Dunántúli Napló, 1977. augusztus (34. évfolyam, 210-239. szám)

1977-08-14 / 223. szám

2 Dunántúlt napló 1977. augusztus 14., vasárnap Befejeződött a III. anyanyelvi konferencia Szombaton utolsó tanácsko­zási napjához érkezett és zó- rónyilatkozat közreadásával befejezte munkáját a Buda­pesten megtartott III. Anya­nyelvi konferencia, Gosztonyi János Oktatási Minisztériumi államtitkár fog­lalta össze a befejező plená­ris ülésen a konferencia mun­kájának eredményeit, tapasz­talatait, az anyanyelvi mozga­lom további fejlesztését szol­gáló útmutatásait:- A hatnapos konferencián elhanqzott beszámolók, elő­adások. felszólalások - mond­ta — jól vonták meg az anya­nyelvi mozgalom hétéves tör­ténetének mérlegét. A III. anya­nyelvi konferencia nemcsak méltó folytatását jelentette az eddigieknek, hanem a moz­galom minőségi fejlődését is regisztrálhatta. Amint a ta­nácskozáson megfogalmazó­dott: a konferenciák és az egész anyanyelvi mozgalom hatása vitathatatlan; különö­sen a második konferencia óta. Egyre többen léptek a Magyarországhoz való köze­ledés és tartós kapcsolatok út­jára, mert tudatában vannak annak, hogy anyanyelvűnk és a magyar kultúra megőrzése az anyaország segítsége nél­kül tartósan nem lehetséges.- Ezen a konferencián - hangsúlyozta Gosztonyi János — tovább tágult látókörünk, szélesedett témakörünk. A nyelv mellett kiemelt’ szerepet kapott a népművészet is. To­vább tisztázódtak a nyugati magyar irodalom megítélésé­nek elvei. A nézetek ezen a területen is közelebb kerültek egymáshoz. Sok új ismeretre tettünk szert, sok új kezdemé­nyezésről és eredményről sze­reztünk tudomást.- A konferencián első ízben vettek részt a Magyarország­gal szomszédos szocialista or­szágok magyarságának képvi­selői. Körünkben nagy örömmel köszöntöttük őket. Részvételü­ket, jelenlétüket munkánkban a jövőben is fontosnak ítéljük meg. A magunk részéről min­dent elkövetünk, hogy így le­gyen, annál is inkább, mert a kölcsönös megismerkedésen túl, sokat tanulhatunk egymás­tól, segíthetjük is egymást kö­zös anyanyelvűnk, kultúránk ápolásában, és nélkülük - a szó valódi értelmében - nem teljes a magyar anyanyelv és kultúra ápolásának és fejlesz­tésének dolga. Befejezésül az államtitkár hangsúlyozta, hogy a III. anya­nyelvi konferencia jól szolgálta az anyanyelvi mozgalom to­vábbi fejlődését, a közős cé­lok megvalósítását. Tanácsülés Ibafán A megmaradás a helybelieken is múlik A lmamellék után öt kilométerre háromfelé ágazik az út. Az ágak végén egy-egy község: Ibafa, Horváther- telend és Csebény. Az utak ott véget érnek. El­hagyott, összeomlásra vá­ró ház van mindhárom fa­luban, de frissen tataro­zott is, sőt újonnan épü­lőt is látni. Évtizedünk ele­jén még öt község alkot­ta itt a tanácsi körzetet, ma már csak négy. Az ötödik: Gyűrüfü. A népességi statisztika fáj­dalmas képet mutat. 1960-ban ezekben a községekben még 1253-an éltek, ma a lakóné­pesség száma 625 fő. Gyűrűfű megszűnt, a 60-ban még 124 lélekszámú Korpádon ma már csak 26-an élnek. Mi lesz 90- ben, mi lesz az ezredévfordu­lón? f a jöYö m A ma legfájóbb gondja: nem jó az autóbuszközlekedés A jövő olyan lesz, amilyen­nek a helybeliek formálják. A fennmaradás módját kell meg­találni. Tények, amikkel szá­molni kell: a megye település- szerkezetében e községek ún. szerepkör nélküli települések, a munkaképes korú lakosság egy része pedig nem helyben dolgozik. Egyetlen helybeli munkalehetőség: a termelő- szövetkezet; a négy falu azon­ban oly kevés munkaerőt tud biztosítani, hogy a mezőgaz­dasági feladatok ellátására Szentlászlóról és Boldogasz- szonyfáról is járnak ide dol­gozni. A helybeli asszonyok időszakos foglalkoztatására a tsz a TEMAFORG-gal koope­rációban matracüzemet létesí­tett, a Szigetvári Konzervgyár pedig lapkaüzemet működtet. Ezen az oldalon számottevő fejlődés nem várható. Ezzel szemben viszont a községek páratlanul szép természeti kör­nyezete, amit valamiképpen hasznosítani kellene. Pénteken tanácsülés volt Iba- fán. Napirenden szerepelt ,,A lakosság élet- és munkakörül­ményei" c. előterjesztés. Ebből idézünk néhány gondolatot: „A lakosság csökkenésének döntő oka az elvándorlás. . . A vonatpótló buszokat a kevés utasra való hivatkozással csök­kentették . . . Ma egyetlen hely­ben lakó kisiparosunk sincs... Heti két alkalommal szállíta­nak tejet, öfször kenyeret, egy­szer hentesárut... Az orvosi rendelőhöz legutóbb EKG-ké szüléket vásároltunk .. . Felve­tődött az iskola lelsötagozatá- hak Almamellékre való körze­tesítése, de a terv tavaly meg­hiúsult; pedagógusaink a bi­zonytalanság miatt más mun­kahelyekre pályáztak ... A la­kosság művelődési igényét el­sősorban a televízió elégíti ki — a 187 lakóház közül 134- ben van tévé-készülék ... A szervezett kulturális élet na­gyon lecsökkent, a Hatolok Al­mamellékre járnak át kulturá­lis rendezvényekre . . . Közsé­geinkben jelenleg nincs mozi- előadás .. . Közigazgatási terü­letünkön 34 gépkocsi van, a lakosság takarékbetét-állomá­nya 6 millió forint . . ." A tanácsülésen részt vett dr. Dányi Pál, a megyei tanács elnökhelyettese, aki a vita előtt megjegyezte, hogy az ibafai tanácstagok állásfoglalása a megyei elhatározásokat segíti majd. A tanácstagok pedig a ma gondjaival foglalkoztak, de valamennyi felszólalásból a jö­vő féltése érződött. A népes­ségszám csökkentése itt úgy hat vissza a gondolatokra, hogy egyes intézkedések nyo­mán Gyűrűfű sorsa sejlik fel. Hipp József és több más ta­nácstag a lakosság elégedet­lenségét fejezte ki a buszjá­ratok csökkentésével kapcso­latban. Elhangzott: „ Mintha ezzel is a ialvaink elnéptele­nedését szorgalmaznák . . ." Ro­konszenves gondolatot vetett fel Niczer József szentlászlói tsz-elnök: a szövetkezet haj­landó lenne saját autóbusz- szal a kaposvár—szigetvári já­ratokhoz kivinni az utasokat. vetkezet is felelős azért, ho­gyan alakul a települések jö­vője”, a megyei elnökhelyet­tes pedig úgy, hogy „elsősor­ban az itt élőkön, a közös gondokon elfoglalt egységes állásponton múlik a megmara­dás." H. I. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére Munkásőrök emlékversenye A NOSZF 60. évfordulója tiszteletére meghirdetett emlék- verseny foglalkoztatja most leg­inkább a baranyai munkásőr rajok tagjait, ez az a plusz, amit az évfordulóra vállaltak a kiképzési feladatokon kívül. ' Az emlékverseny három for­dulós, az elsőben a szakaszo­kon belül kellett eldönteni, hogy melyik a legjobb raj. A máso­dik fordulóban dől el — mely Az utolsó bemutatók Szegeden Kirobbanó sikerek, lehetőségek A másik fájó pont: az isko­la. Mi lesz a sorsa? Aztán: közel fél éve nincs gazdája az ibafai kultúrotthonnak, nem csoda tehát, ha a fiatalok, vagy a kocsmában töltik az idejüket, vagy átjárnak Alma­mellékre, ahol valamivel több a szórakozási lehetőség. Gyűrűfű neve sokszor el­hangzott a téma vitájának két órájában. A tsz-elnök erre úgy reagált, hogy „a termelőszö­évről évre növekvő érdeklődés Még jó hétig tartanak az idei Szegedi Szabadtéri Játé­kok, de lezajlottak az utolsó bemutatók is. Johann Strauss egyik legsikeresebb operett­jét, A cigánybárót tavalyról újították föl Abody Béla to­vábbfésült fordításában, Fi­scher Sándor verseivel, Hor­váth Zoltán rendezésében. Medveczky Ádámtól Nagy Fe­renc örökölte a zenekart, Me­lis Györgytől meg Gregor Jó­zsef a Zsupán szerepét — egyébiránt a produkció vala­mennyi tartozékában az elmúlt esztendeit idézte. A főbb sze­repekben Palcsó Sándort (Ba- rinkay), Házy Erzsébetet (Szaf- fi) és Komlóssy Erzsébetet (Czipra) láthatta a közönség. A fővárosi Operaház és a sze­gedi színház művészei fölsza­badulton dalolták az örökzöld Strausst, s komédiáztak a ka­baréízű szövegekben. Megkülönböztetett érdeklő­dés kísérte a Grúz Állami Aka­démiai Népi Táncegyüttes be­mutatkozását. Az idén 33 éves társulat még a budapesti VIT- en szerepelt először és mosta- nig utoljára Magyarországon, akkor Ilikó Szuhisvili, az alapí­tó, maga is szólistaként lé­pett föl. Azóta a Szovjetunió Népművésze, Állami-díjasa, Palcsó Sándor es Komlóssy Erzsébet a Cigánybáróban Kiváló művész, miként felesé­ge, Nino Ramisvili: ketten ala­pították az együttest 1945-ben Tbilisziben. A szegedi premier­re új programokat is beállítot­tak repertoárszámaik közé. Így a grúz nőknek azt a táncát, mellyel a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom jubileumi ünepségeire is készülnek, s mely a háborús időkből meríti témáját, amikor a férfiak a fronton harcoltak, a törökök megtámadták az otthoniakat, s az asszonyoknak is fegyvert kellett ragadniok. A műsor másik különleges­sége a finálé: az együttes va­lamennyi tagja színpadra lép, nagyon játékosan, versenysze­rűen, szólisztikus betétekkel dúsítva zárják kétrészes össze­állításukat. Az együttesnek kó­rusa nincs, zenekara is mind­össze tíz tagú, s a 70 táncos háromnegyede férfi. Utánoz­hatatlan eleganciával, bravúr­ral, magas művészi szinten mu­tatják be az eredeti grúz folklóranyagot, melyet koreog­ráfusaik esküvőkön, lakodal­makon, népi összejöveteleken, ünnepeken gyűjtenek. jelenleg is tart, — hogy az egységben melyik raj felkészü­lése sikerült a legjobban. A harmadik forduló, a megye- döntő, szeptember 25-én lesz itt fog majd kiderülni, hogy végül is melyik alegység nyeri az első helyezést.. A felkészülés nem kevés időt vesz igénybe, hisz a kiképzési feladatokon túl, sok mindent tudni kell a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról, a Szovjetunió történetéről, a ma­gyar—szovjet barátságról, de a szakmai részt is alaposabban kell ismerni, hisz nemcsak a tudás számít, hanem az idő is sürget, lévén versenyről szó. A verseny izgalmát még csak fokozza, a bizonyítás mikéntje: a tesztlapot mindenki kitölti, o politikai kérdések megválaszo­lása már csapatmunka, már­mint ketten-hárman készülnek fel közösen 3 percig, de felel­ni már csak egy valaki felelhet, maximum 2 percig. Eddig az elmélet, de a gya­korlati bizonyítás is tétre menő küzdelmet ígér: meghatározott időre tanúbizonyságot adni a fegyverkezelés és a gázálarc használatának minden fortélyá­ról. M. L. A hétvége kulturális eseményei Udvarok keretében A Zenélő Pécsi rendezvénysorozat Baranyai Képek címmel színes, zenés diaest lesz ma este 8 órakor Pécsett, a Kisegítő fog­lalkoztató iskola udvarán (Ku- lich Gyula utca 1. szám) Dr. Varga Gyula ezúttal Baranya megye gazdag néprajzából, kulturális és történelmi emlé­keiből, napjaink művészeti éle­téből villant fel színes képso­rokat. A Tettyei esték sorozatban pedig az IXILON stúdió animá­ciós filmjeinek vetítésére kerül sor holnap, hétfőn este fél ki­lenckor a tettyei romok kö­zött. Többhetes munka ér véget ma a Siklósi Kerámia Szimpo- zionon. A meghívott művészek idei munkáiból tárlatot rendez­nek a Perényi-kertben, ezúttal a szakmai közönségnek és a meghívottaknak. A kiállítást, amelyet Bernics Ferenc, a Ba­ranya megyei Tanács művelő­désügyi osztályvezetője nyit meg 12 órakor, szeptembertől a közönség is megtekintheti. Jogok és kötelességek szoros egysége Tanácstagok és segítőtársaik Lakóhelyünk formálásában valamennyiünknek van felada­ta. Közvetlenül vagy közvetve egyaránt részt vehetünk ebben. Amikor a közeli játszótéren, óvodában vagy bölcsődében egy kis társadalmi segítséget kérnek, közvetítőnek szívesen vállalkozik a tanácstag, noha közéleti szerepe őt ennél több­re kötelezi: lakókörzete érde­keinek képviseletére. A legtöbb tanácsjagtól mégsem idegenek ezek a praktikus ténykedések, mivel megbízói gyakran több­re értékelik ezt, mintha a vá­ros egésze érdekében tesz va­lamit. Nyilvánvaló, ha száz keze, lá­ba is lenne egy-egy tanács­tagnak, akkor sem tudna min­den apró, cseprő ügyben köz­bejárni. Ezért jó, ha e kérdé­seket, lehetőségeket megta­nácskozzák azokkal, akik az át­lagosnál jobban érdeklődnek a lakókörzeti közügyek iránt, s akiknek élettapasztalatuk is van a szervezésben, a vélemé­nyek összegyűjtésében. Az ak­tívakból lesznek tehát az aktí­vák, akik alkotóan segédkez­nek a lakóterületi politikai munkában. Nem kell valamilyen tisztsé­get betölteni ahhoz, hogy va­laki részt vehessen a közélet­ben, a közügyek intézésében. Alkotmányunk nemcsak az em­beri jogok tiszteletben tartá­sáról rendelkezik, hanem azt is kimondja: ezt a társada­lom érdekeivel összhangban gyakorolhatjuk, illetőleg, joga­inkat és kötelességeinket nem választhatjuk külön. Abból, hogy a közügyekben minden állampolgár részt vehet, még nem következik az, hogy ezzel a jogunkkal valamennyien élünk is. A közéleti cselekvés­hez a jó szándékon túl erős és céltudatos akarat is kell. Ugyanis a társadalmi igény, elvárás nem a formális rész­vételben ölt testet, hanem a tevőlegesben, az teremt érté­ket, az formálja szocialista va­lóságunkat. Éppen ezért a szo­cialista demokrácia érvényesí­tése igen szorosan kötődik mindennapjaink gyakorlatához, annak az állapotnak tökéletes és