Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)

1977-09-01 / 240. szám

1977. szeptember 1., csütörtök 3 Dunántúli napló Ha Mj kutatások figyelmeztetnek Térkép a mélységi vizek védelmére Pécs és környéke szennyeződés-érzékeny terület Óvatosság szükséges a területfelhasználásnál A Földön addig lesz élet, amíg a vizek meg nem hal­nak. Az ember okosságán mú­lik, hogy a vizek halála pár évszázadon belül következik be, vagy csak hosszú évezredek múltán. Amit ma teszünk, az mindenesetre az előbbi lehe­tőségnek kedvez. Talán az utol­só pillanatban kezdtek világ­szerte a frissen feltalált foga­lom, a környezetvédelem ke­retében vizeink megmentésé­hez. Ebbe a tevékenységbe illesz­kedik az a térkép, amely a napokban készült el a Magyar Állami Földtani Intézet dél-du­nántúli területi szolgálatánál. Berkesdtől Bodáig és Abali- gettől Pogányig mintegy 500 négyzetkilométernyi területet je­lez a térkép, amelyet megka­pott a Baranya megyei és a Pécs városi Tanács. A „Pécs környezetének felszíni szennye­ződés-érzékenységi térképe" azt ábrázolja, hogy a terület föld­tani képződményei milyen mér­tékben védik, vagy nem vé­dik az alattuk található mély­ségi vizeket. A gondolat nem új, maga a térkép viszont szinte egye­dülálló. Van egy párja: ugyan­csak Pécsett készült Szekszárd­inak. Ez győzte meg a szom­széd megyeszékhely vezetőit, hogy az új szennyvíztelepet nem szabad a régi helyén megépíteni, mert ott túl közel van a felszínhez az a vízadó réteg, amiből a szekszárdiak a vizüket kapják. Pécs esetében a város el­látására felhasznált, a pellér- di és a tortyogói — tehát a „P” és a „T” — területről szár­mazó víz valamivel olcsóbb, mint a Dunából ideszállított víz. Pécs vízbázisa tehát még sokáig ez a terület lehet, ha vigyázunk rá. A mélységi vizek azért ol­csók, mert tiszták, sterilek, nem úgy, mint a felszíni vizek, ame­lyek a legkisebb szennyező­désre azonnal reagálnak és csak nagy költséggel, bonyo­lult módszerekkel tehetők az emberi élvezetre alkalmassá. Hiba lenne azonban azt hin­ni, hogy a mélységi vizek tel­jességgel védettek. A/takaró­rétegtől függ, hogy milyen mértékben maradnak távol tő­lük a felszíni szennyezések. A szóbanforgó térkép a szennye­zés-érzékenység szempontjából különíti el a felszíni képződ­ményeket, s ezzel hasznos se­gítséget nyújt a további regio­nális tervezéshez, ipartelepítés­hez, a terület felhasználásá­hoz. Vegyük szemügyre a térkép egy részletét, amit mellékel­ten bemutatunk. A város sző­kébb környezetét, mintegy 200 ■négyzetkilométernyi területet ábrázoló részleten láthatjuk, hogy annak kisebbik része ér­zéketlen a szennyeződésre. Jó vízzáró tulajdonságú agyagkő­zetek vannak itt, amelyek meg­felelően védik az alattuk lévő vizeket. Elég nagy területet foglalnak el az ún. kevésbé érzékeny képződmények. A te­rület nagy része azonban a szennyeződésre érzékeny, gyors átbocsátó képességű képződ­ményekből áll. (Innen a nagy vízgazdagság is.) És láthatjuk azt is, hogy a város nagyob­bik része is éppen szennyező­dés-érzékeny területre települt. Maga a „P” és „T" víznyerő terület - is erősen érzékeny a felszíni szennyezésekre. Nyomban felvetődik a kér­dés: helyes volt-e ezt a terü­letet iparfejlesztésre igénybe­venni? Ez ma már felesleges kérdés, hiszen részben befeje­zett tényekkel állunk szemben (I. ÁFOR-telep, amely állandó potenciális veszélyforrást je­lent), részben pedig folyamat­ban lévő, vagy tervszinten lé­vő beruházásokról van szó. El­sősorban a BÉV-telepre gondo­lunk, ahol a tereprendezés a terület érzékenységét növelte. A felső talajrétegek eltávolítá­sával vékonyabb lett a védő­réteg, az esetleges szennyezé­sek akadálytalanabbul juthat­nak a felszín alatti vizekhez. Tény, hogy a- KÖJÁL máris rendelkezik olyan mérési ada­tokkal, amelyek a térkép által közölt nagyfokú érzékenységet bizonyítják. Mielőtt emiatt bár­kit is komolyabb vád érhetne, szögezzük le: a földtudomány elmaradt e téren, környezetvé­delmi kutató tevékenysége most van kibontakozóban, s ennek egyik első eredménye a szóbanforgó térkép is. Ami­be a térkép figyelmeztetése már nem szólhat bele, ott leg­alább nagyobb óvatosság­ra inti a normális üzemvitelért felelőseket. Amibe viszont be­leszólhat: a jövőben nagyobb körültekintésre lesz szükség a terület felhasználásánál. Nyilvánvaló például, hogy a szennyeződés-érzékeny terület közepére építendő új pécsi szennyvíztelepnél már a terve­zés idején figyelemmel kell lenni arra, hogy az ilyen mű­tárgy potenciális veszélyforrás, tehát a szokásosnál nagyobb biztonságra kell törekedni. Hogy egyebet ne mondjunk: a majdani szennyvízvezeték egy esetleges törése hosszú időre megbéníthatná a terület víz­termelését, ez pedig sokkal nagyobb kárt jelenthet, mint a beruházás többletköltsége. Ugyanilyen megfontolásból szü­netelt hosszú ideig az ÁFOR- telepet ellátó termékvezeték építése is. Most jelentős költ­ségtöbblettel, a maximális biz­tonságot szem előtt tartva foly­tatódik az építés. Ugyanezért lehetett idejekorán megálla­podni abban, hogy a BEV-te- lepen a gázolajtartályokat a szokásostól eltérően földbe süllyesztett betonteknőben he­lyezzék el, a minimumra csök­kentve az elfolyás veszélyét. Csak egy területrészt néz­tünk meg tüzetesebben; a tér­kép hasonló módon figyelmez­tet a többi, szennyeződés-érzé­keny területekkel való óvatos és körültekintő bánásmódra. Ezért lesz hosszú távon a te­rületfelhasználással kapcsola­tos döntések hasznos és nél­külözhetetlen segédeszköze. Hársfai István Sem érzékeny vízzáró képződmények Kevéeeé érzékeny képződmények SrÓF.en érzékeny kareztoe raépzkőterületek Srőpen érzékenv nor^zup képződmények Lakosonként évi 9 ezer forint társadalmi juttatás A KSH legújabb statisztikai évkönyve sokféle részletezés­ben, megközelítésben mutat be érdekes számsorokat a lakos­ság jövedelméről, összes jöve­delmének növekedésében egy­értelmű a fejlődés: 1970 és 1976 között 211-ről 332 milli­árd forintra nőtt, személyen­kénti megoszlásban évi 20 494- ről, 31 354 forintra. Elsősorban a lakosság korösszetételének változása miatt a munkából származó jövedelemmel gyor­sabban nőttek a társadalmi juttatások, s arányuk az ösz- szes jövedelemből 22,8-ról 28,7 százalékra bővült. A múlt évben‘95 milliárd fo­rint értékű társadalmi juttatást kapott az ország lakossága, majdnem kétszer annyit mint 1970-ben. Ilyen címen tavaly személyenként átlagosan csak­nem 9 ezer forintot kaptunk, s ebből több mint 6 ezer forin­tot a társadalombiztosítás ke­retében. A legnagyobb tétel természetesen a nyugdíj, amelynek összege az utóbbi 7 évben csaknem megháromszo­rozódott, 12,9-ről 32,2 milliárd forintra emelkedett. Megköze­lítően hasonló arányú fejlődést mutatnak a gyermekgondozási segélyre, a családi pótlékra, az anyasági segélyre fordított ösz- szegek statisztikai adatai, bár a múlt évben csökkent az anya­sági segély, mivel kevesebb gyermek született, mint az elő­ző évben. A pénzben kapott társadalmi juttatás összege 1970 és 1976 között 22-ről 51,7 milliárd forintra emelke­dett, s valamivel mérsékeltebb ütemben nőtt a természetbeni társadalmi juttatás, amelyre ta­valy 43,6 milliárd forintot köl­tött az állam. lakosság bizalmát élvezik A rend érdekében végezzük mnnkánkat Ernyes Mihály hadnagy Rendőrök önmagukról, a szolgálatról Rendőrök. — Védik nyugal­munkat, vigyázzák a közren­det, közbiztonságot. Az ő se­gítségüket kérjük, ha törvény­ellenességet, ha rendellenessé­get látunk. Dolgos hétköznap­jainkban mindig számíthatunk rájuk. Élvezik a becsületes em­berek bizalmát. Három rendőrrel beszélget­tünk: szóljanak önmagukról, munkájukról, a szolgálatról. Három kérdésre kértünk vá­laszt : (D Hogyan lett a fegyveres testület tagja? (2) Tapasztala­tai munkaterületén? (3) Mi­lyen célokat szeretne elérni? Ernyes Mihály hadnagy, Pécs városi Rendőrkapitányság bűnüldözési alosztály csoport- vezető. © Szakközépiskolában sze­reztem meg a híradástechnikai hálózatszerelő szakmát. A BM tartalékos tisztképző iskolára, majd a Pécs városi Rendőrka pitányság bűnüldözési alosz­3sn#d> A „P"-területen a szennyezett talajréteget távolít jók el. tályára kerültem, csoporjveze- tő lettem, © A mi legfőbb feladatunk o személyi javak védelme. Gondolok itt többek között a lakások, a gépjárművek, a hét­végi házak biztonságára. Álta­lános tapasztalatunk: sokan nem vigyáznak eléggé javaikra. Például piacon, üzletben nem egyszer lába kél a vásárlósza­tyor tetejére tett pénztárcának. A hétvégi házakból is eltűnnek éTtékek, fényképezőgép, mag­nó. ., Gondosabban kell őriz­ni ezeket. Ez vonatkozik a gépjármü­vekre is. Pénz, különböző ér­tékek, ruhaneműk az éjszaka parkoló autókban — csábító- lag hat a tolvajokra. Pécsett az újmecsekaljai városrész és a második kerület a legveszé­lyeztetettebb. Jobbára fiatal­korúak vagy ifjú felnőttek a tettesek. Alkatrészeket szerel­nek le vagy feltörik a gépjár­müvet és ellopják a benne található tárgyakat. A hiszékenység, a túlzott bi­zalom is sokszor kárral jár. Pécsett például egy jólöltözött, határozott fellépésű férfi nyug­díjasokat látogatott meg azzal az ürüggyel, hogy a nyugdíj- intézetből jött, el tud intézni egy kis nyugdíjemelést. Be­szélgetés közben aztán amit ért, ellopott. Sikerült elfogni. Szeretem a munkámat, jól ha­tároztam, amikor ezt válasz­tottam. Társadalmunktól meg­kapjuk az anyagi és erkölcsi megbecsülést is. Tavaly végez­tem el a BM rendőrtiszti főis­kolát. © Ügy vélem, hogy a rend­őri munka hivatás, szolgálat. Jó végzéséhez elengedhetetlen az állandó továbbképzés. A jogot szeretném elvégezni, fel­vételim sikerült. Nős vagyok, két gyermek apja és nagyon örülök annak, hogy nemrég új lakásba költözhettünk. Még csak huszonhat éves vagyok, tanulni, tapasztalatokat szerez­ni akarok a rend védelméért. Deák János törzsőrmester, Pécs, III. kerületi rendőrőrs. Deák János törzsőrmester © Budapesten, mint kőmű­vestanuló tagja voltam a XIII. kerületi Ifjú Gárdának. Itt lét­rehoztunk egy ifjúságvédelmi csoportot. Megismertem a rendőri munkát és elhatároz­tam: én is rendőr leszek. 1974-ben sikerült, Pécsett fel­szereltem és alig egy év múlva már a budapesti rendőri alap­fokú iskolának lettem hallga­tója. Sikerrel elvégeztem és ismét Pécsre kerültem a III. kerületi rendőrőrsre. Itt járőr­ként teljesítettem szolgálatot. Sikerült egy-két nehéz fiút el­fognom. Egyik alkalommal mint járőr, késő este a Tavasz presszót és környékét is útba ejtettem. Zárórakor sokan jöttek ki — köztük fényképezőgéppel a nyakában egy férfi is. Nem messze a presszótól megállt és az utcát fényképezte. Kissé imbolygott. Én is szeretek fény­képezni, gondoltam megné­zem, hogyan lehet dülöngélve fotózni. Hát csak próbálkozott — nem értett hozzá. Aztán a beszélgetés során gyanússá vált... Később nemcsak az de­rült ki, hogy a fényképezőgép lopott volt, hanem az is, hogy veszélyes bűnözőt sikerült fog­nom. Közel száz betörést, lo­pást sikerült rábizonyítani. El­sősorban a víkendházakat, présházakat látogatta. A múlt év szeptemberében a budapesti Kun Béla tiszthe­lyettesképző iskolára kerültem. Nemrég fejeztem be tanulmá­nyaimat, törzsőrmesterként jöt­tem ismét Pécsre. Az iskolán sokrétű ismereteket szereztünk, igaz, szorgalmasan kellett ta­nulni, de megérte. Nőtt szak­mai, politikai tudósunk és a fizetésem is jelentősen több lett. © Jelenleg a körzeti meg­bízottat helyettesítem Bicsér- den. Saját autómmal járom a körzetemet. Mi is kapjuk a ki­lométerpénzt, mint másutt. Még csak néhány hete dolgozom ebben a beosztásban, de ér­dekes feladatnak tartom. Az iskolán „kmb”-s szakot végez­tem. Az elméletet most a gya­korlatban hasznosítom. © Ha lehetőség lesz rá, sze­retném elvégezni a marxista középiskolát, majd az esti egye­Németh József törzsőrmester temet. Szeretem a munkámat, kedvvel dolgozom, örülök an­nak, hogy a határozott, kultu­rált és szakszerű rendőri in­tézkedés nyomán mind több elismerést és megbecsülést ka­punk a lakosságtól. Németh Józsel törzsőrmester, a Megyei Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztálya. © Autószerelőnek tanultam. A katonai szolgálat után egy ideig még a szakmámban dol­goztam, de már abban az időben tagja voltam egy ön­kéntes rendőri csoportnak. Megkedveltem ezt a munkát és 1974-ben jelentkeztem rend­őrségi szolgálatra. Felvettek. Járőrként dolgoztam. Egy év múlva lehetőségem nyílt a to­vábbképzésre: Budapestre, a Kun Béla tiszthelyettesképző is­kolába kerültem, amelyet ta­valy fejeztem be jeles ered­ménnyel. Soron kívül előlép­tettek. ® Jelenleg a közlekedésren­dészeti osztály balesethelyszí­nelő és vizsgáló alosztályán dolgozom, mint balesetvizsgá­ló. Van munkánk éppen elég. Meg kell állapítani a baleset okát, körülményeit. Pillanatnyi­lag tizenegy ügyem van — közülük nyolc ittas vezetés. Az ittas vezetők általában azzal védekeznek, hogy „csak egy pohár sört ittam". A KRESZ pedig egyértelműen tiltja a legkisebb mennyiségű alkohol fogyasztását is! Hadd említ­sek a tapasztalatok közül még egyet a sok közül: számos balesetet lehetne megelőzni, ha nem rutinból vezetnének. Különösen Pécsett veszélyes ve­zetési módszer ez, ahol gyak­ran változnak a közúti forga­lom körülményei. A gyalogo­sok körültekintőbb, figyelme­sebb közlekedése is hozzájá­rulhat a balesetek számának csökkentéséhez. © Munkámban megtaláltam nemcsak életcélomat, hanem az anyagi, erkölcsi megbecsü­lést is. Legközelebbi célom: szeretném a megkezdett gim­náziumot befejezni. Feleségem, két gyermekem van, saját kis családi házunkban lakunk. Ren­dezett életkörülmények között végezhetem munkámat. Garay Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom