Dunántúli Napló, 1977. augusztus (34. évfolyam, 210-239. szám)

1977-08-02 / 211. szám

2 DunQntiiii ncmlo 1977. augusztus 2., kedd Környezetvédelem a Mohácsi Vasöntödében Mohácson, a város bel­területén üzemel az öntö­dei Vállalat egyik vidéki vasöntödéje. Az a tény, hogy egy ilyen zajos és komoly levegőszennyező ipari egység „emberközel- ségben" dolgozik, a kör­nyezet védelmében külö­nösen fontos feladatot je­lent. Jelentős mennyiségű por, szénmonoxid, vala­mint kéndioxid szabadul fel az üzemből naponta és zajártalmak is megviselik a környező házakban lakók idegrendszerét. Ezek az tmissziós értékek, azaz a külső ártalmak azonban az EMI által meghatározott megengedett szabványok alatt vannak. Ennek ellenére a Mo­hácsi Vasöntödében belát­ták, hogy közvetlenül anya­gilag is érdekeltek a kör­nyezetvédelemben. A kör­nyezetvédelmi program megvalósításához 1974- ben kezdett a vállalat. Az öntöde formázóterét négy nedves leválasztóval ki­egészítették és a korábban felszerelt ciklon-rendszerű porleválasztókat rendsze­resen ellenőrzik. Az új kompresszortelepet hang­tompító eszközökkel szerel­ték fel, így a magas zaj­szintet is csökkentették. A következő lépést idén tet­ték meg, A környezetvé­delmi alap terhére egy pályázatot nyújtottak be a Baranya megyei Tanács­hoz, melynek elbírálását most végzik. A terveket az AGROBER várhatóan az év végén elkészíti. Az új tisz­tító- és magkészítő-mű- helyben a jelenleg még szabadtéren végzett mun­kafolyamatokat zárt térbe helyezik, így a környezetet terhelő por- és zajforrá­sokat teljesen kiiktatják. A terv megvalósulása után évente mintegy 100 tonna koksz válik feleslegessé, amit jelenleg technológiai célra, szárításra használ­nak. A Mohácsi Vasöntödé­ben egy sor levegőszeny- nyező forróst szűntettek már meg, s mint a tervek bizonyítják, a cél a jövő­ben sem változik. Ezzel párhuzamosan a munka- körülmények is javulnak és a termelés hatékonysága is fokozódik, vagyis a kör­nyezetvédelemre költött pénz megtérül. R. N. Izlandon találkoznak a nemzetközi nyelv barátai Pécsről irányítják a reykjavíki eszperantó világkongresszus szervezését Az emberiség közös ügye Az Egyetemes Eszperantó Szövetség (UEA) az izlandi fő­városban, Reykjavíkban rendezi meg a 62. eszperantó világ- kongresszust, amelynek érdekes magyar vonatkozása van: szer­vezését hazánkból - Pécsről - irányítják. A városunkban élő dr. Szabó Flóra ugyanis tagja az eszperantó világszövetség legfőbb irányító szervének, az UEA elnökségének, s ezen be­lül ő az „Estrarano pri kongre- soj kaj konferencoj”, azaz a kongresszusok és a konferen­ciák szervezésének felelőse. A pécsi ügyvédnő korábban az Eszperantó Ifjúsági Világ- szövetség főtitkára, majd elnö­ke volt, 1973 óta pedig tagja a Rotterdamban székelő Univer­sale Esperanto Asocio elnöksé­gének. Az UEA fennállása óta ő a legfiatalabb elnökségi tag, egyben az első nő és az első magyar, aki ilyen magas funk­ciót betölt az eszperantó moz­galomban. A nyolctagú elnök­ségben ő képviseli a szocialista országok eszperantistáit. Dr. Szabó Flórát családja és hiva­tása Pécshez köti, ennélfogva innen intézi a hivatalos eszpe­rantó ügyeit, így — többek kö­zött — az évenként más-más fővárosban rendezett világkong­resszusok szervezését. A 62. eszperantó világkong­resszus július 30. és augusztus 6. között ülésezik Reykjavíkban. Most első ízben találkoznak a nemzetközi nyelv barátai Izlan­don. Mintegy hatvan országból több mint 1200 eszperantista vesz részt, köztük természetesen magyarok is. Képviselteti ma­gát a matematikusok és a rá­dióamatőrök világszervezete is, amelyek — más szakmai szerve­zetekhez hasonlóan — együtt­működési megállapodást köt­nek az UEA-val a kölcsönös in­formációcserére és az eszperan­tó nyelv használatára vonatko­zóan. Mint minden eszperantó vi­lágkongresszusnak, a reykjavíki- nak is van egy „belső”, azaz a mozgalom dolgaival foglal­kozó témája és egy „külső”, azaz az emberiség közös ügyé­hez kapcsolódó témája. Ez utóbbi: a kommunikációhoz va­ló jog. A kongresszus - várha­tóan — állást foglal amellett, hogy minden népnek, népcso­portnak, nemzetiségnek joga legyen a saját nyelvén kifejez­nie magát, egyszersmind joga legyen mindenkinek az eszpe­rantó nyelv használatára. „Ártatlan” gyermekjáték Nemrégiben vetítették a mo­ziban a „Robin Hood nyilai” cimű kalandfilmet és erre fel a kisfiúk is egyszeriben a nagy­szerű hős példáját szeretnék követni. Ami önmagában nem baj, hiszen Robin Hood méltó példakép lehet. Csak. Pécsett, a Lvov-Kertvárosban kisebb-na- gyobb csoportokba verődve megjelentek az ijjal felszerelt gyerkőcök. Nyilaikkal mindent célbavesznek, kutyát, macskát, járókelőket, kislányokat és nagylányokat, néniket és bá­csikat. Otthon azt kellene meg­magyarázni a gyerekeknek, hogy a játék csak addig jó, míg valóban játék, s nem ve­szélyeztetik egymás és mások testi épségét. S hogy Robin Hood ilyet sohasem tenne! — B. A. — Nem kell hozzá színpad, csak egy „drámai egységcsomag” ## Mit játsszunk?" Nem kell hozzá színpad; csak egy „drámai egységcsomag", vagyis háztartási eszközöket tar­talmazó ósdi bőrönd. Ezekkel a kellékekkel és a fantázia maximális felszabadításával dolgozik, rendez egy osztály 10-11 éves gyerekekből álló közössége. A tanár a háttérben, vagy maga is szerepet vállal és társul a diák-csapatba: azért az eszmei hangadó, a főren­dező, ha észrevétlenül is, de ő marad. Alkot az osztály; emlékezet­ből népi mesét dramatizál. A képzelet mindent megszemélye­sít; az imbolygó tepsi szélfújta kerek-erdő a himbált seprű to­jE§ttllN£* ejnirer íormeros «Irl A nyári vásár első napján Slágerek: jersey, fürdőruha, konfekció A vevő furcsa lélektana Ki tudja, miért vesszük ró­zsaillatú gumicukorkát leáraz­va, három forintért, mikor öt­forintos korában eszünkbe se jutott, hogy rózsaillalú gumi­cukorkára vágyunk? Tán mert azt hisszük, így most nyertünk valamit, mert ha véletlenül mégis, akkor vettünk volna, ak­kor két forintot ráfizetünk ... „Lelkűnknek” ezt a kis titkát használja ki a kereskedelem a nagy leárazások idején. Hét­főn a pécsi boltokban megkez­dődött a nyári vásár, valóban sok szép és hasznos árucikk harminc—negyven százalékos le­árazásával. De a szakemberek azt is megsúgták, semmi nincs, ami eddig ne lett volna, és a következő két hétben gazdára lel számos olyan árucikk, me­lyet eddig senki se vitt. Mert most a kedves vevő rájön, hogy égető szüksége van leárazott ruhára, cipóra, hidraulikus mü­tyürautomatára .. . Folyik tehát a nagy vásár a pécsi boltokban: a Mecsek Áruházba már bejutni is mű­vészet, annyian vannak, öt osz­tályon jelzik az árleszállítást: fogynak a nyári lábbelik a ci­pőosztályon, a divatárun fő­Német nyelvű honismereti—néprajzi gyűjtőmunka E gyhetes német nemzetisé­gi honismereti és nép­rajzi tábor kezdődött meg tegnap délelőtt Óbányán. Alapvető céljaként honismereti ós néprajzi anyaggyűjtéssel, s ■az erre való fölkészüléssel a középpontjában. Résztvevői pedagógusok és főiskolai­egyetemi hallgatók az ország különböző részeiből, mintegy húszán. Valamennyien a Ma­gyarországi Német Dolgozók