folytonos megtererritéséhez, amelyben az állampolgárok közül belső szükségletből, meg­győződésből, egyre többen és gyakrabban közvetlenül is be­leszólnak az országos politiká­ba, s közreműködnek lakóterü­letük, üzemük vagy szövetkeze­tük ügyeinek eldöntésében. Vitázni kell azzal a bürok­rata-technokrata felfogással, mely szerint a laikusok „okos­kodása" csak fékezi, kuszálja a társadalmi-gazdasági tevé­kenységet, például a városépí­tést, mivel - mondják - az építészek, a tervezők diplomás, képzett emberek, foglalkozá­sukhoz értenek, hogyan meri azt fölülbírálni, kritizálni a „hozzá nem értő”? Lenin azt hirdette: a dol­gozók teljes értékűen részt ve­hetnek a társadalom irányítá­sában. Mint írta: ...„az alko­tók tízmillióinak esze valami hasonlíthatatlanul magasabb- rendűt hoz létre, mint a leg­nagyszerűbb és a legzseniáli­sabb előrelátás." Az épülő szocializmus társa­dalmában az alkotó ember te­vékenységében rejlik a legfőbb lendítő erő. Eddigi eredménye­ink adják a bizonyságát an­nak, hogy azok vannak több­ségben, akik képesek önmaguk és a szűkebb-tágabb közösség érdekei közötti összefüggést fel­ismerni. A tanácstag közéleti szerepe abból a szempontból is vizs­gálható, hogy miként képes jól tájékozódni közvetlen környeze­tében, ahol jelölték és megvá­lasztották; az igények és kéré­sek össztüzében hogyan tud összhangot teremteni az utca, a városrész és a város érdekei között, vagyis milyen körülmé­nyek között tud hatékonyan po­litizálni. Először is: arra kell törekednie, hogy ne hagyják magára választói, segítsék munkájában. Más szavakkal: szélesedjen a közéletben részt vevők köre, amit a demokrati­kus fórumok elé vitt ügyek szá­mának növekedése serkenthet, ha valóban érdemi beleszólást igényelnek. A párt Xi. kong­resszusának határozatában eképp fogalmazták meg e tár­sadalmi követelményt: „Az or­szággyűlési képviselők és a ta­nácstagok lűzzék még szoro­sabbra kapcsolataikat válasz­tóikkal, legyenek a helyi köz­élet aktív részesei, a közérdek figyelembevételével teljesítsék választóik megbízatását." Eh­hez kevés csak a képviselői fo­gadóórákat, a tanácstagi be­számolókat megtartani, s köz vetíteni a panaszokat, kérdése­ket. A követelmények nagyob­bak. Az energiák fölszabadítá­sára is kell vállalkozniuk, me­lyek tevékenységi helyük köz­életében rejtőznek. Az igények fölmérése mellé odatenni a le­hetőségeket, a saját erőt, az általuk csiholt lelkesedést, mely mindig konkrét, jól megfontolt tenniakarásban ölt testet. Nagy feladat ez! Aki próbálta, tud­ja. Sok egyeztetés, információ- csere, mérlegelés előzi meg a tanácsi testületi döntéseket, határozatokat. Tudvalevő, hogy a döntésekbe való részvétel kellő politikai tájékozottságot, az érdekekben való biztos el­igazodást feltételez. A lakos­ság véleményének megismeré­sében és formálásában a ta­nácstagokkal együttműködő ak­tíváknak meghatározó szerepük lehet. Például a társadalmi munkák szervezésében, a tö­megközlekedés javításában — és így tovább - nélkülözhetet­len a közéleti aktívák közre­működése. Sokra vagyunk ké­pesek, ha összefogunk! S ez vezessen bennünket a jövőben is: többre és jobbra vállalkoz­va. Bálint Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom