Dunántúli Napló, 1977. augusztus (34. évfolyam, 210-239. szám)
1977-08-14 / 223. szám
2 Dunántúlt napló 1977. augusztus 14., vasárnap Befejeződött a III. anyanyelvi konferencia Szombaton utolsó tanácskozási napjához érkezett és zó- rónyilatkozat közreadásával befejezte munkáját a Budapesten megtartott III. Anyanyelvi konferencia, Gosztonyi János Oktatási Minisztériumi államtitkár foglalta össze a befejező plenáris ülésen a konferencia munkájának eredményeit, tapasztalatait, az anyanyelvi mozgalom további fejlesztését szolgáló útmutatásait:- A hatnapos konferencián elhanqzott beszámolók, előadások. felszólalások - mondta — jól vonták meg az anyanyelvi mozgalom hétéves történetének mérlegét. A III. anyanyelvi konferencia nemcsak méltó folytatását jelentette az eddigieknek, hanem a mozgalom minőségi fejlődését is regisztrálhatta. Amint a tanácskozáson megfogalmazódott: a konferenciák és az egész anyanyelvi mozgalom hatása vitathatatlan; különösen a második konferencia óta. Egyre többen léptek a Magyarországhoz való közeledés és tartós kapcsolatok útjára, mert tudatában vannak annak, hogy anyanyelvűnk és a magyar kultúra megőrzése az anyaország segítsége nélkül tartósan nem lehetséges.- Ezen a konferencián - hangsúlyozta Gosztonyi János — tovább tágult látókörünk, szélesedett témakörünk. A nyelv mellett kiemelt’ szerepet kapott a népművészet is. Tovább tisztázódtak a nyugati magyar irodalom megítélésének elvei. A nézetek ezen a területen is közelebb kerültek egymáshoz. Sok új ismeretre tettünk szert, sok új kezdeményezésről és eredményről szereztünk tudomást.- A konferencián első ízben vettek részt a Magyarországgal szomszédos szocialista országok magyarságának képviselői. Körünkben nagy örömmel köszöntöttük őket. Részvételüket, jelenlétüket munkánkban a jövőben is fontosnak ítéljük meg. A magunk részéről mindent elkövetünk, hogy így legyen, annál is inkább, mert a kölcsönös megismerkedésen túl, sokat tanulhatunk egymástól, segíthetjük is egymást közös anyanyelvűnk, kultúránk ápolásában, és nélkülük - a szó valódi értelmében - nem teljes a magyar anyanyelv és kultúra ápolásának és fejlesztésének dolga. Befejezésül az államtitkár hangsúlyozta, hogy a III. anyanyelvi konferencia jól szolgálta az anyanyelvi mozgalom további fejlődését, a közős célok megvalósítását. Tanácsülés Ibafán A megmaradás a helybelieken is múlik A lmamellék után öt kilométerre háromfelé ágazik az út. Az ágak végén egy-egy község: Ibafa, Horváther- telend és Csebény. Az utak ott véget érnek. Elhagyott, összeomlásra váró ház van mindhárom faluban, de frissen tatarozott is, sőt újonnan épülőt is látni. Évtizedünk elején még öt község alkotta itt a tanácsi körzetet, ma már csak négy. Az ötödik: Gyűrüfü. A népességi statisztika fájdalmas képet mutat. 1960-ban ezekben a községekben még 1253-an éltek, ma a lakónépesség száma 625 fő. Gyűrűfű megszűnt, a 60-ban még 124 lélekszámú Korpádon ma már csak 26-an élnek. Mi lesz 90- ben, mi lesz az ezredévfordulón? f a jöYö m A ma legfájóbb gondja: nem jó az autóbuszközlekedés A jövő olyan lesz, amilyennek a helybeliek formálják. A fennmaradás módját kell megtalálni. Tények, amikkel számolni kell: a megye település- szerkezetében e községek ún. szerepkör nélküli települések, a munkaképes korú lakosság egy része pedig nem helyben dolgozik. Egyetlen helybeli munkalehetőség: a termelő- szövetkezet; a négy falu azonban oly kevés munkaerőt tud biztosítani, hogy a mezőgazdasági feladatok ellátására Szentlászlóról és Boldogasz- szonyfáról is járnak ide dolgozni. A helybeli asszonyok időszakos foglalkoztatására a tsz a TEMAFORG-gal kooperációban matracüzemet létesített, a Szigetvári Konzervgyár pedig lapkaüzemet működtet. Ezen az oldalon számottevő fejlődés nem várható. Ezzel szemben viszont a községek páratlanul szép természeti környezete, amit valamiképpen hasznosítani kellene. Pénteken tanácsülés volt Iba- fán. Napirenden szerepelt ,,A lakosság élet- és munkakörülményei" c. előterjesztés. Ebből idézünk néhány gondolatot: „A lakosság csökkenésének döntő oka az elvándorlás. . . A vonatpótló buszokat a kevés utasra való hivatkozással csökkentették . . . Ma egyetlen helyben lakó kisiparosunk sincs... Heti két alkalommal szállítanak tejet, öfször kenyeret, egyszer hentesárut... Az orvosi rendelőhöz legutóbb EKG-ké szüléket vásároltunk .. . Felvetődött az iskola lelsötagozatá- hak Almamellékre való körzetesítése, de a terv tavaly meghiúsult; pedagógusaink a bizonytalanság miatt más munkahelyekre pályáztak ... A lakosság művelődési igényét elsősorban a televízió elégíti ki — a 187 lakóház közül 134- ben van tévé-készülék ... A szervezett kulturális élet nagyon lecsökkent, a Hatolok Almamellékre járnak át kulturális rendezvényekre . . . Községeinkben jelenleg nincs mozi- előadás .. . Közigazgatási területünkön 34 gépkocsi van, a lakosság takarékbetét-állománya 6 millió forint . . ." A tanácsülésen részt vett dr. Dányi Pál, a megyei tanács elnökhelyettese, aki a vita előtt megjegyezte, hogy az ibafai tanácstagok állásfoglalása a megyei elhatározásokat segíti majd. A tanácstagok pedig a ma gondjaival foglalkoztak, de valamennyi felszólalásból a jövő féltése érződött. A népességszám csökkentése itt úgy hat vissza a gondolatokra, hogy egyes intézkedések nyomán Gyűrűfű sorsa sejlik fel. Hipp József és több más tanácstag a lakosság elégedetlenségét fejezte ki a buszjáratok csökkentésével kapcsolatban. Elhangzott: „ Mintha ezzel is a ialvaink elnéptelenedését szorgalmaznák . . ." Rokonszenves gondolatot vetett fel Niczer József szentlászlói tsz-elnök: a szövetkezet hajlandó lenne saját autóbusz- szal a kaposvár—szigetvári járatokhoz kivinni az utasokat. vetkezet is felelős azért, hogyan alakul a települések jövője”, a megyei elnökhelyettes pedig úgy, hogy „elsősorban az itt élőkön, a közös gondokon elfoglalt egységes állásponton múlik a megmaradás." H. I. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére Munkásőrök emlékversenye A NOSZF 60. évfordulója tiszteletére meghirdetett emlék- verseny foglalkoztatja most leginkább a baranyai munkásőr rajok tagjait, ez az a plusz, amit az évfordulóra vállaltak a kiképzési feladatokon kívül. ' Az emlékverseny három fordulós, az elsőben a szakaszokon belül kellett eldönteni, hogy melyik a legjobb raj. A második fordulóban dől el — mely Az utolsó bemutatók Szegeden Kirobbanó sikerek, lehetőségek A másik fájó pont: az iskola. Mi lesz a sorsa? Aztán: közel fél éve nincs gazdája az ibafai kultúrotthonnak, nem csoda tehát, ha a fiatalok, vagy a kocsmában töltik az idejüket, vagy átjárnak Almamellékre, ahol valamivel több a szórakozási lehetőség. Gyűrűfű neve sokszor elhangzott a téma vitájának két órájában. A tsz-elnök erre úgy reagált, hogy „a termelőszöévről évre növekvő érdeklődés Még jó hétig tartanak az idei Szegedi Szabadtéri Játékok, de lezajlottak az utolsó bemutatók is. Johann Strauss egyik legsikeresebb operettjét, A cigánybárót tavalyról újították föl Abody Béla továbbfésült fordításában, Fischer Sándor verseivel, Horváth Zoltán rendezésében. Medveczky Ádámtól Nagy Ferenc örökölte a zenekart, Melis Györgytől meg Gregor József a Zsupán szerepét — egyébiránt a produkció valamennyi tartozékában az elmúlt esztendeit idézte. A főbb szerepekben Palcsó Sándort (Ba- rinkay), Házy Erzsébetet (Szaf- fi) és Komlóssy Erzsébetet (Czipra) láthatta a közönség. A fővárosi Operaház és a szegedi színház művészei fölszabadulton dalolták az örökzöld Strausst, s komédiáztak a kabaréízű szövegekben. Megkülönböztetett érdeklődés kísérte a Grúz Állami Akadémiai Népi Táncegyüttes bemutatkozását. Az idén 33 éves társulat még a budapesti VIT- en szerepelt először és mosta- nig utoljára Magyarországon, akkor Ilikó Szuhisvili, az alapító, maga is szólistaként lépett föl. Azóta a Szovjetunió Népművésze, Állami-díjasa, Palcsó Sándor es Komlóssy Erzsébet a Cigánybáróban Kiváló művész, miként felesége, Nino Ramisvili: ketten alapították az együttest 1945-ben Tbilisziben. A szegedi premierre új programokat is beállítottak repertoárszámaik közé. Így a grúz nőknek azt a táncát, mellyel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileumi ünepségeire is készülnek, s mely a háborús időkből meríti témáját, amikor a férfiak a fronton harcoltak, a törökök megtámadták az otthoniakat, s az asszonyoknak is fegyvert kellett ragadniok. A műsor másik különlegessége a finálé: az együttes valamennyi tagja színpadra lép, nagyon játékosan, versenyszerűen, szólisztikus betétekkel dúsítva zárják kétrészes összeállításukat. Az együttesnek kórusa nincs, zenekara is mindössze tíz tagú, s a 70 táncos háromnegyede férfi. Utánozhatatlan eleganciával, bravúrral, magas művészi szinten mutatják be az eredeti grúz folklóranyagot, melyet koreográfusaik esküvőkön, lakodalmakon, népi összejöveteleken, ünnepeken gyűjtenek. jelenleg is tart, — hogy az egységben melyik raj felkészülése sikerült a legjobban. A harmadik forduló, a megye- döntő, szeptember 25-én lesz itt fog majd kiderülni, hogy végül is melyik alegység nyeri az első helyezést.. A felkészülés nem kevés időt vesz igénybe, hisz a kiképzési feladatokon túl, sok mindent tudni kell a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról, a Szovjetunió történetéről, a magyar—szovjet barátságról, de a szakmai részt is alaposabban kell ismerni, hisz nemcsak a tudás számít, hanem az idő is sürget, lévén versenyről szó. A verseny izgalmát még csak fokozza, a bizonyítás mikéntje: a tesztlapot mindenki kitölti, o politikai kérdések megválaszolása már csapatmunka, mármint ketten-hárman készülnek fel közösen 3 percig, de felelni már csak egy valaki felelhet, maximum 2 percig. Eddig az elmélet, de a gyakorlati bizonyítás is tétre menő küzdelmet ígér: meghatározott időre tanúbizonyságot adni a fegyverkezelés és a gázálarc használatának minden fortélyáról. M. L. A hétvége kulturális eseményei Udvarok keretében A Zenélő Pécsi rendezvénysorozat Baranyai Képek címmel színes, zenés diaest lesz ma este 8 órakor Pécsett, a Kisegítő foglalkoztató iskola udvarán (Ku- lich Gyula utca 1. szám) Dr. Varga Gyula ezúttal Baranya megye gazdag néprajzából, kulturális és történelmi emlékeiből, napjaink művészeti életéből villant fel színes képsorokat. A Tettyei esték sorozatban pedig az IXILON stúdió animációs filmjeinek vetítésére kerül sor holnap, hétfőn este fél kilenckor a tettyei romok között. Többhetes munka ér véget ma a Siklósi Kerámia Szimpo- zionon. A meghívott művészek idei munkáiból tárlatot rendeznek a Perényi-kertben, ezúttal a szakmai közönségnek és a meghívottaknak. A kiállítást, amelyet Bernics Ferenc, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályvezetője nyit meg 12 órakor, szeptembertől a közönség is megtekintheti. Jogok és kötelességek szoros egysége Tanácstagok és segítőtársaik Lakóhelyünk formálásában valamennyiünknek van feladata. Közvetlenül vagy közvetve egyaránt részt vehetünk ebben. Amikor a közeli játszótéren, óvodában vagy bölcsődében egy kis társadalmi segítséget kérnek, közvetítőnek szívesen vállalkozik a tanácstag, noha közéleti szerepe őt ennél többre kötelezi: lakókörzete érdekeinek képviseletére. A legtöbb tanácsjagtól mégsem idegenek ezek a praktikus ténykedések, mivel megbízói gyakran többre értékelik ezt, mintha a város egésze érdekében tesz valamit. Nyilvánvaló, ha száz keze, lába is lenne egy-egy tanácstagnak, akkor sem tudna minden apró, cseprő ügyben közbejárni. Ezért jó, ha e kérdéseket, lehetőségeket megtanácskozzák azokkal, akik az átlagosnál jobban érdeklődnek a lakókörzeti közügyek iránt, s akiknek élettapasztalatuk is van a szervezésben, a vélemények összegyűjtésében. Az aktívakból lesznek tehát az aktívák, akik alkotóan segédkeznek a lakóterületi politikai munkában. Nem kell valamilyen tisztséget betölteni ahhoz, hogy valaki részt vehessen a közéletben, a közügyek intézésében. Alkotmányunk nemcsak az emberi jogok tiszteletben tartásáról rendelkezik, hanem azt is kimondja: ezt a társadalom érdekeivel összhangban gyakorolhatjuk, illetőleg, jogainkat és kötelességeinket nem választhatjuk külön. Abból, hogy a közügyekben minden állampolgár részt vehet, még nem következik az, hogy ezzel a jogunkkal valamennyien élünk is. A közéleti cselekvéshez a jó szándékon túl erős és céltudatos akarat is kell. Ugyanis a társadalmi igény, elvárás nem a formális részvételben ölt testet, hanem a tevőlegesben, az teremt értéket, az formálja szocialista valóságunkat. Éppen ezért a szocialista demokrácia érvényesítése igen szorosan kötődik mindennapjaink gyakorlatához, annak az állapotnak tökéletes és folytonos megtererritéséhez, amelyben az állampolgárok közül belső szükségletből, meggyőződésből, egyre többen és gyakrabban közvetlenül is beleszólnak az országos politikába, s közreműködnek lakóterületük, üzemük vagy szövetkezetük ügyeinek eldöntésében. Vitázni kell azzal a bürokrata-technokrata felfogással, mely szerint a laikusok „okoskodása" csak fékezi, kuszálja a társadalmi-gazdasági tevékenységet, például a városépítést, mivel - mondják - az építészek, a tervezők diplomás, képzett emberek, foglalkozásukhoz értenek, hogyan meri azt fölülbírálni, kritizálni a „hozzá nem értő”? Lenin azt hirdette: a dolgozók teljes értékűen részt vehetnek a társadalom irányításában. Mint írta: ...„az alkotók tízmillióinak esze valami hasonlíthatatlanul magasabb- rendűt hoz létre, mint a legnagyszerűbb és a legzseniálisabb előrelátás." Az épülő szocializmus társadalmában az alkotó ember tevékenységében rejlik a legfőbb lendítő erő. Eddigi eredményeink adják a bizonyságát annak, hogy azok vannak többségben, akik képesek önmaguk és a szűkebb-tágabb közösség érdekei közötti összefüggést felismerni. A tanácstag közéleti szerepe abból a szempontból is vizsgálható, hogy miként képes jól tájékozódni közvetlen környezetében, ahol jelölték és megválasztották; az igények és kérések össztüzében hogyan tud összhangot teremteni az utca, a városrész és a város érdekei között, vagyis milyen körülmények között tud hatékonyan politizálni. Először is: arra kell törekednie, hogy ne hagyják magára választói, segítsék munkájában. Más szavakkal: szélesedjen a közéletben részt vevők köre, amit a demokratikus fórumok elé vitt ügyek számának növekedése serkenthet, ha valóban érdemi beleszólást igényelnek. A párt Xi. kongresszusának határozatában eképp fogalmazták meg e társadalmi követelményt: „Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok lűzzék még szorosabbra kapcsolataikat választóikkal, legyenek a helyi közélet aktív részesei, a közérdek figyelembevételével teljesítsék választóik megbízatását." Ehhez kevés csak a képviselői fogadóórákat, a tanácstagi beszámolókat megtartani, s köz vetíteni a panaszokat, kérdéseket. A követelmények nagyobbak. Az energiák fölszabadítására is kell vállalkozniuk, melyek tevékenységi helyük közéletében rejtőznek. Az igények fölmérése mellé odatenni a lehetőségeket, a saját erőt, az általuk csiholt lelkesedést, mely mindig konkrét, jól megfontolt tenniakarásban ölt testet. Nagy feladat ez! Aki próbálta, tudja. Sok egyeztetés, információ- csere, mérlegelés előzi meg a tanácsi testületi döntéseket, határozatokat. Tudvalevő, hogy a döntésekbe való részvétel kellő politikai tájékozottságot, az érdekekben való biztos eligazodást feltételez. A lakosság véleményének megismerésében és formálásában a tanácstagokkal együttműködő aktíváknak meghatározó szerepük lehet. Például a társadalmi munkák szervezésében, a tömegközlekedés javításában — és így tovább - nélkülözhetetlen a közéleti aktívák közreműködése. Sokra vagyunk képesek, ha összefogunk! S ez vezessen bennünket a jövőben is: többre és jobbra vállalkozva. Bálint Gyula