Demokratikus Szövetsége meg­hívására érkeztek tegnap Óbá- fiyóra. A Mecseknádasdi Községi Tanács nevében Fórizs János tanácselnök, a Szövetség ne­vében Claus Klotz főtitkár- helyettes köszöntötte a részt­vevőket; a Kulturális Miniszté­rium Nemzetiségi Osztályát Mi- lassin Béla, az osztály helyet­tes vezetője, a Megyei Tanács művelődésügyi osztályát Lan­tos József osztályvezető-helyet­tes képviselte a megnyitón. Dr. Vargha Károly ny. főiskolai tanár bevezetőjében kiemelte, Óbányán és környékén hogy a magyarországi néme­tek néprajzi és településtörté­neti kutatása a többi nemze­tiségi szövetség hasonló törek­véseihez képest igen elmaradt. Baranya különösképpen szűz terület ebből a szempontból, így igen örvendetes ez a mos­tani kezdeményezés. Két napig előadásokat hall­gatnak a tábor résztvevői. Teg­nap dr. Axel Hesse, a berlini Humboldt Egyetem tudományos kutatója a magyarországi né­metek, népdalkincséről; dr. Vargha Károly településtörté­netükről és néprajzukról, dr. Andrásfalvy Bertalan, a Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályvezetője a környék nép­rajzáról; Lantos Mária tudo­mányos munkatárs pedig az óbányai fazekasságról tartott előadást. További előadások hangzanak el a mecseknádas­di (hesseni, bajor—osztrák, sváb, cseh—német) nyelvjárá­sokról; a magyaroszági néme­tek táncairól, népszokásairól. Majd gyűjtőútra indulnak Ófalu, Szűr, Apátvarasd, Fé­ked, Mecseknádasd, Zsibrik helységekbe. Tárgyi, néprajzi, népszokás-, népdal-, nyelvjárá­si és honismereti anyagot egyaránt gyűjtenek. Ezeket részben szakfolyóiratban pub­likálják, a tárgyi anyag egy részével pedig a mecseknádas­di — most berendezés alatt álló — tájház anyagát gazda­gítják. leg a női és gyermek pólókért folyik a harc, a ruházati osz­tályon a férfi öltönyök kapó­sak, de a bőrdíszmű és kultúr- cikk osztályok se panaszkod­hatnak. A többi osztályon nincs leárazás, viszont itt is nagyobb a forgalom, ezért aztán na­gyobb választékkal is készültek erre a két hétre. A Centrum Áruházban az az első újság, hogy kellemetlen vendég is akadt: egy farmeros úr suttyomban masszírozza a hölgyeket. A tömegben teheti is: csak az eladók, raktárosok, adminisztratív személyzet két­száz fővel veszi ki részét a nyüzsgésből, hát még a vásár­lók tömegei! ötmilliós áru­készlet, nagy választék. Az el­ső napon a nyári jersey-anya- gok, rövidujjú férfiingek kapó­sak. Kraft Ilona eladó, az áru­halomból elővarázsol egy hú­zott géz-blúzt, közben mondja: — Nálunk a kartonruhák fut­nak, reggeltől délig tízet ad­tam el, gondolom, a másik két eladó is ugyanennyit. Reggel nyolctól este hétig dolgozunk, a munkaidő-többletet majd szabadságban, vagy túlórában kapjuk meg. Nem vagyunk töb­ben, mint máskor, a munka vi­szont jóval több. A Csongorban nem a legfé­nyesebbre sikeredett a premier. Közel a Centrum, meg a többi áruház. Szalóki Ödönné bolt­vezető-helyettes * más okot is mond: — Évközben is sok a leérté­kelés, nemcsak szezonális áruk­nál, így aztán most nem nagy újság, hogy olcsóbb az ing, a fürdőruha. Egyébként azért fogy az áru, egyértelmű slágerünk a fürdőholmi. A Konzum Aruház első nagy vásárán két sztár is van. Igaz, nem Brigitte Bardot vagy Clau­dia Cardinale, de a vásárlók valószínűleg szívesebben fogad­ják most náluk a férfi lem- berdzseket és a nyári jersey-t. A tömeg szemmel láthatóan legnagyobb a méterárunál, ahogy az eladók mondják, reg­gel valósággal megrohamozták őket. Nem panaszkodhatnak persze a férfi kötöttáru és a konfekciórészlegnél sem. El­készült az első fél nap mérle­ge, a ruházati emeleten esze­rint ötszá?négyezer forintot köl­töttünk néhány óra alatt a Konzumban. Szántó Péter Szliven Aruház Mecsek Áruház Ötszörös forgalom az OFOTÉRT pécsi 18-as számú boltjában a napszemüvegekből. varöppenő boszorkány, egy tü­kör a napsütötte fényes tó, majd a színes függő széthúzva világos mezővé változik. A hab­verőt, hogy mi módon, de ez nem is számít, ezüst erdővé ki­áltják. Ezek a tárgyak megsze- mélyesülnek, egymással beszél­nek, történeteket szőnek tánc­lépésben, és gazdáik, a tanulók a gyermekjátékok rigmusos, kis­sé tán archaikus nyelvét for­dítják le, idomítják a mához: a diákcsínyek, a diákszerel­mek, a hősies kalandok világá­hoz. Az alapmotívum a kifeje­zésmódban a szép tánc, a népi játékok, szép mese hagyomány­világa. Van, hogy csak egy szé­ket pöndörítenek a tanári ka­tedra mellé, vagy a klubszoba közepére és a játékosok sok­sok mókás történetet adnak elő köréje települve. Sellyén, az általános iskolá­ban így járja. Petkó Jenő sely- lyei tanár Meskete című verses típusjátékában ajánl ilyenfajta, a tanítást, tanulást is segítő játékformákat. Ezzel győzött, vagyis második helyen végzett csaknem félezer pályázó közül a Népművelési intézet és a Magyar Úttörők Szövetsége ál­tal meghirdetett „Mit játsz- szunk?" című országos pályá­zaton. — Kevés a 10—14 éveseknek szóló igazán játékos, fantáziát mozgató gyermekszínjáték. Ilyet próbáltam szerezni, osztályom teljes bevonásával játék köz­ben. Improvizálásaikat, ötletei­ket a legmesszebbmenőkig fi­gyelembe vettem. Gátlásaik kezdetben nehezen oldódnak, de később mind gyorsabban. Hasonlóan vélekedik Schvoy Györgyi pécsi tanárnő is, aki a 3. helyre került Arany János Fülemüléjének dramatizált fel­dolgozásával. — A népmese, népdal, nép­tánc fogalmát játékosan taní­tom és szinte mesekönnyen játszva jutunk el egy-egy mű­alkotás lírai feszültségeihez, alapgondolataihoz és úgy, hogy eközben az alkotás folya­matát ízleli a tanuló. A magyar és a történelem óra különösen alkalmas erre, de a napközis órákon egy-egy leckét így sajá­títhatnak el. A Fülemülé-ben a roppant átélést bizonyítja, hogy a kerítés királynővé, vagy a madár dönteni nem tudó kis­lánnyá lett. S „belopják” min­dennapi életük szerelmes és romantikus csínytevéseit, apró félelmeit, tehát aktualizálják a mához kötődve. Nem baj, ha megbomlik a hagyományos Arany János-i szerkezet. Divatossá vált a játékot, a népi játékot emlegetni; csak végre a tanítás módszereként is jó lenne alkalmazni. Van értelme, hisz önfeledt, jó kö­zösségeket verbuvál és félénk, betegesen gátlásos gyermeket formál igazi játszópajtássá. Csuti János Befejeződött az oktatótábor Keszthelyen Keszthelyen az Agrártudo­mányi Egyetem Mezőgazda- sógtudományi Karán hétfőn befejeződött a fizikai dolgozók gyermekeinek nyári tábora. A keszthelyi egyetem vezetősége arra törekszik, hogy a más felsőoktatási intézményekben tapasztalt csökkenéssel szem­ben az agrár felsőoktatási in­tézményekben ne csökkenjen, hanem emelkedjék a fizikai dolgozók gyermekeinek ará­nya. Ezért keresik a kapcsola­tok lehetőségeit már a közép­iskolák II—III. osztályában ta­nuló és mezőgazdasági tudo­mányi pályára készülő fiata­lokkal. Céljuk az, hogy a Keszt­helyi Agrártudományi Egyetem keszthelyi és mosonmagyaróvá­ri mezőgazdaságtudományi karán, valamint a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán to­vább tanulni szándékozó fizikai dolgozók gyermekeit megfele­lően felkészítsék a felvételi vizsgára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom