Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)

1977-09-01 / 240. szám

Dunántúli napló 1977. szeptember 1., csütörtök 1877—1977 szabolcsi iskola jubileumi évkönyve Fennállásának 100. évfordu­lója alkalmából a tantestület és az igazgató, Istvánder Jó­zsef szerkesztésében jubileumi évkönyvet adott közre a Pécs- szabolcsi Bányatelepi Általá­nos Iskola. A jubileumi évkönyv bőséges képanyaggal illusztrálva az is­kola múltját és jelenét, számos érdekes visszaemlékező írást és — összehasonlító igénnyel — több tanulmányt is közöl a tanügy korabeli helyzetéről, az iskoláztatás fejlődéséről a bá­nyászlakta városrészben. Dr. Mohai Andrásné Szabolcs-bá- nyatelep rövid településtörté­netéről; dr. Rajczi Péter A nép­oktatás története Szabolcs- bányatelepen címmel; Dohány Antalné az iskola eredményei- ről; Csankó Béláné az évszá­zados oktató munkáról ír. Ér­deklődésre tarthat számot a tanulók ruházkodásáról, tan- szerellátotüágáról szóló össze­hasonlító dolgozat, szerzője Őri Lajosné. A további írások egyebek közt az ifjúsági moz­galmakkal, a nevelők beosztá­sával, elfoglaltságával foglal­koznak. Közreadja az évkönyv a száz év alatt végzett tanulók és ez idő alatt az iskolában tanító nevelők névsorát. Bemu­tatja az igazgatókat, a tan­testület vezető állásba került pedagógusait, kitüntetett neve­lőit és dolgozóit. Dokumentál­ja az oktató-nevelő munka fej­lesztésére irányított társadalmi munkák értékeit, és egyéb kor­szerűsítési törekvéseket. Kitüntetett uránbányászok A Nehézipari Minisztérium­ban tegnap bányásznapi ün­nepséget rendeztek, s kitün­tették a kiemelkedőbb ered­ményeket elért bányászokat. Közöttük volt Balogh Sándor, a IV-es üzem, Kovács Ferenc, a ll-es üzem vájára. Mindket­ten a Mecseki Ércbányászati Vállalat dolgozói, akik 25 évi föld alatti munkáért a Bányász Szolgálati Érdemérem arany fokozatát kapták. BStarm&bb falták karúinak fnrgaiombtt jó őszi ellátást ígér a Vetőmag Vállalat Dél-Dunántúl vetőmagter­mesztésének helyzetéről és az őszi vetőmagellátásról tartott sajtótájékoztatót dr. Katona Já­nos igazgató Dombóváron, ä Vetőmag Vállalat székházában. Elöljáróban rámutatott arra, hogy Baranya, Tolna és So­mogy megyében gyors ütem­ben fejlődik a szerződéses és a termelési rendszerek kereté­ben folyó vetőmagtermesztés. A térség mezőgazdasági nagy­üzemei 42 Q00 hektáron folytat­nak vetőmagszaporítást hazai el­látásra és exportra. A régióban megtermelt magas biológiai ér­tékű vetőmag iránt a bel- és külpiacokon akkora az igény, hogy Dombóvár nem győzi tel­jesíteni. A feldolgozó üzemet bővíteni, korszerűsíteni kell. A 85 millió forintos rekonst­rukció ez év őszén indul és két évig tart majd. A beruhá­zás során 601 vagonnal növe­lik Dombóváron a fedett rak­tár kapacitást, megépítik a ve­tőmagszárító üzemet, gépesí­tik az anyagmozgatást, áttér­nek a konténeres áruátvételre. A rekonstrukciót — befejezési határideje 1980 - úgy kívánják elvégezni, hogy az építkezés az áru gyors átvételét és ki­adását ne zavarja. A vállalat vetőmagkészletei megnyugtató vetőmagellátást tesznek lehetővé. Burgonya ve­tőgumóból 1420 vagon a ren­delkezésre álló készlet a De­siree, a Somogy Gyöngye, a Rezy, az Ostara és az Astilla fajtákból. Ezzel szemben az eddigi igény mindössze 341 vagon a három megyében. Ba­ranyából csak 20 vagonnal ren­deltek. A vállalat kéri a ter­melő üzemeket, elsősorban az ÁFÉSZ-eket, hogy a kisterme­lőknél is pontosan mérjék fel a vetőgumóigényt, használják ki a lehetőséget, mert az or­szág más vidékein kedvezőtle­nebb volt az időjárás, nem si­kerültek a burgonyaszaporítá­sok, nagy a kereslet a Dél- Dunántúlon megtermelt fémzá­rolt vetőburgonya iránt. Ta­vasszal már nem lesz a vál­lalatnak vetőburgonyája. Az őszi kalászosok vetőmag­felújításához szükséges fémzá­rolt vetőmag rendelkezésre áll. A három megyében összesen 180 000 hektáron termelnek bú­zát a nagyüzemek. Az összes igény 4600 vagon búzavető­mag. Ebből augusztus 30-ig 2370 vagon vetőmagot rendel­tek meg a vállalatnál. A fel­újítási arány ebben az évben is Baranyában a legmagasabb, 60 százalékos. A megye búza­vetőmag igénye 1400 vagon. A baranyai ' termelők eddig a Fejlesztik az üzemet Sajtótájékoztató Dombóváron vállalatnál 830 vagon fémzá­rolt vetőmagot rendeltek meg. A kereslet a korai éréscso­portú búzafajták felé tolódott el. A korai fajták aránya a ta­valyi 46-ról 73 százalékra emel­kedett. Ezek közé tartoznak a szegedi GKF—2, a GK—3., a Martonvásári—4., a jugoszláv 1—2—3, a Libellula, a Zlatna Dolina és a Száva búzák. A középkorai érésű fajták ará­nya a rendelésekben 26,7 szá­zalék, ezek között van a Ju- bilejnaja, az MV-5-ös, a Be- zosztája és a Partizanka. Kö­zépkései és kései érésű fajtát a vállalat az idén nem is hoz forgalomba. A felsorolt búza­fajták közül a Róna és a Par­tizanka fajták kivételével a vállalat minden mennyiségben ki tudja elégíteni az igénye­ket, helyettük azonos termőké­pességű hazai fajtákat kínál­nak. Változik a fajtaösszetétel is. Tovább cspkken a Bezosztája, az Avrora, a Kavkaz, az MV- 1-es, az MV—3-as és a Ran- naja fajták területi részesedése és előtérbe kerül a nagyobb potenciális termőképességű, szilárdabb szárú búzafajták termesztése. Az idei magas termésátlagok felfokozott ér­deklődést váltottak ki a Rana és a Partizanka iránt, amelyek először szerepeltek a termesz­tésben. Ezekből a bőtermő faj­tákból vetőmagot csak a leg­jobb feltételek mellett gazdál­kodó szaporító üzemek kaptak továbbszaporításra. Jövőre a vállalat minden igényt ki -tud már ezekből elégíteni. Egyide­jűleg felhívta a szakvezetők fi­gyelmét, hogy a Róna-fajták télálló képessége hazánkban még nem bizonyított. Az idei év legfőbb problé­mája a búzafajták megdőlése volt. A tegnapi tájékoztatón az üzemek, a termelési rend­szerek képviselői szilárdabb szárú, állóképesebb búzák ki­nemesítését sürgették. Illetve kérték az ún. regulátorok, szár- szilórdító anyagok használatá­nak engedélyezését arra hivat­kozva, hogy ezek alkalmazását egy sor európai országban, köztük az NDK-ban, Csehszlo­Banyasznapi randeuu, 1977 M Ercbányászünnepség a városi sportcsarnokban Hagyományos zenés éb­resztővel köszönti Újmecsek- alja lakosságát a Mecseki Ércbányászati Vállalat fúvós­zenekara szeptember 4-én, vasárnap reggel. A vállalati ünnepség délelőtt 10 órakor kezdődik a városi sportcsar­nokban. Először bevonulnak a kis­dobosok, úttörők és a gyár­városi általános iskola úttö­rőzenekara, hogy köszöntsék az ünnepség részvevőit. A Himnusz után Lukács János, az MSZMP Pécs Városi Bi­zottságának első titkára mond ünnepi beszédet. A Pécsi Nemzeti Színház szimfonikus zenekara — Hirsch Bence vezényletével — előadja Beethoven Leonó­ra nyitányát. A műsor to­vábbi részében Melis Gábor színművész szavalata követ­kezik, majd Labancz Borbála, a Pécsi Nemzeti Színház művésze „A bányászanya dalát" adja elő Timkó Ta­más gitárkíséretével. „Az urán születése” cím­mel egy dokumentumössze­állítást mutatnak be a szín­ház művészei: Sólyom Kati, Melis Gábor, Pogány György és Pákozdi János. Csaj­kovszkij Olasz capriccóját játsza a Mecseki Ércbányá­szati Vállalat fúvószenekara Apáthy Árpád vezényletével. László Lajos „Uránbányá­szok" című dokumentumdrá- ' májának egy részletét a színház művészei mutatják Labancz Borbála A bányász­anya dalát adja elő be, majd fellép a Pécsi Ba­lett együttes és előadja Stra- vinszkij Tavaszünnepét. Az ércbányászok vasárnap dél­előtti ünnepségét pol-beat- műsor zárja be. vákiában évek óta megenge­dik. A vetőmag kiszállítása meg­kezdődött, szeptember 30-ig minden gazdaság megkapja az időben megrendelt kalászos ve­tőmagot. Rné Kitekintés és férnm az utolsé napon Befejeződött az országos ellenőrzési konferencia Előtérben a hatékonyság vizsgálata A revizorok anyagi megbecsülése Jóllehet, a keddi szekcióülé­seken a dolgok mélyére ástak az ellenőrzéssel foglalkozó, s Pécsett konferenciázó vállalati, szövetkezeti és intézményi szak­emberek, a szerdai fórumra is maradt több tucatnyi megvá­laszolatlan kérdés. Ezzel a fó­rummal fejeződött be tegnap délben a pécsi sportcsarnok­A Hőszolgáltató Vállalat szerelői nyomáspróba után beépítik a távfűtővezetékeket a leendő 6-os út alá a Tüzér utca és az End- resz György utca kereszteződésénél Két díj egy versenyen Siker Ausztráliában Beszélgetés Jandó Jenővel 36 órás repülőút - egy na­gyon hosszú éjszaka - és a Boeing 747-es repülőgépóriás ismét Európa földjén landolt. Ausztráliából érkezett, több száz utasa között magyar is akadt, méghozzá zongoramű­vész: Jandó Jenő. Néhány órás pihenés a szülővárosban, Pé­csett — ebből néhány perc ju­tott arra is, hogy beszélgessünk az élményekről, a nemzetközi sikerről. Jandó Jenő, — aki, mint ismeretes néhány évvel ezelőtt megnyerte a Magyar Rádió zongoraversenyét és aki­nek sikerei mindig büszkeség­gel és örömmel töltenek el bennünket, pécsieket — a ma­gyar színek képviseletében meghívást kapott Ausztráliába, a Sidneyben megrendezett első nemzetközi zongoraver­senyre. — Az Európából, Ameriká­ból, Ázsiából jelentkezett 160 művész közül a rendezőség vé­gül is negyvenet hívott meg. Volt közöttük lengyel, szovjet, francia, angol, kanadai, japán, Fülöp-szigeti zongorista. A ver­seny eltért a szokásostól, a zongoraversenyt nehezítették kamarazenei fordulóval, ahol a kitűnő sidneyi vonósnégyessel kellett Schubert, Brahms kvin­tetteket játszanunk, valamint egy neves ausztrál énekesnő dalműsorát kellett kísérnünk. — Milyen müvek szerepeltek a zongoraverseny szólóműsorai­ban? — Minden versenyző számára kötelező volt Bachot játszani, én a Wohltemperiertest válasz­tottam, aztán valamelyik Bee­thoven szonátát, romantikuso­kat - Chopint, Lisztet, végül a saját nemzeti zeneszerző mo­dern alkotását. Én Kurtág György művei közül választot­tam ki néhányat. Jandó Jenőnek a versenyen két díjat adott át New-South- Wales kormányzója: a verseny díját, valamint a legnagyobb ausztrál koncertiroda, a Musica Viva különdíját, melyet a leg­jobb kamaramuzsikusnak ítélt oda a zsűri.- A versenyeken kívül volt-e alkalma, ideje Sidneyben kö­rülnézni?- Időm nagyon kevés volt, hiszen a verseny minden perce­met lefoglalta. Utána ismerő­seim elvittek a város szívében lévő botanikuskertbe, ahol a nagyon érdekes, egzotikus nö­vények között harangvirág is akadt. Sidney szép város, a tenger nagyon vonzó, sajnos nem fürödhettünk, mert. ott most van tél. Nekünk szeren­csénk volt, mert ragyogóan szép időt fogtunk ki, amolyan április végét, május elejét. Ami viszont nehézzé tette az ott- tartózkodást, az az időeltoló­dás: Ausztráliában 9 órával előbbre járnak az órák. Jandó Jenőre az őszi évad­ban is sok szép, nagy feladat vár. Mint elmondotta, szeptem­berben a MÁV Szimfonikusok­kal Olaszországban koncerte­zik, majd egy lengyel turné kö­vetkezik, és természetesen sok fellépés idehaza.- Pécsett mikor hallhatja a közönség?- Október 12-én a Korunk zenéje sorozatban azokat a Kurtág-műveket játszom, me­lyek ausztráliai versenyprogro­momban is szerepeltek. Részese leszek a pécsi zenei héten, december 7-én megrendezésre kerülő Házimuzsika című adás­nak a Csontváry-múzeumban. Április 12-én lesz a számomra legfontosabb pécsi koncertem, önálló zongoraestem, melyen Bach g-moll angol szvitjét, Beethoven Esz-dúr szonátáját és Schumann Szimfonikus etü dök című művét játszom. — dnt — ban az országos ellenőrzési konferencia, melyet a Szerve­zési és Vezetési Tudományos Társaság és több más tudo­mányos egyesület szervezett, s amelyen három napon át 1300 szakember cserélt tapasztala­tokat a korszerű ellenőrzési módszerekről. Tegnap délelőtt először dr. Helga Fenske, a berlini Hum­boldt Egyetem tanára tartott előadást a vállalati hatékony­ságot szolgáló ellenőrzési mód­szerekről a szocialista orszj- gokban. A professzornő töb­bek között rámutatott: bár az egyes országokban eltérőek a feltételek, mégis, pénzügyi el­lenőrzéseik tartalmukban és módszereikben közelítenek egy­máshoz, mindenütt a hatékony­ságot állítják vizsgálódásaik előterébe. Ezután — folytatva a nemzetközi kitekintést —dr. Varró Tibor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékve­zető tanára tartott előadást a revizorképzésről és továbbkép­zésről a szocialista országok­ban. Megjegyezte, a KGST or­szágaiban különbözőek az irá­nyítási, így az ellenőrzési rend­szerek, ezeket nem szabad mechanikusan átvenni, viszont szempontokat meríteni minden­képpen érdemes. A képzés te­rén nincs szégyenkezni valónk a szocialista országok között, ámbár az egyetemeken emelni kellene a képzés színvonalát, s ezzel kapcsolatban az NDK példáját említette, ott a pénz­ügyi közgazdászképzés rend­szerében, erősen a pályára irányítottan, speciális szeminá­rium keretében képeznek el­lenőröket. Mint később hallot­tuk, az illetékesek már dolgoz­nak azon, hogy a felsőfokú oktatásban több időt szentel­jenek az ellenőrzés ismeret- anyagának elsajátítására, s a vezetőképzésben is nagyobb teret kap majd az ellenőrzés oktatása. A konferenciát bezáró fóru­mot dr. Sütő Dezső, a PM Be­vételi Főigazgatóság főigazga­tója vezette, a szekcióvezetők közreműködésével 38 kérdésre válaszoltak. A konferencián sok szó esett az ellenőrzési rendszer továbbfejlesztéséről. Mint a válaszok során is is­mét rámutattak, nem a rend­szer átalakításáról van szó, ha­nem a rendszer ésszerűbb mű­ködtetéséről, eredményességé­nek, hatékonyságának fokozá­sáról. A jogi és szakmai alap­elveket kell korszerűsíteni, az ellenőrzési típusok feladatait módostíani. Ez jut kifejezésre a most készülő vállalati tör­vényben, a pénzügyi törvény­ben és a szövetkezeti törvény kiegészítéseiben, melyek a jö­vő év közepéig folyamatosan napvilágot látnak. Havasi Ferenc miniszterel­nök-helyettes hétfői megnyitó­jában is hangot kapott, most is kérdés volt a revizorok anyagi és erkölcsi megbecsü­lésének fokozása, képzésük és továbbképzésük. A két kérdést nem véletlenül kapcsolták egy­be: nyilvánvaló, a nagyobb anyagi és erkölcsi elismerés egyúttal magasabb szakkép­zettséget, színvonalasabb mun­kát feltételez. Az ellenőrök anyagi elismerésének fokozá­sával egyébként foglalkoznak az illetékesek. A számos kérdés és a vála­szok közül talán még egyet. Ma minden belső ellenőr kü- lön-külön elkészíti a maga vizsgálati programját. Nem lenne ésszerűbb — javasolták —, ha típusprogramok állaná­nak rendelkezésükre? íme, ilyen és ezekhez hasonló sok­sok tapasztalat, új ismeret és javaslat merült fel a III. orszá­gos ellenőrzési konferencián, melynek anyagát kiadványban jelenteti majd meg az SZVT. M. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom