Dunántúli Napló, 1977. augusztus (34. évfolyam, 210-239. szám)
1977-08-14 / 223. szám
1977. augusztus 14., vasárnap Dunántúli napló 3 Javult a munka termelékenysége (Folytatás az 1. oldalról) csökkent. A munkások átlagbére 6.9%-kal volt magasabb, mint tavaly. A minisztériumi építőiparban 9,2, a tanácsi és a szövetkezeti építőiparban egyaránt 6,2%-kal volt több a fizilkai foglalkozásúak átlagbére mint 1976. első félévében. Az első félév folyamán a megye építőipara számos nagyértékű termelő és kommunális létesítményt adott át megrendelőinek. Közülük legfontosabb a Pécsi Kesztyűgyár 2. sz. gyára, a harkányi gyógyfürdő-kórház és a pécsi magasház. A megyei székhelyű szocialista építőipar 798 lakást adott át az első félév folyamán, 42,5%- kal többet, mint az előző év azonos időszakában. Ebből az állami építőipar által átadott lakások száma 613, ez 227-tel több, mint amennyit az elmúlt esztendő első felében átadtak. E többlet az előzőekben már említett magasházból származik. 1977. első hat hónapjában legnagyobb építőipari vállalatunk maradéktalanul teljesítette (sőt, 30 lakással túlteljesítette) lakásátadási-tervét. A mezőgazdasági termelés az első félévben az országos tendenciával egyezően elsősorban az állattartásiban ért el jó eredményeket. Az időjárási tényezők kevéssé kedveztek a növénytermesztésnek, a gabonafélék terméseredményei mégis jónak ígérkeztek. Az állatállomány növekedése, a közgazda- sági szabályozók hatása, a szerződéskötések volumene azt jelzi, hogy a termelési körülmények további kedvező alakulása esetén összességében teljesíthető a mezőgazdaság elé 1977. évre kitűzött feladat. A vetésterületi arányokban csak kismérvű eltolódások tapasztalhatók. A megyék közül Komárom után Baranyában legnagyobb a szántóterületből a kukorica aránya, jóllehet idén a tavalyinál oj%-kal (3678 hektárral), a két év előttinél pedig 3,1%-kal kevesebbet vetettek a gazdaságok. Kedvező, hogy a zöldségtermő terület 602 hektárral több a tavalyinál, a termelőszövetkezetek terület-növelő elhatározásában a termelői árak emelésén kívül közrejátszott a biztonságosabb áruátvétel megteremtése is. Nőtt a burgonya, a vöröshagyma, a paradicsom területe. A zöldség- termelés növelése eredményeként a külmegyékből behozott A bér- és bérjellegű bevételeken belül a munkabérek összege 7,3%-kal haladta meg a tavalyi I. félévi kifizetéseket, mégpedig viszonylag mérsékelt foglalkoztatotti létszámbővülés mellett. A egy fizikai foglalkozású dolgozóra jutó havi átlagbér a főbb ágazatokban 5—10%-kal emelkedett. összességében a lakosság jövedelmi helyzete az év eddig eltelt időszakában jelentősen javult. Igazolja ezt a kiskereskedelmi vásárlások rendkívül dinamikus növekedése, a szolgáltatási kiadások emelkedése, s nem utolsó sorban a takarékbetétállomóny tartós gyarapodása. A megye lakosságának takarék-betétállománya a félév végén 3,7 milliárd Ft volt, 14 %-kal több, mint egy évvel korábban. A lakosság hosszúlejáratú hiteltartozása 16%-kal zöldségféle tömege az első félévben csak 60%-a volt a tavalyinak. Augusztus 10-re lényegében befejeződött a gabonák betakarítása. Előzetes adatok szerint a búza hektáronkénti átlaga megyei szinten 45 q körüli, közel annyi mint tavaly. Az ősziárpa termésátlaga mintegy 3 q-val marad el az 1976. évi 40 q-s, igen jó terméstől. Az állatállomány alakulása kedvező, a szarvasmarhák száma félév végén meghaladta a 100 000 darabot. (1975 évközepe óta most érte el ismét a megye szarvasmarhaállománya ezt a létszámot). A növekedés a nagy- és kisüzemekben egyaránt jelentkezik, és ennél is kedvezőbb, hogy a tehénlétszám is 4,4%- kal nőtt. A sertésállomány közel 15%-kal (59 ezer darabbal) több az egy év előttihez viszonyítva és az összállomá- nyon belül ugyanilyen százalékban nőtt a kisüzemek sertésállománya is. A megye lakosságának ösz- szes pénzbevétele az I. félévben 9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez a fejlődési ütem — az áralakulás figyelembe vételével — hozzávetőlegesen megfelelt az 1977. évi népgazdasági terv előirányzatának, amely szerint a lakosság reáljövedelmének és fogyasztásának mintegy 4%-os növekedése biztosítható. haladta meg a tavalyit, főként a lakásépítési és értékesítési kölcsönök erős (22%-os) növekedése révén. Az I. félév során az OTP áruvásárlásra 14, személyi hitelként 13%-kal nagyobb összeget folyósított az igénylőknek. Az egy igénylőnek kifizetett átlagösszeg áruvásárlásnál a múlt évihez hasonló volt, a személyi hitelek átlaga viszont 8%-kal meghaladta azt. A kiskereskedelmi árszínvonal az év első felében 4,6%- kal volt magasabb, mint a múlt év azonos időszakában. Az árszínvonal országosan 5,3 százalékkal nőtt. A megye kiskereskedelmi forgalma, az árváltozásokat is figyelembe véve, dinamikusan nőtt. A fejlődés üteme összehasonlítható áron a múlt évinek közel kétszeresét tette ki, s meghaladta az országos ütemet (4,7%) is. Ez évben a korábbiaknál jelentősebb fejlődési ütemkülönbség mutatkozott az állami — s azon belül a tanácsi, valamint a szövetkezeti kereskedelem között. A Konzum Áruház az I. félévi forgalmával a szövetkezeti kereskedelem fejlődésének dinamizmusát fokozta, s egyúttal érzékelhetően jelentkezett a tanácsi egységekre gyakorolt forgalom-elszívó hatása. Az áruforgalom belső összetételében némi változás következett be az iparcikkek javára. Az élelmiszerforgalom volumene lényegében stagnált. Az I. félévi bolti élelmiszer-értékesítési adatok szerint 9%-kal kevesebb hús, 20%-kal kevesebb vágott baromfi és tojás, s a tejtermékek közül kevesebb vaj került a fogyasztókhoz. A tejértékesítés a múlt évi szint körül alakult, sajtból viszont 13%-kal több fogyott. A zöldség és gyümölcsfélék kínálata egyenletesebb és választékosabb volt, mint egy évvel korábban. * I. A ruházati cikkek forgalma ugyancsak 4,6%-kal nőtt, az áruellátás azonban határozottan javult, a kereslet és kínálat közelebb került egymáshoz. Rendkívül megélénkült a vegyes iparcikkek iránti érdeklődés, illetőleg esetenként a jobb áruellátás tette lehetővé az igények kilégítését. A megye idegenforgalma az I. félévben csak kis mértékben bővült. Az elmúlt évek állandónak tekinthető vendégforgalma után ez ideig a megyénkbe érkező, és itt megszállt vendégek száma csak 3 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A táppénzen lévők aránya csak kismértékben csökkent, inkább stagnálónak tekinthető. Nagyobb mértékben, kb. 6%- kal csökkent viszont a táppénzen töltött napok száma, amely megközelítőleg 90 ezerrel kevesebb táppénzes napot jelentett. Az I. félévben összesen 1790 üzemi baleset történt, 1 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Az emelkedés nem számottevő, azonban a sok éve tartó csökkenő tendencia ezúttal nem folytatódott. Az üzemi balesetek száma az ipart, az építőipart és vízgazdálkodást kivéve a többi népgazdasági ágban emelkedett, az említettekben csökkent. A balesetek miatt kiesett munkanapok száma 1,4%-kal volt kevesebb az előző év azonos időszakához képest. Az összesenen belül e téren viszont az iparban mutatkozott emelkedés, jelezvén, hogy a kevesebb számú balesethez hosszabb gyógyulási idő volt szükséges. A személysérüléses közúti közlekedési balesetek száma Baranya megyében 1971 óta — egy év kivételével — folyamatosan csökkent. 1977. év első öt hónapjában azonban 18%- kal több baleset történt, mint az előző év azonos időszakában. Az emelkedés feltűnően magas és felhívja a figyelmet a közlekedési fegyelem lazulására. A kiskereskedelem eladási forgalmának változása (1977. I. félév) Megnevezés Folyóáron Usszehasonlithato áron 1976. 1. félév %-ában Bolti élelmiszerek 110,0 100,8 Vendéglátás 106,3 99,5 Ruházati cikkek 109,0 104,6 Veqyes iparcikkek 115,8 113,9 ÖSSZESEN 111,7 106,8 A lakosság pénzbevételének alakulása, I. félév (Előző év azonos időszak — 100) Megnevezés 1976 1975 1977 Összes bevétel Ezen belül: 112 101 109 — bér és bérjellegű bevételek 112 103 107 — mezőgazdasági jellegű bevételek — társadalombiztosításból származó 107 93 109 bevételek 121 101 111 Bérleményként 906 forint „állami ajándék” A Kodály Zoltán út egyik lakóháza előtti kert (parkrészlet) létesítése sok pénzt igényelt, de a gondozása is költséges, ehhez még a házmesterek meg a lakók összefogása is szükséges. N emrégiben levelet kaptunk a „házigazdától”, a Pécsi Ingatlankezelő Vállalattól — amelyben közölte, hogy a szemétdijat 1 forinttal felemelte. A közlést ki-ki vér- mérséklete szerint fogadta, s voltak, akik lakbér- emelésként fogták fel a dolgot. Az emelés hátterét megmagyaráztuk a DN-ben, s azt is megírtuk, hogy ez a forint a korábbi 3-mal együtt csak „átszalad” a PIK-en, s a Köztisztaságinál köt ki — ott sem fedezve a tényleges szemétgyűjtési költségeket. Ez a forint adta az ötletet, hogy megnézzük: mibe kerül az, hogy lakunk. A PIK-nél az 1976-os mérleg adataiból idéztek, minthogy ezek kerekebbek és többet is mondanak, mint a frissebb, ám csak féléves számok. Mindenekelőtt egy alapszám: tavaly év végén a PIK 24040 bérleményt tartott nyilván a városban, ebből 20 720 volt a lakások száma, a többi üzlet, műhely, iroda, raktár, garázs stb. S hogy mindjárt tisztázzunk is valamit: az utóbbiak inkább hoznak a „konyhára", a lakások viszont csak visznek. Ennek ismeretében az alábbiakban olvasható számokat is másképp mérlegelje az olvasó. Hiszen a számok „bérleményre" vonatkoznak, tehát átlagot jelentenek. Ha kiszűrhetnénk a csak a lakásokra jutó költségeket, rosszabb képet kapnánk. És még egyet. A PIK-nél a téma kapcsán ismételten felhívták a figyelmünket arra, hogy nincs nyereség, mert ami hasznot pl. az INKÖZ hoz, azt betudják az állami támogatásba. És ezekután lássuk a számokat! Tavaly a lakbér-árbevétel 88,1 millió forint volt, bérleményenként tehát 3665 forintot fizettünk a „házigazdának” lakbér gyanánt. Ezzel szemben áll pl. a fenntartás 67,5 milliója — azaz lakásonként 2808 forintot kitevő éves ráfordítás. A lakóházakat azonban üzemeltetni is kell — van házfelügyelő, takarítanqk, világítanak, működik a kaputelefon, a központi antenna, vizet fogyasztunk . .. —, ez pedig 42,4 millióba került, azaz bérleményként 1764 forintba. A fenntartás és az üzemeltetés együttes — 109,9 milliót kitevő — összegéből egy bérleményre tehát az általunk fizetett 3665 forinttal szemben 4571 jut. A 906 forintos különbség összességében 21,8 millió forintot jelent. Ez a dotáció, azaz a lakóházak fenntartásának állami támogatása. Ez az összeg évről évre változik — növekszik —, hiszen a lakbérünk 1971 óta nem változott. A fenntartási költségek elkerülhetetlen emelkedését így ellensúlyozza az állam a költségvetésből. (A dotáció természetesen ennél jóMibe kerül az, hogy lakunk? Jól üzemelő lakóház — jó közérzet val több; tavaly 78 millió forint volt, idén pedig 96 millióra rúg, a különbség a lakóházak felújítására fordítódik.) A dotáció lényegét így is fogalmazhatjuk: ennyit ad az állam, hogy a lakóházakban lakni lehessen, azaz hogy a bérleti szerződésben meghatározott komfortfokozatnak megfelelően lehessen lakni. A felújítás azt biztosítja, hogy a fenntartás költsége csak any- nyi legyen, mint amennyi. Persze lehetne kevesebb is: Ki tudná azonban megmondani, hogy mennyivel? Nehéz ezt mérni. Még azt sem lehet mérni, ami egyébként mérhető. Itt van a víz. Jól tudjuk, hogy a vizes szerelvények nagyon rövid életűek, s a csöpögő csasok-sokezer forintot lehetne ezeken is megtakarítani, nem is szólva a jobb közérzetről, amit egy tiszta, rendes, hibátlanul üzemelő ház kelt a lakóban. Ma már egyre több az olyan bérlőközösség, amelyik ebben a PIK segítségére van. A Kodály Zoltán úton pl. a lakók az aranykoszorús Zetkin Klára szocialista házfelügyelő brigáddal együtt munkálkodnak környezetük csinosításában. A fenntartás az épületek és környezetük tisztántartásával kezdődik. Azelőtt a PIK a mosóportól a seprűig mindennel ellátta a házfelügyelőket. Újabban átalánydíjat ad •— a gondozott épület nagyságától fügA kaputelefon a lakók és a hozzájuk érkező látogatók kényelmét szolgálja, ugyancsak pénzért. pókból rengeteg víz megy veszendőbe. A vízfogyasztásra nincs norma, csak épületenkénti tapasztalati adatok vannak. Ha a számla szokásos összege megugrik, akkor lehet sejteni, hogy valami baj van, s akkor talán meg is lehet találni a hiba forrását. A tékozlások iskolapéldáiként említhetők: a közös helyiségekből ellopott búrák, égők, a pincehelyiségbe bekötött villany (áramlopás!), a liftzárak szinte szisztematikus tönkretétele, a lépcsőházak összefir- kálása (ami ugyan gyerekcsíny, de felnőtt-ráhatással megakadályozható lenne) .. . Apróságok ezek? Valójában gően 60—150 forintot — havonta egy-egy házfelügyelőnek. Mindinkább előtérbe kerül a takarítás gépesítésének igénye, főleg a nagyobb épületeknél. A takarítógépekből azonban nincs kellő választék, s főleg nincs univerzális takarítógép. A felmosógép után például hagyományos módon kell felszedni a vizet. Ez nem igazi könnyebbség. A 906 forint az állam „ajándéka" az állami lakás bérlőjének. Az ésszerű felhasználás a PIK feladata, a lakóké pedig az „ajándék" megbecsülése, nehogy kidobott pénz legyen. Hársfai István A Pécsi Kesityűgyór 2. számú üzemét pénteken avatták.
