Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)
1977-09-01 / 240. szám
Fényben a Lenin-szobor Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXIV. évfolyam, 240. szám 1977. szeptember 1., csütörtök Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A szemlélet szemlélete Divat lett egy-egy feladat gyengébb végrehajtása esetén oda kilyukadni, hogy egyes vezetőknek, szakembereknek, vagy beosztottaknak — nem megfelelő a szemlélete. A gyár termelési értekezletén: „Bizony — így a felszólaló — a karbantartóknak változtatniuk kellene a szemléletükön. Megígérik, hogy lögtön jönnek, de csak másnap, vagy csak az újabb sürgetésre jelennek meg.” Egy másik értekezleten a gyáregységvezetök szemléletével elégedetlenek, ugyanis szüntelenül gépeket akarnak megvetetni a központtal, bár a meglévőket sem használják ki megfelelően. A harmadik értekezleten téma a minőség, s hallom, hogy csapnivaló a vállalatok szemlélete, mert alig-alig tesznek valamit a minőség javitásáért. Bizonyosan mindenki sokszor hallott már hasonló „dörgedelmeket”. Pontosabban: rutinból fakadó megállapításokat a jelenségek valódi okainak feltárása helyett. Emiatt akiknek az effajta bírálat szól a szemlélet javításáról, azok sem tudnak mit kezdeni az ilyen programmal. Hiszen, s ez a lényeg, az ember szemlélete, hozzáállása a munkához igen bonyolult tudati, gondolati, s egyszersmind gazdasági folyamat, amelynek alakításában a legnagyobb szerepe a környezetnek van, s többnyire nem az egyes embernek. Egyszerűsítve: egy-egy ember szemlélete legalább 90 százalékban a környezetétől, az objektív feltételektől, lehetőségektől és a többiek szemléletétől, magatartásától függ. Ha csak egyetlen gyárban lenne kifogásolható a minőség, akkor ott valóban egyesek vagy sokak hozzállásával van a baj. Ha viszont a vállalatok jó részénél túl gyakran kell elégedetlenkedni a termékek minőségével, akkor ennek gyökerét alighanem a termelési folyamatokban érdemes keresni, s nem az egyes emberek, vezetők, beosztottak magatartásában, vagy csak ebben. A karbantartó például azonnal pontos lesz, ha a munkája elbírálását, s a fizetése vagy jutalma mértékét sikerül jobban ahhoz kötni, hogy mennek-e a gépek, vagy- sem. A gyáregységvezetök többnyire azért akarnak minden korszerű berendezésből egy-egy példányt, mert sok helyen még gyenge lábakon áll a nagy- vállalaton belül a szakosítás és a kooperáció. A technológiailag szakosított vállalatnál elég lesz egy-egy fajta nagy teljesítményű gépből néhány darab ahhoz, amihez ma nyolcat, tizet használnak. Á minőség is, ahol gyenge, nem attól válik-e kifogásolhatóvá — sokkal inkább mint a korszerűtlen vezetői szemlélettől —, hogy például a rosz- szabb minőség, a garanciális javítások, a selejt miatt fellépő költségek a teljes termelési ráfordításoknak csupán 1 — 2 százalékát teszik ki. A minőség alighanem akkor javulna, ha például a vezetői jutalmakat a garanciális költségek vagy a reklamációk mértékéhez szabnák. Nagyon sokszor nem kellene elfogadni azt a kritikát, amely csak a szemléletet hibáztatja, és megáll annak bírálatánál, hiszen az igazi elemzésnek akkor kellene következni, amikor valahol, valamilyen kérdésben tapasztalható lesz a szemlélet káros volta. Ülés! tartót! a Baranya megyei Tanács vb A tanácsok honvédelmi feladatai Honvédelmi oktatás bevonulás előtt Későn érkeznek a mentesítési kérelmek A honvédelmi törvény végrehajtásának tapasztalatairól és feladatairól tanácskozott szerdán a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága. Az 1976- os év tavaszán elfogadott új honvédelmi törvény a honvédelem kérdését, a szocialista államban betöltött funkciójának megfelelően az egész társadalom ügyeként kezeli. Ennek szellemében a honvédelmi feladatokat a fegyveres erőkön kívül kiterjeszti a szocialista államra, a népgazdaságra és az egész lakosságra. A törvény kimondja, hogy a megyei tanácsok szervezik és irányítják a lakosság honvédelmi nevelését, a polgári védelem ellátását, részt vesznek a mozgósítás szervezésében és irányításában. A jelentés szerint a megyei tanács, valamint városi tanácsok a törvény végrehajtására megfelelő ütemben készültek és készülnek fel, különösen a mozgósítási feladatok tekintetében eredményes a munkájuk. Kisebb fogyatékosságok is előfordulnak: egyes tanácsok jelentési kötelezettségüknek késve, pontatlanul tesznek eleget, a bevonulási segélyt nem az új törvény szerint fizetik - ezek a hibák a kellő gyakorlat hiánya miatt következtek be. Megkezdik a tanácsok a honvédelmi oktatás szervezését: összeírják a 17 éves fiatalokat, megszervezik a névjegyzékbe vételt, orvosi vizsgálatot, tanfolyamra való beosztást. Az oktatás végrehajtása az MHSZ feladata lesz. Ismeretes az is, hogy megszűnt a hadkötelesek összeírása, így nyilvántartásba vételük kizárólag a helyi né- pességnyilvántartós alapján történik. ‘ A megyei tanács felkészült a megye gazdaságmozgósítási feladatainak ellátására is. A vitában szóba került a 17 évesek honvédelmi nevelésének módja. A válaszból megtudhattuk, hogy tanintézetekben a honvédelmi oktatás tantárgy bevezetésével, másutt pedig MHSZ-tanfolyamokkal, melyek lehetőség szerint munkaidőn kívül lesznek. A katonai szervek képviselői elmondották, hogy nagy feladatuk behívásoknál a társadalmi-csoport- egyéni érdek egyeztetése. Ugyanakkor minden ezer emberre számított háromszáz mentesítési, halasztási kérvény a behívás előtti utolsó tíz napban érkezik, mikor elbírálásukra már nincs lehetőség. Az őszi munkák idején a katonai szervek mindig felkérik a gazdaságokat, sorolják fel, kik azok a szakemberek, akikre szükségük lenne. A gazdaságok pedig általában összes dolgozójukat, a segédmunkásokat is felsorolják. Ugyanakkor gond azok bevonultatása is, akik ezt kifejezetten kérik későbbi családalapítási terveik vagy egyéb okok miatt. A hadseregben folyik általános iskolai képzés, ugyanakkor ez a kiképzés hatékonyságának rovására megy, ezért szükséges lenne, hogy a tanács nagyobb gondot fordítson arra, hogy a 17-22 év közötti korosztály végezze el az általános iskola nyolc osztályát. Javaslatként hangzott el az is, hogy a tartalékosok be- vonultatásánál a lehetőségek határain belül vegyék figyelembe a társadalom érdekeit, kampány-munkák idején ne vonultassanak be olyan sok szakembert, mint eddig. A vb a vita után elfogadta a jelentést és a végrehajtásra szóló határozati javaslatokat. Sí. P. Tito—Hua tárgyalás Peklngben A Hua Kuo-feng vezette kínai és a Joszip Broz Tito vezette jugoszláv küldöttség szerdán délelőtt két órán át tárgyalt egymással. Noha a Tito-láto- gatás hangsúlyozottan állami jellegű, a kínai hivatalos hírügynökség a szerdai tárgyalásokról szóló anyagában a jugoszláv vezetőt — keddel ellentétben — a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnökeként is megnevezte. Egy jugoszláv szóvivő a szerdai eszmecserét „őszintének, szívélyesnek és barátinak" minősítette. Az Új Kína hírügynökség hasonló jelzőt használt. Jugoszláv tájékoztatás szerint Hua és Tito a kétoldalú Kapcsolatok kérdését vitatta meg, de emellett szóba hoztak nemzetközi kérdéseket is, különös tekintettel a „válsággócokra”. A kínai központi sajtó erőteljesen hozzájárul ahhoz a jól megfigyelhető igyekezethez, amellyel a vendéglátók a Tito-lfitogo- tást, külsőségeit tekintve, egyedülállóvá próbálják tenni. Tito pekingi látogatásának második napján felkereste Mao Ce-tung mauzóleumát. A Tienanmen téren épült óriási emlékcsarnokot hivatalosan még nem avatták fel, és a vele kapcsolatos munkálatok is csak néhány nappal ezelőtt fejeződtek be. Tito az első külföldi államférfi, aki a nyilvánosság előtt még mindig zárt mauzóleumot felkereste. A jugoszláv elnök koszorút helyezett el Mao Ce-tung kristály szarkofágjánál, amelyben az elhunyt földi maradványai nyugszanak. A Hőerőmű Kandó Kálmán szocialista brigádja reflektoros megvilágítást épített ki Pécsett a pártbizottság épülete mellett lévő Lenin-szobornál. Felvételünk a próbavilágításnál készült Erb János felvétele Lázár György ma Bulgáriába utazik A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Sztanko Todorovnak, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására szeptember 1-én hivatalos, baráti látogatásra a Bolgár Népköztársaságba utazik. A víz rendelkezésre áll Baranya megyében csak részben hasznosítják az öntözési lehetőséget A gépek kihasználatlanok Kevés szakembert foglalkoztatnak , Az öntözési színvonal Baranya megyében az országos átlagtól elmarad. Megyénkben 6757 hektárra van érvényes vízjogi, üzemeltetési engedély. A valóságban pedig csak 4089 hektár öntözését tervezték idén. A legtöbb problémát az engedélyek és a gépek okozzák. Gyakori eset, hogy az öntözésre alkalmas terület jóval kisebb az engedélyezettnél, mint a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban, ahol a 710 helyett csak 60 hektáron öntöznek. A villányi és a kémesi tsz-ben ez így alakul: 443 és 57, valamint 344 és 15 hektár. A lánycsóki, felsőszentmártoni, borjádi és véméndi tsz-nek nincs vízhasználati engedélye, míg Kátoly- ban, Pécsváradon és Beremen- den. bár van engedélyük, a vizet mégsem vezetik a föl-' dekre. Ez ahhoz vezet, hogy kihasználatlan öntözési lehetőségek „halmozódnak fel”. A félszáz mezőgazdasági üzemben 106 öntözőgéppel rendelkeznek, de csők 91 üzemel, mert a többit nem javították ki, az öregeket lassabban pótolják vagy más célra használják. Épp ezen a téren mutatkoznak meg az üzem- és munkaszervezés hiányosságai. Például öntözőeszközök maradnak kihasználatlanul, nem vándoroltatják azokat, hivatkozva a munkaerőhiányra. Ezért fontos a gépesített szárnyvezetékeket alkalmazni, de ez a fajta igény alig jelentkezik. Néhol a legmodernebb öntözőberendezéseket alkalmazzák, csak nem a tényleges kapacitásuknak megfelelően. A gör- csönyi tsz-ben például a tervezett 60 helyett 17 hektáron használnak öntözővizet, négy gép segítségével, melyek egy öntözés idejében 245 hektáron dolgozhatnának. Szigetváron is egy berendezés öt hektárnyi kertészetet lát el. míg a tényleges teljesítményé 101 hektárra elegendő. Ilyen jelenséget figyeltek meg Vajszlón. Nagykozárban és Kovácshidán is. Mellőzik a víztározókat. A megyében negyven található és legalább tízmillió köbméter vizet tartalmaz. Csupán egy részével újabb 4000 hektárnyi földterületet láthatnának el vízzel. A merenyei tározóból például ezer hektárra vihető el víz, a halászatot sem veszélyeztetve: ezzel szemben csak 70 hektárt öntöznek. Számos helyen ötletszerűen öntöznek, már akkor, mikor az aszálykár javában érezhető. Addig csak esőben reménykednek, az öntözésre szánt pénzt pedig másra költik el. félve az öntözés.ől, ami szerintük egy bonyolult agrotechnikai módszer. A vízigényes növényi kultúrát a folyók, patakok, tározók mellé kell telepíteni, ne mesz- szire, ahová a víz az emberi beavatkozással sem jut el. Ez is igazolja, hogy öntözési szakembereket vegyenek fel oz üzemek, jelenleg csak néhányon dolgoznak Baranyában. Csuti J. Öntözéses szabadföldi zöldségtermesztés a Pécsi Állami Gazdaság szilagypusztai területén Szokolai István felvétele
