­pek — egy lassan megszűnő munkaforma jelképei. Az ud­varon az újdonságok. Az IBAK, amely belvárosi csator­nahálózat módszeres felülvizs­gálata és számtalan hiba fel­tárása után ősztől új kiegé­szítő felszerelésekkel 120 pel- lérdi és tortyogói kút vizsgála­tához kezd. Egy új WOMA mosókocsi, amely 700 atmosz- férás víznyomásával végre megoldja a tározótartályok mosásának problémáját. És a mozgó vízcsap: a tartályautó, amely az utóbbi időkben meg­jelenik ott, ahol a vezetékes vízellátás szünetel. Patacs — az új bázis. A vas­útvonal fölött új épületben a raktár, az új gépekkel felsze­relt műhelyek. A folyamatosan fejlődő telep építésére a víz­mű évi 30 milliós fejlesztési alapjának csak a felét tudja áldozni, a gyorsításhoz a ta­nács segítségére lenne szük­ség. Kész az új igazgatási központ beruházási programja is, erre viszont az ÉVM „ál­dására" lenne szükség, iro­daépítésről lévén szó. A vasútvonal alatt találha­tók az új vízműtelep épületei. Itt van az automatizált P és T területi kuták lelke, a köz­ponti vezérlőterem, ahonnan egyetlen ember áttekintheti az egész mezőt, indíthatja és le­állíthatja a kutakat. A sok-sok óra a vízmennyiség növelését is szolgálja, hiszen segítségük­kel csökkenhet a kiesés. Az­előtt zivatarok idején egy-egy villámcsapás egész kútcsopor- tokat állíthatott le, s míg a szerelők a helyszínre értek, szünetelt a termelés, a város­ban pedig kiürültek a tartá­lyok, s bekövetkezett a vízhi­ány. Most a teremből azon- zal indíthatnak ismét, ha bár­mi előadódik. Egy elegáns kis épülethez támaszkodik a ha­talmas víztározó, amelynek egy bejövő és egy kimenő csöve Az épülő mohács—pécsi- má­sodik víztározó. van: ezen át megy Pécsre — a vastalanító klóros kezelés után — a P és T terület vize. • A vb-vita egyetlen figye­lemre méltó momentumátemel­jük ki. Hernádi Alajos vízügyi igazgató állapította meg ^.Re­gionális jellegű ellátásban kell gondolkodni — amit ma csi­nálunk, az annak a része le­gyen.” Czeníe Gyula városi ta­nácselnök mondta erre: „Nem az a fontos, hogy mi üzemel­tessük q vízmüvet, hanem az, hogy jó legyen a vízellátás." Jelentős állásfoglalás rejlik e rövid mondatban. Olyasmi, amit mindeddig vonakodtak kimondani bárhol is, hiszen a városok érthetően ragaszkod­nak a saját vízmüvükhöz. Ez mindaddig érthető, amíg az itt termelt vizet itt fogyasztják el. De amint máshonnan érkezik az itt fogyasztott víz jelentős része, miután egy seregnyi te­lepülés már megcsapolta a ve­zetéket ... így mór furán hat­na a ragaszkodás. Ha megva­lósul a tervezett nagy regioná­lis vízellátó rendszer, Pécs ja­varészt „vásárolt" vizet fo­gyaszt. Hársfai István Tolna megyei Epitöanyagipari Vállalat, 7100 Szekszárd, Marx Károly út 11. i telajánlja megvételre az alábbi gépi berendezéseket: 1 db 00 kVA generátor alappal, 6 hengeres Csepel motorral ösz- szeépítve „Alkategória, üzemké­pes állapotban. 1 db 30 kVA generátor alappal, 4 hengeres Csepel motorral ösz- szeépitve „Alkategória, üzemké­pes állapotban. Ügyintézőnk: Dinnyés István Telez: 14-302, telefon: 12-283 — A lakosság akkor vesz tu- Jomást a vízmű munkájáról, iá nincs víz . .. — Mi pedig azt szerenénk, iá a lakosság nem is tudná, logy vagyunk. A megállapítás és az óhaj i közelmúltban hangzott el, imikor a Pécsi Városi Tanács égrehajtó bizottsága a város ízellátásáról tárgyalt. Ehhez csak annyit, hogy saj- ios még mindig többször tud­lak a pécsiek a vízműről a :elléténél, jóllehet, az elmúlt ivekben igen komoly erőfe- zítések történtek az óhaj va- óra váltásáért. • A szervezett pécsi vízellá- ás idén 85 éves, de mégsem iggastyán. Sőt, most fiatalo­nohácsszigeti kutatás nyomán ij vízbázist létrehozni, ezért cell növelni a város víztározó- capacitását, ezért kell foglal- cozni a tisztított szennyvíz ipa- i célú felhasználásával, s ízért kell minden eddiginél íagyobb gondot fordítani a 'ízkészletek védelmére. A végrehajtó bizottsági tár- jyalásra a Pécsi Vízmű készl­ett jelentést. Ebből idézünk. ,Pécs vízellátása köztudottan :ét alapvető problémával küzd: igyrészt a rendelkezésre álló 'ízkészletek és a fogyasztói gények közötti rendkívül kis adalékokkal, másrészt a vízel- ísztó-hálózat és létesítményei észbeni elavultságával." ,A tortyogói és a pellérdi te- ületen 1977-ben befejeződött 'ízműbővítési munkák csak az üzembiztonság fokozását jelen­tik. A vízellátás gondjainak felszámolását elsősorban a tervidőszak végéig az OVH be­ruházásában megvalósuló mo­hács—pécsi vízműrekonstrukci­ós és -fejlesztési munkák első ütemétől kell várnunk." ... „A városban jelentkező fogyasztói igényeket csak úgy tudjuk ki­elégíteni elfogadható módon, ha az ipari fogyasztókat a je­lenleginél szigorúbb vízgazdál­kodásra szorítjuk és szükség szerint korlátozzuk őket.” .......A P és T terület kútjaiból termelt Jik igazán. 1892-ben, amikor 3z első városi vízmüvet létre- lozták, a Tettye-forrás napi 400 köbméter vizet adott a la- «osságnak. Tavaly egyszer el­érték a 62 000 köbméteres csú­csot, amit idén nyolc alkalom­mal is „beállítottak". A mos­tani rekord úgy válik mind megszokottabbá, ahogy a nö­vekvő város egyre több vízre tart igényt. Ezért kell az új Duna-vezeték pécs-versendi szakaszán mihamarabb a vá­rosba hozni a Máriakéménd- nél talált vizet, ezért kell a szkokéi víztározó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom